[debaj]

Idézet: roo760 - Dátum: 2006. jan. 24., kedd - 17:34

Egyoldalú kapitalistát értem úgy, hogy: minden eladó rátesz egy csomót, de egy viszonteladó se keres olcsóbb beszerzési forrást? (hisz a végfelhasználó úgyis kifizeti, meg a konkurrencia is le van sz.va)

Errõl egy szépemlékû mátraaljai folk-rock zenekar egyik szövege jut eszembe
(Részlet)
Holnap összeszedjük a birkákat
És lenyírjuk a gyapjukat
Amennyi állat itt van
Jut belõle mindannyiunknak...

[*Macika*]

Idézet: roo760 - Dátum: 2006. jan. 24., kedd - 17:34

Ezt kifejteném bõvebben, bocsi:

Egyoldalú kapitalistát értem úgy, hogy: minden eladó rátesz egy csomót, de egy viszonteladó se keres olcsóbb beszerzési forrást? (hisz a végfelhasználó úgyis kifizeti, meg a konkurrencia is le van sz.va)
Hát nem túl életszagú....

Ha figyeltél, a tojásról  volt (fõleg) szó.
Mivel a TESCO nem közvetlenül a (õs)termelõktõl veszi meg 100 db-osával a cuccot, hanem azoktól, akik nagy mennyiségben képesek kereskedni termékekkel, már meg is van 1 láncszem. És nem egy van. Nem csak a TESCO tud pofátlan lenni.

[carcass]

Idézet: Thoty - Dátum: 2006. jan. 24., kedd - 19:29

Arra kíváncsi lennék, hogy szerintetek mi jön vissza a visszaúton a tejszállító kamikon tejtartájában? mert abba a tejen / tejterméken kívül mást tilos tölteni.
Csak mert innen is naponta többször szállítanak a Tescoba tejet, tartályban (tehát nem elõre csomagolva) és ha jól tudom, üresen is jön vissza a kocsi.

Tudod manapság a távolság a lényeg.
A mai üzemanyagárak mellett nehezen elképzelhetõ egy 400 km-es visszaút üres tartállyal.
Vagy a másik lehetõség, hogy nincs 400 km-es visszaút.

[debaj]

Tartályt lerakja, másik szerelvényt felkapja, indul visszafelé.

[carcass]

Idézet: debaj - Dátum: 2006. jan. 24., kedd - 22:45

Tartályt lerakja, másik szerelvényt felkapja, indul visszafelé.

Ezaz!Tudtam, hogy valaki mogoldja a problémát.

[pjotr007]

Hát persez így van és ahelyett, hogy visszamenne az üres tartállyal mindig rajzol egyet valaki a tejgazdaságban, a tescónál gyülekzõ tejeskocsikat meg szátkapják a romák, nem is rossz bizniz mindössze napi 1 tejszállító pót kell hozzá....
A tejszállító nyilván üresen megy vissza, mert máshogy nem tud, de az bele van kalkulálva az árban, és nyilván nem a tescóba megy, hanem valami feldolgozóba ami a tescónak állít elõ tejet.

[!Rooland!]

A tartályt legegyszerûbb, ha visszaküldik e-mailen v. faxon     

[Ariadne]

Hipertérugrás? Teleport?   

Szerkesztette: Ariadne 2006. 01. 25. 11:12 -kor

[!Rooland!]

Idézet: Thoty - Dátum: 2006. jan. 24., kedd - 18:29

Csak mert innen is naponta többször szállítanak a Tescoba tejet, tartályban (tehát nem elõre csomagolva) és ha jól tudom, üresen is jön vissza a kocsi.

Tescoba tartályban??? Ott mérik pillepalackba? 

Egyébként most, hogy megszûnt itt Pécsen a tejüzem, a baranyai-tolnai-somogyi tejet Szegedre (Sole vette meg) viszik tartálykocsikkal, a késztermékeket meg visszafuvarozzák hozzánk. Hát ez is több, mint 400 km.

Mikor a Mizo-nál dolgoztam, akkor meg épp a Mizo zárta be a soproni, gyõri, kaposvári, bólyi, sellyei üzemeket és akkor is ment a fuvarozgatás.
Úgyhogy a fuvarköltség itthon sem kevesebb, mintha a szlovákoktól hozzák be a csomagolt cuccot.

[!Rooland!]

Idézet: *Macika* - Dátum: 2006. jan. 24., kedd - 21:01

Ha figyeltél, a tojásról  volt (fõleg) szó.
Mivel a TESCO nem közvetlenül a (õs)termelõktõl veszi meg 100 db-osával a cuccot, hanem azoktól, akik nagy mennyiségben képesek kereskedni termékekkel, már meg is van 1 láncszem. És nem egy van. Nem csak a TESCO tud pofátlan lenni.

Ha az õstermelõk vinnék be egyesével a Tescoba, az olcsóbb lenne? Szerintem akkor kaviár áron vehetnénk. Egy rántotta drágább lenne, mint egy asztali DVD 

[debaj]

Idézet: roo760 - Dátum: 2006. jan. 25., szerda - 11:16

Úgyhogy a fuvarköltség itthon sem kevesebb, mintha a szlovákoktól hozzák be a csomagolt cuccot.

Viszont egy üzem fenntartása rengetegbe kerül, a fuvar egy napra számított díja szinte elenyészõ egy üzem egynapi költségénél, és a bevétel mindkét esetben (nagy vonalakban) ugyanakkora.

[!Rooland!]

Idézet: debaj - Dátum: 2006. jan. 25., szerda - 11:44

Viszont egy üzem fenntartása rengetegbe kerül, a fuvar egy napra számított díja szinte elenyészõ egy üzem egynapi költségénél, és a bevétel mindkét esetben (nagy vonalakban) ugyanakkora.

Ez tény. 
Gondolom, a Csányi is kiszámolta, azért zárt. De így jobban látszik, miért versenyképes az import cucc. Abszolút nem rontja az esélyeit a fuvarköltség

[pjotr007]

Amit tudni kell, hogy a régi uniós országokban nem kell ugyanazokat a szabályokat betartani mint nálnuk, ott nem érdekli õket a sok bürokratikus szemét.
Ha a tejet nézzük, az egyik magyar tejüzem a Parmalat 150 termelõtõl vesz évi 400 millió liter tejet egy hasonló olasz tejüzem a Granolo pedig igaz, hogy 600 milliót, de 8000 (nyolcezer) termelõtõl....
Valamint több mint 3500 húsüzem és vágóhid van ott, egy akkor mint nálunk a kometa hatalmas üzemnek számít arrafelé...
Ennyit az unióról meg a haccp-rõl meg a többi baromságról, soha nem leszünk versenyképessek, ha nekik nem kell betartaniuk....
Egy nagy céggel nem lehet alkudni, senkinek, nemhogy termelõknek....
Szóval ott megérui begyûjteni a termelõktõl...

Szerkesztette: pjotr007 2006. 01. 25. 12:52 -kor

[Ariadne]

Ha már tejrõl van szó, az nálunk isteni finom, legalábbis a franciához képest. Undorítóan mû ízû és külsejû tejeket árulnak ott, számomra ihatatlanok voltak, ezt el is felejtettem. Szóval hajlok arra, hogy valami tényleg másképp (rosszabbul) mehet máshol a tejek terén... Mondjuk a Sole tej itt is kivétel, azt utálom, mindig visszateszem már a polcra, ha az van rajta, hogy õk gyártották - egy Millihez vagy Parmalathoz képest borzalmas íze van - szerintem... Hát még a "valódi" tehénbõl származó, "bocis" tejhez (így hívtuk régen) képest...

( vagyok, nem tudom beilleszteni a jó kis bocis gif-emet...  )

Szerkesztette: Ariadne 2006. 01. 25. 13:22 -kor

[Dead6nail]

Idézet: Ariadne - Dátum: 2006. jan. 25., szerda - 13:15

Ha már tejrõl van szó, az nálunk isteni finom, legalábbis a franciához képest. Undorítóan mû ízû és külsejû tejeket árulnak ott, számomra ihatatlanok voltak, ezt el is felejtettem. Szóval hajlok arra, hogy valami tényleg másképp (rosszabbul) mehet máshol a tejek terén... Mondjuk a Sole tej itt is kivétel, azt utálom, mindig visszateszem már a polcra, ha az van rajta, hogy õk gyártották - egy Millihez vagy Parmalathoz képest borzalmas íze van - szerintem... Hát még a "valódi" tehénbõl származó, "bocis" tejhez (így hívtuk régen) képest...

( vagyok, nem tudom beilleszteni a jó kis bocis gif-emet...  )

Lehet, hogy a franciák is ugyanezt mondanák a magyar tejre. Há' más izû a fû, mit lehet tenni?

[!Rooland!]

Idézet: Dead6nail - Dátum: 2006. jan. 25., szerda - 14:15

Lehet, hogy a franciák is ugyanezt mondanák a magyar tejre. Há' más izû a fû, mit lehet tenni?

Végre egy kis szakmai dolog 

Ez így találóan igaz. A tej ízében, illatában megtalálhatók a takarmány jellegzetes aromái. Pl. ha a tehén szereti a fokhagymát és jól bezabál belõle a szalonna mellé , akkor a teje is bizony jó fokhagymás lesz.

A hazai tejek ízérõl, belsõ értékeirõl:
érdemes olyan tejet választani, amelyik jó táptalajú tájról származik.
Pl. Bakony környéke, Északi középhegység, Balatontól délre stb. Ezek a tejek sokkal telt ízûbbek, több ásványi anyagot, vitamint tartalmaznak, mint pl. a szikes talajú környékiek.

És egy érdekesség: nálunk a (volt) pécsi üzemben a dobozos tej mindig jó alapanyagból készült, de a zacsissal vigyázni kellett.

A csõrendszer vízzel van tele leálláskor (mosás után). Az üzem indulásakor a vizet a tej tolja ki maga elõtt, kis szakaszon keveredve, leálláskor fordítva. A víz megy az aknába, majd ezt a keveredett részt (un. eleje-vége) külön kellett tenni (összejön jópár 100 liter), majd tejporral visszadúsítani, zsírt beállítani, belekeverni a zacsisnak szánt tejbe, aztán irány a zacskóba! No ennek förtelmes íze tudott lenni.

Hirtelen ennyi a tejek ízérõl.  vége

[Ariadne]

Idézet: roo760 - Dátum: 2006. jan. 25., szerda - 15:38

Végre egy kis szakmai dolog 

Ez így találóan igaz. A tej ízében, illatában megtalálhatók a takarmány jellegzetes aromái. Pl. ha a tehén szereti a fokhagymát és jól bezabál belõle a szalonna mellé , akkor a teje is bizony jó fokhagymás lesz.

A hazai tejek ízérõl, belsõ értékeirõl:
érdemes olyan tejet választani, amelyik jó táptalajú tájról származik.
Pl. Bakony környéke, Északi középhegység, Balatontól délre stb. Ezek a tejek sokkal telt ízûbbek, több ásványi anyagot, vitamint tartalmaznak, mint pl. a szikes talajú környékiek.

És egy érdekesség: nálunk a (volt) pécsi üzemben a dobozos tej mindig jó alapanyagból készült, de a zacsissal vigyázni kellett.

A csõrendszer vízzel van tele leálláskor (mosás után). Az üzem indulásakor a vizet a tej tolja ki maga elõtt, kis szakaszon keveredve, leálláskor fordítva. A víz megy az aknába, majd ezt a keveredett részt (un. eleje-vége) külön kellett tenni (összejön jópár 100 liter), majd tejporral visszadúsítani, zsírt beállítani, belekeverni a zacsisnak szánt tejbe, aztán irány a zacskóba! No ennek förtelmes íze tudott lenni.

Hirtelen ennyi a tejek ízérõl.  vége

Mégmégmég egy  tejes dolgot kérdezhetek? Olvastam egyszer valahol, mi is az a permeátum, amibõl a "nemtej-reggeli italt" készítik, de csak arra emléxem, hogy valahogy "kiherélik" a tejet, aztán az így nyert anyagot újra felhígítják. Ez akkor tényleg rosszabb a valódi tejnél vagy pont feldúsították tápanyagokkal (valami ilyennel jöttek a gyártók, amikor szó volt errõl)?  :confused:

[pjotr007]

Zöld-fû ízû tejet ittatok már?
Azt akkor termeli a tehén amikor elõször van kihajtva a legelõre tavaszzal..

[!Rooland!]

Idézet: Ariadne - Dátum: 2006. jan. 25., szerda - 14:52

Mégmégmég egy  tejes dolgot kérdezhetek? Olvastam egyszer valahol, mi is az a permeátum, amibõl a "nemtej-reggeli italt" készítik, de csak arra emléxem, hogy valahogy "kiherélik" a tejet, aztán az így nyert anyagot újra felhígítják. Ez akkor tényleg rosszabb a valódi tejnél vagy pont feldúsították tápanyagokkal (valami ilyennel jöttek a gyártók, amikor szó volt errõl)?  :confused:

A permeát egy tejipari melléktermék, amely a tej ultraszûrésekor keletkezik. Az ultraszûrés olyan mûvelet, amelynek során a különbözõ méretû részecskéket tartalmazó oldat, a fölözött pasztõrözött tej, meghatározott pórusméretû membrán felületén az oldatra gyakorolt megfelelõ nagyságú nyomás hatására két frakcióra különül el. Az egyik frakció a koncentrátum, amelynek részecskéi méretüknél fogva nem jutnak át a pórusokon. A másik a membrán pórusméreténél kisebb részecskék frakciója, a permeátum. Az elválasztás mérettartománya ultraszûrésnél 0,05-10m m.

Az ultraszûrés a tejiparban a tejfehérje koncentrátumok gyártásának egyik legfontosabb módja. Az ultraszûréssel kémiai és érdemi hõbehatás nélkül lehet a tejfehérjéket eredeti állapotukban koncentrálni. A nagyméretû fehérjéket a membrán csaknem teljes mértékben visszatartja, gyakorlatilag a koncentrátum térfogatcsökkenésének arányában koncentrálja. A fehérjekoncentrátumokat az élelmiszeriparban, elsõsorban a hús- és konzerviparban, a sütõipari termékek gyártásánál, italok, levesek, mártások elõállításánál használják fel.

A permeátum oldószert (vizet) és döntõen valódi oldatot képezõ anyagokat tartalmaz, pl. tejcukrot, ásványi sókat. A permeátum hasznosításának egyik területe a már említett tejitalok gyártása. A permeátumhoz tejet, egyes termékeknél ízesítõ- és színezõanyagokat, emulgeálószereket adagolnak, majd a csomagolás következik.

Ha e termékek összetételét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az korántsem azonos a tejével. Fehérjetartalmuk kisebb és kalciumból is kevesebbet tartalmaznak, mint azonos mennyiségû tej, hiszen a kazeinhez kapcsolódó kalcium sem jut át a membránon az ultraszûrési mûvelet során.

Tehát egyszerûbben: fehérjeszegény lötty

[!Rooland!]

Nyissunk egy tejes topikot?

Pl. Mindent a tejrõl-sajtról-vajról