[lameXpert]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 18:11 -kor

[lameXpert]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 18:12 -kor

[lameXpert]

Alcsúti Arborétum (Alcsútdoboz)
Cím: 8087 Alcsútdoboz, Alcsúti Arborétum
Telefon, fax: 22/353-219
Belépõjegy!
Jegyváltásra nem kötelezettek: 3 éven aluliak, MABOSZ tagok, Biológiai társaságok tagjai, Kutatóház vendégei, Múzeumi ingyenes belépõvel rendelkezõk
Nyitva tartás: hétfõ és kedd kivételével
február és november csak hétvégéken 10.00-16.00 között
március-április és szeptember-október hétköznap is 10.00-17.00 között
május-augusztus hétköznap is 10.00-18.00 között
december-január ZÁRVA
Megközelíthetõség: Budapestrõl a Biatorbágy-Etyek-Alcsútdoboz útvonalon, vagy az 1-es úton Bicskéig, s onnan a 811-es úton Felcsúton keresztül érhetõ el. Vonattal Budapestrõl Bicskéig, onnan pedig helyi járatú autóbusszal közelíthetõ meg.



Bemutatott anyag témája: fa és cserjegyûjtemény, Magyarország történeti kertjei c. kiállítás, József fõherceg katonái c. kiállítás

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 18:16 -kor

[lameXpert]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 18:17 -kor

[lameXpert]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 18:17 -kor

[safi]

Lame! Ebbe a topicba csak te irogatsz?

[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta safi:
Lame! Ebbe a topicba csak te irogatsz?[/quote]

Nem. Vannak kérdések is

[lameXpert]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 18:18 -kor

[Naszta]

idézet:

---

Ezt írta lameXpert:

[url="http://"http://www.europa.eu.int/comm/enlargement/hungary/index.htm"]>>> Link <<<[/url]
[/quote]

Én kiemelem, ami engem megragadott:

idézet:

---

CULTURE

Hungary was the homeland of Franz Liszt, Béla Bartók and Zoltán Kodály, whose music was inspired by the rich national folk traditions. In the 19th century Hungary produced its first important native-born composer, Ferenc Erkel, who composed the Hungarian national anthem and the first Hungarian opera. Hungary is a highly musical country; its violinists and pianists are particularly celebrated virtuosi world-wide. Hungary has more than 5,000 public libraries, and more than 100 public museums are maintained throughout the country.

In 2001 Hungary continued to strengthen the structures necessary to participate in Community structures. The decision of the Association Council on the participation of Hungary in the "Culture 2000" programme was adopted by the Government and entered into force in July 2001.
[/quote]

[lameXpert]

[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]

"56-os" villamosok...
"Ültem a villamoson,és azt hittem, hogy a villamos utazásra szolgál. ...
Nem tudtam, hogy e villamosokból barikádokat lehet rakni..."
                                                  (Örkény István: Fohász)

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 18:19 -kor

[lameXpert]

[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 18:20 -kor

[lameXpert]

idézet:

---

A magyar Messerschmitt programról dióhéjban

Német magyar államközi megállapodás keretén belül 1941.június 06-án Magyarország válalta, hogy licenc szerzõdéssel gyártani fog két vadászgép típust. ME-210-est és a ME-109-est, valamint a DB-605-ös repülõgép motort.

A magyar gyártású gépeknél a "Bf" jelölés helyett a "Me"jelölést használták.

A Me 109 típus gyártása a G-4 változattal indult a Gyõri Waggon- és Gépgyárban Az elsõ példány '42.nov.21-én gördült ki a gyár szerelõcsarnokából. '44. áprilisában súlyos bombatámadások érték a hazai repülõgép gyárakat, ezért a "vadász program" megvalósulása érdekében a gyártás a kõbányai és budatétényi pincebarlangokban folyt. A front közeledtével innen is menni kellett. '44.november második felétõl a gyártás Ausztriában folyt áprilisig.

Hazánkban a Me-109 G4 ... G14 szériákat gyártották, összesen 271 db-ot. [/quote]

[lameXpert]

Szentgyörgyi Dezsõ - A magyarok ásza

"Vezérünk a bátorság, kísérõnk a szerencse"



1915-ben született Kokúttapasztón.



1942 májusától közel 18 hónapot töltött a hadmûveleti területen,  141 bevetésen 7 légigyõzelmet ért el.

Pályája az 1944-ben megalakított "PUMA" században folytatódott. A háború befejezõdéséig Szentgyörgyi Dezsõ több mint 300 bevetéssel, és 33 légi gyõzelemmel számolhatott el.

1945-ös hadifogsága után a MASZOVLET-nél alkalmazták 1950-ig utasszállító gépek pilótájaként. Az ötvenes évek politikai viharai õt sem kímélték. 1956 augusztusában szabadult.

Lelkierejének, szorgalmának és kitartásának köszönhetõen került vissza a MALéV-hez. Tehetséges volt, értette a dolgát, így egyre feljebb jutott a ranglétrán. Az IL-14-es és IL-18-as típusok repülõkapitányaként a legjobb pilóták közé tartozott.



1971 augusztus 28-án a koppenhágai Kastrup elõtt, leszállási manõver végrehajtása közben gépe a tengerbe csapódott. A legendás pilótának három hete lett volna a nyugdíjig. Pályája során mindvégig a szerénység, az egyszerûség, a segítõkészség, a magas szintû szakmai felkészültség és a bajtársiasság jellemezte.



EMBER volt, csupa nagybetûvel. Amikor egy légi harc során az angol Mustangnak kifogyott a lõszere, Szentgyörgyi intett neki: menj!
Úgy gondolta, hogy a háború két dologról szól: egyrészt meg kell védeni a hazát, másrészt aki elõször lõ, az marad életben. Namármost: aki nem tud lõni, az ott és akkor aligha lehet veszélyes.

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 18:30 -kor

[lameXpert]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 18:32 -kor

[Wyco]

ide is beszurom

[lameXpert]

idézet:

---

Nekem sok ismerõsöm, barátom volt, akiknek különleges tehetségük volt. De közülük Szilárd Leó az egyetlen, akit talán még utánozni is szeretnék. Õ nem bánta, ha az emberek nem szerették, amit mondott. De egyet soha nem követett el: Õ soha senkit nem untatott. Én õt akkor láttam elõször Pesten, amikor elvégeztem a középiskolát. Németországban talán egyszer sem láttam. Amikor 1934-ben Koppenhágából visszamentem Angliába, az elsõ tapasztalatom az volt, hogy elmentem a Fizikai Társaság ülésére. Rutherford tartott elõadást. Sokat beszélt, erõsen beszélt arról, hogy milyen õrültség az atomenergia felhasználására akárcsak gondolni is: - "Atomenergia van, de az atomenergia az tiszta tudomány. Abból soha nem lesz más, mint tiszta tudomány." - Olyan hangosan ismételte, hogy tûnõdni kezdtem: miért. Pár nappal késõbb Szilárd Leóval találkoztam. Õ elszavalta nekem: "Most, hogy megtaláltuk a neutronokat, lesz mód az atomenergia felhasználására." - Azt is megmondta, hogy elment Rutherfordhoz, megpróbálta errõl meggyõzni. De Rutherford nagy ívben kidobta. Ezt sem Rutherford, sem Szilárd Leó nem felejtette el. Egész biztosan ezért ismételgette Rutherford a magáét, ezért Szilárd Leó is. Jó 4 évig eltartott, amíg ebbõl valami praktikus dolog lett. Ez azon múlt, hogy egy neutron föl tud hasítani egy nehéz atommagot, és a hasadás során több neutron keletkezik. Ez az, amit Szilárd Leó várt és remélt. Azután Amerikába jöttem. Az urán hasadásáról George Washington Egyetem egy konferenciáján hallottam 1939. január 20. körül. Szilárd nem volt ott. Amikor a konferenciának vége volt, feleségemmel arra gondoltunk, hogy a konferencia fáradalmát kiheverjük. Ekkor megszólalt a telefon. Szilárd volt. Jó barátom volt. Nem tudom, hány embert tegezett, engem nem: - "Teller Úr, én az állomáson vagyok, jöjjön értem." El is mentem. Ekkor azt mondta: "Hát most megjött az ideje. Most megkezdjük." Dolgozott is rajta: Pár hónap múlva már volt elég adat, hogy Einstein elé tegye. Az volt a probléma, hogy háborús veszély volt. Itt volt egy új fegyver lehetõsége. Az amerikai kormány errõl nem akart tudomást venni. Szilárdnak voltak ötletei mindenféle téren, azon is, hogy nyerjen mozgalma igazi impulzust. Az volt az ideája, hogy Einstein küldjön egy levelet Rooseveltnek. Roosevelt majd elolvassa a levelet, és fog tenni valamit. Ezért történt, hogy augusztus 2-án Szilárd Leó sofõrje lettem, és Einstein aláírta a levelet, majd Szilárdnak visszaadta. (Négy héttel a háború kitörése elõtt.) Azután Szilárd odaadta egy bankárnak, Alexander Sachsnak, aki ismerte Rooseveltet. A levél el is érte Rooseveltet, nem augusztusban, nem szeptemberben, hanem október végén. Bizony azt gondolom: nem érhette volna jobb idõben - közben Hitler megtámadta Lengyelországot. Hitler és Sztálin szétosztották Lengyelországot. Amikor ezek a rettenetes dolgok megtörténtek, akkor olvasta el a levelet Roosevelt elnök. Sachs tervezte volna így? Nem hiszem. Azt gondolom, ez olyasvalami, amit véletlennek neveznek. Az eredmény az lett, hogy Roosevelt akcióba lépett. Utasítást adott, hogy a maghasadást, annak következményeit meg kell vizsgálni. Ilyen módon járult Szilárd Leó hozzá, hogy ami elkerülhetetlen volt, a magenergia felhasználása elõször Amerikában történjen meg.[/quote]

[lameXpert]

Matyó népviselet

Mezõkövesd lakói, a matyók népviselete, hímzéstechnikája egészen különleges sajátosságokat mutat. Annak ellenére, hogy Mezõkövesd a legszegényebb térségek egyike volt, színes és pompás viseletük jómódúságot sugallt.

Az 1870-es években kezdtek hímezni, elõször csak lepedõvégeket, késõbb a legénying lobogós ujját, majd pedig a surc-nak nevezett, keskeny nõi vagy férfi kötény alját.

Eredetileg egyszerû vászonhímzéseket használtak piros és kék, fénytelen pamutfonallal. A legismertebb motívumok a rózsa, a "cipe" (cipõ), a madár (kedvelt volt a kakas motívum), a "macskafark", azaz csigavonal, valamint a körök, bimbók voltak. A kompozíció tömör, zsúfolt volt: bokorminta, vagy végtelen sor. A középen lévõ nagy rózsákat alul és felül kisebb motívumok (pl. páros "cipe"-k, összekötõ hurok, vagy csigavonal) egészítették ki.

Késõbb a férfi szûcsök által (un. szûcshímzéssel) készített bõrruhákat díszítõ "matyórózsa", "szívrózsa", "cserfarózsa", tulipános levelek, bimbók használata is hatott a nõi hímzésre. A motívumoknak tengelyes (egy tengelybõl ágaznak ki a levelek, virágok), vagy térkitöltõ (egymástól független, egymás mellé rajzolt díszítõelemek) elhelyezésûek lettek. A pamut- és gyapjúfonal mellett tarkább, fényesebb szûcsselyemmel is kezdtek dolgozni, s áttértek a több szín használatára. Eleinte 5 színnel (piros, kék, sárga, zöld, fekete), késõbb még többel (a piros és a zöld más árnyalataival, valamint a lilával kiegészítve az elõbbieket) hímeztek.



Minden színnek volt jelentése. A fekete a matyó viseletben a föld színe, melybõl a termés, az élet sarjad. A piros az öröm, a sárga a nyár, a Nap színe, a kék a bánaté, az elmúlásé. Az elsõ világháborút követõen jelent meg a matyó hímzésben a zöld, mint a gyász színe. A háború halottaira való emlékezésül zöld folyókával hímezték körül a kötényeket. A matyó hímzés összképe úgy hatott, mint a zöld mezõben tarkálló virágok.

A hímzéseket un."íróasszonyok" tervezték, rajzolták elõ, s terjesztették. A matyó "íróasszonyok" legismertebb képviselõje Kis Jankó Bori (1876-1954.) volt, aki kiérdemelte a "népmûvészet mestere" címet, s magas állami kitüntetésben részesült.

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 18:35 -kor

[lameXpert]

Április 4. - Délvidék
 
A sajkás kerület szerb határõrei feliratot terjesztenek az uralkodó elé. Követeléseik között tisztán nemzeti célokat is találhatunk: a szerb nép nemzetiségként való elismerését, szerb nyelvû iskolákat, községi közigazgatást, évente összehívott szerb nemzeti gyûlést. 
Közben Temesvár erõdjében egy Damjanich János nevû szerb származású császári százados kikéri magának, hogy Julius Haynau nevû altábornagy-parancsnoka az õ füle hallatára nevezi kutya nemzetnek és rebellis lázadónak a magyarokat.
 
"– Nos, hát Ön mióta lett magyar?
– Azóta tábornok úr, amióta föl tudom fogni, hogy aki Magyarországon született, az magyar állampolgár s köteles Magyarországot hazájának tekinteni s annak bámily állásban legyen is, törvényes jogait megvédelmezni."

A feleselõ századosnak még aznap délután az olasz hadszíntérre kell távoznia.

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 18:38 -kor

[lameXpert]

idézet:

---

Díszszemle, 1965. április 4.
Közvetítés a budapesti Dózsa György útról - Kossuth és Petõfi Rádió, 1965. április 4. vasárnap, 9 óra 55 perc

Keményen, messze szárnyalóan szól a dísztéren a vezényszó, s a rádió, a televízió szerte az országban mindenüvé elviszi az üzenetet. Budapesten, hazánk fõvárosában minden készen áll az ünnepi díszszemlére. Felszabadulásunk 20. évfordulóján az egész ország szíve dobbanása itt lüktet a téren. A szemle kezdetéig hátralévõ néhány percben pillantásunk most megpihen azon a gyönyörû szobron, amellyel nagy nemzeti ünnepünkön gazdagodott fõvárosunk. Vlagyimir Iljics Lenin ércbe öntött alakja áll itt a téren, s az õ tanításainak szellemét idézi minden, ami ünnepen és hétköznapon a mi hazánkban történik. Gyönyörû ez az alkotás. A 18 méter magasra emelkedõ pilon, amely a párt erejét és legyõzhetetlenségét jelképezi, és a szobor, amely, úgy tûnik, mintha élne. Hazánk mai ünnepére eljöttek hozzánk barátaink is. Már megjelent a díszemelvény mögötti téren Mikoján elvtárs, a SZU küldöttségének tagjai közül, Malinovszkij marsall társaságában.
Kádár János és Dobi István elvtársak kíséretében foglalják majd el helyüket a mellvéden. Ott van a többi baráti ország küldöttségvezetõje: Emil Bodnaras a román, Zsivko Zsivkov a bolgár, Alexander Rankovics a jugoszláv, Ottokar Simunek a csehszlovák delegáció vezetõje, valamint az MSZMP politikai bizottságának tagjai, a Magyar Néphadsereg vezetõi és a fõváros dolgozó népének képviseletében Sarlós István, a tanács vb-elnöke. Az április 4-i díszszemlék jól bevált hagyománya, hogy az idõjárás sohasem hagy minket cserben. Most is ragyogóan süt a nap. A hosszú téli hónapokat végre a tavasz színei váltják fel, körülöttünk a természet zöldbe, virágba borult. A színes derû, az életerõ gazdag áradása varázslódik ide a térre az április 4-i díszszemlével is, és mint mindig, most is a tavaszt hozzák magukkal fiatal katonáink........[/quote]

[lameXpert]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 18:13 -kor