[kroozo]

Idézet: Eperkutyus - Dátum: 2005. okt. 21., péntek - 10:56

:Ð


Nemvágni a 255-ös 0-ás és perjeles fejezetet nemvágom. Van már egy kis homály, de kellene egy napsugár .. Ezek a subnet maszkok és társai .. öö .. 

Na akkor.

Ip cím, az ugye 4db, ponttal elválasztott szám. Ez a valóságban egy 32 bit hosszú bináris szám pl:
192.168.1.100 az 11000000.10101000.00000001. 01100100 igazából.

A netmask egy ugyanilyen szám, ami azt mondja meg, hogy a címnek -ami két részbõl áll, hálózati és hoszt címbõl-, meddig tart a hálózati része (ahol 19, és honnan a host címe (ahol 0).

Pl a 255.255.255.0 az 11111111.11111111.11111111.00000000, vagyis az elsõ három rész a hostcím.

A-B-C osztály: Ez egy régi jelölés, egyrészt:

A 255.0.0.0
B 255.255.0.0
C 255.255.255.0

másrészt pedig megvannak a tartományok, hogy melyik tartományokból osztogattak ekkora darabokat. Viszont rájöttek, hogy ez így nem jó, mert kár 65ezer címet adni valakinek, akinek csak párezer kell, meg egyébként is, semmi nem indokol egy ilyen felosztást. Ezért bevezették a ,,peres'' jelölést, ahol a per utáni szám azt jelenti, hogy a subnet mask elsõ hány bitje 1es. Vagyis pl a fenti példa 192.168.1.100 as címe 255.255.255.0 netmaskkal, az 192.168.1.100/24. Szoktak így hálózatokat is jelölni, akkor ált a legelsõ címet adják meg.

.0, .255. Minden hálózat legelsõ címe a hálózatot címzi, mig a legutolsó a broadcast cím. Ezek általában 0 és 255...

[Eperkutyus]

Világosodik.

Linux iptables tûzfal szabályoknál látom sokszor a peres jelölést..

akkor mondjuk egy 192.168.1.1-1.254-es tartományt (254 gép MAXIMUM, így van?) így írok le benne:

192.168.1.0/24, ahol .0 a hálózat base address-e, a /24 pedig erre a szûk 253 gépes tartományra utal.

Tovább megyek: 192.168.1.5/32 -> ez a /32 miatt egyetlen cím, jesz ?

Szerkesztette: Eperkutyus 2005. 10. 21. 11:40 -kor

[Eperkutyus]

Idézet: Jahno - Dátum: 2005. okt. 21., péntek - 9:09

Pff, jó-e? Legjobb. Ez teljesen külön kategória, ping mondjuk a HWSW-re 0.3-0.5 közt fog mozogni. Rendelkezésreállásilag is jobb, meg szénné lehet terhelni.

Egy dolgot nem értek, Jahno:

ha azt mondja valaki, hogy 3 Mbit ADSL, ez nagyjából ~380 Kbyte / sec -et jelent átviteli sebességben, ADSL-en legalábbis. Fejlécek stb miatt 375 konstansot tart is a netem ha letöltök, ez oké.

2 Mbit ugyanígy az kábé ~250 Kb/sec letöltési sebességet jelent.

A sebesség függ viszont attól is, hogy milyen gyorsan tud adó (ISP) és fogadó (host) gép egymás között kommunikálni, nem ? Hiszen minden egyes adatcsomagot egy nyugtázó datagram követ ellentétes irányba, vissza a feladónak, hogy "köszi megkaptam", nem ?

Ennek értelmében ha én azt mondom, hogy hwsw.hu-ra most így adsl-en a pingem átlag 30ms, optikai kapcsolaton - ugyanilyen sávszélen - pedig ez lenne átlag legrosszabb 1ms, akkor miért nem mondhatom, hogy optikain gyakorlatilag 30x több kommunikációs váltásra vagyok képes a két host között, tehát a sebességem sem 2Mbit gyakorlatban, hanem 60Mbit ?

Szóval az optikai kapcsolat csak gyorsabb reagálást tesz lehetõvé ? Vagy miért ugyanígy nagyjából 250K/sec az optikai kapcsolat sebessége is, mint az ADSL-é ? ADSL esetében a frame-ek nagysága nagyobb ? (A megnövekedett késleltetési idõ miatt nagyobb szeletekben passzírozza az adatot, hogy kevesebb legyen az ACK veszteség?)

Vagy az optikai vonal szénné terhelhetõn azt érted, hogy sokkal több pici idõrés van (kb 30x annyi most így sarkítva), amibe 1-1 pinget vagy újabb kérést vagy választ vagy akármit be lehet szúrni ?

[kroozo]

Idézet: Eperkutyus - Dátum: 2005. okt. 21., péntek - 12:31

Világosodik.

Linux iptables tûzfal szabályoknál látom sokszor a peres jelölést..

akkor mondjuk egy 192.168.1.1-1.254-es tartományt (253 gép MAXIMUM, így van?) így írok le benne:

192.168.1.0/24, ahol .0 a hálózat base address-e, a /24 pedig erre a szûk 253 gépes tartományra utal.

Tovább megyek: 192.168.1.5/32 -> ez a /32 miatt egyetlen cím, jesz ?

Kapisgálod. De nem 253, hanem 254 host. (a 0 és a 255 esik ki 1-254 lehetnek hostok) Nade ez cs részletkérdés

Ja, iptablesben ezt szeretjük.

És igen, a /32 az host cim.

A /23 pl két egymást követ pl 192.168.1.0-192.168.2.255, netmaskja 255.255.254.0, míg egy /25 az egy fél C osztály tehát pl a 192.168.1.128/25 az a 192.168.1.128-255 közötti háló. Ennek címe ugyen 192.168.1.128, mig a bcastja 192.168.1.255. Namost egy alul rosszul (vége < 128) beállított mask (/24es) tud kusza dolgokat csinálni bcast szinten....

[Eperkutyus]

Idézet: kroozo - Dátum: 2005. okt. 21., péntek - 10:40

Kapisgálod. De nem 253, hanem 254 host. (a 0 és a 255 esik ki 1-254 lehetnek hostok) Nade ez cs részletkérdés

Ja, iptablesben ezt szeretjük.

És igen, a /32 az host cim.

A /23 pl két egymást követ pl 192.168.1.0-192.168.2.255, netmaskja 255.255.254.0, míg egy /25 az egy fél C osztály tehát pl a 192.168.1.128/25 az a 192.168.1.128-255 közötti háló. Ennek címe ugyen 192.168.1.128, mig a bcastja 192.168.1.255. Namost egy alul rosszul (vége < 128) beállított mask (/24es) tud kusza dolgokat csinálni bcast szinten....

Értem. Hmm. A broadcast cím az az, hogy egy azonos alhálóban lévõ - gyakorlatilag egymás mellé rendelt - gépek közül ha az egyik adatcsomagot küld egy másiknak, pl. 192.169.1.2 üzen 192.168.1.43-nak, akkor azt az alháló összes gépe megkapja, de csak 192.168.1.43 dolgozza fel ? Magyarul terheltségi szempontból totál nem mindegy, mi a broadcast cím, mert ha közben lassú vonalon is átmegy az adat, akkor tziki van ?

Szerkesztette: Eperkutyus 2005. 10. 21. 11:47 -kor

[kroozo]

Idézet: Eperkutyus - Dátum: 2005. okt. 21., péntek - 12:39

Egy dolgot nem értek, Jahno:

ha azt mondja valaki, hogy 3 Mbit ADSL, ez nagyjából ~380 Kbyte / sec -et jelent átviteli sebességben, ADSL-en legalábbis. Fejlécek stb miatt 375 konstansot tart is a netem ha letöltök, ez oké.

2 Mbit ugyanígy az kábé ~250 Kb/sec letöltési sebességet jelent.

A sebesség függ viszont attól is, hogy milyen gyorsan tud adó (ISP) és fogadó (host) gép egymás között kommunikálni, nem ? Hiszen minden egyes adatcsomagot egy nyugtázó datagram követ ellentétes irányba, vissza a feladónak, hogy "köszi megkaptam", nem ?

Ennek értelmében ha én azt mondom, hogy hwsw.hu-ra most így adsl-en a pingem átlag 30ms, optikai kapcsolaton - ugyanilyen sávszélen - pedig ez lenne átlag legrosszabb 1ms, akkor miért nem mondhatom, hogy optikain gyakorlatilag 30x több kommunikációs váltásra vagyok képes a két host között, tehát a sebességem sem 2Mbit gyakorlatban, hanem 60Mbit ?

Szóval az optikai kapcsolat csak gyorsabb reagálást tesz lehetõvé ? Vagy miért ugyanígy nagyjából 250K/sec az optikai kapcsolat sebessége is, mint az ADSL-é ? ADSL esetében a frame-ek nagysága nagyobb ? (A megnövekedett késleltetési idõ miatt nagyobb szeletekben passzírozza az adatot, hogy kevesebb legyen az ACK veszteség?)

Vagy az optikai vonal szénné terhelhetõn azt érted, hogy sokkal több pici idõrés van (kb 30x annyi most így sarkítva), amibe 1-1 pinget vagy újabb kérést vagy választ vagy akármit be lehet szúrni ?

Huh, ezt kicsit elbonyolítod. Összemosol dolgokat.

Különítsük el egymástól a sávszélességet (ami nem is sávszélesség, csak ponyva szóval, normálisan átviteli sebesség) és a válaszidõt (pontosabban átviteli idõt, merthogy ennek inkább csak a fele érdekel minket).

Az elsõ az azt jelenti, hogy egységnyi idõ alatt mekkora mennyiségû bitet lehet keresztülpaszírozni, a másik pedig azt, hogy egy _különálló_ darab bit mennyi idõ alatt ér el a forrástól a célig. A kettõ nincs egyenes arányban egymással, mert egy csomó minden közbejátszik még. Példának okáért ezt az átfutási idõt (vagyis a pinget) leginkább a közbensõ állomások kapcsolási sebessége határozza meg, mivel a kábelen való tovafutás ezekhez képest elhanyagolható (lásd még fénysebesség, ill elektromos hullámok terjedési sebessége rézben, ami nem sokkal marad le). Ugye minden routernek meg kell kapni a csomagot, meg kell nézni mi a cél, és azt neki merre kell küldeni tovább, és át kell helyezni arra a vonalra. Namost ez idõ. Amit ráadásul ki és bemeneti várakozási sorok és egyéb nyalánkságok is bonyolítanak. (Az, hogy mennyi az adatátviteli sebessége a kimeneti vonalnak, csak ezután jön, és ebbõl a szempontból irreleváns).

Ergo neked az a jó, ha minél kevesebb állomás van közted meg a cél között. Ha közvetlen üveged van a bixbe, az neked jó, nyilván.

Ezt az ACKt, meg visszaigazolást meg csak akkor kezdem el kifejteni, ha nagyon ragaszkodsz hozzá, mert nem egyszû dolog a TCP/IP folyamatszabályozása, és tuti belekeverednék, meg te is. Buzzwordök: flow control, csúszóablak, ablakméret, piggyback... Javasolt Karácsonyfa bácsi számítógép hálózatok könyve

[kroozo]

Idézet: Eperkutyus - Dátum: 2005. okt. 21., péntek - 12:41

Értem. Hmm. A broadcast cím az az, hogy egy azonos alhálóban lévõ - gyakorlatilag egymás mellé rendelt - gépek közül ha az egyik adatcsomagot küld egy másiknak, pl. 192.169.1.2 üzen 192.168.1.43-nak, akkor azt az alháló összes gépe megkapja, de csak 192.168.1.43 dolgozza fel ? Magyarul terheltségi szempontból totál nem mindegy, mi a broadcast cím, mert ha közben lassú vonalon is átmegy az adat, akkor tziki van ?

Nem egészen. Igazából, hogy ki kapja meg, és ki nem az nem csak itt dõl el, hanem elsõ körben egy szinttel lejebb (legyen ez most az egyszerûség kedvéért az ethernet) Ugyanis pl egy hubon minden kártya megkap mindent. (Csak aki nem címzett, az nem foglalkozik vele. Persze kivéve, ha épp sniffel ) A broadcast az egy olyan cím, amit mindenki feldolgoz. Tipikusan nem adat szokott rajta közlekedni, hanem mindeféle vezérléshez kellõ kontroll üzenetek (pl. a már emlegetett windows megosztás protokoll válasszunk-master-browsert beszélgetések üzenetei. Ezért is tud kavarcot okozni, ha valaki nem tudja, hogy hol a helye )

És a bcastnak nem nagyon kellene átmenni semmilyen lassú vonalon, mert bcast forgalom nem routeolódik, magyarul az a te lokális hálódig tart, az elsõ routerig, logikusan.

[Eperkutyus]

na a csúszóablakot és a többi "marhaságot" - amit kikérdezek Tõled úgyis !!! :Ð - minnyá átolvasom, ha oda jutok, a Kónya László féle Számítógép-hálózatok könyvben.

De elõbb az OSI modell, és ez alapján az eggyel lentebbi szint, amit említettél, az adatkapcsolati lenne ? (data link layer) :Ð

(hogy tudom könyvbõl, mi?)

mert akkor így érteném az egész mesédet

[kroozo]

Idézet: Eperkutyus - Dátum: 2005. okt. 21., péntek - 13:20

na a csúszóablakot és a többi "marhaságot" - amit kikérdezek Tõled úgyis !!! :Ð - minnyá átolvasom, ha oda jutok, a Kónya László féle Számítógép-hálózatok könyvben.

De elõbb az OSI modell, és ez alapján az eggyel lentebbi szint, amit említettél, az adatkapcsolati lenne ? (data link layer) :Ð

(hogy tudom könyvbõl, mi?)

mert akkor így érteném az egész mesédet

Igen OSI modell szerint a data-link layerben (Azt már csak tényleg félve jegyzem meg, szigorúan zárójelben, hogy az osi az egy nagyon jó referencia modell, csak épp nincs sehol implementálva, a TCP/IP modell pedig nem foglalkozik az osi modellben lévõ elsõ két rétegnek megfelelõ dolgokkal, hanem közli, hogy használj valamit, pl ethernetet.)

[Eperkutyus]

köszi a rámfordított idõt kérdezek még, ha beüt valami sötét dolog ... egyelõre fényben járok. kisütött a Hold

[szaki]

Idézet: pauz - Dátum: 2005. okt. 21., péntek - 9:46

hali

nekem az lenne a kerdesem hogy adott egy MSI RG54G3 wifi router. Es LANba szeretnek masolni egy notebook-ra, de nem wifin, mert ugy csak 1.3-1.5 MB/sec et tud, hanem kabellel osszkotni, ugy gondolom hozza a 8-10MB/sec et.

na mar most tudom, hogy ahhoz egyenes kabel kellene, hogy ossze tudjam kotni, de az perpill nincs itthon, hanem csak cross. Ha crossal osszekotom fog menni az atmasolgatas egyik geprol a masikra? Vagy menjek inkabb vegyek 3m osszerakott egyenes kabelt?

A routered tudja automatikusan allitani magat. nyugodtan tudod hasznalni a kabelt.

[Ashlon]

hali!

még mindig én, még mindig Asus GigaX1024P(managed L2!), WinXP
melyik beállítás okozhatja azt az izgi jelenséget, h a mcs számítógépeit nem lehet megjeleníteni?
\\ip alapon a gépek tallózhatók, keresés funkciókra win kiakad
jogok, felhasználók ip beállítások, kábelek minden stimm másik (Mercury) sw-vel minden kerek
vkinek vmilyen tipp?

[GearG]

Hali !

Van egy kis hálózatbeállítási problémám.

Van 3 gép, rajtuk WinXP fut.

Az 1-es gépben van egy Wireless hálókari és egy 100 Mbites hálókari. A wireless-rõl eg van osztva az internet a ásik kártya felé.
A 2-es gépben van egy alaplapi 100 Mbites, meg egy 10 Mbites kártya.
A 3-as gépben egy alaplapi 100 Mbites van.
A gépek között crosslink kábelek vannak.
Az 1-es gépben a Wireless kártyán 192.168.x.x, mask 255.255.255.0 a cím.
A másik hálókártyán 192.168.1.1, mask 255.255.255.0 a cím.
A gond ott kezdõdik, hogy se hub, se switch nincs nálam, de mind a 3 gépre szeretném az internetet engedélyezni.
A gond ott kezdõdött, hogy a 2 gépnél tovább nem mentek a csomagok, így a 3-ik gép kiesett.
Kényszermegoldásként a 2-es gépre is raktam ICS-t.A 10 Mbites kártya 192.168.1.55, mask 255.255.255.0 a 100 Mbites alaplapit pedig 192.168.0.1, mask 255.255.255.0 címet kapta. Így a 3-ik géprõl is megy a net, ami a 192.168.0.66, mask 255.255.255.0 címet használja.
De viszont az 1-es géprõl így nem látom a 3-as gépet, még ping sincs.
A 3-as géprõl nem látom az 1-es gépet, de ping van, ezért IP alapján még tudok csatlakozni rá fájlmegosztásnál. A 2-es gép látja az 1-es és 3-as gépet is, onnan megy minden jól.

A nagy kérdés:
Hogyan lehetne úgy beállítani a gépeket, hogy mind a 3 gép lássa egyást és csak az 1-es gépen legyen ICS (ip címeket hogy állítsam, hálózati mask-ot, átjárót, stb.) ?
Lehetõleg olyan megoldást szeretnék, amihez nem kell vásárolni semmit.

[lrajmon]

Idézet: GearG - Dátum: 2005. nov. 1., kedd - 3:11

Hali !

Van egy kis hálózatbeállítási problémám.

Van 3 gép, rajtuk WinXP fut.

Az 1-es gépben van egy Wireless hálókari és egy 100 Mbites hálókari. A wireless-rõl eg van osztva az internet a ásik kártya felé.
A 2-es gépben van egy alaplapi 100 Mbites, meg egy 10 Mbites kártya.
A 3-as gépben egy alaplapi 100 Mbites van.
A gépek között crosslink kábelek vannak.
Az 1-es gépben a Wireless kártyán 192.168.x.x, mask 255.255.255.0 a cím.
A másik hálókártyán 192.168.1.1, mask 255.255.255.0 a cím.
A gond ott kezdõdik, hogy se hub, se switch nincs nálam, de mind a 3 gépre szeretném az internetet engedélyezni.
A gond ott kezdõdött, hogy a 2 gépnél tovább nem mentek a csomagok, így a 3-ik gép kiesett.
Kényszermegoldásként a 2-es gépre is raktam ICS-t.A 10 Mbites kártya 192.168.1.55, mask 255.255.255.0 a 100 Mbites alaplapit pedig 192.168.0.1, mask 255.255.255.0 címet kapta. Így a 3-ik géprõl is megy a net, ami a 192.168.0.66, mask 255.255.255.0 címet használja.
De viszont az 1-es géprõl így nem látom a 3-as gépet, még ping sincs.
A 3-as géprõl nem látom az 1-es gépet, de ping van, ezért IP alapján még tudok csatlakozni rá fájlmegosztásnál. A 2-es gép látja az 1-es és 3-as gépet is, onnan megy minden jól.

A nagy kérdés:
Hogyan lehetne úgy beállítani a gépeket, hogy mind a 3 gép lássa egyást és csak az 1-es gépen legyen ICS (ip címeket hogy állítsam, hálózati mask-ot, átjárót, stb.) ?
Lehetõleg olyan megoldást szeretnék, amihez nem kell vásárolni semmit.

1. RIP engedélyezése
2. route add ..... 

[Lali-213]

Ismét egy kis probléma. Beállítottam, hogy Windows indításakor automatikusan csatlakozzon a netre (T-Online). De sajnos nem mindig sikerül tökéletesen. Ezalatt az értem, hogy mindig mûködõképes. Disconnect után többnyire a következõ csatlakozás megjavítja. Szerintetek?

[GearG]

Idézet: lrajmon - Dátum: 2005. nov. 1., kedd - 8:45

1. RIP engedélyezése
2. route add ..... 

Eddig oké is lenne, de hol és hogyan ?
A RIP -et hol engedélyezzem XP alatt, mert nem találom.
És a route add parancshoz miket írjak be ?

[GearG]

Királyság !

Eddig nem ment jól a Hálózati híd az XP alatt a 2-es gépen.
Nagy nehezen bekapcsoltam mindenhol a RIP funkciót ...
Az 1-es gépen is feléledt végre a DHCP. A 2-es gépen csináltam egy hálózati hidat és meg is kapta a gép a címet. A 3-as gépet is autoata IP -re tette és láss csodát mûködik !
Van Internet és Fájlmegosztás minden gépen.

[Lali-213]

Senki?

[Polikarpov]

Idézet: Lali-213 - Dátum: 2005. nov. 1., kedd - 10:50

De sajnos nem mindig sikerül tökéletesen. Ezalatt az értem, hogy mindig mûködõképes.

Akkor - ha jól értem  - az a bajod, hogy nem sikerül néha-néha mûködésképtelenül felcsatlakoznod?   

[Lali-213]

Idézet: Polikarpov - Dátum: 2005. nov. 5., szombat - 4:56

Akkor - ha jól értem  - az a bajod, hogy nem sikerül néha-néha mûködésképtelenül felcsatlakoznod?   

De béna vagyok! Kifelejtettem, hogy nem mindig jó.
Lehet, hogy megvan a ludas: amióta a Bitcomet nincs benne a startupban, azóta jónak tûnik a net. Bekavarhat egyáltalán?