[2-More]

Van itt egy-két okosság, inkább érdekességképpen mint vita böfögöm ide, de akadt motor amiben nem a  csak a furat meg a löket határozta meg a kompressziót. Amugy beleszól még a hengerfej is, meg a tömitések tipusa, de mindegy, az érdekesség az volt, hogy menet közben, a változó szelepvezérléshez hasonlóan, meg a BMW M-powerhez  változtatható szivócsõ-hosszához hasonlóan, teljesitményigény függvényében csökkenthetõ/növelhetõ volt a kompresszió olymódon, hogy egy speciális hengerfejjel változtatható volt az égéstér ûrmérete. Mindenesetre amennyire tudom, eléggé csak kisérleti módszer akadt.

[lameXpert]

Idézet: daxko - Dátum: 2004. okt. 5., kedd - 16:14

Azért mert a henger átmérõje és a lökethossz a lökettérfogatot határozza meg.

És ezzel a kompressziót is meghatároztad. Ugyanis ez az a térfogat, ami változik, mert ugye fizikai méretek nem változnak? (Kivéve persze az EV6 által mutatott motorban, ami négy éve rengeti a világot.)

Idézet

A kompresszióviszonyba pedig nagyban beleszól az égéstér mérete is.

A kompresszióba is.

Idézet

Gyönyörû az animáció csak a leglényegesebb dolog hiányzik róla, a hengerfej, és benne az égéstér

Ha felteszed rá - de tudod mit kattints - akkor a kérdés lényegét tekintve -

ami az elõgyújtás (és az, hogy ezzel változtatható-e a kompresszió?) szerepe volt - mi változott?

Idézet

Szedd le az autód hengerfejét, és cseréld ki a hengerfejtömítést egy 10 mm-rel vastagabbra. A lökettérfogat nem változott, mégis a kompresszióviszony csökkent, mert az égéstér mérete megnövekedett.

És ezzel a kompressziód is ugyanígy csökkent. Vedd ki a gyertyát, rakd be a helyére a nyomásmérõ mûszert. Soha nem fogsz mérni vele kompresszióviszonyt, mindig csak nyomást. Akár alsó holtponton mérsz, akár felsõn.

Idézet

Kompresszióviszony = Teljes térfogat / Égéstér térfogata

A kettõ nyomásértékbõl viszont mindig kiszámolhatod az aktuális kompresszióviszonyt.

Idézet

Mindez feltételezi, hogy a dugattyúnak sík a teteje.

Miért feltételezné?  Más alakú dugattyúval rendelkezõ motorokban nincs kompresszióviszony?

Idézet

Mert mint írtam a kompresszió egy folyamat és ezt a folyamatot jellemzi mérõszámként a kompresszióviszony.

Idézet

nem tudom elképzelni rólad, hogy ennyire értetlen legyél, ezt már direkt csinálod...

Idézet

Senki nem akarta, de a kompresszióviszony meg fogja határozni

Precízen: a kompresszióviszony meghatározza a benzin tulajdonságát?  Ugye nem? Csak azt, hogy ilyen kompressziótûrésû (oktánszámú) üzemanyagot kéretik beletölteni. De megint precízen, az oktánszám a benzin tulajdonsága.

Idézet

Részemrõl ennyi. Ha gondolod a többit majd valamikor egy sör mellett megbeszéljük...

Hova hozod a 12 rekesz sört? 

[2-More]

Mondjuk azt sem kell elfeledni, hogy a 95ös a 98astól vagy a V-póvertõl nem csak az oktánszámában tér el, hanem még egy sereg dologban. Ergo nem azért megy vele jobban, ha jobban megy a kocsi, mert magasabb a kompressziótûrése, hanem adott esetben a tisztasága, a benne lévõ adalékanyagoktól, stb stb..
Amugy, az hogy a kompresszió milyen mértékben csökken/nõ, és milyen mértékben csökken/nõ a kompresszió-viszony, az korántsem ugyanaz. Az hogy a henger ûrméretét növeled, vagy a hajtókar hosszát csökkented, esetleg a dugattyú méretét, alakját variálod, vagy a kompressziógyûrût és a dugattyút cseréled egymáshoz közelebbi termikus együtthatóval rendelkezõ változatokra, netán a hengerfejtömitést növeled, a szivócsõ hosszát, átmérõjét vagy az égéstér alakját, méretét változtatod, az korántsem mindegy.

[lameXpert]

Idézet: 2-More - Dátum: 2004. okt. 5., kedd - 17:07

Amugy, az hogy a kompresszió milyen mértékben csökken/nõ, és milyen mértékben csökken/nõ a kompresszió-viszony, az korántsem ugyanaz. Az hogy a henger ûrméretét növeled, vagy a hajtókar hosszát csökkented, esetleg a dugattyú méretét, alakját variálod, vagy a kompressziógyûrût és a dugattyút cseréled egymáshoz közelebbi termikus együtthatóval rendelkezõ változatokra, netán a hengerfejtömitést növeled, a szivócsõ hosszát, átmérõjét vagy az égéstér alakját, méretét változtatod, az korántsem mindegy.

Inkább duhaj vagy, mint óvatos.  
Mondd meg légy szíves, melyik az a tényezõ, amelyik csakis az egyik elemet - kompresszió vs. kompresszióviszony - változtatja?

[Carmaged]

[daxko]

Lamex, nagyon nem értjük egymást, de mindegy. Mindketten ugyanazt magyarázzuk, én csak arra az aprócska tényre szerettem volna rávilágítani, hogy ha precízen akarsz fogalmazni, akkor egy motort kompresszióviszonnyal mint mérõszámmal jellemzel és nem kompresszióval. A kompresszió elnevezés egy slendrián fogalmazás eredménye. (Mint például mûszaki területen maradva a tolómérce/tolómérõ
Megint belekeverünk egy egészen más dolgot. Egy csak elméletileg létezõ számot hogy tudnál lemérni? Viszont ha már megemlítetted a nyomásmérõt azzal sem kompressziót sem kompresszióviszonyt nem fogsz mérni, hanem a sûrítési végnyomást ami megint egy más dolog, és nem csak a motor tervezési paramétereirõl, hanem az aktuális állapotáról is képet ad.

Idézet

A kettõ nyomásértékbõl viszont mindig kiszámolhatod az aktuális kompresszióviszonyt.

Ez megint egy óriási tévedés! Egy normál benzines motor kompresszióviszonya cirka 8-9:1-hez. A sûritési végnyomásod viszont nem 8-9-szeresére növekszik a beszívott atmoszférikus (vagy betöltött túlnyomású) levegõhöz képest, hanem sokkal több lesz!
Ez csak akkor lenne igaz, ha kizárólag térfogat/nyomás változással menne végbe a sûrítés azonos hõmérsékleten (tehát baromi lassan). Mivel az összesûrített keverék hõmérséklete is növekszik az is plusz nyomásnövekedést eredményez...

Idézet

Miért feltételezné?  Más alakú dugattyúval rendelkezõ motorokban nincs kompresszióviszony?

Már megint feleslegesen kötözködsz. A képletbe az egyszerûség kedvéért nincs belevéve a dugattyúboltozat térfogata, de ha akarod azt is hozzászámíthatod...

Idézet

Precízen: a kompresszióviszony meghatározza a benzin tulajdonságát?  Ugye nem? Csak azt, hogy ilyen kompressziótûrésû (oktánszámú) üzemanyagot kéretik beletölteni. De megint precízen, az oktánszám a benzin tulajdonsága.

Fussunk neki mégegyszer...
Állításod szerint a kompresszióviszony nem határozza meg a benzin tulajdonságát, csak az oktánszámot ami viszont a benzin tulajdonsága :confused:
Én is tudok kötözködni...
Precízen: a kompresszióviszony meghatározza azt, hogy ilyen kompressziótûrésû (oktánszámú) üzemanyagot kéretik beletölteni.

Idézet

Hova hozod a 12 rekesz sört? 

Ezért nem jár neked annyi 

[lameXpert]

Idézet: daxko - Dátum: 2004. okt. 5., kedd - 20:48

Már megint feleslegesen kötözködsz.

Idézet: daxko - Dátum: 2004. okt. 5., kedd - 13:31

Legyünk precízek!

[lameXpert]

Idézet: daxko - Dátum: 2004. okt. 5., kedd - 20:48

Állításod szerint a kompresszióviszony nem határozza meg a benzin tulajdonságát, csak az oktánszámot ami viszont a benzin tulajdonsága :confused:

Idézet

Precízen: a kompresszióviszony meghatározza a benzin tulajdonságát?   Ugye nem? Csak azt, hogy ilyen kompressziótûrésû (oktánszámú) üzemanyagot kéretik beletölteni. De megint precízen, az oktánszám a benzin tulajdonsága.

Azért nem ártana, ha picit felállnál, mert még beleszakadsz a gondolkodásba.



Lehet bármilyen hiper-szuper kompresszióiszonyod, akár még jobban tekeregve fejen is állhatsz, a motorod semmilyen paramétere nem fog hatni a benzin tulajdonságaira. Csakis az üzemanyagod tulajdonságai hathatnak a motorodra.

[Jazzos]

Te Lamex, hihetetlenül dedós vagy ezekkel a képekkel, az egész fórum rajtad röhög. Javaslom az önkielégítést, akkor talán megnyugszol, és nem tahóskodsz itt mindenkivel.
Jöhet nekem is egy kép, pl. majmos, azokat szeretem

[lameXpert]

Idézet: Jazzos - Dátum: 2004. okt. 5., kedd - 21:36

Te Lamex, hihetetlenül dedós vagy ezekkel a képekkel, az egész fórum rajtad röhög. Javaslom az önkielégítést, akkor talán megnyugszol, és nem tahóskodsz itt mindenkivel.
Jöhet nekem is egy kép, pl. majmos, azokat szeretem

Akkor nem hiába kotorásztam egész nap a szarban. Elõkerültél.

[daxko]

OK értem mire akartál utalni azzal az egy mondatoddal. Ebben az egy dologban igazad van...

Megkérdezném Te hányszor adtál már igazat másnak az elmúlt 33ezer hozzászólásodban?
Mert ugye a többi felvetésedrõl már mélyen hallgatsz...

[lameXpert]

Idézet: daxko - Dátum: 2004. okt. 5., kedd - 22:24

OK értem mire akartál utalni azzal az egy mondatoddal. Ebben az egy dologban igazad van...

Megkérdezném Te hányszor adtál már igazat másnak az elmúlt 33ezer hozzászólásodban?
Mert ugye a többi felvetésedrõl már mélyen hallgatsz...

Legyünk precízek. Számold meg.

Addig meg legalább elgondolkodol, hogy meddig lehetne mélyen hallgatnod.

[Fec]

A kompresszió, és a kompresszióviszony nem ugyan az. Mondjuk az durva lenne ha a motor hatna vissza a benzinre.  Bár igazán nem is értem h akkor most valójában mirõl megy a vita.   Adott a benzin, aminek van oktánszáma, ami ugye végsõsoron a komprimálhatóságot határozza meg. adott egy motor amire jellemzõ egy kompresszióviszony. ez meghatározza, hogy legalább milyen komprimálhatóságú üzemanyagot kell használni. most ha ez 95-ös benzint ad, akkor rakhatsz te bele 99-es , de akár 200-ast is.. semmivel nem lesz jobb.

Szerkesztette: Fec 2004. 10. 05. 21:58 -kor

[Carmaged]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. okt. 5., kedd - 22:36

Legyünk precízek. Számold meg.

Addig meg legalább elgondolkodol, hogy meddig lehetne mélyen hallgatnod.

A 0 a keresõfüggvény értékkészletének eleme? Ha igen, a válasz egyszerû.

Várom a ledorongolást.

És nem marad le a nem kényszeredett mosoly sem, ha emlékszel.

[lameXpert]

Idézet: Carmaged - Dátum: 2004. okt. 5., kedd - 22:52

A 0 a keresõfüggvény értékkészletének eleme? Ha igen, a válasz egyszerû.

Várom a ledorongolást.

És nem marad le a nem kényszeredett mosoly sem, ha emlékszel.

Csatolt fájl:

•  Clipboard01.jpg (0byte)
  Letöltések:: 0

Szerkesztette: lameXpert 2004. 10. 05. 22:13 -kor

[Carmaged]

Örömömre szolgál, hogy tévedtem.

Akkor eddig 1.

[fram]

Idézet: Carmaged - Dátum: 2004. okt. 5., kedd - 8:51

Nem tudom, melyik lapban volt, talán az A2-ben egy "Pancserteszt" címû cikk, ahol viszonylag kezdetleges módszerekkel, de azért pontosságra törekedve letesztelték, hogy a sima 95-ös és valamelyik csodabenzin (nem tudom, hogy a szuper-MOL vagy a szuper-Shell) hogyan gyorsít egy igénytelen motort, hát, szánalmas volt a csodabenzinre nézve. Ha a kezembe akad, bescannelem és megosztom veletek.

forrás

HASZNOS TUDNIVALÓK


Mire képes a Shell V-Power?

(feldolgozás)

A Shell cég V-Power benzinjének megjelenése óta sokan kérdezték: mit tud ez a benzin, mennyi igaz a szép és hatásos reklámokból, amelyek már-már csodaszerként tüntetik fel? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni.
A V-Power benzin adalékanyagát eredetileg a közvetlen befecskendezéses benzinmotorok számára fejlesztették ki: azok ugyanis a precíz mechanikai kialakítás következtében nem viselnek el semmiféle lerakódást és koszt. Nyugat-Európában a teljesen kénmentes 99-es oktánszámú benzinhez keverik, amely aztán Shell Optimax néven kerül forgalomba. Mivel a volt szocialista országokban egyelõre nem forszírozzák túlságosan a benzin kéntartalmát, közvetlen benzinbefecskendezéses autók pedig elenyészõ arányban futnak az utakon, a Shell itt a 95 Eurosuperhez keverte az Optimax adalékát. Ez a V-Power, amely valóban hatásosan tisztít, de mindentudónak nem nevezhetõ. Hogy mire képes, azt egy több mint százezer kilométert futott Opel Kadett segítségével illusztrálták a Shell cég szakemberei. Az autó motorját szétszedték és megmutatták a szívószelepekre rakódott kemény, szivacsos szerkezetû anyagot, amelyet minden autószerelõ jól ismer. Az újból összerakott motort leplombálták, majd fékpadon 5000 kilométert futtatták, kizárólag Optimax benzinnel. Utána ismét szétszedték, és mindenki láthatta, hogy a szelepekre rakódott üledék teljesen eltûnt.
Nos, idáig ez rendben is lenne, éppen csak egy-két dologról nem volt szó. A vizsgálat ugyanis nem terjedt ki a motor egyéb részeire, például az égéstérre, a kipufogószelepekre vagy a dugattyúk felszínére. Ha ezeket is megnézték volna, kiderül, hogy az itteni lerakódásokat az adalék érintetlenül hagyta. Arról a koszrétegrõl van szó, amely a kompresszió-térfogat csökkenésével növeli a sûrítést, amivel kopogásos égést idézhet elõ, felizzva pedig megrepesztheti a hengerfejet vagy átégetheti a dugattyútetõt. Svindlirõl azonban ezzel együtt szó sincs: maguk a cég szakemberei is hangsúlyozzák, hogy az adalékolt benzin csak folyékony állapotban fejti ki hatását, márpedig így csakis a szívószelepekkel találkozik. Ennek következtében a Shell V-Power benzin az alábbi esetekben lehet igazán hatásos: 1. Ha a motort szétszedjük, alaposan megtisztítjuk és utána kizárólag ilyen benzint tankolunk; 2. Ha nagyjavítás (generáljavítás) után kezdjük használni; 3. Ha új autónkban kezdettõl fogva ezt használjuk. Ekkor viszont valóban segít, mert a Shell kísérletei nemcsak azt bizonyították be, hogy a szívószelepeken nem keletkezhet lerakódás, hanem azt is, hogy az adalékolt benzin sokkal kevesebb lerakódást hagy maga után az égéstérben. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a katalizátorokra semmilyen káros hatása nincs, sõt ellenkezõleg: a jobb égésnek köszönhetõen kevésbé terheli.
Ami viszont az ilyen benzin teljesítménynövelõ hatását illeti, itt már óvatosabbnak kell lennünk. Tény, hogy a szívószelepekre rakódott szennyezõdés rontja az égés hatásfokát, a benzin/levegõ keverék útjába állva csökkenti az áramlási keresztmetszetet, akadályozza az égési szempontból ideális homogén keverék kialakulását – ám mindezek eltávolítása után 10 százalékos teljesítménynövekedésrõl beszélni egyértelmûen reklámfogás. Maradjunk annyiban, ami valóban igaz: a V-Power benzin megtisztítja és továbbra is tisztán tartja a motor szívószelepeit, az égéstérben pedig gyakorlatilag megszünteti a további üledék keletkezését. Ennyi és nem több – de nem is kevesebb. (Az a2 nyomán)

Szerkesztette: fram 2004. 10. 05. 22:54 -kor

[fram]

Idézet

Az alapvetõ gáztörvények részletezése nélkül induljunk ki abból, hogy a gázok nyomás- és hõmérsékletfüggõ sûrûségét a következõ összefüggés írja le:


Az egyenletben szereplõ tényezõk jelentése:

ρ: a gáz sûrûsége a mérendõ üzemi állapotban (kg/m3)
ρo:  a gáz normál sûrûsége (szabványokban meghatározott nyomáson és hõmérsékleten mért érték)
p,po: az abszolút nyomás üzemi és normál értékei (bar) 
T,To: az abszolút hõmérséklet üzemi értéke és 273,15 (K)
Z,Zo:  a reális gáz térfogatcsökkenési (kompressziós) tényezõje üzemi és normál állapotban
K=Z/Zo:  az összenyomhatósági (kompresszibilitási) tényezõ

Az áramlástani számításokban általánosan használatos jellemzõ az anyagok sûrûsége, ezért lényeges a fenti egyenlet ismerete és megoldásának beépítése a korszerû hozamszámító készülékekbe (Flow Computer-ekbe).
ρo, Zo értékei a gáz molekuláris összetételétõl és a választott normál állapot rögzített adataitól függnek. Z (és így K) értéke minden egyes gáz és gázkeverék esetében más-más módon függ a nyomás és hõmérséklet változásától. Ez az alapja annak, hogy igen pontos gázmennyiség-mérést csak úgy valósíthatunk meg, ha az ismert összetételû gáz nyomását és hõmérsékletét is folyamatosan mérjük és ezekbõl számítjuk a tényleges sûrûséget.

Szerkesztette: fram 2004. 10. 05. 23:35 -kor

[fram]

>>>link<<<

Idézet

A dugattyú felsõ holtponti helyzetében a dugattyú feletti teret, égéstérnek nevezik. Ennek térfogata Vé . A hengertérfogat és az égéstér-térfogat hányadosa határozza meg a sûrítési viszonyt ( kompresszióviszonyt ). Ezt az értéket legtöbbször a motor technikai adatai közt megtalálhatjuk, értéke 8-12 között van. Sokan keverik ezt az értéket a sûrítési végnyomással, helytelenül. Amikor egy motorban kompressziót mérnek, akkor a sûrítési végnyomást mérik, ez jó motornál, ill. ha a mérést helyesen végezzük el, mindig nagyobb, mint a sûrítési viszony. Miért nagyobb? Hiszen ha pl. a sûrítési viszony 10 , tehát a hengertérben lévõ környezeti nyomású levegõt ( 1 bar) a tizedére nyomunk össze, akkor a fenti képlet alapján ( p*T*V = áll. ) 10 bar nyomású levegõnek kellene a felsõ holtpontban lennie. Gyakorlatban viszont sûrítéskor az összenyomott levegõ jelentõs mértkben felmelegszik, így kitágul, ez okozza a nagyobb nyomásnövekedést. ( Sõt, ez a Diesel motorok mûködésénak alapja. Ezekben a sûrítési viszony sokkal nagyobb, ezért a sûrítési ütem végén, a dugattyú felsõ holtponti helyzetében a levegõ annyira felmelegszik, hogy a finomra porlasztott gázolajat belefecskendezve meggyújtja azt. )
A mortor hatásfoka ( termikus hatásfok ) annál jobb, minél nagyobb a sûrítési viszony.
A sûrítési viszony növelésének viszont határt szab, hogy a hengerben lévõ benzin-levegõ keverék a sûrítési ütem végén, de még a gyújtóív (szikra) megjelenése elõtt magától meggyullad, mivel eléri az öngyulladási hõmérsékletet. Ezt nevezik kopogásos égésnek, ami több szempontból is káros. Mindenképp el kell kerülni ezt az üzemállapotát a motornak. Könnyen felismerhetõ a jellegzetes csilingelõ hangjáról, legtöbbször nagy terhelésnél, kis fordulatszámoknál jelentkezik. Ilyenkor a dugattyú a henger falának ütõdik, kiszorítva a vékony olajfilmet a hengerfal és a dugyattyúpalást közül, ez okozza a csilingelõ hangot. Extrém esetben a fõtengelycsapágyaknál kis megszûnhet az olajfilm, erõs hang kiséretében ún. szárazsúrlódás jön létre, ami a csapágy bemaródását, hosszabb távon kiolvadását, besülését okozhatja.

[lameXpert]

Idézet: Carmaged - Dátum: 2004. okt. 5., kedd - 23:18

Örömömre szolgál, hogy tévedtem.

Akkor eddig 1.

Lemaradt. És nem egy, de nincs bizonyítási kényszerem. Nincs miért.