[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta AMD rula:


Huh, ez most azt jelenti, hogy valmivel kevesebbet fogyaszt?
Amúgy 350W meddig lesz elég? (érdemes-e egyáltalán 20k-s Enermaxban gondolkozni, ha a köv. géphez épphogy elég/cserélni kell...)[/quote]

Semmivel nem fogyaszt kevesebbet.....

[url="http://"https://www.hwsw.hu/perl/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=1&t=001943"]Tápoknál mi az a passzív PFC? [/url]
(Nem csak az passzívról szól...) sõt.....

[FakeJack]

Szegény lamex, ha nem linkelted be csak az elmúlt 3 napban 10x... úgylágyszik nagy rá az igény.

[Telcontar]

idézet:

---

Ezt írta a Magyar PC Magazin:

MAGYAR PC MAGAZIN 2002. DECEMBER – 3. SZÁM
HARDVER HOGYAN VÁLASSZUNK TÁPEGYSÉGET ?

Súlyos téma

Amikor asztali számítógépbe alkatrészeket vásárolunk, vannak olyan elemek, amelyeken lehet takarékoskodni – az ésszerûség határain belül –, és vannak olyanok, amelyeken elméletileg nem szabadna. Bár ezt sokan tagadják, vagy egyszerûen nem látják be, a tápegység mindenképpen az utóbbi kategóriába tartozik.

Plasztikusan szemléltetve: ha olcsóbb CD-olvasót veszünk a gépünkbe spórolási célzattal, az legfeljebb ott fog visszaütni, hogy hangosabb lesz, lassabban olvassa az újraírt lemezeket stb., mint a drágább, egyben márkásabb és jobban teljesítõ társai – egyszóval közvetlen anyagi kárunk nem származik ebbõl a takarékoskodásból (a CD-k robbanása miatt inkább okolható a lemez gyenge nyersanyaga vagy a meghajtó értelmetlenül nagy fordulatszáma, mintsem egy CD-olvasó noname volta).
Ha azonban noname tápot vásárolunk, akkor azzal azt is vállaljuk, hogy a pár ezer (na jó, néha tízezer) forintos megtakarítás késôbb esetleg sok tízezres veszteségbe fordul át. A legolcsóbb tápokban ugyanis semmiféle védelem sincs a tápkábelek végén megjelenõ feszültségek veszélyes mértékû megugrása ellen. És ha a táp elszáll, nagy az esélye, hogy magával ránt néhány további alkatrészt, illetve sokszor a merevlemez(ek) tönkremenetelével értékes adataink is pillanatok alatt füstté válnak. Bár az lenne az ideális, ha mindenki megfelelõ mérõmûszerrel és tudással felvértezve indulhatna tápegységet vásárolni, ám ennek híján is van néhány sarokpont, amire támaszkodhatunk e kritikusnak minõsíthetõ részegység megvásárlásakor. Mi most Bertha János szerviztechnikus e téren szerzett többéves tapasztalatára és segítõkészségére támaszkodva megosztjuk olvasóinkkal a „Tápvásárlási 1x1-et”.

A lényeg: név és tömeg
Miután kiókumláltuk, milyen szabványú és névleges teljesítményû tápegységet akarunk vásárolni (A rendszer lelke – PC Magazin, 2002/1/84), megcélozzuk a sarki
hardverboltot, hogy megvegyük a vasat. Csakhogy már itt meg kell állnunk pár szóra!
Jó pár tápegységgyártó cég szeret zsonglõrködni a névleges teljesítményt jelölõ számmal, amely a tápra ragasztott adattáblán jelenik meg. Személyes – rossz – tapasztalatainkon túl egy közismertségnek örvendõ nemzetközi hardveres oldal cikke ( [url="http://"http://www.tomshardware.com/howto/02q4/021021/index.html"]www.tomshardware.com/howto/02q4/021021/index.html[/url] ) is meggyõzött minket arról, hogy a 300 W-os tápegységek olykor alig képesek stabilan többet leadni 200 W-nál.
Ez pedig édeskevés, legalábbis a saját kategóriájában. Ezek a tápegységek persze nem a neves gyártóktól kerülnek ki. A legtöbb esetben, azaz a középkategóriában a névleges teljesítmény közelében képesek leadni a tápegységek, alig maradnak el a megadott értéktõl. A prémium kategóriában pedig inkább – olykor nem kismértékû – túlteljesítés a jellemzõ.
Ezért is lutri olcsó, noname tápegységet venni, ugyanis kevés támpontunk van azzal kapcsolatban, valójában hány wattból gazdálkodhatnak gépünk alkatrészei. „Szerencsésebb” esetben a túlmatricázott tápegység csak a rendszer instabilitását okozza, rosszabb esetben a túlterheléstõl elszállhat a tápegység – és mint ahogy fentebb írtuk, vele együtt jó pár részegység. A rossz minõségû tápegység itt is hatalmas hátrányban van, ugyanis a jó minõségû társaiban van olyan áramkör, amely túlterhelés esetén kiad egy egyszerû „shutdown” (leállítás) parancsot, amivel megakadályozza a tápegység és a gép egyéb alkatrészeinek fizikai károsodását. (Persze itt is elõfordulhat károsodás vagy adatvesztés, ha például a shutdown parancs mondjuk éppen merevlemezre írás közben érkezik. Amellett, hogy ezt a merevlemez nem szereti, minden elmentetlen adatunk elvész.) A rossz minõségû tápegység is „shutdownol”, csak õ ezt látványosan, füsttel, szaggal és egy életre szólóan – de legalábbis szervizelésig – teszi.
Most pedig a gyakorlatról. Mibõl lehet megállapítani mûszeres mérés nélkül, hogy egy adott tápegység jó, közepes vagy éppen gyenge minõségû? Alapvetõen két jellemzõbõl: gyártójának nevébõl (ami egyben közvetetten hozza magával az árat mint harmadik tényezõt) és a tömegébõl.
Elõször lõjük ki a közvetett tényezõt, az árat. Olykor csalóka lehet (nem csak a tápegységeknél): a drága nem feltétlenül jó, ám a jó cuccok általában drágák. Egy rövidke, a neten közzétett tanulmány ( [url="http://"http://www.compute-aid.com/atxspec.html"]www.compute-aid.com/atxspec.html[/url] ) szerint egy, csak jó minõségû és megfelelõ mennyiségû alapanyagból összeszerelt 300 W-os, ATX-es tápegység anyagköltsége 28 USD, ami mintegy 7 ezer forint. Ha ehhez hozzávesszük a bérköltséget (ez Tajvanban mondjuk minimális), a szállítás és raktározás költségeit, illetve a forgalmazó hasznát, akkor azt lehet mondani, hogy igazán minõségi 300 W-os ATX tápegységet nem lehet nettó 10 ezer forint alatt a kiskerek polcaira varázsolni.
Nézzük a tömeg kérdését. Ha megemelünk egymás után két, azonos névleges teljesítményû tápegységet, egy minõségit és egy olcsót, jól érzékelhetjük, hogy a minõségi táp nehezebb. Ennek oka könnyen levezethetõ. A drágább megoldásokban benne van az anyag – ahogyan a Mercikbe is belerakják a stuttgartiak azt, ami kell. A minõségi tápegységben nagyobbak a tekercsek, több és nagyobb kondenzátort találunk benne, emellett minden ellenállás és szükséges vezérlõ és védelmi áramkör ott van a helyén, olykor redundáns módon is. Ráadásul a minõségi tápegységekbõl több tápkábel indul ki, és ezek általában hosszabbak, mint az olcsóbb fajtáknál. Továbbá a minõségi modelleken a második ventilátor is növeli a tömeget – és még sorolhatnánk. (A fentiekben elmondottakat alátámasztó cikk olvasható a márka–ár–tömeg–névleges teljesítmény összefüggésérõl a következõ netcímen: [url="http://"http://www.directron.com/psu.html.)"]www.directron.com/psu.html.)[/url] Ennek megfelelõen nem kell meglepõdni, ha egy noname 300 W-os táp ugyanannyit nyom, mint egy brand 250, netán 235 W-os. Azt persze szinte bizonyosra vehetjük, hogy bár a címkéjükön más érték szerepel, a kétféle tápegység gyakorlatban kimért, maximálisan leadott teljesítménye mégis közel azonos lesz, de a neves gyártó terméke ezenfelül magasabb biztonságot is nyújt.
Végül beszéljünk a legegyszerûbb módszerrõl, amellyel biztonságosan ki lehet választani a megbízható tápegységeket. Ez pedig a márkanév, azaz gyártó alapján történô vásárlás. Mi most Bertha János, illetve saját ismereteinkre alapozva felsorolunk néhány gyártót, amelyek tápjaiban tapasztalataink szerint minden további nélkül meg lehet bízni: Enermax, Chieftec, Seasonic, Meridian, ATNG, Seventeam. Meg kell említeni a Deltát, amely elvileg nem forgalmaz retail csatornákban, hanem csak a nagy OEM építõknek – Dell, HP stb. – szállít.
A felsorolt gyártók tápegységei mögött a minõség mellett még ott áll a noname tápoknál szokásos egy évnél hosszabb garancia – például az Enermaxnál 3 év, a Chieftecnél élettartam-garancia stb. –, illetve a kártérítés behajtásának a lehetõsége. Természetes ugyanis, hogy a legjobb anyagokból felépülõ, körültekintõen gyártott és meózott készülékekbôl is menthetetlenül el fog szállni olykor-olykor egy-egy darab (persze sokkal ritkábban, mint noname társaik közül). Ilyenkor aztán a neves gyártók – nem emberbarátságból, hanem presztízsféltés okán – nemcsak a tépegységet cserélik ki garanciálisan, hanem megtérítik a forgalmazón keresztül a felhasználónak a számítógépben a táp által okozott egyéb károkat is. Persze elveszett adataink értékét ezek a cégek sem fogják megtéríteni – bár Amerikában talán emiatt is lehetne pert indítani.
A processzorgyártók és olykor az alaplapgyártók is közzétesznek listákat, hogy termékeikhez mely gyártók tápegységeit ajánlják. Ezek a listák is tekinthetõk irányadónak – ám egyben fenntartással kezelendõk, fõleg a kevésbé ismert alaplapgyártók esetében. Például igencsak meglepõdtem, hogy az AMD Athlon XP processzorhoz ajánlott tápok sorában ( [url="http://"http://www.amd.com/usen/Processors/DevelopWithAMD/0,,30_225_2_869_4348^4376,00.html"]www.amd.com/usen/Processors/DevelopWithAMD/0,,30_225_2_869_4348^4376,00.html[/url] ) feltûnik a KME, amelynek termékeibõl a szerkesztõségben bõ egy hónapon belül kettõ is kipurcant két különbözõ konfigurációban. Azt, hogy ezek gyenge minõségûek, Bertha János tapasztalatai is alátámasztották. További – vásárlástól elriasztó – támpont, ha egy adott gyártónak nincs saját weboldala, avagy annak kivitelezése az óvodai HTML szakkör színvonalát hozza.

Egyéb „apróságok”
Néhány további adalék a témához.
Elôször is miért jó nekünk, ha két ventilátor van a tápegységen, illetve ha a dokumentáció (ilyen is csak a neves gyártók termékeihez jár) szerint „fan control” áramkört is építettek a szerkentyûbe?
A normál asztali PC-kbe szánt tápegységek (235–400 W) esetében már az egyventilátoros megoldás (melyhez a táp házán vágott légbeömlõ nyílások társulnak) sem igazán a tápegység melegedõ alkatrészeinek hûtését szolgálja. Erre a célra ott vannak a tekercsek két oldalán elhelyezett hõelvezetõ bordák. A ventilátor az ATX specifikációknak megfelelôen elsõsorban a számítógépházon belüli levegõkeringetésért felelõs, és csak másodlagos feladata, hogy hûtse a tápot.
A tápon található perforációkon keresztül behúzza a gépházban található, a környezetnél melegebb levegõt, és azt kifújja a gépbõl. Ha ez az egy szem ventilátor nem lenne meg minden tápegységben – lényegében kötelezõ jelleggel –, akkor sok lezárt, rendszerventilátor nélküli konfiguráció bizony haldokolna a túlmelegedéstõl. Két ventilátorral (melyek közül a gépház felé esõ szívó hatást fejt ki) hatékonyabb ez a légcserélõ folyamat. A második ventilátor kivált egy hasonló méretû rendszerventilátort.
A fan control áramkör hõmérsékletérzékelõvel (a tápegység házán belül található termisztorral) együttmûködve fejti ki zajcsökkentõ hatását. Amint azt mindenki tudja, minél magasabb fordulatszámon pörög egy adott ventilátor, annál zajosabb. Ha a fan control a hõmérséklet emelkedését észleli (azaz közvetett módon a tápegység, illetve a gépházon belüli levegõ melegedését érzékeli), automatikusan magasabb fordulatszámra kapcsolja a ventilátort, hogy az gyorsabban szállítsa a levegõt, és így csökkentse a gépházon belüli levegõ hõmérsékletét. Amikor a hõmérséklet alacsonyabb szintre süllyed, a ventilátor fordulatszáma is csökken. Ez ideális megoldásnak látszik, ugyanis ha például csak szöveget szerkesztünk – és egy zajos gép csak zavarna a munkában –, akkor halk a tápegység, hiszen a gép erõforrásainak terhelése minimális. Ellenben ha játszunk egy 3D-s játékkal, akkor a rendszerterhelés, ezáltal a ventilátor fordulatszáma is nõ, ám játék közben kit érdekel a kicsivel magasabb zaj, úgyis elnyomja fegyvereink ropogása...
Ha van rá lehetõségünk, érdemes aktív PFC-vel (Power Factor Correction) kiszerelt tápegységet vásárolni. Aktív PFC esetén a legkisebb az átalakításkor veszendõbe menõ energiamennyiség, ezért ez a leggazdaságosabb megoldás. Ráadásul az aktív PFC esetében nem kell arra ügyelnünk, hogy milyen elektromos hálózat van alattunk, ugyanis például az Enermax tápoknak ez a részegysége automatikusan képes igazodni a 90–265 V-os tartományon belül a hálózati feszültséghez. Ez itthon akkor jön jól, ha a körzetünkben gyakran ingadozik a hálózati feszültség, ugyanis ebben az esetben az aktív PFC folyamatosan korrigál (persze a nagyon durva tüskék és a rövid áramkimaradások ellen ez az áramkör sem véd). Végül az aktív PFC képes arra, hogy érzékelje, melyik tápcsatlakozókra, illetve tápvonalakra nem került „fogyasztó”, és intelligens módon el tudja osztani a kimenõ teljesítményt azokra a helyekre, ahol szükség van rá.
Végül nem javasoljuk olyan ATX-es tápegység megvásárlását, melyen nincs hálózati kapcsoló (0/1 billenõkapcsoló), mert ebben az esetben gépünk csak a tápkábel kihúzásával áramtalanítható, ami nem nevezhetõ professzionális megoldásnak.
* * *
Nagyon reméljük, hogy cikkünk sok jövõbeni rendszerösszeomlást, kiégést és adatvesztést elõz meg, valamint sok olvasónk ráébred arra, hogy nem kidobott pénz, ha márkás, minõségi tápegységbe fektet.[/quote]

A cikket Rixer György írta.

[ 2003. december 04.: Telcontar szerkesztette a hozzászólást ]

[uridium]

Nos, ezek után már az elõzõ kérdésem szinte értelmetlen . Azért nem bátorítana valaki érdemben ?

[ 2003. december 14.: uridium szerkesztette a hozzászólást ]

[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta Telcontar:
A cikket Rixer György írta. [/quote]

De te reklámozod

[Telcontar]

idézet:

---

Ezt írta lameXpert:


De te reklámozod [/quote]

Bár lameXpert nem ért mindenben egyet a cikkben foglaltakkal (elsõsorban az aktív PFC-t illetõen, elõzményeket lsd. fent), azért a megvételre javasolt tápegység márkákkal baj nincs.
További javasolt márkák még (csak példák): Zalman, kis pénzûeknek DTK.

[Telcontar]

idézet:

---

Ezt írta uridium:
Nos, ezek után már az elõzõ kérdésem szinte értelmetlen . Azért nem bátorítana valaki érdemben ? [/quote]

Vedd meg nyugodtan a DTK-t. Zavarszûrésre használj zavarszûrõs elosztót (kb. 4-5 kHUF). 10 kHUF körül kaphatóak olyan elosztók, amelyek (nem közvetlen) villámcsapásból származó feszültségtüskék ellen is védelmet ígérnek. (Hogy be is tartják-e az ígéretet, azt nem tudom, mert nem teszteltem õket.)

[uridium]

idézet:

---

Ezt írta Telcontar:


Vedd meg nyugodtan a DTK-t. Zavarszûrésre használj zavarszûrõs elosztót (kb. 4-5 kHUF). 10 kHUF körül kaphatóak olyan elosztók, amelyek (nem közvetlen) villámcsapásból származó feszültségtüskék ellen is védelmet ígérnek. (Hogy be is tartják-e az ígéretet, azt nem tudom, mert nem teszteltem õket.)[/quote]

Köszi a segítséget! Utána fogok nézni ezeknek az elosztóknak is, biztos ami biztos.

[Putt Putt]

idézet:

---

Ezt írta Telcontar:


Bár lameXpert nem ért mindenben egyet a cikkben foglaltakkal (elsõsorban az aktív PFC-t illetõen, elõzményeket lsd. fent), azért a megvételre javasolt tápegység márkákkal baj nincs.
További javasolt márkák még (csak példák): Zalman, kis pénzûeknek DTK.[/quote]

Kedves Telcontar!

Az a nagy harci körülmény, hogy lameXpert nincs egyedül, az egyet nem értésével.
Õ már sokszor, és most sokadszor vette fel az elévetett kesztyût, és próbálja helyére rakni a dolgokat.

Én sem elõszõr szólok az adott témában.
A cikkben van egy két olyan alapvetõ tévedés, ami mellett már nem tudok (adott szakmán miatt sem) szó nélkül elmenni.

Kiragadott példaként, csak egy:
Idézet
"Ráadásul az aktív PFC esetében nem kell arra ügyelnünk, hogy milyen elektromos hálózat van alattunk, ugyanis például az Enermax tápoknak ez a részegysége automatikusan képes igazodni a 90–265 V-os tartományon belül a hálózati feszültséghez. Ez itthon akkor jön jól, ha a körzetünkben gyakran ingadozik a hálózati feszültség, ugyanis ebben az esetben az aktív PFC folyamatosan korrigál (persze a nagyon durva tüskék és a rövid áramkimaradások ellen ez az áramkör sem véd). Végül az aktív PFC képes arra, hogy érzékelje, melyik tápcsatlakozókra, illetve tápvonalakra nem került „fogyasztó”, és intelligens módon el tudja osztani a kimenõ teljesítményt azokra a helyekre, ahol szükség van rá."

Idézet vége.

Az következõ kitétel: "nem kell arra ügyelnünk, hogy milyen elektromos hálózat van alattunk"

Annak folytatása: "automatikusan képes igazodni a 90–265 V-os tartományon belül a hálózati feszültséghez"

Egyszerûen nonszensz. Ezek a feszültség értékek egy magára semmit sem adó szolgáltató hálózatán SEM fordulhatnak elõ.
És ha lennének is ilyen értékek, akkor is ha jól értem a dolgot, a PFC képes ezek között a feszültés határok között kompenzálni.
Szóval kíváncsi vagyok arra a tápra, ami a névleges 230V helyett 90 V primer feszültségen is képes az adott névleges teljesítményt produkálni.


A maradék: "Végül az aktív PFC képes arra, hogy érzékelje, melyik tápcsatlakozókra, illetve tápvonalakra nem került „fogyasztó”, és intelligens módon el tudja osztani a kimenõ teljesítményt azokra a helyekre, ahol szükség van rá"

Számomra teljesen értehetetlen. és ha valamit nem értek, akkor csak kérdezek egyet. Mi van akkor, ha a tápegység 12V-os csatlakozóit használom csak? Akkor a teljes -mondjuk 420W- teljesítményt 12V-on adja le? Mert szerintem NEM. A táp adatai között szerepel, hogy a különbözõ feszültségeken hány ampert tud leadni, ez a tápegység bármilyen aktív PFC vagy bármi mágia hatására sem fog annál többel leadni, vagy ha igen akor nagyon hamar a kukában végzi, túlterhelésbõl fakadó elhalálozás okán.

Még nem szedtem szét sem Enermax, sem más márkás tápot, ezért csak feltételezni tudom, hogy a különbözõ csatlakozó vezetékek a tápon belül egy pontból indulnak ki, ergó a kitétel, hogy érzékeli a különbözõ ágakon lévõ terhelést, alapból bukik. Illetev ha nem, akkor nem EGY tápegységrõl, hanem TÖBB tápegységrõl van szó, ami egy tokozásba került elhelyezésre.

Még egy pár szót ezzel kapcsolatban.

Nincsen semmi probléma az aktív, vagy passzív PFC-vel. Semmi az ég egy adta világon.

DE. Próbálja meg mindenki ezeket a szépen hangzó, és hangosan reklámozható dolgokat a megfelelõ helyén tartani, és kezelni.

Maradok Tisztelettel:

Putt Putt

[Telcontar]

idézet:

---

Ezt írta Putt Putt:


[/quote]

Kedves Putt Putt!

Nem kívánok Veled vitatkozni errõl, mivel én aztán nem értek az erõsáramú dolgokhoz (mielõtt jön a kérdés: a gyengeáramúhoz se). LameXperttel sem vitatkoztam, hanem beszélgettünk. Csak az a furcsa helyzet állt elõ, hogy egyszerre két topikban beszéltük meg a témát. A cikk ide került, a lényegi folytatás pedig [url="http://"https://www.hwsw.hu/perl/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=11&t=001927&p="]IDE[/url].

Még egy apróság: nem menti fel a cikkírót a pongyolaság alól, de talán arra gondolt a 90 V-nál, hogy az említett tápegység képes az USA-ban használatos 110V-os hálózatról is mûködni. Azt elfelejtette megemlíteni, hogy ehhez hátul át kell állítani egy kapcsolót rajta...

[ 2003. december 04.: Telcontar szerkesztette a hozzászólást ]

[ 2003. december 04.: Telcontar szerkesztette a hozzászólást ]

[Putt Putt]

idézet:

---

Ezt írta Telcontar:


Kedves Putt Putt!

Nem kívánok Veled vitatkozni errõl, mivel én aztán nem értek ehhez. LameXperttel sem vitatkoztam, hanem beszélgettünk. Csak az a furcsa helyzet állt elõ, hogy egyszerre két topikban beszéltük meg a témát. A cikk ide került, a lényegi folytatás pedig [url="http://"https://www.hwsw.hu/perl/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=11&t=001927&p="]IDE[/url].

Még egy apróság: nem menti fel a cikkírót a pongyolaság alól, de talán arra gondolt a 90 V-nál, hogy az említett tápegység képes az USA-ban használatos 110V-os hálózatról is mûködni. Azt elfelejtette megemlíteni, hogy ehhez hátul át kell állítani egy kapcsolót rajta...

[ 2003. december 04.: Telcontar szerkesztette a hozzászólást ][/quote]


Szia.

Nem vitatkozunk, hanem beszélgetünk. Ez így OK.

Szóval az USA hálózatáról nem tudok nyilatkozni, de ami a lényeg, nincs olyan teljesítmény orientált villamos készülék, ami ekkora feszültség csökkenést, kompenzálni tudna.

Felfelé meg egyenesen nem megengedett a hálózati feszültség 35 V-os növekedése.

Ha valami hiba (hálózat) miatt feszültség növekedés van, -túlfeszültség- akkor az sajnos ennél jóval több. (410V) De ugye ez nem normális üzemi állapot.

Putt Putt

[Levente]

Hi!

Egy Codegány 300asnak el kéne bírnia egy 2,4es P4(533)+120as Maxtor+Asus CDRW+Gef4MX440 kombót? Semmi más nincs a gépben. Na jó, egy alaplap(Abit)

[ 2003. december 04.: Levente szerkesztette a hozzászólást ]

[Telcontar]

idézet:

---

Ezt írta Levente:
Hi!

Egy Codegány 300asnak el kéne bírnia egy 2,4es P4(533)+120as Maxtor+Asus CDRW+Gef4MX440 kombót? Semmi más nincs a gépben. Na jó, egy alaplap(Abit)

[ 2003. december 04.: Levente szerkesztette a hozzászólást ][/quote]

Nézd meg azt a tápegységet. Ha DISPLAY feliratot látsz rajta jó nagy betûkkel, akkor egy kellemesen megbízhatatlan sz*rt kaptál a Codegen házhoz (mint én is). A 300W (amennyiben a tápegységed ténylegesen le tud adni ekkora összteljesítményt) imho elég a konfigodhoz.

[Telcontar]

idézet:

---

Ezt írta Putt Putt:



Szia.

Nem vitatkozunk, hanem beszélgetünk. Ez így OK.

Szóval az USA hálózatáról nem tudok nyilatkozni, de ami a lényeg, nincs olyan teljesítmény orientált villamos készülék, ami ekkora feszültség csökkenést, kompenzálni tudna.

Felfelé meg egyenesen nem megengedett a hálózati feszültség 35 V-os növekedése.

Ha valami hiba (hálózat) miatt feszültség növekedés van, -túlfeszültség- akkor az sajnos ennél jóval több. (410V) De ugye ez nem normális üzemi állapot.

Putt Putt[/quote]

Ez nyilván így van.

Volt még egy dolog az elõzõ hozzászólásodban, ez:

idézet:

---

Ezt írta Putt Putt:

Számomra teljesen értehetetlen. és ha valamit nem értek, akkor csak kérdezek egyet. Mi van akkor, ha a tápegység 12V-os csatlakozóit használom csak? Akkor a teljes -mondjuk 420W- teljesítményt 12V-on adja le? Mert szerintem NEM. A táp adatai között szerepel, hogy a különbözõ feszültségeken hány ampert tud leadni, ez a tápegység bármilyen aktív PFC vagy bármi mágia hatására sem fog annál többel leadni, vagy ha igen akor nagyon hamar a kukában végzi, túlterhelésbõl fakadó elhalálozás okán.

Még nem szedtem szét sem Enermax, sem más márkás tápot, ezért csak feltételezni tudom, hogy a különbözõ csatlakozó vezetékek a tápon belül egy pontból indulnak ki, ergó a kitétel, hogy érzékeli a különbözõ ágakon lévõ terhelést, alapból bukik. Illetev ha nem, akkor nem EGY tápegységrõl, hanem TÖBB tápegységrõl van szó, ami egy tokozásba került elhelyezésre.[/quote]

Az csúnya lenne, ha a tápegység teljes kapacitása rázúdulna az alaplapra . Imho talán arról van szó, hogy "intelligens" tápegységeknél a nem használt ág (itt most vezetékekre gondolj, amiken a csatik lógnak, ne az +5V meg +12V ill. a többire) nem kap "meddõ" teljesítményt (nem tudom, hogy ez megintcsak nem mókusvakítás-e).

[Levente]

idézet:

---

Ezt írta Telcontar:


Nézd meg azt a tápegységet. Ha DISPLAY feliratot látsz rajta jó nagy betûkkel, akkor egy kellemesen megbízhatatlan sz*rt kaptál a Codegen házhoz (mint én is). A 300W (amennyiben a tápegységed ténylegesen le tud adni ekkora összteljesítményt) imho elég a konfigodhoz.[/quote]

Kösz, majd igyekszem megnézni, csak nem az enyém(az hiányozna még ), sokat segítettél. Tudtam én, hogy van 300W-os és 300W-os között különbség...

[ 2003. december 04.: Levente szerkesztette a hozzászólást ]

[Mono]

idézet:

---

Ezt írta Telcontar:


KMég egy apróság: nem menti fel a cikkírót a pongyolaság alól, de talán arra gondolt a 90 V-nál, hogy az említett tápegység képes az USA-ban használatos 110V-os hálózatról is mûködni. Azt elfelejtette megemlíteni, hogy ehhez hátul át kell állítani egy kapcsolót rajta...

[/quote]

Ezzel részben teljesen egyetértek, ugyanis van olyan tápegység, melynek az üzemszerû mûködéshez való tápfeszéltség tartománya 90...250VAC közé esik. Elektronikailag megoldható - és láttam már meg is oldott - olyan tápegységet, melyen nem volt kapcsoló, hanem képes volt "automatikusan" feszültséget váltani a névleges 110VAC, ill. 230VAC között. Sõt, nem egy PC monitor is képes erre, de hogy ne menjek messzire: nézzétek meg a mobilotok töltõjét, szinte biztosra veszem, hogy az "Input AC" mezõ 90...250VAC értékkel van kitöltve. (Ha mégsem, nézetek meg még egyet. )

Persze közel sem ez van a cikkben...

[trrex]

Tanacsot szeretnek kerni 1 p4 konfighoz kellene tap, ahogy olvastam codegen meg ezek a markak kilove,a tap tenyleg olyan dolog ami megeri +parezer forintot.

Chieftech-et neztem ki CT-300a vagy CT-340a ,igazabol teljesen normal hasznalatra kellene semmi tuning semmi 25 vinyo stb., maximum kesobb majd meg raknak bele 1 vinyot meg esetleg, ramot , meg max 1-2 pci slotos cuccot (igy elore nem tudom mit a kerdes hogy a 300 elbirna meg ezt vagy ehez mar jobban jonne a 340 esetleg 360?

[trrex]

idézet:

---

Ezt írta Telcontar:
További – vásárlástól elriasztó – támpont, ha egy adott gyártónak nincs saját weboldala, avagy annak kivitelezése az óvodai HTML szakkör színvonalát hozza. [/quote]

Ha ezt vennenk alapul akkor chieftec cuccokat senki nem venne mert az oldaluk katasztrofalisan sz@r ugy ahogy van az egesz, eleve 1024x768-ban mar pixeles a kezdo oldal tehat kb 800x600-ra csinaltak ami nem eppen a jelent idezi, ehez hozza jonnek a nem igazan osszepasszolo szinek ami persze izlesek es pofonok dolga nekem nem tetszik,tapok oldalra megerkezve osszesitett info van nem lehet kulon a modelleket megnezni, raadasul model szamozas is egesz mas eleve nincs is 300-340 watt-os model felsorolva sehol , szoval szerintem gyengecske 1 oldal es nem csak a tap-ok resze hanem a fo profilnak szamito computer haz-ak reszenel is semmi info nincs 1 kis kepen kivul (vagy csak en nem talalom.
De ettol meg jo markanak szamit, tovabbra is azt mondom nem a weboldal teszi a markat

[ 2003. december 05.: trrex szerkesztette a hozzászólást ]

[llacee.]

Olcsó ,de jó : DTK , AZONA , Aopen
Drágább :Chieftec , Enermax , Vantec

300W vagy a sosem lehet tudni 350-es legyen a teljesítménye.
Kicsit tessék olvasgatni a topicokat

[trrex]

idézet:

---

Ezt írta llacee1:
Olcsó ,de jó : DTK , AZONA , Aopen
Drágább :Chieftec , Enermax , Vantec

300W vagy a sosem lehet tudni 350-es legyen a teljesítménye.
Kicsit tessék olvasgatni a topicokat [/quote]

Olvastam mar parat de igazabol sehol nem irjak le mit kene ahoz a gepbe pakolni hogy tuning nelkul 300watt ne legyen eleg neki , erre lennek kivancsi igazabol es akkor utana mar tudnam a valaszt a kerdesemre