Alapfogalom : Hi-Fi
#81
Elküldve: 2002. 09. 18. 12:10
-Nem tudom. Csak úgy megyünk.
-De ez az út nem vezet sehová!
-Az nem számít.
-Miért, mi számít?
-Csak hogy rajta vagyunk, haver.
#82
Elküldve: 2002. 09. 18. 12:30
idézet:
Ezt írta eLBé:
Sipi írja, hogy jobb a térleképezése az analóg lemeznek. Hát, az felejthetelen élmény, amikor az ember feltesz egy lemezt, és már csönd résznél érzi, hogy bekerült egy hangzó közegbe. Zene még semmi, de a térérzet már ottvan. Hátborzongató. CD-nél ilyet még nem tapasztaltam.[/quote]
Hát igen, mert az alacsonyfrekvenciás zaj (8-10 Hz) körbefog. Tapítsd csak meg a mélynyomót! Majd ki ugrik... De ettől függetlenül tényleg fantasztikus.
#83
Elküldve: 2002. 09. 18. 12:54
idézet:
A magyar hifisták besorolhatatlanok, hiszen nem léteznek.
Kérdezzünk meg bárkit, aki: szaküzletekbe, kiállításokra jár, prospektusokat, hifi-újságokat olvas, meghallgat és tesztel, upgrade-el és barkácsol; esetleg ha nem is mindet egyszerre, de némelyiket és néha.
Kérdezzük meg, vajon ő hifista-e? Ha az illető "felvilágosult" és "modern", azt válaszolja:
"Nem vagyok hifista. Én zenehallgató vagyok. Egy szonikailag szofisztikált zenehallgató. Engem csak Mozart szelleme érdekel. Benne van ugyan a Keravill-toronyban is, de csak halványan. Mint egy árnykép, egy sziluett, egy nazgul. Viszont az Egy Ongakun keresztül olyan mint a Guinness habja, beleírhatnánk, hogy Wolfgang Amadeus. Ez a nagy különbség. Ezért kell folyton tenni-venni,...foleg az utóbbit."
"És a hifisták?" "Á, azokat csak az érdekli, hogy minél jobban szóljon a berendezésük." "És Önt?" "Már mondtam, engem csak Mozart szelleme érdekel."
Bár nem léteznek, mégsem egyformák. Vannak pákaimádók, upgrade-lovagok vagy éppen best buy-lesők.
"A félwattos erősítőm részletgazdagsága utolérhetetlen. Amikor bekapcsolom, a szoba megtelik zenével. (Én már be sem férek. Ezért szoktam a konyhából hallgatni.) Mindez a legutolsó modnak köszönheto, amikor közvetlenül Paksról, a négyes blokkból huzattam kábelt a nappali konnektorába. Jövő héten Bükkábrányt fogom tesztelni a cd számára. Persze, szénkábelen keresztül."
"Az én 2x2 wattos erőgépem sajnos nem képes ilyen ultimatív kifinomultságra, cserébe viszont egy-egy dögös számnál jól jön a komoly teljesítménytartalék. A legkorszerübb ötvenéves kapcsolás van benne, a csövek pedig nem valami gagyi Luftwaffe-másolatok, hanem eredeti Mig-alkatrészek, a certifikátjukat személyesen Kulikov marsall, a VSZ Egyesített Erőinek főparancsnoka írta alá, tanusítván, hogy Afganisztánban már bejáratták őket."
"Kár pénzt pocsékolni a sok vacakra. Venni kell egy tízéves Philips-et 30k-ért és el kell vinni ahhoz a szakállas manóhoz a Mester utcába. O ujabb 30k-ért megbütyköli, utána olyan lesz, hogy 1M sugarú körben mindent hazavág."
Előfordulnak kisebb szekták is. Ilyenek pl. a vinilesek (akik nem tudják, hol kell bekapcsolni egy cd-játszót), a csövesek (a legritkább esetben lejmolnak aluljárókban, de csőcsere után mindig; vágyuk titokzatos tárgya nem egy nő, hanem egy cső, így ideáljuk sem a 90D, hanem a 300B), a kábelbarátok ("Nehogy már a farok csóválja..." - mondta az egyik hifi-kereskedő. "Pedig, de." - válaszolta... na, nem egy másik hifi-kereskedő, hanem a kutya farkán lustálkodó bolha.)
Akármilyenek is, közös jellemzőjük a tudathasadás. Egyik énjük odáig van a berendezésért, a másik folyton átépítene/kicserélne/újat venne.
Aki jóban akar lenni egy hifistával, eloször magasztalja a hangminőséget, utána adjon tanácsot, hogyan lehetne javítani rajta. (Aki pedig meg akarja sérteni, egyszerűen mondja neki azt: "Te audiofil!". Többet az életben nem fogja látni.)
Most már csak az a kérdés, hogyan lehet valaki e hifi-nihil nevű nemlétező vallás tagja.
- Tanulni, tanulni, tanulni. BME VIK (hogy ne rázzon meg az áram) + TTK fiz. (hogy meglegyen az elméleti tudás) + ZAK (hogy tudjuk, minek a sok fekete pont és vonal) - ez utóbbit lehetőleg cselló szakon végezzük, mert a csellóhang ideális tesztműsor!
- Dolgozni szorgalmasan. Általánosban elég valami kis tranyós bigyó, késobb jöhet az SE, és akinek 25 éves korára nincs ott a sufniban a Nagy Ongakuölő, az adja fel!
- A zene nem elég! A felvételeket is ismerni kell! Préselések, kiadások verziók. Tudjuk, miért szól úgy a KOB és miért az Electric Ladyland!
- Bennsőséges viszony minden szóbajöhető márkával. Ha mondanak egy Linn-sorozatszámot azonnal vágjuk rá az upgrade nevét!
ÉS végül a legfontosabb: a kellő önuralom, hogy a többi klubtársat és főleg a nézeteiket elviseljük.
Mert mint az köztudott: Ein Mann - ein Wort. Azaz, nincs két egyforma hifista a világon.
A rendszertan háromféle magyar hifi-kereskedőt (audiophilus hungaricus) tart nyilván:
1. Remus Ongacus:
Az érzelmekre apellál. Egy egyszerű kétkezi kubrikos összes bájával próbál japánosan misztikus, kicsit utópisztikus lenni.
"Felejtse el a paramétereket! Inkább figyelje, ahogy az erősítője együtt énekel a Holddal!"
Kocsival érkezők vigyázzanak, mert ezt a fajta kereskedőt kizárólag a zene felől lehet megközelíteni!
2. Topgunus Mcmanus:
Van, aki Arthur hű lovagjaként ferde szemmel tekint a merlini praktikákra. Ilyen például a kardját szívesen forgató Hegylakó. A csúcson jár, de azért ügyel a legkisebb részletre is. Filozófiája egyszerű és gyakorlatias:
"A highlend azt jelenti, hogy a végére csak egy maradhat, max. három vagy négy. Több nem, mert a nagy sokaságban könnyen elveszíthetjük a fejünket!"
Itt az ösztönök kerülnek előtérbe. Ki ne szeretne különb lenni a többieknél, és ugyan mi volna alkalmasabb ennek elérésére, mint egy olyan készülék birtoklása, amely különb a többinél?
3. Technicus Orangeus:
Egy gyönyörű elme. Az értelem mindenekfelett. Van magyarázat, csak keresni kell! És Oszkár nemcsak keres de talál is. Amit mások nem.
"Igen, mert mi olyat mérünk, amit senki. Mert ők még nem tudják. Mi meg nem mondjuk. De majd egy szép napon ők is megtudják. ( Tisztára mint David Vincent!) Addig is a honlapunkon. Szinte minden."
Felszerelést vigyünk, mert nála atomi mélységekbe kell lemerülni!
Értelem és érzelem, plusz zsigeri ösztön: mindenki megtalálja a számára legszimpatikusabbat, aki segítségére lehet a nehéz napokban.
Ha mégsem, a hibát magában keresse!
Mert a magyar hifi-kereskedőnek mindig igaza van.
[/quote]
-- Linus Torvalds
#85
Elküldve: 2002. 09. 18. 14:08
idézet:
nem biztos, hogy a tudomány jelenleg ott tart, hogy mindent tudunk [/quote]
Tényleg.
idézet:
Hallgatni kell. Hidd el jobb az LP. [/quote]
Én nem mondanám, hogy jobb, inkább, hogy más. Azért van az, hogy egyik ember szerint jobb, másik szerint rosszabb, mert mindenkinek más "paraméter" fontos a zenében meg a HI-FI-ben. A bakelit igaz, hogy megtartja a hangot akár 100 évig is, míg ugyanezt a CD-ről nem mondhatjuk el(mivel nincs 100 éves CD-nk), viszont biztosan van rajtam kivül más olyan ember is, aki nem akar azzal vesződni, hogy olyan kicsire állítsa a tűnyomást, hogy még legyenek mélyek, de ne 50 lejátszás után kopjon el a lemez, hanem bírjon ki 100-150-et is . Az, hogy a CD-t olyan felvételek alapján ítéljük meg, amiket enyhén szólva kontár "hangmérnökök" készítettek, vagy egykori vynilekről lettek "digitálisan újramasterelve", szerintem nem túl jó dolog, mert a CD-ben is sokkal több lehetőség rejlik, mint amiket az utóbbi években kihasználnak. Egy felvételt a mai piacon (ismereteim szerint) akkor lehet versenyképes áron forgalmazni, ha minél rövidebb időt tölt a magas óradíjú stúdióban. Ez pedig a minőség rovására megy.
idézet:
Egyébként (ezt már leírtam) magának a hanglemeznek hatalmas a dinamikája; akinek van lemezjátszója, tudja, hogy ha véletlenül ráejti a tűt a lemezre, vagy ha játék közben megkocogtatja a lemezt, hangfalszaggató döngést hall. [/quote]
Szerintem nem ezt hívják egy hanghordozó dinamikájának, má' bocs. Dobálgasd egy kicsit a hangszedőt, aztán egy fél óra után nézd meg, meg a lemezt is.
csövi
#86
Elküldve: 2002. 09. 18. 14:25
idézet:
Az, hogy a CD-t olyan felvételek alapján ítéljük meg, amiket enyhén szólva kontár "hangmérnökök" készítettek, vagy egykori vynilekről lettek "digitálisan újramasterelve", szerintem nem túl jó dolog... [/quote]
Ezt természetesen nem úgy gondoltam, hogy csak ilyenek alapján ítélhetjük meg a CD-t, de ez a jellemző manapság.
A bakelit által hordozott jel érintetlenségéről mikor beszélünk, jusson eszünkbe az RIAA korrekció!
csövi
#87
Elküldve: 2002. 09. 18. 17:46
25 cm átmérőjű, Somogyi Elektronic-tól rendelt P.P.cone, saját "tervezésű", asztalosnál gyártott reflexdobozban. Természetesen ezt a fül már nem érzékeli, de számítógéppel generált, 8-12Hz-es szinuszjelre még igencsak ugrál a membrán. Ezt bármikor bárkinek demonstrálni tudom. Ilyen jelenséget tapasztaltam a régi (igaz, gyenge minőségű, azóta leselejtezett) lemezjátszómnál is lemezhallgatás közben.
Nagypapa:
egyetértek, tényleg más a CD. A dinamika és a dinamikatartomány két különböző dolog, szerintem. A CD és LP időtállóságáról nem szeretnék vitázni, erről megintcsak sokat lehet olvasni a HFM CD-n. Egyik sem örökéletű, ennyiben remélem egyetértünk. Digitálisan kódolt jelet persze minőségromlás nélkül lehet másolni (de nem a CD-ről, mert annak a hibajavítása (CD-Audio) kritikán aluli). A régi felvételeket, úgy tudom általában mesterszalagról szokták újrakiadni.
Lehet kapni olyan demonstrációs CD-t, amely a felvételi technika közötti különbséget hivatott jellemezni: ugyanazt a műsort felveszik egyszer hagyományos analóg módon (ADD v. AAD), ugyanakkor közvetlenül digitális úton is (DDD). Még itt is jobban szól az analóg.
#88
Elküldve: 2002. 09. 18. 18:01
Az MM hangszedőkhöz nem kell RIAA korrekció. Persze sokak szerint még RIAA korrekcióval (vagy elő-előerősítővel) is jobban szól az MC.
Egyébként az a szomorú, hogy az embereknek nem hagyják meg a választási jogot, hogy választhasanak a kétféle médium között. Mindig az a formátum győz, amelyben nagyobb a haszon. Persze a piacgazdaság erre épül, "az embereknek 10 féle üdítőital közötti választásban merül ki a szabadságuk."
#89
Elküldve: 2002. 09. 18. 18:39
idézet:
A régi felvételeket, úgy tudom általában mesterszalagról szokták újrakiadni. [/quote]
Ebben igazad lehet. Ugyanakkor a mágneses hanghordozásról sem nagyon lehetne megformázni az időtálóság szobrát![]()
idézet:
Lehet kapni olyan demonstrációs CD-t, amely a felvételi technika közötti különbséget hivatott jellemezni: ugyanazt a műsort felveszik egyszer hagyományos analóg módon (ADD v. AAD), ugyanakkor közvetlenül digitális úton is (DDD). Még itt is jobban szól az analóg. [/quote]
Ez is igaz. Azok a CD-k szólnak (szerintem) a legjobban, amelyeket annak idején analógban mastereltek, és még a bakelit volt a fő hanghordozó, csak kiadták CDn is, a bakelit mellett.
Ja, a somogyinak lehet hogy lobog a membránja 8 Hz-nél, de a reflexcsövön keresztül szinte biztosan visszacsatolódik akusztikusan a hang, arról nem is beszélve, hogy nem éri el a hallásküszöböt hangnyomásban (tehát nem frekvenciában).
Rá kéne mérni egy mikivel...![]()
csövi
#90
Elküldve: 2002. 09. 18. 18:40
idézet:
Ezt írta Sipi:
..........Egyébként az a szomorú, hogy az embereknek nem hagyják meg a választási jogot, hogy választhasanak a kétféle médium között. Mindig az a formátum győz, amelyben nagyobb a haszon. Persze a piacgazdaság erre épül, "az embereknek 10 féle üdítőital közötti választásban merül ki a szabadságuk."[/quote]
Lázadj... és mondj jobbat, de persze ez már egy másik topicba vezet. (Csak mellékesen, nem hinném, hogy valaki is letuszkolta feltétlenül a torkodon az mp3-at - legalábbis egyelőre - de már vannak prófétái, nem is a cégek részéről. Szóval kicsit összetettebbnek látszik, legalább 11 üdítő van)
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#91
Elküldve: 2002. 09. 18. 18:41
idézet:
legalább 11 üdítő van [/quote]
De Bambit már sehol nem lehet kapni.
Szerintem Sipi erre gondolt
csövi
#92
Elküldve: 2002. 09. 18. 18:52
idézet:
Hány dB a dübörgés?
--------------------------------------------------------------------------------
......hogy miért kerülhet forgalomba tucatnyi, eltérő adat ugyanazon futóművek dübörgéséről, az alábbiakban igyekszünk megvilágítani.
Hány dB a dübörgés? Mi sem egyszerűbb, mint ezt megmérni. Felteszünk a lemezjátszóra egy mérőlemezt, és lejátsszuk a 315 Hz-es viszonyítási jelet. Ez lesz a 0 dB. Aztán egy üres barázdába tesszük a tűt, és megint megmérjük a zaj feszültségét. A két szint dB-ben megadott aránya lesz a dübörgés.
Hány dB a dübörgés? Mi sem nehezebb, mint ezt megmérni. Hogy lehet ez? Hiszen a lemezjátszó zaját mindig ugyanaz okozza: a meghajtórendszer valamely hibája, tehát a csapágyazás bizonytalansága, a nem egyenletesen forgó meghajtómotor, a kiegyensúlyozatlanul forgó tömegek, vagy akár a nem teljesen simán futó meghajtószíj. És a zaj frekvenciatartománya is mindig ugyanaz: 1-2 Hz-től párszáz Hz-ig terjed. Igen ám, de a fülünk nem egyformán érzékeny a különböző frekvenciájú zajokra, s erre hivatkozva a méréstechnika is különbséget tesz közöttük. Úgynevezett szűrőket iktathatunk közbe, "súlyozva" a zajt - és akkor már nem ugyanannyi dübörgést mérünk ugyanarról a lemezjátszóról. Ez ismert dolog, mi magunk is háromféle zajértéket adtunk meg eddigi lemezjátszó-méréseink alkalmával. Ezt most megpróbáljuk szemléletesebbé tenni. Kevésbé ismeretesek azok a külső tényezők, amelyek szintén befolyásolják a mérés eredményét. Ezekről most bővebben szólunk.
I. Méréstechnikai tényezők
A hazai lemezjátszószabvány (MSZ 11 134-77), összhangban a DIN 45500 (HiFi) és az IEC szabványokkal, pontosan leírja, hogy a zajméréshez milyen értékelő, illetve súlyozó szűrőt kell használni. Az egyik (DIN "A" görbe, Rumpel-Fremdspannung) 10 Hz és 315 Hz között minden jelet belemér a zajba, és így persze elég kedvezőtlen értéket ad. A másik szűrő (DIN "B" görbe, Rumpel-Geräuschspannung) inkább csak a 315 Hz közelébe eső zajokat veszi figyelembe, tehát sokkal kedvezőbb színben tünteti fel a lemezjátszót.....
II. Külső tényezők
Idáig a mérés jól kézbentarthatónak és reprodukálhatónak tűnik. Sajnos, a gondok csak ezután kezdődnek. Egy sereg olyan tényező, amely nem a lemezjátszó és nem is a méréstechnika sajátja, számottevően befolyásolhatja, avagy nyíltabban szólva: meghamisíthatja a mérés eredményét.
Szinte kizárólag indukciós - mágneses, mozgótekercses - hangszedőket használunk. Ezekhez természetesen akkor is szükség van korrekciós avagy fono-előerősítőre, ha nem hallgatni, hanem mérni akarjuk a lemezjátszót. A fono-előerősítők frekvenciajelleggörbéje azonban 30 Hz alatt meglehetősen eltérő, márpedig azok a zajok, amelyekre igazán kíváncsiak vagyunk, néhány Hz és néhányszor 10 Hz közé esnek. A műszerekben használt előerősítők a szabványos 18-20 dB-t emelik 20-30 Hz-en 1 kHz-hez viszonyítva, és ezt a szintet egészen 1-2 Hz-ig megtartják. Gyakorlatilag tehát az összes mélyfrekvenciás jelet, így a zajokat is felerősítik. Bizonyos esetekben - például ha az előerősítő bele van építve a lemezjátszóba - megengedett dolog, hogy az erősítés mértéke 31,5 Hz alatt radikálisan csökkenjen. A gyárak sokszor tudatosan élnek ezzel a lehetőséggel. A beépített előerősítő 30 Hz alatt már alig engedi át a zajokat, s ilyenkor a mérés egészen kitűnő bizonyítványt állít ki a lemezjátszóról - holott sem annak, sem pedig a beleépített előerősítőnek a minősége nem éppen a legkiválóbb...
A Hifi Magazinban közzétett mérésekhez mindig a Brüel-Kjaer 4416 típusú műszert használjuk. Ennek korrekciós előerősítője 2 Hz-től kifogástalan, tehát meglehetősen szigorú a lemezjátszókhoz! Gyakorlatilag minden mélyfrekvenciás zajt kimutat. Hogy mekkora különbségről lehet szó, 2. diagramunk szemléltesse. Erre az előbb említett műszer korrekciós előerősítőjének, mellé pedig egy erősítő azonos fokozatának frekvencia-jelleggörbéjét rajzoltattuk fel 2 Hz-től 2000 Hz-ig. (Vigyázat: azért nem a jellegzetes RIAA-görbét látjuk, mert közbeiktattunk egy korrekciós hálózatot, afféle "ellen-RIAA"-t. Így ideális esetben a leginkább szemléletes görbét: egy vízszintes vonalat kell kapnunk. Erről már írtunk 3. számunkban, a Revox előerősítő tesztje alkalmával!)
Láthatjuk, hogy a frekvenciasáv alján már nagy a különbség -és ugyanilyen arányban változik a zajmérés adata is!
2. Hangkar-hangszedő rezonancia.
A hangkar mechanikai tulajdonságai, kombinálva a hangszedő tömegével és engedékenységével, meghatároznak egy alsó
rezonanciafrekvenciát, amely legtöbbször 5 és 20 Hz közé esik, és igencsak eltérő nagyságú lehet. Nyilvánvaló, hogy mindazok a jelek - elsősorban zajok! -, amelyek ennek a frekvenciának a közelébe esnek, felerősítődnek. Minél "laposabb", minél csillapítottabb a rezonancia, annál kevésbé emeli ki a zajokat. Ebből következik, hogy ugyanarról a futóműről más-más zajértéket mérhetünk, ha kicseréljük vagy a hangszedőt, vagy a hangkart, vagy mindkettőt. Komoly gyárak ezért gyakran megadják, hogy a zajt milyen hangszedővel mérték.
3. Hálózati búgás.
Az indukciós hangszedők és a lemezjátszóban futó kábelek - ha nincsenek kellően árnyékolva - 50 Hz-es búgást vehetnek fel. Gyakran előfordul, hogy a lemezjátszó motorja vagy a beépített hálózati transzformátor szórt mágneses mezeje jelet indukál a hangszedőben, márpedig az 50 Hz jócskán beleesik a mérni kívánt frekvenciasávba. Ilyenkor legalábbis meg kell próbálnunk addig igazgatni a kábeleket,
amíg a legkisebb dübörgés-értéket nem kapjuk.
4. A mérőlemez minősége.
A mérőlemeznek, gondolhatja az Olvasó, elvben tökéletesnek kell lennie. Igaz - de tökéletes dolgok nem léteznek. Bizony, a hagyományos eljárással készített mérőlemez "üres barázdáiban" csaknem annyi, vagy még több is a zaj, mint amennyit egy-egy közepes áru, de jól sikerült, futómű produkál. Az igényesebb lemezjátszók zaját ezért ajánlatos egy különleges lakklemezzel is meghatározni. Ezek a lemezek igen kényesek, drágák is, és alig néhány lejátszást bírnak ki. Mindazonáltal ezentúl a Brüel-Kjaer QR 2010 és a DIN 45544 számú lemezeken kívül használni fogunk Technics SFCTR 001 (Master Lacquer Disc) lemezeket is. A különleges mérésekhez a lemezjátszót mérőállványra kell helyezni - lásd alább.
5. A környezet zavaró hatása.
Ez a legcifrább. A környezet zaja pillanatról-pillanatra változik, reprodukálhatatlan, és alaposan beleszól a mérésekbe. Akárhová tesszük a lemezjátszót: polcra, szekrénybe, hifi-torony tetejére (feltehetőleg ott van a legrosszabb helyen), mind átveszi és egészen a hangszedő
tűjéig vezeti az épület rezgéseit. Az utcán haladó járművek, a házban működő lift, a szobában mozgó emberek és még sok-sok minden - mind ott vannak a dübörgés gyanánt mért dB-értékekben! Az igazán értékes lemezjátszó mindettől kevésbé befolyásoltatja magát - de ilyen lemezjátszó világszerte kevés van, és gyakorlatilag megfizethetetlen. A rezgéscsillapító lábak, a rugók és a hasonló eszközök mind ezt a kellemetlen hatást igyekeznek csökkenteni - több-kevesebb sikerrel. A gyárak általában különlegesen kialakított rezgésmentesítő állványon tesztelik a lemezjátszókat, és amit így mérnek, azt írják le a prospektusban. Végül is igazuk van: a mérés jól reprodukálható, és csupán azt a zajt mutatja, amely magában a lemezjátszóban keletkezik. A dolognak "csupán" annyi a szépséghibája, hogy soha senki sehol nem így hallgatja a lemezjátszóját. Ha mérés közben nem is, zenehallgatás közben továbbra is élvezhetjük a környezet zaját, amely a hangszedőről az erősítőre, majd pedig a hangsugárzókra jut. Mi eddig a gyakorlathoz igazodva közönséges asztalon végeztük a mérést. Tudtuk, hogy ez így nem egzakt, ezért táblázatainkban (lásd 1. számunk lemezjátszótesztjét!) mindig megadtunk egy harmadik adatot is. Ezt úgy nyertük, hogy a mérés során 22,5 Hz alatt szinte minden zajt kiirtottunk egy igen meredeken vágó szűrő segítségével. De hogy még inkább megközelíthessük az "ideális", "laboratóriumi" állapotokat, építettünk egy rezgésmentesítő állványt, és ezentúl ezen is megmérjük a lemezjátszók dübörgését. Állványunk persze nem tökéletes, de - mint a mérési adatok is tanúsíthatják - meglehetősen jól szeparálja a lemezjátszót a környezetétől.[/quote]
Sólymos Antal
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#93
Elküldve: 2002. 09. 18. 18:52
idézet:
Ezt írta Nagypapa:
De Bambit már sehol nem lehet kapni.
Szerintem Sipi erre gondolt
csövi[/quote]
![]()
® "A legjobb tanácsadók nem azok, akik különleges esetekben megmondják, hogy hogyan cselekedjünk; hanem azok, akik elkötelezett szellemiségükből és cselekedni vágyásukból adnak, majd ránk hagyják, hogy még ha sok hibával is de magunk találjuk meg a cselekvés véleményünk szerinti legjobb formáját."
#94
Elküldve: 2002. 09. 18. 19:38
idézet:
Ezt írta eLBé:
Igen, ez komoly érv, hogy a CD tudja a 90 dB-s dinamikát, az analóg meg csak 50-60-70 nemtudoménmennyit. DE! Az analóg lemez zaja transzparens, a zaj alól kihallani a zenét. A digitálisnál nem. És ez utóbbinál véges számú, mégha ténylen nagyon sok dinamikai lépcső van. Nem véletlen, hogy az új digitális formátumok reklámjában bezony ott figyel, hogy ezen a téren mekkora az ugrás. Mert volt honnan hova.
[/quote]
Ez azert kikerulheto ugy, hogy a CD hanganyagahoz mesterseges zajt kevernek - ami egyebkent tenylegesen is gyakorlat. Persze akkor mar a 90 dB-es dinamika nem ennyi lesz...
A CD-nek semmi baja nem lenne a 16 bites (vagyis hat inkabb csak 15 bites) kvantalassal, ha az nem linearis, hanem logaritmikus lenne. Csak hat azt sokkal nehezebb korrektul, tomegtermelessel megvalositani.
#95
Elküldve: 2002. 09. 18. 20:22
"SW-nek:
25 cm átmérőjű, Somogyi Elektronic-tól rendelt P.P.cone, saját "tervezésű", asztalosnál gyártott reflexdobozban. Természetesen ezt a fül már nem érzékeli, de számítógéppel generált, 8-12Hz-es szinuszjelre még igencsak ugrál a membrán. Ezt bármikor bárkinek demonstrálni tudom."
Csak gratulálni tudok a Somogyi Electronic Subládádhoz!

#96
Elküldve: 2002. 09. 18. 20:47
idézet:
Ezt írta Sipi:
SW-nek:
Természetesen ezt a fül már nem érzékeli, de számítógéppel generált, 8-12Hz-es szinuszjelre még igencsak ugrál a membrán. Ezt bármikor bárkinek demonstrálni tudom. Ilyen jelenséget tapasztaltam a régi (igaz, gyenge minőségű, azóta leselejtezett) lemezjátszómnál is lemezhallgatás közben.
[/quote]
ROTFL
Szegeny membran csak ugral, semmi hasznos munkat nem vegez, csak zabalja az erosito teljesitmenyt es porlasztja a memranszeleket. Eeez aztan a szubbasszusMajd akkor szolj, ha nem csak a hangszoro ugral, hanem vele egy utemben az ablakuveg meg az asztallap is rezeg, akkor el lehet mondani hogy az a hangdoboz azon a frekvencian meg ad ki hangot. Igy csak "ugral".
-- Linus Torvalds
#97
Elküldve: 2002. 09. 18. 22:15
idézet:
Az MM hangszedőkhöz nem kell RIAA korrekció. Persze sokak szerint még RIAA korrekcióval (vagy elő-előerősítővel) is jobban szól az MC.
[/quote]
Már bocsánat, de ez marhaság. A RIAA korrekció ott figyel minden lemezen. Frekvencia függvényében meghatározott szintemelést alkalmaznak, a lemezre vágást megkönnyítendő.
Az MC hangszedő jele általában annyira kicsi, hogy az előerősítő (amiben benne van a RIAA korrekció is) nem tudja jó jel-zaj arány mellett feldolgozni. Még egy előerősítő kell ez a magyarul feletébb bután hangzó elő-előerősítő, vagy feltranszformálják a jelet.
Amúgy én is az MC-t szeretm jobban. Trafóval.
-Nem tudom. Csak úgy megyünk.
-De ez az út nem vezet sehová!
-Az nem számít.
-Miért, mi számít?
-Csak hogy rajta vagyunk, haver.
#98
Elküldve: 2002. 09. 18. 22:48
idézet:
Ezt írta eLBé:
Már bocsánat, de ez marhaság. A RIAA korrekció ott figyel minden lemezen. Frekvencia függvényében meghatározott szintemelést alkalmaznak, a lemezre vágást megkönnyítendő.[/quote]
Sipi valoszinuleg a piezo hangszedore gondolt, mert annal tenyleg nem kell korrekcio. A piezo ugyanis nem sebesseg-, hanem amplitudoerzekeny.
#99
Elküldve: 2002. 09. 19. 06:28
idézet:
Ezt írta Nestroy:
Sipi valoszinuleg a piezo hangszedore gondolt, mert annal tenyleg nem kell korrekcio. A piezo ugyanis nem sebesseg-, hanem amplitudoerzekeny.[/quote]
Csak az meg kivul esik a Hi-fi teruleten.
-- Linus Torvalds
#100
Elküldve: 2002. 09. 19. 11:08
idézet:
Ezt írta simca_x:
Csak az meg kivul esik a Hi-fi teruleten.[/quote]
Igy igaz. Nehany egzotikus es soha el nem terjedt hangszedofajtatol (pl. optikai) eltekintve csak az MC vagy az MM johet szoba. Mar csak azert is, mert MC elven mukodik a vagofej is.