Idézet: PG.PG - Dátum: 2004. április 7, szerda - 14:53
Apró ötlet.
Bár 100k alatti új konfignál én is az AMD -t preferálnám, de új és legfőképp első saját összeszerelésűnél inkább a P4 -et.
Miért ???
Mert (lerágott csont, és megkapom majd a magamét is e miatt) ha nincs tisztában az AMD procik lesarkazhatóságával (egyelőre lámaként kell a srácot kezelni - bocs, Dynyke

), akkor bizony ugorhat a garancia, ugye.
Ezt P4 -gyel nehezebb elkövetni.
Csak ennyi.
Igazad van abban, amit írsz, de ez ellen is van ellenszer: fel kell hívni Dynyke figyelmét az összerakás fontosabb részeire, buktatóira. Ez amúgy sem árt, ha most fog először összerakni gépet. Jómagam elsősorban az egységnyi pénzért kapható nagyobb teljesítmény miatt az AMD-t preferálom, de figyelembe véve, hogy Dynyke még járatlan, ezért mindenféleképpen olyan alkatrészeket ajánlanék, amelyekkel relatíve kevés baj van (ennyiben megalapozottnak tartom Fireblade 'óvatosan az AMD-vel' hozzállását), ezért pl. NForce-os alaplapokat csak akkor ajánlanék, ha lesz hozzáértő ember, aki utána a gépet software-esen is gatyába tudja rázni. És éppen ezért jó lenne, ha a látnánk itt olyan tapasztalatokat is, hogy melyik alaplappal van a legkevesebb baj a gép összreakása és a programok telepítése során.
És akkor kezdeném néhány tanáccsal, ha Dynyke tényleg maga fogja összerakni a gépet (vigyázat, hosszú lesz):
- Lehet, hogy egyértelmű, de nem árt hangsúlyozni, hogy a szerelést áramtalanított gépen kell elvégezni.
- Érdemes legalább szerelés közben az alaplap kézikönyvét a kezed ügyében tartani, mert egyes csatlakozók megtalálásában sokat segíthet.
- Szerencsére a PC-t eléggé bolondbiztosra tervezték. Ezért van olyan sok különböző csatlakozó a gépeken, valamint "bütykök" egyes csatlakozókon. Így nehéz rosszul bedugni valamit, de sajnos nem lehetetlen. Szóval az első, igazán a szerelésre vonatkozó tanácsom az, hogy ha valami nem megy be átlagos nyomásra a helyére, akkor jó lesz ellenőrizni, hogy egyáltalán odavaló-e vagy olyan irányban való-e oda, ahogyan azt be szeretted volna rakni (tipikusan ilyen pl. a memória, amelyiknek a "bevágása" megakadályozza a fordított irányú behelyezést, de néhány ErősJános csak be tudja tenni rossz oldalával is. Egyébként a ha jól rakod be a memóriát, akkor a két szélén levő "kapcsoló" a helyére szokott kattanni).
- A processzorra felhelyezendő borda+hűtőventilátor páros különösen nagy figyelmet igényel. Részben a PG.PG által is emlegetett lesarkazás miatt, részben pedig azért, mert a leszorító fület általában csavarhúzóval szoktuk ráhelyezni a procifoglalatra és ilyenkor egy megcsúszott csavarhúzó felszánthatja az alaplap egy részét. Ha bizonytalan vagy, akkor ezt inkább bízd másra, de legyél jelen a felhelyezésnél, hogy lássad, hogyan is kell csinálni. (És kérdezni, kérdeni, kérdezni)
- A számítógépház különböző csatlakozóinak felhelyezése nekem mindig idegőrlő volt. Biztos kéz kell hozzá és pl. én a HDD és Power LED-ek csatlakoztatását állandóan csak próba-szerencse alapon végzem el. Ha a LED rosszul világít, akkor a megfelelő csatlakozót megfordítva érem el a kijelző helyes működési módját. Szerencsére tapasztalatom szerint a Power gomb (nem LED) és a Reset gomb csatlakozója tetszőleges polaritással helyezhető el, ezért a gép beindításával nem szokott gond lenni. A Speaker csatlakozó felhelyezése talán a legkönnyebb, mert többnyire tüskesor szélén helyezkedik el és ráadásul szélesebb is a többi csatlakozónál (úgy vettem észre, hogy itt is mindegy a polaritás). Egyébként amikor ezekre a csatlakozókra kerül a sor, akkor az alaplap kézikönyve különösen jól tud jönni.
- Az alaplap beszerelése a számítógépházba úgy történjen, hogy az alaplap biztosan távol maradjon a ház fémrészeitől. A számítógépházhoz adott távtartóknak pont az a feladata, hogy ezt biztosítsák. Az alaplapnak csak a távtartókhoz szabad érnie, mégpedig ott, ahol az alaplapon a csavaroknak a helye van. Ha ez nem teljesül, zárlat keletkezhet. Ilyenkor is inkább tapasztalt ismerős segítsen, mint hogy baj legyen.
- Sok kellemetlenséget lehet megspórolni azzal, ha az alaplapba először beszereljük a processzort és a memóriát és csak utána tesszük az alaplapot a számítógépházba (így több helyünk van a processzor beszerelésekor).
- A kártyák (és a memóra) beszereléséhez általában elég nagy erő kell, aminek hatására az alaplap meg szokott görbülni (persze csak addig, ameddig nyomjuk). Ennek ellensúlyozására én mindig igyekszem az alalapot a nyomással szemközti ponton, vagy ehhez a ponthoz minél közelebb a kezemmel megtámasztani ("visszanyomni")
- Általános tanács: mielőtt bármit is behelyeznél, ellenőrizd, hogy pontosan úgy való-e oda, ahogy be akarod tenni (tedd az alkatrészt a csatlakozó közelébe és nézd meg, hogy pontosan beleillik-e arra helyre, ahova szánod). Mindent inkább háromszor ellenőrizz, mint hogy később baj legyen belőle.
- Kósza csavarok a számítógépházban zárlatot is okozhatnak, ezért mindig tudd, hogy hol vannak a csavarjaid. Ha szerelés közben az egyik elgurul, akkor ne nyugodj, amíg meg nem találod.
- Én az összeszerelt gépet még egyszer alaposan át szoktam nézni, hogy minden a helyén van-e. Óvatosan megpróbálom a gép elemeit megmozdítani, hogy jól vannak-e rögzítve. Ha minden OK, akkor a külső csatlakozókat (táp, billentyű, egér, monitor) is a helyére lehet tenni és a gépet beindítani. Ha nem indul, akkor először a Reset és Power gomb és ezek alaplapi csatlakozásánál érdemes körülnézni.
Nagyjából ennyi. Én a fenti szabályokat betartva szoktam összerakni a gépeket és eddig egy kivételtől eltekintve működő gépek kerültek ki a kezeim közül. Az egy kivétel akkor történt, amikor szilikonzsír helyett "ezüstpaszta" került a procira és sajnos jutott az SMD ellenállásokra is. Szerencsére az ezüst lemosása és szilikonzsír alkalmazása után az a gép is életre kelt (egyik barátom még most is nagy megelégedéssel használja).
Szerkesztette: hajsza 2004. 04. 07. 17:02 -kor
Az összetartás olyan erõ, ami hegyeket képes megmozgani. Feltéve, hogy legalább a fele egy irányba tolja. (Idézet egy régi CoV-ból)