Idézet: MadWhite - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 6:23
Az, hogy vannak a CRT monitorokból
kilépnek elektronok, (persze nem mind!) empirikus úton (a legegyszerűbben, gyakorlati tapasztalatokkal) is alátámasztható.
A kilépő elektronokhoz statikusan „hozzákötődik” az a porszem, amely a levegőben lebeg, s tulajdonképpen ez okozza a már említett
„porbombázás” jelenségét. Akik szemüveget hordanak, vagy pormentes (van ilyen otthoni környezetben?) környezetben vannak, azok számítsanak arra, hogy az elektron még mindig ott lesz…
ANTImatavFan, kiszámolnád, hogy mekkora sebességgel csapódnak a monitor falába az elektronok? Esetleg valamilyen elméleti vagy empirikus úton meghatározható az, hogy a monitor felületét az elektronok mekkora sebességgel hagyják el, és pl. egy attól 1m-re ülő ember bőrfelületébe mekkora sebességgel csapódnak be?

Most nagyon elvagyok havazva, de fogok válaszolni privátban a kérdésedre. Bár eddig még nem sikerült olyan információt szereznem, hogy az aura fotó PONTOSAN milyen technológiai elven készül. Ezzel kapcsolatban csak különböző okfejtéseim vannak. (Pl. egy analóg úton elkészült fotón időnként olyan, az emberi szemmel nem látható „jelenségek” is rögzíthetőek, amiről nem is feltételeznénk, hogy létezik. Azokra a képekre gondolok, melyek bizonyítottan HITELESEK…)
Kilepnek, nemlepnek velemenyem szerint ez mar olyan eset ahol nem erdemes okoskodni, hanem merni kell. Erossen filozok azon, hogy veszek egy Geiger-Muller szamlalot, ha raszanom magam a vetelre(a legolcsobb amit talaltam 40000ft), akkor azzal tudom detektalni a monitorbol kijovo elektronokat, ugyanis az elektronok ilyen arama nem mas mint az egyik radioakitiv sugarzasfajta a betasugarzas. Persze itt nem maghasadas utjan keletkezik a sugarzas, hanem termikus emisszioval es gyorsitofeszultseggel, de maga a sugarzas ugyan az.
A
MadWhite altal emlitett 25KV-os gyorsito feszultseg miatt 25KeV enegiaju elektronokat, kapunk, ami lagy betasugarzasnak fele meg, ami merheto G-M szamlaloval.
Idézet
A kilépő elektronokhoz statikusan „hozzákötődik” az a porszem, amely a levegőben lebeg, s tulajdonképpen ez okozza a már említett „porbombázás” jelenségét. Akik szemüveget hordanak, vagy pormentes (van ilyen otthoni környezetben?) környezetben vannak, azok számítsanak arra, hogy az elektron még mindig ott lesz…
Ha en vagyok az elektron, akkor kb a porszem a fold

, az elektron nyugalmi tomege 9.1*10^(-31) Kg... De ettol fuggetlenul van valami abban amit, irsz, csak ha nincs por akkor is van levego, ami megint csak utjat allja(valamennyire) a betasugarzasnak. A betasugarzas athatolo kepessege az elektron mozgasi energiajatol, fugg, jelen esetben az alkalmazott gyorsitofeszultsegtol, es a 25KV az lagy, tehat kis athatalo kepessegu sugarzas.
Idézet
ANTImatavFan, kiszámolnád, hogy mekkora sebességgel csapódnak a monitor falába az elektronok? Esetleg valamilyen elméleti vagy empirikus úton meghatározható az, hogy a monitor felületét az elektronok mekkora sebességgel hagyják el, és pl. egy attól 1m-re ülő ember bőrfelületébe mekkora sebességgel csapódnak be?
Kiszamoltam. Egy 25Kv-al felgyorsitott elektron 70000Km/sec sebessegre gyosul fel, ami fenysebbessegnek kb 23%-a. Lehetne probalkozni szamitassokkal arra vonatkozoan is, hogy a monitor feluletet mekkora sebesseggel hagyjak el az elektronok, ehhez tudni kene, hogy pontosan mibe csapodnak be, es milyen vastag az anyag(vsz uveg) amibe becsapodnak. De oszinten szolva semmi ertelme mert ugyis az jon ki, hogy nem tud athatolni azon az (uveg) falon az elektron. Ezt mint mondtam merni kell.
Mondok egy peldat: Ha merni akarok egy G-M szamlaloval egy radioaktiv anyag dozisteljesitmenytet, ami nemcsak beta, hanem mondjuk gamma sugarzo is, akkor mivel a muszer nem tudja megkulonboztetni oket, azt szoktak csinalni, hogy a muszer ele raknak egy 5-10mm vastag plexi, vagy muanyag lapot, mert az teljesen elnyeli a betasugarzast..... aztan mernek plexi nelkul is es a kulonbsegbol tudjak a gamma-sugarzas nagysagat is. Tehat a betasugarzasnak nagyon kicsi az athatolo kepessege, foleg, ha csak 25KeV energiaju....
Megvalami: Tegnap ugye kiszamoltam milyen hullamhosszu rongtgenfoton lepne ki(ha kitudna) a kepcsobol. Ma utanna neztem az orvosi rontgenkeszulekekben 30Kv-400Kv tartomanyban hasznaljak a gyorsito feszultseget. Ezzel a gyorsito feszultseggel egyenesen aranyos a rontgenfoton energiaja, tehat lathato, hogy a 25Kv hatasara kb az orvoslasban hasznalatos leggyengebb rontgensugarzasnak felel meg. Persze az orvosnal par mp-et vagyunk kiteve a sugarzasnak, a monitornal (mar ha kijonne belole) akar napi 8 orat is pirulhatnank
Idézet
Most nagyon elvagyok havazva, de fogok válaszolni privátban a kérdésedre. Bár eddig még nem sikerült olyan információt szereznem, hogy az aura fotó PONTOSAN milyen technológiai elven készül. Ezzel kapcsolatban csak különböző okfejtéseim vannak. (Pl. egy analóg úton elkészült fotón időnként olyan, az emberi szemmel nem látható „jelenségek” is rögzíthetőek, amiről nem is feltételeznénk, hogy létezik. Azokra a képekre gondolok, melyek bizonyítottan HITELESEK…)
Koszi
MadWhite