[Raynes]

Idézet: Gery80 - Dátum: 2009. nov. 21., szombat - 11:53

Egyik gitáros könyvemben azt olvastam, hogy olyan széket válasszunk, ami közvetlen a derék fölött támasztja meg a hátat.

Melyik könyv volt ez? Nem árt ismerni elrettentésképpen ezeket a "szakszerû" könyveket.

Nézd meg a YouTube-on a gitáros és gitároktató videókat. Mikor ülnek, nem támaszkodnak neki semminek, általában még támlájuk sincs, ha véletlenül van, akkor sem használják. Felesleges lenne. Egyetlen egy gitárost sem láttam még támlának dõlni. Magam kipróbáltam (kísérlet képen) és rosszabb lett tõle a játék.

[Gery80]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2009. nov. 21., szombat - 12:11

Melyik könyv volt ez? Nem árt ismerni elrettentésképpen ezeket a "szakszerû" könyveket.

Hirtelen nem ugrik be, majd elõkeresem. Viszont, ha nem szab. támaszkodni, akkor inkább állok Csak a klasszikushoz nincs heveder.

[Warrior]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2009. nov. 21., szombat - 12:46

Akkor ezek szerint tényleg nem kamu? De akkor meg hihetetlen. Nem annyira az, amit játszik. Az még nem olyan nagy szám és hiba is van benne szép számmal. Az a megdöbbentõ, mennyire fa pofával játssza, még csak oda se figyel. Csak úgy rakosgatja a hangokra a kezét, semmi arc/figyelembeli megfeszülés, beleélés, vagy erõlködés, semmi idegesség, 0 lámpaláz, stb. Semmi testmozgás, aláhajolás, rákészülés. Mintha nem is õ játszaná.
...

Mondjuk ebben is van valami. Én csak a kezeit néztem s a hangokat, amiket fogott. Szerintem valami olyasmi lehet mögötte, hogy "sima" patterneket, futamokat tanulnak sokan, annyira berögzítik, hogy mindenféle erõltetés nélkül szaladnak ki a hangok a kezükön. Jó látványos, de nem tudom, hogy "gitározni" tud-e. Arra akarok kilyukadni, hogy mennyire improvizatív amit csinál, s mennyire "betanult".
Napersze mindannyiunknak vannak betanult sémái, amikre "ráállnak" az ujjaink, szóló közben ha az ember elengedi magát (mert ott azért el kell), akkor óhatatlanul elõjönnek ezek a rövid minták.

Szóval attól még, hogy ezen hangokat le tudja játszani a leányzó, nem feltétlen válik jó zenésszé. Bemagolni sokmindent lehet (ha nem is bármit). De azért nem írtam le természetesen, csak azt akartam hangsúlyozni, hogy az õ hétköznapjai nem feltétlen improvizációval telnek.

Nekem anno talán szerencsém volt, amikor felvettem a hangszert, mert azonnal skálázni tanítottak. Rengeteg nagy gitárost ismerek, akik jól bontanak (akár 3 ujjal is), kiváló rhythm-line-t nyomatnak, de egy élettel teli szólót egyszerûen képtelenek játszani. Mondjuk kinek mi "jön be", ízlés kérdése. De ha már szólógitár van az ember kezében...

Nagy átélõ pl. Tátrai Tibusz. (december vége felé koncert, oda kéne mennem)

Az õ arcán ott van minden. Sokadszorra nézve bizony annyira apró mozdulatokat képes olyan mértékig átélni, hogy az embernek leesik az álla. Kiváló zenész, szereti amit csinál. S valóban igazad van: ki tudja, hogy az a lány mit érez belül - ha egyáltalán érez valamit, nem nagyon ül ki az arcára... :confused:

[Gery80]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2009. nov. 21., szombat - 12:11

Melyik könyv volt ez? Nem árt ismerni elrettentésképpen ezeket a "szakszerû" könyveket.

Nézd meg a YouTube-on a gitáros és gitároktató videókat. Mikor ülnek, nem támaszkodnak neki semminek, általában még támlájuk sincs, ha véletlenül van, akkor sem használják. Felesleges lenne. Egyetlen egy gitárost sem láttam még támlának dõlni. Magam kipróbáltam (kísérlet képen) és rosszabb lett tõle a játék.

Na elõkapartam:
Andrásik Remo
Gitár kézikönyv
Azt írja, hogy hosszabb gyakorláshoz oylan széket válasszunk, ami derék  fölött támasztja meg a hátat.
Legalábbis valami ilyesmi, nincs az ölemben a könyv
Ma gyakoroltam egy kicsit

[Raynes]

Idézet: Gery80 - Dátum: 2009. nov. 22., vasárnap - 17:41

Andrásik Remo
Gitár kézikönyv

Akkor most már tudjuk. Nem ismerem, nem hallottam játszani (lehet égõ), de a net szerint jó gitáros a szerzõ. De akkor is hülyeség a háttámasz.

Idézet: Gery80 - Dátum: 2009. nov. 22., vasárnap - 17:41

Azt írja, hogy hosszabb gyakorláshoz oylan széket válasszunk, ami derék  fölött támasztja meg a hátat.

Ez a másik. Nem árt tisztázni, mi a hossz-"abb" gyakorlás. Nagyon hosszan, több órát eleve nem szabad gyakorolni. 2 óra már egyértelmûen nem javasolt egyben. Mindenképp szünetet kell tartani, megmozgatni a végtagokat. Hosszú gyakorlásnál a figyelmed egy idõ után tompul, csak fetrengés és idõpocsékolás lesz a gyakorlásból. Egyre több dologra nem tud figyelni az idegrendszered és kontroll nélkül több rossz szokás idegzõdik be. Persze ezt te nem feltétlenül érzed. A túl sok gyakorlás majdnem olyan káros, ha nem károsabb, mintha kézbe sem vennéd a gitárt. Attól is függ a hosszúság, milyen szinten vagy és mit gyakorolsz. Nagyon kezdõknek semmiképp nem jó a túl sok gyakorlás. Középhaladó szinttõl felfelé egy kicsit lehet több (~1 óra). Idõ, míg behangolod a húrokat, bemelegítesz, érdemben gyakorolsz. Nagyon profiknál sem szokott több lenni napi pár percnél, max 30 perc, szélsõséges esetben talán 45. Ismerek olyat, akinek 5-10 perc mindössze.

Hivatalos zeneiskolákban szintén max. 40-45 perc, utána abba szokták hagyni, vagy szüntet tartanak, és eleve nem játsszák ki a teljes tanítási órát. Lejön belõle, míg nekiülnek, hangolnak, tanár megmutatja, magyaráz, elpakolnak, stb.

Jól teszed, ha csak egy kicsit gyakorolsz. A "kicsit" úgy lehet belõni, hogy ne legyen sok, de legyen elég arra, hogy érdemben be tudj gyakorolni valami újat, vagy javítani egy kicsit egy meglévõ dolgon, és utána érzed, hogy volt értelme. Arra figyelj, hogy szünet nélkül ne legyen több 1 óránál, ne hagyd, hogy a lelkesedés túlzottan lefárasszon.

[Gery80]

Á nem, ilyen 20-30 perc max
A fent említett Petruccit meg a sima kromatikus skálát szoktam gyakorolni. Meg ami így hirtelen eszembe jut  
OFF: Egyébként ez tökolyan mint a darts-ban. Ott is többet ér 30-40 percet odafigyelve gyakorolni, mint 2 órát hajigálni.

[Coppermine]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2009. nov. 23., hétfõ - 10:27

Hivatalos zeneiskolákban szintén max. 40-45 perc, utána abba szokták hagyni, vagy szüntet tartanak, és eleve nem játsszák ki a teljes tanítási órát. Lejön belõle, míg nekiülnek, hangolnak, tanár megmutatja, magyaráz, elpakolnak, stb.

pontosan, 45 percesek az órák. Heti 2x , vagy ha emelt fakultáns vagy, akkor heti 3, plusz egyéb (nálunk ifjúsági zenekar volt pluszban).
Ennél többet nem is lehet játszani / gyakorolni, mert az ember fejben és kézben is elfárad.

-C0pp3rM!n3-

[Warrior]

Idézet: Gery80 - Dátum: 2009. nov. 23., hétfõ - 12:37

...
A fent említett Petruccit meg a sima kromatikus skálát szoktam gyakorolni. ...

dúr, moll, jón, dór, fríg, líd, akármik? (esetleg kockablues?)

[Gery80]

Idézet: Warrior - Dátum: 2009. nov. 23., hétfõ - 19:05

dúr, moll, jón, dór, fríg, líd, akármik? (esetleg kockablues?)

Már a kérdést se értem
Kicsit belenéztem ebbe a könyvembe hát halljátok... én ezt soha nem fogom megérteni/megtanulni...
Kis szekund, nagy szekund, terc, kétnegyed,négynegyed,hatnyolcad stb ... Anyám. Életemben nem tudtam kottát olvasni. Azért voltam négyes énekbõl általánosban, mert elfogadhatóan énekeltem, de a kottázáshoz lövésem se volt, és most sincs
Nem tudtok ilyen egyszerû dalokat, ami még nekem is sikerélményt tud nyújtani ?

[Warrior]

Pedig meg lehet tanulni, ha valaki mutatja, pillanatszerûen, a zeneelmélet szerves része a zenélni tudásnak; még ha vitáznak is velem esetleg néhányan, elismerik, hogy azért a zenészek java "tudja, mit csinál". Ez nem azt jelenti, hogy fantom módra nem szabad gyakorolni, hanem inkább azt, hogy az elméletet, mint mankót tudja felhasználni már a kezdõ is, aztán késõbb, ha gyakorlatra tesz szert, egész más módon fogja tudni használni. Lényeg: elmélet igenis kell. Malmsteen is megmondta, márpedig akkor úgy is van. Amúgy ha elfogadhatóan énekeltél, az már azt jelenti, hogy nem idegenek tõled a hangjegyek, csak eddig használtad õket, most lehetõséged van meg is érteni a mûködésüket.

Kis szekund=1 félhang-, nagy szekund=2 félhangnyi "köz". Terc, kvart, kvint, stb.= az alaphanghoz képest (õt is beleszámolva) rendre az adott hangnemben következõ 3., 4., 5. hang. Van kis terc, nagy terc is...

Pl. C-dúrban: (hangjai: C D E F G A H)

A C-hez a terc az E. A G-hez pedig a H. Az E-hez a G.

(A C-dúr skála (hangnem) hangjai megegyeznek az A-moll skála hangjaival, csak a "kezdõhang" más, értelemszerûen C, ill. A). Van egy rakás skála, azért itt rendesen lehet kavarni, de útiránynak ennyi szerintem elég most.

A 2/4, 3/4, 6/8 pedig az ütemezés: 2/4 pl. TI-ti-TI-ti-TI-ti... (nagy betûkkel a "hangsúlyos" ütemek, kis betûvel a hangsúlytalanok, kimondva nyomd meg a nagybetûseket erõsebben, s ha azonos ritmusban "titegsz", akkor kapsz egyfajta "lüktetést", nos valami ilyesmi).
A 3/4 pedig: TI-ti-ti-TI-ti-ti-TI-ti-ti. Remélem érteni fogod.

ps.: hozzáteszem, kottát én sem olvasok kapásból, de tabulatúrát természetesen igen. A gitárhoz jóval nagyobb segítség, vizuálisabb megoldás, még ha nem is a klasszikus módszer. Ki mit szokott meg. Nagy zenészek sem tudnak feltétlenül kottát olvasni, ez nem elõírás. De tab-ot bárki tud, a többi pedig a kezedben van. A tab ugyanis 6 vonalas, a vonalak az egyes húroknak felelnek meg, rájuk írva, melyiket hányadik bundon kell megfogni. A többi ütem s egyéb apróságok kérdése. Ilyen egyszerû... Na azért nem, de elkezdeni igen...

ps/2.: amúgy miattad, én is felvettem a hétvégén a hangszert ismét...

ps/3.: még valamivel tartozom, de nem fogok egzakt válaszolni, mert egyrészt én sem tudom csak ha utána nézek (azt te is meg tudod tenni), másrészt tutira nem lesz szükséged eleinte: a többi mód (skála, hangnem, ki hogyan nevezi) nem különbözik nagyban a dúr, ill. moll skálától, csupán 1-2 hangot módosítanak benne (felfelé vagy lefelé egy félhanggal). Az eredmény akkor igazán "látványos", ha végigszaladnak az adott skála hangjain, s más feelingje van, szóval egyszerûen más érzést indukál, lehet érezni, melyik skála milyen dalokhoz való nagyjából, ilyesmi.

Joe Satriani-nak van erre egy kiváló bemutató-leckéje (hogy Satriani kolléga is jöjjön már):

Satriani - Modes Lesson #1.

ps/4.: ne a kezét figyeld, a hang ugyanis csúszik a képhez képest, de mindig bemondja, milyen mód következik, gyorsan váltogat, meg fogod hallani a különbséget. Nem baj, ha "magas", elég kevés zenész van, aki használni is tudja ezen rengeteg skálát/módot.

ps/sok.: ja, még valami az elejéhez: a 12 félhangos kromatikus skála Európában jellemzõ. Vannak országok (távolabbra, keletebbre), ahol 13, ill. 14 félhang van, azaz kisebbek a hangközök. Azokat pl. ilyen hangszereken kísérni lehetetlen, ill. nehézkes. Kezdetben bõven elég, ha az ember ismer a dúr ill. moll skálákból 1-2-t. Illetve képes ezeket transzponálni, alkalmazni, improvizálni bennük, stb. Bár ízlés kérdése. Ha elég korán kezd valaki nehéz dolgokat tanulni, talán hamarabb fogja azokat megérteni is, vagy ilyesmi.

Ha további kérdés van, írd meg. Próbáltam lehetõleg nem összevissza lenni. De hirtelen ezek jöttek.

Van itt Halentõl is egy kis ugrás... ---> Jump (persze cover, de lehet látni legalább).

Szerkesztette: Warrior 2009. 11. 23. 21:22 -kor

[Raynes]

Idézet: Warrior - Dátum: 2009. nov. 23., hétfõ - 20:54

Kis szekund=1 félhang-, nagy szekund=2 félhangnyi "köz". Terc, kvart, kvint, stb.= az alaphanghoz képest (õt is beleszámolva) rendre az adott hangnemben következõ 3., 4., 5. hang. Van kis terc, nagy terc is...

Kromatikus skálán sztem azt értette, hogy mind a 12 félhangot végigjátssza 1-4. ujjal. Az ütemeket jól leírtad (lényegében csak 4/4-el fog találkozni, 2/4, 3/4 és 6/8 ritkán szerepel könnyûzenében). De zenetanárnak inkább ne menj  :Р Ha Gery nem akar profi lenni, akkor a klasszikus kotta olvasását nem kell megtanulnia. Késõbb ráér vele. Addig is egy saját szerzeményû, zeneelméleti gyorstalpaló autodidakta kõkezdõ gitárosoknak:

Idézet: ZENEI ÁBÉCÉS NEVEK

Röviden: C D E F G A H
Bund:
.+0  +1       +2  +3       +4  +5  +6     +7  +8       +9  +10     +11  +12 (12 hangból álló kromatikus skála)
. C (C# = Db) D  (D# = Eb) E *  F (F# Gb) G  (G# = Ab) A  (A# = B) H  * (C és kezdõdik elölrõl: C, C#)
.                             \                                      /
.                               \-> zongorán nincs köztes, azaz <--/
.                                   fekete billenytû e 2 helyen
.                                            v       v
.                                      | # # | # # # |
.                                      | # # | # # # |
.                                      | | | | | | | |

(Figyelem: angol nyelvû tabulatúrákon a B az a magyar H, a Bb a magyar B. Az angolszászok az ábc-s neveket A-tól indítják: A B -> C D E F G | A B <- C D. Az õ rendszerük logikusabb, de a miénk kicsit más. Nem szabad összekeverni.)

Idézet: HANGKÖZÖK

Alaphang (prím) = aktuális, fogott bund (= +0)
Kis szekund = +1 bund az alaphangtól felfelé
Nagy szekund = +2 bund az alaphangtól felfelé
Kis terc = +3 bund az alaphangtól felfelé
Nagy terc = +4 bund az alaphangtól felfelé
Kvart = +5 bund az alaphangtól felfelé
Bõvített kvart (Szûkített kvint) = +6 bund az alaphangtól felfelé
Kvint = +7 bund az alaphangtól felfelé
Kis szext = +8 bund az alaphangtól felfelé
Nagy szext = +9 bund az alaphangtól felfelé
Kis szeptim = +10 bund az alaphangtól felfelé
Nagy szeptim = +11 bund az alaphangtól felfelé
Oktáv = +12 bund az alaphangtól felfelé (kétszer olyan magas, mint az alaphang)
Kis nóna = +13 bund
Nagy nóna = +14
Kis decima = +15
Nagy decima = +16
Undecima = +17
Bõvített Undecima (Szûkített duodecima) = +18
Duodecima = +19  bund
Elmeosztály belépõszint = + ...
...
Dõlt betûvel a ritkán használtak, áthúzottal a soha nem használtak.

Idézet: A KÉT LEGALAPVETÕBB SKÁLA ÉS EGYBEN HANGNEM

.Dúr skála, 7 foka van: dó  ré   mi  fá   szó  lá    ti    dó   (szolmizálva)
.                       +0, +2,  +4, +5,  +7,  +9,   +11,  +12  bund
.                         +2   +2  +1   +2   +2   +2     +1     (hangközök, kis és nagy szekundok)
.                       C   D    E   F    G    A     H     C    (ábécés nevekkel)
.                       (példa a C-dúrra, de lehet más kezdõhang is)

.Moll skála (természetes), 7 fok: lá   ti   dó   ré   mi   fá   szó   lá
.                                 +0,  +2,  +3,  +5,  +7,  +8,  +10,  +12
.                                    +2   +1   +2   +2   +1   +2    +2   (hangközök, szekundok, mintázat)
.                                 A    H    C    D    E    F    G     A
.                                 (példa az A-mollra, de lehet más kezdõhang is)

Idézet: PÉLDÁK A KÉT ALAPVETÕ SKÁLÁRA

-------------------|------------5-7-8--|
--------------0-1--|------5-6-8--------|C-DÚR
----------0-2------|--5-7--------------|
----0-2-3----------|-------------------|Két
--3----------------|-------------------|fekvés
-------------------|-------------------|ben

-------------------|----------0-1-3/5--|----------------------|
-------------------|----0-1-3----------|----------------8-10--|A-MOLL
-------------0-2---|--2----------------|---------7-9-10-------|
-------0-2-3-------|-------------------|--7-9-10--------------|Három
-0-2-3-------------|-------------------|----------------------|fekvés
-------------------|-------------------|----------------------|ben

Idézet: AKKORDOK

Ezt hagyjuk késõbbre. Túl hosszú. Alapvetõen kis/nagy szekundokból és kis/nagy tercekbõl állnak.

+0. bundon itt most nem csak az üres húrt értem. Azért elõtte a + jel. Akármelyik bundot, üres húrt oda lehet gondolni. Az egészet lehet tologatni össze-vissza a gitáron, illetve lehet õket játszani visszafelé és oda-vissza is. Legfeljebb ilyenkor a tologatásnak megfelelõen nem C-dúrról és A-mollról beszélünk, hanem C#, Eb, G#, stb. dúrokról, moll-skálákról, és így tovább. A tabulatúrás skálákat csak bundokkal (horizontálisan) lehet eltolni, húrokkal (vertikálisan) nem, mert a normál hangolás miatti eltolódás okán hamis lehet. Ezért nincs elõttük + jel.

Skáláknál kihagytam a jón, dór, fríg (spanyol/latin dallamú), líd, kockablues (pentaton), egyebeket. Persze nem nehéz õket kezelni/eljátszani. A mintázatukat (hangközeiket) kell csak megjegyezni, az pedig max/kb. 6 darab számjegy skálánként. Ami nehéz bennük egy kezdõnek, ha hozzá kell õket igazítani a zenei ábécéhez, mert egy csomó # és b jeles hang szerepelhet bennük már alapból.

Szerkesztette: N0zer0 2009. 11. 24. 08:21 -kor

[me//\\//\\phis]

Sziasztok!

Szólógitáros kellene nekem a zenekaromba. Gondoltam nem árthat, ha idefirkantom...

Stílus: Metál, talán metalcore stb... minden lehet XD
Ami kell: saját cucc, mer saját helyünk is van.

Akit érdekel, jelentkezzen bátran!

|,,|.    Rock-On!!
Me//V\\phis

[Gery80]

Hú de sokminden,csak rénéztem és zsibbad az agyam (mert vedelem a vodkát Moby Dick ). Képzelem mennyi minden van még, ha ez a jéghegy csúcsa Mindjárt kinyomtatom. Amúgy tökre jó hogy ilyen segítõkészek vagyotok, köszi
Nem akarok én profi lenni, csak ha már van gitárom, illetve gitárjaim, akkor ki szeretném használni õket, nem pedig csak drop D ben zúzni, mer' az könnyû
Egyébként nem tudom, lehet h nincs igazam, de az az érzésem, hogy egyes befutott bandáknak nincs sok tudásuk. Hogy nevén nevezzem a dolgot: Static-X
Amúgy nincs velük bajom, meg is hallgatom, de ha még én is el tudok játszani tõlük egy dalt nem túl sok gyakorlás után, akkor az egész egyszerûen nem lehet bonyolult.
Persze nem kell bonyolítani a dolgokat, ott van a Soulfly is...
Talán pont Max mondta hogy a primitívsége adja az erejét. Hát, lehet
De visszaemlékszem mondjuk az Arise, vagy a Chaos AD idejére, ott azért voltak nem könnyû témák.

[Raynes]

Idézet: Gery80 - Dátum: 2009. nov. 24., kedd - 11:12

Képzelem mennyi minden van még, ha ez a jéghegy csúcsa Mindjárt kinyomtatom.

Alapok. Persze el lehet nélküle is lenni, de jól jön akkor, ha mondjuk egy addig ismeretlen zenét kottázol ki magadnak és ki tudsz magadnak következtetni hangokat elmélettel. Meg a nótákat is jobban meg tudod jegyezni, mert nem csak mechanikusan bemagolod, hanem érted melyik hang miért van benne. Addig meg ha valaki ilyen szakszavakkal dobálózik, akkor rászólsz, hogy ne káromkodjon, hanem nyomassa a baromságai helyett a tabot  :Ð

Idézet: Gery80 - Dátum: 2009. nov. 24., kedd - 11:12

Nem akarok én profi lenni, csak ha már van gitárom, illetve gitárjaim, akkor ki szeretném használni õket, nem pedig csak drop D ben zúzni, mer' az könnyû

A drop D nem könnyebb. Ha túl sokáig tolod benne kizárólagosan, akkor elszoktat a normál hangolástól. Valószínûleg arra gondolsz, hogy power chordokat könnyebb rajta zúzni (0/0/0, 1/1/1 és lehet tologatni). Mondjuk ez normál hangolásban sem valami nehéz.

Idézet: Gery80 - Dátum: 2009. nov. 24., kedd - 11:12

az az érzésem, hogy egyes befutott bandáknak nincs sok tudásuk. Hogy nevén nevezzem a dolgot: Static-X

Teljesen igaz. Nem csak egyes bandáknak, hanem a legtöbbnek alig van valami tudása és zenetanárt se láttak sokat. Pl. ez a Static-X sem valami technikás agysebész csoportosulás. Az ilyen bandák relative gyorsan eltûnnek a névtelen süllyesztõben. Pont erre utaltam pár hozzászólással fentebb. Elektromos gityónál dögös hangzással fel lehet tuningolni a tudást. Akusztikusnál ez nem játszik. A másik véglet se feltétlenül jó. Ott van Malmsteen. Amellett, hogy virtuóz, technikailag és elméletileg is nagyon ász, mégis be lehet aludni a zenéjén. Száraz és unalmas lehet annak, aki nem tudja mi van mögötte.

[Gery80]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2009. nov. 24., kedd - 11:42

A drop D nem könnyebb. Ha túl sokáig tolod benne kizárólagosan, akkor elszoktat a normál hangolástól. Valószínûleg arra gondolsz, hogy power chordokat könnyebb rajta zúzni (0/0/0, 1/1/1 és lehet tologatni). Mondjuk ez normál hangolásban sem valami nehéz.

Arra gondolok hogy pl ott a soad-tól a chop suey! c. dal Na azt eljátszani normál hangolással...
Sasold meg a tabját

[Gery80]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2009. nov. 24., kedd - 11:42

Pl. ez a Static-X sem valami technikás agysebész csoportosulás.

XD XD XD

[Coppermine]

Idézet: Gery80 - Dátum: 2009. nov. 24., kedd - 12:55

XD XD XD

nem akarok hülyeséget mondani, de vagy a Black Sabbath vagy vmelyik ilyen nagyobb együttes gitárosának meg pár ujja is hiányzott :Ð

btw egy kis hangulatkeltõ

-C0pp3rM!n3-

[Gery80]

De jóóó, én is akarok ilyet

[Warrior]

Idézet: Gery80 - Dátum: 2009. nov. 24., kedd - 12:12

...
Egyébként nem tudom, lehet h nincs igazam, de az az érzésem, hogy egyes befutott bandáknak nincs sok tudásuk. Hogy nevén nevezzem a dolgot: Static-X
Amúgy nincs velük bajom, meg is hallgatom, de ha még én is el tudok játszani tõlük egy dalt nem túl sok gyakorlás után, akkor az egész egyszerûen nem lehet bonyolult.
Persze nem kell bonyolítani a dolgokat, ott van a Soulfly is...
Talán pont Max mondta hogy a primitívsége adja az erejét. Hát, lehet ...

Nem hinném, hogy a zene "minõsége" bármilyen összefüggésben lenne annak bonyolultságával. Sokszor épp a legegyszerûbb dolgok a legjobbak.

Van olyan gitáros, aki kurva jól el tud játszani bonyolult dalokat is másoktól, de saját dala nincs. Aztán ott van, aki nem nagyon tud játszani, viszont tud saját maga zenét csinálni, még ha olyan is, amilyen. Ha lehet választani, utóbbi lennék inkább. A zene alkotás; az utánzás csak egy dolog. Azt meg lehet tanulni.

[Raynes]

Idézet: Gery80 - Dátum: 2009. nov. 24., kedd - 11:54

ott a soad-tól a chop suey! c. dal Na azt eljátszani normál hangolással...
Sasold meg a tabját

Akárhogy nézem a tabokat, a dal hangolása kapásból drop D helyett drop C (CGCFAD). A tab alapján el lehetne játszani normál hangolásban is, talán 1-2x le kéne hagyni az E-nél mélyebb hangokat és át kéne szervezni benne a fogásokat. Vagy fel lehetne transzponálni a nótát, úgy minden hangja arányosan magasabb lesz és a legmélyebb hang is pont kifér normál E1-re. Mindkét variáció játszik, mert elég egyszerû dal. A második megoldás talán elvenne valamit az eredeti hangulatból, de ki lehetne dolgozni élvezhetõre.