[jksx]

Szia!

Csak AC áramot tud mérni.
Az AC és DC árammérésre is alkalmas lakatfogo 15 - 20ezer forintba kerül.
Ezek 200 - 1000A méréshatárúak.
A pontosabb alacsonyabb méréshatárúak még drágábbak.

[Socket]

Nem pont összefügg, de szeretném itthon normálisabbra megcsinálni a jelenlegi félkész kábelezés-t magam.
A képen látható az elérendõ megoldás, a kérdés igazából az,  hogy ennyi osztáshoz szerintem már erõsítés  kell, azonban azt már nem tudom mekkora és milyen. Valamint úgy szeretném megcsinálni, hogy ha esetleg netalán a jövõben kábelnetes lennék, ami most nem valószínû, de ez mindegy, akkor a kábel erre megfelelõ legyen, mert amennyire én tudom, jobb akkor ha picit vastagabb koaxot választuk.

Csatolt fájl:

•  kx2.PNG (0byte)
  Letöltések:: 45

Szerkesztette: Socket 2008. 01. 24. 12:30 -kor

[Tron65]

A vastag(abb) koax és a jobb átvitel nem egyenlõ jelzõ.
Az elgondolás jó, arra figyelj, hogy jobb minõségû osztókat használj. Inkább egy sokkimenetest, mint többet egymásután. Nem is annyira a csillapítás miatt, inkább mert ha net lesz rajta, az visszafelé is szól ugye.  A csillapítás miatt annyira ne aggódj, nemrég egy ismerõsnél voltam épp, amikor becsörtetett egy csellós fazon és betett a modem elé 20valahány dB csillapítót, mert túl nagy volt a jelszintje.

[htelap]

Idézet: Kutas1 - Dátum: 2005. ápr. 22., péntek - 19:35

Itt egy csokor:
PCB
itt találsz árkalkulátort is:
Satronik

Szerkesztette: didyman 2008. 03. 14. 09:10 -kor

[didyman]

ilyen módon nem reklámozunk céget. A linken elérhetõ mindenki.

[scaania]

Kedves fórumozók,

Egy kapcsolás mûködének értelmezésével szeretnék hozzátok fordulni. A kapcsolás alpja egy LM317HV ami a gyár álltal is ajánlott kapcsolásban áteresztõ tranzisztorral kiegészítve akár 5A-es áramterheléssel is tud üzemelni. Kérdésem a következõ: Az LM317HV  bementére van kötve az áteresztõ PNP tranzisztor bázisa  egy 33 ohmos ellenálláson keresztül  -ami egy 35V-os tápfeszültség melett állandóan nyitva van-. A tranzisztor  emittere a tápfeszültségre, collectora pedig egy 0,2 ohmos ellenálláson keresztül a kimenetre van kötve (ugyanazon kimeneti pontra amelyre közvetlen kapcsolódik az LM317HV kimenete). Amikor az áteresztõ tranzisztor kinyit miért nem kerül a kimeneti pont tápfeszültségre? (elõfeltételezésem szerint ha egy tranzisztor nyitott akkor emitter és kollektor feszültsége között csak Uce maradék feszültség külömbség van). Mitõl mûködik mégis ez a feszültség szabályozó?

elõre is köszönöm ha valaki szán egy kis idõt a fent vázoltak elmagyarázásra.

[Tron65]

Jólett volna valami rajzféle, de ha jólsejtem ez a síma alapkapcsolás lenne.
A helyzet az, hogy az a tranzisztor nem nyit ki.
Hanem átereszt, ahogy a neve is mutatja.
Pont annyira ereszt át, hogy a kimeneten meglegyen a tervezett feszültség.
5 A névleges terhelést írsz, akkor az a tranyó legalább 7-10 A-es. Régen rossz, ha teljesen kinyit.

[Rive]

Idézet: scaania - Dátum: 2008. máj. 8., csütörtök - 19:15

...

A tranyó a 317-en átfolyó áram arányában nyit ki: az Ube-t a 33-as ellenállaton átfolyó áram állítja be. Ha a terhelés nagy, akkor a 317 több áramot kér, Ube megnõ, a tranyó jobban kinyit, és több áramot enged a kimenetre, kisegítve a 317-et.

Nagyjából.

[scaania]

Köszönöm a válaszokat, így már értem.

[scaania]

Sziasztok!

Szeretném a segíségetek kérni egy újabb témában. Egy mûveleti erõsítõs kapcsolásban találkoztam azzal az esettel, amikor is egy LF357-es mûveleti erõsítõ pozitív tápfesz pontja néhány Volt-tól 50V változott. A mûveleti erõsítõ negatív  tápellátását egy külön áramkör biztosította, ami mindig  úgy áll be, hogy az 22V-al negatívabb legyen, mint a pozitív tápfeszültség. Ami a szélsõséges esetet véve v+=50 @ v-=28V vagy v+=0V @ V-=-22V. Az erõsító adatlapján az szerepel, hogy Supply voltage +/- 22V amit -minthogy single supply kapcsolásrõl az adatlpon nem találtam semmit- úgy értelmezek, hogy a 0V-hoz képest +/- 22V (de mégha lehet single supply kapcsolás akkor is csak 44 volt lenne a maximum és nem 50V). Kérdésem a következõ: Milyen adatból számítható, vagy mely jellemzõ ad információt arról, hogy milyen potenciálra lehet eltolni a tápfeszültségek értékét a 0V-hoz képest?

[didyman]

A 0V-ot felejtsd el mûveleti erõsítõnél, +-Vs van és a bemenetek, kimenetek munkapontja a kettõ közé félúton áll be, illetve erre "törekszik" az IC. A bemeneteknek, kimeneteknek értelemszerûen +-Vs-en belül kell maradniuk. Ha munkaponti illesztés megköveteli a 0V-os referenciát, akkor csiszolni kell a tápellátáson, de ezek szerint itt nincs szó errõl.  Sokat segítene, ha tudnánk, mirõl is van szó . De legegyszerûbben a +Vs ággal sorba kötsz egy párszáz Ohm, 1kOhm ellenállást és az IC lábait megfogod egy 36V-os Zener-rel. De ehhez tudni kell szélsõértékeket, és az IC terheltségét, aztán lehet klasszikus Zener-elõtétellenállás-méretezést bevetni.

[scaania]

didyman,

A mûveleti erõsítõ egy tápegység áramkorlát figyelését látja el. Az álltalad említett megoldást értem, azonban ebben a kapcsolásban amit szeretnék megérteni a +Vs közvetlen kapcsolódik a tápegység kimeneti pontjára (így a +Vs-re jutó feszültség a tápegység mindenkori kimeneti feszültsége). A tápegység elméletben 0-50v között szabályozza a feszültséget. Miért lehet közvetlenül rákötni a +50V-ra a mûveleti erõsítõt ha egyszer +/- 22V van az adatlapjában?

[Rive]

Idézet: scaania - Dátum: 2008. máj. 13., kedd - 18:08

A mûveleti erõsítõ egy tápegység áramkorlát figyelését látja el. Az álltalad említett megoldást értem, azonban ebben a kapcsolásban amit szeretnék megérteni a +Vs közvetlen kapcsolódik a tápegység kimeneti pontjára (így a +Vs-re jutó feszültség a tápegység mindenkori kimeneti feszültsége). A tápegység elméletben 0-50v között szabályozza a feszültséget. Miért lehet közvetlenül rákötni a +50V-ra a mûveleti erõsítõt ha egyszer +/- 22V van az adatlapjában?

Egyszerûen: a mûverõsítõk alapból igényelnek valami potenciált a +Vs-re, másik valamekkorát - emennél negatívabbat - a -Vs-re, a bemeneteikre meg kérnek valamit, ami nagyjából a kettõ között félúton található. Cserébe szolgáltatnak valami olyat, ami szintén a két tápfesz között van. Egy szimpla ( két táp, két bemenet, egy kimenet) mûverõsítõnek nincs más igénye.

Ezeknek a szinteknek az illesztése az áramkör többi potenciáljaihoz csupán egy technikai probléma.  Földpotenciál nem szerepel a dologban. Igazság szerint a 'föld' csupán egy nagyjából tetszés szerint választható referencia. Kitüntetett szerepe a te részedrõl ott rejlik, hogy használatával egyszerûbb a kapcsolások megértése. Illetve az adott esetben pont bonyolultabb.

Abban a tápban a mûverõsítõ kap egy valamekkora delejt a +Vs-re. Ehhez képest -22V-ot a -Vs-re. A kapcsolást pedig nyilván úgy méretezték, hogy a ki- és bemenetek szintje a kettõ közé essen. Másszóval az eszköz a maga feszültségeit megkapja, tehát mûködõképes.  Az eszköz mûködésének megértéséhez erre koncentrálj, és felejtsd el a földet. Az eszköz számára nincs 'föld' az adott kapcsolásban.

Szerkesztette: Rive 2008. 05. 14. 09:44 -kor

[didyman]

Akkor ezek szerint a mûverõsítõ egyszerûen csak az áramfigyelõ ellenállat két lábát olvassa le a két bemenetén, és a kettõ valamekkora differenciáját állítja elõ? De ezek közül egyik a tápfesz lesz, ami az IC egyik tápja is, ez így elég furcsán hangzik, de lehetséges, csak így komparálni nem fog túl jól, az áramkorláthoz meg pont az kellene, hogy limit elérésekor a kimenete szintet váltson. Rajz fellelhetõ valahol?

[Csokis]

Van nekem egy Creative Inspire T5900 5.1-es hangcuccom. Tönkrement a vezetékes távirányítója, de ezt végülis meg tudtam csinálni. Jó is volt, fél évig. Most azt csinálja az egész, hogy kb. 5 perc bekapcsolás után egyszerûen elnémul. Lekapcs/bekapcs sem segít rajta. Ellenben, ha kihúzom a konnektorból és várok vele 10-15 percet, akkor megint mûködik vagy 5 percig. Mi lehet a gondja szerintetek? :confused: Olyan, mintha valami túlmelegedne szvsz. Meg tudom ezt magam oldani (elektronikai ismeret nálam annyi, amit villanyszerelésnél tanultunk elektrotechnika órán középsuliba ) vagy inkább hagyjam a fenébe?

[scaania]

Kedves didyman és rive!

Válaszaitok köszönöm, így már értem a dolgokat

Kérdésem még annyi lenne, hogy hol van a +Vs feszültség felsõ határa abszolút értékben? Feltételezem nem lehet növelni a végtelenségig, 60V? 100V? 150? mibõl derül ez ki? egy adott pont felet gondolom tönkremegy az ic

Didyman pontossan leírta a kapcsolás lényegét: a nem invertáló bemeneten van a szabályzott tápfesz az invertálón pedig az áramfigyelõ ellenálásson esõ feszültség. A +Vs-en szintén  a szabályzott feszültség. A mûveleti erõsítõ kimenete az már korábban álltalam kérdezgetett LM317HV regulátor ic adjustable bemenetére csatlakozik egy led közbeiktatásával valamint még azzal sorossan egy másik diódóvál. Túláram esetén az lm317 adjustble lába felõl áram indul meg a mûv. erõsítõ felé ami a led-et világításra készteti(jelzés a túláramra) a kimemeti feszültséget pedig lecsökkenti (az lm317hv adjustable és out lába között 1,25 volt referenciasfeszültség van mindig és ezt igyekszik fentartani)
A kapcsolás nekem csak papaíron van meg, de ha érdekel a próbléma megoldásomon kívül is, akkor berajzolom szívessen (elõbb utóbb úgy is megtenném).

[Öregszem]

Idézet: scaania - Dátum: 2008. máj. 14., szerda - 18:55

hol van a +Vs feszültség felsõ határa abszolút értékben?

A katalógusban.

(Franc egye meg! Ez a nyamvatt tísszázalék csaknem akar csökkenni. Mindig kikel lépnem, hogy ne lássam.)

Szerkesztette: Öregszem 2008. 05. 14. 20:49 -kor

[didyman]

Idézet: Öregszem - Dátum: 2008. máj. 14., szerda - 21:46

A katalógusban.

(Franc egye meg! Ez a nyamvatt tísszázalék csaknem akar csökkenni. Mindig kikel lépnem, hogy ne lássam.)

...Hogy ne kelljen kilépned. Fakultatív adósom vagy egy privát üzenettel.

[didyman]

Idézet: scaania - Dátum: 2008. máj. 14., szerda - 19:55

Kedves didyman és rive!

Válaszaitok köszönöm, így már értem a dolgokat

Kérdésem még annyi lenne, hogy hol van a +Vs feszültség felsõ határa abszolút értékben? Feltételezem nem lehet növelni a végtelenségig, 60V? 100V? 150? mibõl derül ez ki? egy adott pont felet gondolom tönkremegy az ic

Didyman pontossan leírta a kapcsolás lényegét: a nem invertáló bemeneten van a szabályzott tápfesz az invertálón pedig az áramfigyelõ ellenálásson esõ feszültség. A +Vs-en szintén  a szabályzott feszültség. A mûveleti erõsítõ kimenete az már korábban álltalam kérdezgetett LM317HV regulátor ic adjustable bemenetére csatlakozik egy led közbeiktatásával valamint még azzal sorossan egy másik diódóvál. Túláram esetén az lm317 adjustble lába felõl áram indul meg a mûv. erõsítõ felé ami a led-et világításra készteti(jelzés a túláramra) a kimemeti feszültséget pedig lecsökkenti (az lm317hv adjustable és out lába között 1,25 volt referenciasfeszültség van mindig és ezt igyekszik fentartani)
A kapcsolás nekem csak papaíron van meg, de ha érdekel a próbléma megoldásomon kívül is, akkor berajzolom szívessen (elõbb utóbb úgy is megtenném).

A +300V-hoz képest is 22V-tal lesz eltolva a -Vs, így a +-VS stabil 22V lesz,függetlenül attól, hogy a földhöz képest mekkora a Vs.

[HavocS]

Na, nagy nehezen csak megtaláltam ezt a topicot

Szeretném megoldani (gyakorlati hasznot nem kell keresni), hogy a biciklin dinamóval lehessen a lámpa ledjeit meghajtani. Figyelembevéve azt, hogy a dinamó folyamatosan változó feszültséget fog létrehozni, gondolom szükség lenne valami stabilizáló áramkörre, valamint hatékonyság szempontjából mindenképp az lenne a célszerû, ha egymás után kapcsolódnának be (és ki is) a LED-ek, ahogy a dinamó kezdi leadni az egyre nagyobb/kisebb feszültségeket. Hogy lehetne ezt megoldani? Igen csekély elektronikai tudásommal legelõször a Zener-dióda jutott eszembe, bár ezt sem igazán tudom, hogy lehetne megoldani.
Bármi ötlet? Bocs, ha nagyon hülyeség

szerk: közben találtam egy ilyen oldalt: http://pilom.com/Bic...amoCircuits.htm
Na most itt AC powerrõl ír, de a dinamó nem egyenáramot csinál?

Szerkesztette: HavocS 2008. 05. 24. 17:50 -kor