[lameXpert]

Idézet

Ezt írta special:
................................................................................................

Szerencsére az elefántokra mindig lehet számítani 

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 17:33 -kor

[special]

Ehehehhhehheheee

[joe39]

amit láttok, az marcipánból van, mint látható fölül, már belekóstóltak.


[url="http://"http://kep.tar.hu/joe39/images/pic1706571.jpg"] [/url]

[lameXpert]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 17:35 -kor

[Netmaster]

idézet:

---

Ezt írta joe39:
amit láttok, az marcipánból van, mint látható fölül, már belekóstóltak.


[url="http://"http://kep.tar.hu/joe39/images/pic1706571.jpg"] [/url][/quote]

Ez sem hiteles dokumentum .

[lameXpert]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 17:35 -kor

[lameXpert]

[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 17:36 -kor

[lameXpert]

Idézet

[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]


Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfõn a Parlamentben kitüntetést adott át Papp Lászlónak 75. születésnapja alkalmából. A Millenniumi Ezüst Emlékérem mellé egy a magyar királyi városokról szóló díszes könyvet is kapott ajándékba a háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó. A bokszlegenda a legjobb meccseit megörökítõ videokazettával kedveskedett Mádl Ferencnek. Jelenleg betegséggel hadakozik, de remélhetõen ezen a meccsen is sikerrel lesz túl, mint pályafutása során annyi összecsapáson.

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 17:38 -kor

[lameXpert]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 17:39 -kor

[Chase]

Kicsit azért megálltam:



(valahol a 6-os út közelében)

[ 2003. január 22.: Chase szerkesztette a hozzászólást ]

[lameXpert]

Idézet

A honvédség szállítja a MÁV kárvallottjait
2003. január 23., csütörtök, 10:57
 
Bár a honvédség húsz autóbusszal sietett a MÁV segítségére, nem sikerült pótolni a 259 kiesett motorkocsit. A MÁV szerdai esti döntésérõl legtöbben csak ma értesültek, a felháborodott utasok kénytelenek voltak átmenni a buszpályaudvarokra.
A vonatközlekedés javulására lehet számítani Sárbogárd, Balassagyarmat, Aszód, Dunaföldvár, Paks, Komárom, Pécs, Pápa, Zalaegerszeg, Kalocsa, Mezõtúr és Rudabánya térségében, miután húsz autóbuszt állított forgalomba csütörtök reggel a honvédség, hogy enyhítse a MÁV meghibásodott motorkocsijainak csütörtök hajnali leállítása okozta közlekedési problémákat.

 

A vasúttársaság szerdán késõ este közölte, hogy azonnali hatállyal, a közlekedés biztonsága érdekében 259 motorkocsit kivon a forgalomból. A MÁV a forgalmat 34 vonalon teljes mértékben szünetelteti, 27 vonalon kevesebb járattal tartja fenn a forgalmat, illetve helyenként rövidebb szakaszon járnak a vonatok. További 17 vonalon kisebb-nagyobb késésekkel, illetve módosított menetrend szerint valamennyi menetrendben szereplõ vonat közlekedik. Ilyen például a Budapest-Esztergom, a Miskolc- Mezõcsát, a Csorna- Szombathely, és a Szombathely-Szentgotthárd vonal. Késésekkel viszont az erre utazóknak is számolniuk kell

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 17:40 -kor

[lameXpert]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 17:40 -kor

[lameXpert]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 17:42 -kor

[lameXpert]

idézet:

---

Kempelen Farkas (Pozsony, 1754. január 23. - Pozsony, 1804. március 26.) Éppen kettõszáznegyvenkilenc esztendeje látott napvilágot és már százkilencvenkilenc éve távozott az égi sakkmezõk felé.

Az akkori Magyarország fõvárosában született nemesi családban. Édesapja (1680-1761) tekintélyes udvari tanácsos, édesanyja Mohai Ágnes, neve napjainkban nevezetes ásványvíz és márkanév. A szülei gondosan iskoláztatják a legényt, aki a népiskolai tanulmányait helyben végzi, majd a birodalmi fõvárosban, Bécsben jogot végzett. A munkába állás elõtt beutazza, tanulmányozza Nyugat-Európát. Mindezek után Kempelen Farkas is a császárváros szomszédságában lévõ Pozsony városában telepedik le családjával.

Mit kell tudnunk errõl a Duna menti városról? Íme néhány érdekes adat gazdag történelmi múltjából: 907 - Árpád vezér halála évében a magyarok fontos gyõzelme a bajorok felett (Salzburg érsekének beszámoló levele szerint), - utána vár épül, az ország nyugati gyepûrendszerének fontos védpontjává fejlõdik, - itt alakul meg az elsõ magyar várispánság fontos intézménye, 1291 - az elsõ magyar királyi kiváltság / III. András: 1290-1301/ okirat kelte, 1465 - Mátyás király /1458-1490/, az igazságos megalapítja Magyarország elsõ egyetemét. A neve: Academia Istropolitana, 1531-1848 - Magyarország új fõvárosa.

Kempelen Farkas széleskörû nemzetközi ismeretekkel, hatalmas lendülettel kezdi munkáját a Magyar Kamaránál, ahol titkári állást kapott. Szakmai sikerének elismeréseként 1767-tõl udvari tanácsosi cím büszke birtokosa lehet. Fontos feladatokat hajtott sikeresen végre: az elnépteledett Bácska területét szakszerûen betelepíti és a megfelelõ munkahely biztosítása érdekében, a szükséges megélhetés lehetõségének megteremtése céljából posztógyárat is telepít. Utasításra Nagyszombat városából Budára áttelepíti az egyetemet és átszállíttatja annak gazdag könyvtárát is. Irányítja Buda várában a magyar királyi palota korszûsítését, tervei alapján a karmelita kolostorból Várszínház varázsolódik. Mindezek mellett igyekszik magát sokoldalúan képezni. Nyolc nyelven tárgyalóképes, ír színdarabot, szerez zenemûveket, olykor még jut ideje költemények lejegyzésére is. /Mikor foglalkozott a családjával?/.

A mûszaki problémákkal is sikeresen foglalkozik. Tökélesíti a kor nagyszerû találmányát, a gõzgépet, elsõként alkalmaz benne forgattyút. Megtervezi a pozsonyi vár vízellátását nyomóvezetéken keresztûl, a Dunából felemelve a vizet. Tervez Pozsony városának hajóhidat, a Schõnbrunn kastély parkjába a pompa növelésére szép szökõkutat. Csatornát tervez az Adria-tengerparthoz. Szeretett királynõjének - Mária Terézia - váratlan megbetegedésekor mozgatható betegágyat épít. Gondoskodó hajlamára jellemzõen Paradis Teréz, vak zongoramûvésznõ számára írógépszerkezetet állít össze. Ez a mai korszerû írógépek magyar õse. A gép idõvel eltünt, bár az azzal készült levelek érdekes módon megmaradtak. Hasonlóan érdekes találmánya volt a siketnémák és a beszédhibásak gyógyítását elõsegítõ gép is. /Érdekes, ez akkor már milyen fontos társadalmi probléma lehetett!/. Ennek az eredetije eltûnt, de nagy szerencsére a másolata a Deutsches Museum München városi gyûjteményében túlélte a második világháború bombázásait is.

Homer Dudley úr, a nagyszerû Bell Távbeszélõmûvek nemzetközi hírnevû szakembere még 1949-ben az Amerikai Akusztikai Társaságban mondott szakelõadásában megemlítette, hogy a magyar Kempelen Farkas volt az elsõ a világunkban, aki tökéletes és teljes egészében kíválóan mûködõ beszélõgépet tudott bemutatni a közönségnek. A korabeli hírmondó, a Nemzeti Plutarkus 1816. évi számában említi az alábbi eseményt: A bécsi császári palotában megjelent egy francia matematikus, aki mágnessel varázsolt "Csudákat", amikor a jelenlévõ Kempelen Farkas könnyelmûen kijelentete "Õ csodálatosabb dolgokat fog mutatni!". A magyar királynõ, Mária Terézia /1740-1780/ szaván fogta és erõteljesen ösztönzi a bizonyításra, szavának a betartására. Ezután a császárváros elõkelõ palotájában 1768 esztendejében bemutatja a "Török" elnevezésû sakkautomata gépet. Ez mintegy 110 cm hosszú faláda, kb. 65 cm széles és mintegy 90 cm magas hozzáépült székkel, amelyen egy török ruhás, hosszúszárú pipát tartó fabábú ült. Ettõl kapta a nevét!

A kora mûszaki színvonalát felülmúló alkotás híre a kezdetleges távközlési lehetõségek ellenére is hamarosan bejárta Európát. Nagy tekintélyû uralkodók óhajtanak megmérkõzni a törökkel. II. József császár /1780-1790/ határozott utasítására az alkotó, Kempelen Farkas elindul a gépével hódító útjára - 1783: Drezda, Lipcse, Párizs, 1784: London, 1785: Berlin és sok kisebb városka, amelynek a nevét nem tartották fontosnak megörökíteni az utókor számára. Az Európa-járás hatalmas diadalútnak bizonyult. Kempelen Farkas jogi tanulmányokat folytatott Bécsben, mégis inkább mûszaki tudományok terén ért el maradandó sikereket.

Éppen százkilencvenöt esztendõvel ezelõtt hagyta fiára a jelentõs örökséget, a Török néven közismert sakkautomatát. Károly fia nem tulajdonított különösebb jelentõséget a mûszaki alkotásnak és örömmel megszabadult tõle. A jó üzleti érzékû Malzel Lénárd bécsi mechanikus mester vásárolta meg, aki azonnal igyekezett a befektetett összeget mielõbb kamatosan visszaszerezni. Szép körútra indultak, amelynek nevezetesebb állomásai voltak Németország /1804-1808/, London /1818-1820/, Amszterdam /1821-1822/. Az elért sikerek merészebb tervek megvalósítására ösztökélték. A következõ utazás célpontja már Amerika volt - Kuba szigetén is megállt - 1826-1839 között. A tengeren túli hatalmas körutat egy szomorú esemény szakította meg. Philadelphia városában 1840-ben váratlanul elhalálozott az új tulajdonos, a bécsi mechanikus mester. Az értékes gép gazdátlanná válik, elárverezik. Ezután ajándék formájában a neves Wilson Peale régiség-gyûjtemény anyagához csatolják az un. Kínai Múzeum-ban, ahol annak nyílvántartott kincse lett. Philadelphia városát 1854-ben hatalmas tûzvész pusztítja el és ebben semmisûl meg a nevezetes magyar találmány, a Török sakkautomata is. Így múlik el a világ dicsõsége!

Szerencsére pontos leírások maradtak róla, az utókor érdeklõdõ kutatói számára ez hozzáférhetõ. Ügyesen szerkesztett alkotásban egy kis méretû szekrénykében ült a sakkozó automatát irányító személy, esetleg még Johann Baptist Allgaier német sakkmester is. Nemcsak az uralkodók körében aratott méltán sikert - a Schönbrunn kastélyban 1809-ben legyõzte Napoleon tábornokot - hanem az írókat is megihlette. Többek között több filmben szerepel és írt róla a neves Edgar Allan Poe is. Mindezek ellenére a neves Corvina Kiadó Kft. által megjelentetett Sakklexikon csak öt sorban említi szerény személyét. Íme: "Kempelen Farkas /1734-1804/ magyar báró, automata gépek zseniális tervezõje, 1769-tõl kezdve állítólagos sakkozó törökjével nagy feltûnést keltett egész Európában." ........ [/quote]

[lameXpert]

Zsoldos Péter : A holtak nem vetnek árnyékot


Zsoldos Péter > Búcsú?
A magyar tudományos fantasztikus irodalom nagy öregje, Zsoldos Péter, 1997. szeptember 26-án hajnalban eltávozott közülünk.

Halála nagy fájdalom, de akik ismerik munkásságát - számuk legalábbis százezrekben mérhetõ -, tudják, mit jelent a kérdõjel a címbeli szó mögött. Érezzük mindannyian, hogy valójában rossz ez a szó. Meghal-e Gregor Man, vagy Ei, a mesterséges intelligencia, az Ellenpont központi alakja, elenyészik-e Gill es Umu, elvész-e a Feladat? A válasz nem kétséges.

Zsoldos Péter író 1930-ban született, a Zenemûvészeti Fõiskolán szerzett diplomát, majd a Magyar Rádió munkatársa lett. 1963-tõl kezdõdõen jelentek meg nagyszerû sci-fi regényei: A Viking visszatér, Távoli tûz, A feladat, Ellenpont, A holtak nem vetnek árnyékot, Az utolsó kísértés. Több közülük három kiadást ért meg.

Szerettük és tiszteltük emberségéért, tisztességéért es könyveiért, amelyek örök értékûek.

Egyesületünk tiszteletbeli tagja volt, nevünk az õ alkotása.

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 17:43 -kor

[lameXpert]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 17:44 -kor

[lameXpert]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 17:45 -kor

[lameXpert]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 17:46 -kor

[lameXpert]

[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 17:47 -kor

[lameXpert]

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 12. 17:48 -kor