Idézet: gazdi - Dátum: 2011. 08. 01. 15:31
Az üreges Földben vagyisinkább barlangokban élő vagyisinkább más rezgéstartományban létező gyíkemberek?
A szabadalom, ami alátámasztja az üreges Föld létezését vagyisinkább szemlélteti a Föld felépítését?
A központi nap vagyisinkább világító kristályok?
Képzeld el a Földet mint gömbhéj. A gömbhéj végtelen számú, vonalszeru boltívbol, a gömbtest végtelenszámú gömbhéjból áll. A fenti rajz metszetén látható, hogy a külso héjak egy négyzetes metszeten nagyobb, a belsobb héjak kisebb íveek. Minél kisebb ív, az ellenállása annál nagyobb (tojás példája). A gömb belseje felé haladva a gömbhéjak ellenállása is növekszik. Mindezeket azonban fizikailag létezo testre lehet csak vonatkoztatni, mivel a héjak ellenállása a gömböt felépíto anyag tulajdonságaitól függ.
Egy adott erovel hatva egy gömbtestre, elobb a külso héjak roppannak össze, majd a belső héjak következnek. Addig folytatódik a héjak összeroppanása, amíg olyan kis ívvel rendelkezo héjig nem jut az összeroppantó ero, amelynek ellenállása azt ki tudja ellensúlyozni. Ezt egy csvel is igazolni lehet. Két, különbözo átméroju, de azonos falvastagságú és anyagú cső közül a nagyobb átmérőju fog jobban összenyomódni azonos nagyságú ero hatására. A nagy átmérojo cso deformációja a méretéhez viszonyítva is
nagyobb lesz, mint a kisebb átmérojo csoé, amelynek alakváltozását esetleg szemmel nem lehet megállapítani. Elvileg az összeroppantó ero a gömbtest középpontjáig nem juthat el. De ez nem látszik meg minden körülmény között, mert a gömb középpontja egy geometriai pont. A gömbtestet felépíto anyag viszont kiterjedéssel rendelkezik.
Erről a jelenségről valoszinuleg a csillagászok nem vettek tudomást sok, a bolygók és más gömbszeru égitestekre vonatkozó számításaiknál.
A naprendszer keletkezésének elmélete például többször említi a ősnap körül keringo anyag összeállását bolygókká. Ezek az anyagtömörülések elérve egy bizonyos nagyságot, megolvadtak. Elotte is rendelkezhettek már gömbformával egy adott méret után, ami 1-2 ezer km lehetett. Ezek mérete nott aztán bolygóméreture, miközben az anyag a gravitációs erő által kikényszerített összehúzódás közben felforrósodott és megolvadt. Ennek folyamatát alapjában nem vitatom, mindössze a ,,tojáshéjellenállást” is figyelembe véve gondolom újra a naprendszer keletkezési elméletét.
A csillagászok úgy számolnak, hogy a gömbtestet felépíto anyag nyomása a felszíntol haladva lefelé folyamatosan növekszik. Ehhez hasonló dolog a fizikából ismert
vízoszlop magassága és nyomás a közötti ,,arányosság”, ami nagyjából 10 m/1 at. Ez azonban csak a földfelszínen, vagy annak közelében igaz maradéktalanul . A Föld középpontja felé haladva a vízoszlop nyomása nem 1 at-al fog noni 10 m-ként. Hanem egynél kisebb, folyamatosan csökkenni értékkel.
Ha egy, a Föld közepéig éro kutam lenne, arra számíthatnánk amikor egy nyomásmérot engednék le benne, hogy a víz nyomása egy ideig azt az értéket mutatná, ami a
felszínre van megadva 10 m-es vízoszlopra. Ahogy a nyomásmérot engednénk tovább, tapasztalnunk kellene, hogy a nyomás növekedésének üteme elmarad a mért víz
mélységének növekedésétol. Aztán egy határon ez a növekedés megállna, sőt, elkezdene visszafelé csökkenni. Közel a Föld középpontjától, vagy ott pedig a nyomásmérő nulla értéket mutatna.
A bolygók keletkezése az Üreges Bolygóelmélet szerint annyiban más, hogy az összeállt anyag olvadása nem a kisbolygók középpontjában kezdett el megolvadni. Itt egy képzeletbeli folyamatot írok le, amely figyelembe veszi azt, amit a fizikus figyelmen kívül hagyott.
A parányi anyagrészecskék egyre nagyobb részekké álltak össze. Ezek között már lehettek olyan méretűek is, mint manapság a kisbolygó övezet átlagos méretu aszteroidái. Ezekre további anyag rakódhatott rá, amelyek akár egy kérget is kialakíthattak a bolygócsírákon. Ebbol még akár ki is lehetne venni a kezdeti anyagkupacot, a magot. Maradna egy vastag, gömb alakú fal, belso tartalom nélkül,
mivel a középpontig, illetve jóval az felett sem volt hatása a felszín súlyának és nyomásának. Ez a középpont üreges és hideg maradhat akkor is, amikor már a
bolygó magjává lett.
mikor az egész anyaghalmaz kisbolygóvá nott, mérete megközelítette egy nagyobb kisbolygó méretét, kb. 1000 km-t, a ,,mag” és a ,,kéreg” közötti réteg a fölötte levo
anyag súlyától elkezdett összemorzsolódni és felmelegedni. Idovel pedig meg is olvadt, és ez lett a felszín alatti láva. Ez még csak megközelíthette a hideg magot, de az
feletti rétegek ellenállása miatt a fentrol lefelé ható nyomás a kisbolygó központi vidékeire nem hatott. Az maradt hideg és üreges.
A ,,magot” a felette levo forró anyag felmelegíthette, de az valószínuleg nem olvadt meg, bár bizonyos mértékben összehúzódott. A kialakult lávaréteg felett ott volt a
bolygó hideg felszín, alatta pedig a viszonylag hideg és üreges mag. Minél nagyobbá vált a bolygó, annál lett a gravitációs ereje is. A hideg és üreges mag
felforrósodott és jobbára meg is olvadt. Ekkor mehetett végbe teljes egészében a bolygó anyagának fajsúly szerinti szétválása, amikor a nehéz anyagok elkezdtek a
középpont felé süllyedni, és a könnyebbek felemelkedni.
A kisbolygó méretu égitestek belseje
nagyobb részt üregeges lehet. Tömör, összefüggo anyag legfeljebb a kéreg lehet. A Holdat ebben az elméletben egy köztes
égitestnek képzelhetjuk el. Hideg, üreges magját viszonylag kicsinek. Nagyjából 1-10 millió köbkilométernyi üreggel. Ami nem egyetlen üreg, hanem kisebb-nagyobb térrészek,
barlangok együttese térfogata. Ezek nagyjából egy 100-200 km-es alapélu kockának felel meg.
Lehet mondani: hogyha ez így lenne, akkor a Hold tömege is kisebb lenne, azt viszont már észrevennék a csillagászok. A Hold mérete és a tömege ellenorizheto. E kettobol következik a közepes surusége is. A Hold megfigyelheto méretébol és tömegéből viszont nem következik az, hogy a Hold tömör égitest lenne. Az legfeljebb a surűségre vonatkozó adaton kellene változtatni néhány ezrelék erejéig, ha a Hold belsejét üregesnek feltételeznék.
A Hold felszíne alá nézni más esetben is érdemes. A Hold átlaghőmérséklete az éjszakai és nappali oldalak között 15 C-fok. A felszín alatti hőingadozás lefeléhaladva mérséklődik. A Hold birtokba vételét éppen az eddig leírtak miatt lenne értelemszerű a belsejénél kezdeni. A felszíntől lefelé haladva az átlag hőmérésklet emelekedne, a hőingadozás mértéke csökkenne. (Más kérdés, hogy olyan viszonyokuralkodnak-e a Hold felszínén, mint ahogy azt hivatalosan megállapították.) Biztos vagyok abban is, hogy a Hold hajdani lávatömege vékony rétege volt a
Holdnak eredetileg is. Ezért lehet ma a Hold felszíne 3,6-3,9 milliárd éve szilárd. Hajdani melegét is legfeljebb töredékéig tudta átadni az alatta levo hideg régióknak.
Az maradt viszonylag hideg és üregekkel teleszórt.
Mindezeket a Marsra nem lehetne ráhúzni. Marsnak volt valamikor jelentős vulkanikus korszaka, míg a Holdon egyértelműen annak nevezhető vulkánt sem találtak eddig. A Mars átmérője fele a földének és duplája a Holdénak. A hajdani lávatömege még saját tömegéhez viszonyítva is kevesebb lehetett, mint amivel a Föld rendelkezett. Ha maradt is valami a hajdani hideg és üreges magjából, azt egyenlőre elérhetetlennek tudom tekinteni.
A kisbolygók és az aszteroidák világa viszont ebből a szempontból aranybányánaklátszik. Az ebbe világba tartozó égitestek felszíne összefüggő, stabil rétegnek látszik.
Belsejük könnyen lehet üreges is, nem tömör kőzet.
A Mars és Jupiter pályája között húzódó kisbolygó-övezet eredetére azt feltételezik, hogy egy hajdani nagybolygó – Phaeton – maradványai. Ezt és ehhez hasonló
eseményeket eddig sem tudtam megérteni. Mert mitől robbanhat szét egy bolygó?
Maradt ilyen mértékű kataklizmának nyoma? Ha igen, mi az. Ha nem, akkor a Phaeton fikció. Ha a kisbolygó-övezet égitestei ma sem mutatnak hajlandóságot egy bolygóvá való összeálláshoz, akkor a Phaetont sem hozhatták létre ezek anyagai. Így az övezet tagjait inkább nagy méretű üreges szikláknak tartom. Még akkor is, ha a felszínükön látható nagyobb kráterek ezt cáfolni látszanak. Ezek a kráterek olyan erejű becsapódást feltételeznek, ami egy üreges testet összeroppantottak volna. Tömör testként pedig kettészakították volna azokat.
Szerkesztette: Dextrose 2011. 08. 02. 10:17 -kor