* Bodoky Tamás
| 2007. december 27., csütörtök 00:45
Kollektív szerzői jogvédő szervezetek feljelentései nyomán, több hónapos előkészítés után, hat helyszínen összesen 28 számítástechnikai eszközt foglalt le a BRFK a november 8-i warezrazziában. A razzia több forrásunk szerint is szakszerűtlenül zajlott: legális szolgáltatásokat nyújtó szervereket is elvittek, warezszerverek viszont a helyükön maradtak a nagyszabású akció során. A lefoglalásokat irányító egyik hatósági szakértő a feljelentők megbízásából is dolgozik ilyen ügyeken, egy másik pedig szolgáltatóként közvetlen versenytársa több érintett cégnek.
Két internetes cég magát megnevezni nem kívánó ügyvezetője is állítja, hogy egy webhosting szolgáltatásokat nyújtó internetszolgáltató közbeiktatásával a GTS-Datanetnél hostolt, legális szolgáltatásokat nyújtó adatbázisszervereit is lefoglalta a rendőrség a november 8-i warezrazzia során.
Több forrásból is úgy tudjuk, hogy egy blackmachine nevű állítólagos warezszervert kerestek a rendőrök GTS-Datanet budaörsi szervertermében, a nevével és a keresett IP-címmel felcímkézett számítógép helyett azonban több legális szolgáltatást nyújtó szervert is elvittek a BRFK gazdaságvédelmi osztályának külsős hatósági szakértők irányításával dolgozó nyomozói.
Az "ártatlan" gépeket a Teve utcában még aznap éjjel visszakapták hevesen reklamáló tulajdonosaik, miután a szakértők átnézték a merevlemezeket, és nem találtak rajtuk semmi törvénytelenséget. Erről határozatot is kaptak a tulajdonosok.
A tévedésből lefoglalt szerverek tulajdonosai fel vannak háborodva: "Külföldi befektetőm van, és egyszerűen nem hiszi el, hogy nem warezoltunk, náluk elképzelhetetlen volna, hogy a rendőrség csak úgy, mindenféle előzetes figyelmeztetés nélkül elvisz egy szervert, amin semmi törvényellenes nincsen. Felháborítónak tartom hogy Magyarországon ezt következmények nélkül meg lehet csinálni" - magyarázza egyikük.
A webhosting cég ügyvezetője attól tart, hogy a jogszerűtlen lefoglalások miatt több ügyfél is elpártol a cégétől. Érthetetlennek tartja, hogy ha warez-gyanú merül fel egy szerverrel kapcsolatban, akkor miért nem a törvény által előírt módon, az úgynevezett értesítési és eltávolítási eljárás keretében intézkedik a jogtulajdonos, és hogy lefoglalás helyett miért nem a törvényben előírt módon, a merevlemezek tartalmának lemásolásával gyűjtik be a bizonyítékokat a nyomozók.
A cégvezetők azt is sérelmezik, hogy a rendőrség miért asszisztál kritikátlanul a kollektív szerzői jogvédők jogszerűtlen fellépéseihez.
Konkurenciaharc a rendőrség bevonásával?
A GTS-Datanet budaörsi szervertermében lezajlott házkutatás során hatósági szakértők segítették a rendőrség munkáját. Köztük volt Kovács Balázs (alias baja), a Coldfusion Magyarország Kft. egyik tulajdonosa is. Augusztus végén a Proart feljelentése nyomán éppen a Coldfusion Victor Hugo utcai szerverterméből vitték el a rendőrök a Power of Freedom torrentszájt üzemeltetőjének ott hosztolt szervereit.
Kovács Balázs, és a cég rendszergazdája, Blaskó Árpád nem szerepelnek az igazságügyi szakértők névjegyzékében, a lefoglalási jegyzőkönyvek és szemtanúk elmondása szerint mégis hatósági szakértőként vettek részt a november 8-i nagy warezrazziában.
Kovács Balázstól szerettük volna megtudni, hogy igazak-e azok a blogokon és fórumokon terjedő vádak, hogy az internetszolgáltató, és emelt díjas sms-forgalmazásban is utazó cég tulajdonosaként a közvetlen versenytársainál razziázott: a hasonló profilú Virtual World Kft.-nek például az összes gépét elvitték.
Szerettük volna azt is megtudni tőle, hogy a Coldfusion szervertermét ezúttal miért kerülte el a lefoglaláshullám. Kovács semmit nem volt hajlandó nyilatkozni minderről.
Titkosszolgálati szálak
Egy magát megnevezni nem kívánó rendszergazda cégének szervertermét szintén érintette a nagy warezrazzia. Az intézkedő rendőrök és a hatósági szakértők szerinte is szakszerűtlenül jártak el: a több hónapig tartó előkészítés ellenére sem tudták, hogy pontosan mit is keresnek. Volt olyan kalózszerver, amelynek még a fizikai helyét sem sikerült belőniük, a szakértők állításával ellentétben a cég másik, a város túloldalán lévő szerverfarmján üzemelt.
Pedig, állítja bennfentesünk, a nemzetbiztonsági szakszolgálat bevonásával hajszálpontosan azonosíthatóak lehettek volna a kalózszerverek, hiszen a Nemzetbiztonsági Hivatal - törvényi felhatalmazás alapján - minden nagyobb szerverfarmon, így náluk is beépített hálózatfigyelő és lehallgató szervert, úgynevezett tükrözőt üzemeltet, amely könnyedén hozzáfér az egész szervertermet védő tűzfal mögött működő gépekhez.
Mások szerint a titkosszolgálat nagyon is érintett volt az ügyben, mert a Coldfusion Kft. titkosszolgálati fedőcégként működik. Erre persze semmi bizonyíték nincsen, és az is ellentmond ennek a verziónak, hogy a cég munkatársai hatósági szakértőként részt vettek a lefoglalásokban: ha valóban fedésben dolgozó, a warezvilágba beépített ügynökök volnának, nem szerepelhetne a nevük a lefoglalási jegyzőkönyveken. És nem vétettek volna ennyi hibát.
Az ügyvéd is a szakértőket támadja
"Érdekes és új elem, hogy a gyanúsítottak között egy internet-szolgáltató cég ügyvezetői is szerepelnek, mert ez a cég csak méretében, és nem jogi státuszában különbözik a nagy szolgáltatóktól" - mondja dr. Dallos Zsolt ügyvéd, a gyanúsítottak védője, és több érintett cég jogi képviselője.
Az ügyvéd szerint a rendőrség eljárása speciális szakértelem hiányában védhető, és a nyomozóhatóság jóhiszeműsége is vitán felül áll. A felkért szakértők egy részének személye és tevékenysége azonban aggályos lehet.
Az ügyben érintett egyik cég, az Online Technologies Kft. ügyvezetői szerint a náluk folytatott házkutatás jegyzőkönyvén az a Malincsák János szerepel igazságügyi szakértőként, aki korábban maga is elismerte, hogy a kollektív szerzői jogvédő szervezetek megbízásából is dolgozik ilyen ügyeken. A házkutatás során lefoglaltak egy olyan szervergépet is, amely építés alatt állt, így felületes vizsgálattal is megállapítható lett volna, hogy a nyomozás szempontjából irreleváns.
Sérelmezik azt is, hogy cégük közvetlen konkurense, a Coldfusion Magyarország Kft. emberei hatósági szakértőként szerepelnek az ügyben. Azt állítják, hogy közvetlenül a házkutatás előtt szervertúlterheléses (ddos) támadás indult a gépeik ellen, és hogy a rendőrök nem engedték, hogy a szolgáltatáskimaradások miatt reklamáló ügyfeleknek telefonon tájékoztatást adjanak. Erre más érintett cégek munkatársai is panaszkodtak nekünk.
A rendőrség célirányos fellépésről beszél
Hat helyszínen összesen 28 számítástechnikai eszközt foglaltak le a rendőrök november 8-án a warezrazzia során. "Köztük legalább tíz olyan nagy szervergép található, amelyek a warezes társadalomban közismertek voltak" - mondja Hruska Csaba alezredes, a BRFK gazdaságvédelmi főosztályának vezetője.
Két gépet még aznap este visszaadtak, miután a szakértők rögtön meg tudták állapítani róluk, hogy nem folytattak illegális tevékenységet. Az akcióra hazai szerzői jogvédő szervezetek feljelentései nyomán került sor, akik a nyáron több ízben is jelezték a rendőrségnek, hogy a neten igen nagy mennyiségben tesznek közzé jogvédett filmeket, zeneműveket, könyveket, szoftvereket.
A lefoglalásokat két hónapig tartó felderítőmunka, nyomozás előzte meg: a szakértők célirányosan figyelték a kalózszervereken zajló fel és letöltéseket, "lokalizálták azokat a fizikai végpontokat, ahol ezeket a beazonosított gépeket a rendőrség aztán lefoglalta".
A szakértők nem jeleztek elfogultságot
Hruska Csaba szerint a lefoglalásokban és a lefoglalt szerverek tartalmának vizsgálatában részt vevő szakértőket az igazságügyi informatikai szakértők névjegyzékéről választották ki, nyolc igazságügyi szakértővel dolgoztak az akcióban.
Nincs tudomása arról, hogy a szakértők között lett volna olyan, aki egy internetszolgáltató cég tulajdonosaként a konkurenciánál razziázhatott, vagy olyan, aki az ilyen és ehhez hasonló ügyekben a feljelentő kollektív szerzői jogvédő szervezetek megbízásából is sokat dolgozik.
"Nem hiszem, hogy a mi szakértőink dolgoznak ezeknek a szervezeteknek, mert a kirendeléskor a szakértőnek jelezni kell ha elfogult lehet" - mondta Hruska. A szakértők márpedig nem jeleztek ilyesmit.
Mivel hatalmas mennyiségű, összesen 50-60 terabájt adathordozót foglaltak le, a lefoglalt szerverek tartalmának vizsgálata hónapokig tart majd. A becsült szakértői költség milliós nagyságrendű, ezért a vizsgálatok lefolytatására több szakértőtől is árajánlatot kértek, ezek közül választják ki a legmegfelelőbbet, "ilyen értelemben pályáztatásról van szó".
A torrent önmagában nem bűn
"A kalózgépeket lefoglalva tartjuk" - válaszolta Hruska arra a kérdésünke, hogy milyen alapon döntik el, hogy melyik szervert kaphatja vissza a gazdája, és melyiket vizsgálgatják hónapokig.
"Esetünkben ezek a gépek túlnyomóan illegális tevékenységet végeztek", mondta az alezredes, aki szerint az elkövetők bevált eszköze, hogy az ilyen szervereken kisebb mértékben van legális szolgáltatás is, ami a rendőrség munkáját nehezebbé teszi.
Valóban foglaltak le torrentszervereket is, de csak olyanokat, amelyek fizikai összeköttetésben álltak illegális tartalmat hordozó ftp-szerverekkel, és onnan kínálták a jogvédett anyagokat, "mint egy átjátszóállomás, így lettek a bűncselekmény eszközei".
Hruska szerint ha egy fájlcserélő szerver önmagában áll, akkor tényleg nem bizonyítható hogy illegális tartalmat szolgáltat, de a lefoglalásokat megelőző több hónapos szakértői vizsgálat feltárta, hogy a lefoglalt torrentgépek közvetlen kapcsolatban álltak a warezszerverekkel, és ez bizonyítható.
Egy házkutatás során céges papírokat és laptopot is lefoglaltak, erre azért volt szükség, mert a laptopról feltételezhető hogy arról tartották karban a nagy szervereket, információt tartalmazhat az elkövetéssel kapcsolatban - mondta a warezügy főnyomozója az Indexnek.
Súgó
A téma zárva.
Azt viszont ki merem jelenteni, hogy a windowsra szánt pénzből már nem nagyon lesz kaja.
