[pjotr007]

Idézet: Pitbull - Dátum: 2009. márc. 12., csütörtök - 10:16

Nézz már meg egy külsõs garancia lapot. A szerzõdõ feleknél. Véletlenül se a bolt és vevõ között jön létre, hanem a forgalmazó és a vevõ. pl Samsung Magyaroszág KFt és Vér István. A bolt csak érvényesíti a szerzõdést de nem õt teljesíti. Autót is a szalonba viszed olajcserére vagy szakszervizbe.

Mondtam már, hogy teljesen mindegy mit firkálnak össze a kereskedõk egy papírra.
Nem akarok jogászkodásba kezdeni, mert azt látom,h ogy még csak sejtelmed sincs a szerzõdésekrõl.

[pjotr007]

Idézet: Pitbull - Dátum: 2009. márc. 12., csütörtök - 12:20

Kormányrendelet alacsonyabb szintû mint törvény, fõleg alacsonyabb rendû mint egy EK rendelet. Munkám során rengetegszer EK rendelet szerint dolgozom mert az a hatályos, 2. magyar rendelet szar, hiányos és ellentétes az EK. jogforrással

Ekkora baromságot is régen olvastam már.
Magyarországon a magyar a jog a hatásos, ezt kell alkalmazni, még akkor is, ha te nem úgy gondolod.

[desiderius]

Idézet: pjotr007 - Dátum: 2009. márc. 12., csütörtök - 15:29

Ekkora baromságot is régen olvastam már.
Magyarországon a magyar a jog a hatásos, ezt kell alkalmazni, még akkor is, ha te nem úgy gondolod.

Vannak közvetlenül alkalmazandó eus jogforrások 2004 óta...

Egyébként: ki a topic gazdája? Mert nekem már egy ideje olyan érzésem van, hogy fenéken leszünk billentve, annyira elértünk a címtõl... 

[Pitbull]

Idézet: pjotr007 - Dátum: 2009. márc. 12., csütörtök - 14:29

Ekkora baromságot is régen olvastam már.
Magyarországon a magyar a jog a hatásos, ezt kell alkalmazni, még akkor is, ha te nem úgy gondolod.

Aha akkor 853/2004 EK rendelet miért helyezte hatályon kívül az  Az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény? He?

[didyman]

Idézet: desiderius - Dátum: 2009. márc. 12., csütörtök - 15:24

Szerintem ez a normális. Azért, mert az ilyen típusú veszteségek ellentételezésére is szolgálna a kereskedõ árrése,

És ezt te állítod, vagy a jog? Azért normális tehát, mert az árrésben ez benne van, ez volna az indok? A logikát érted amögött, amit leírtam, vagy csak a "szerzõdés elõtti eredeti állapot visszaállítása" passzus merül fel?

[pjotr007]

Idézet: Pitbull - Dátum: 2009. márc. 12., csütörtök - 14:01

Eu jog szerint forgalmazó az aki az adott árucikket közvetlenül a piacra bocsájtotta, ez lehet gyártó illetve vele a kereskedelmi láncban közvetlenül kapcsolatban lévõ kereskedõ. pl. Tesco Global ZRt ha forgalmazóként "saját" cikket forgalmaz, de ha ugyanazt a terméket más márkanéven forgalmazza akkor õ már csak viszonteladó nem forgalmazó.

Gyártó forgalmazó ugyanaz pl Samsung telefon, vállalja is nevét. Tescoban meg lehet venni.

Tesco telefon Forgalmazó ismert: pl. Tesco Globál ZRt. Gyártó ismeretlen, nem vállalja a nevét ezért olcsóbban kapja forgalmazó Tesco Global ZRt a terméket.

Lehet 2 teljesen ugyanazon termék, de lehet hogy 2x nem ugyanonnan vették. Jó példa erre a Opel/GM motorolaj. Isten tudja hogy ki gyártottja illetve gyártja mostanság, de van.

Még egy hülyeség, ahogy más is rámutatott, itt nem ugyanazt jelenti a forgalmazó a két esetben.
De ez értelmezési kérdés.
Egy adás-vételi szerzõdés (emptio venditio) két fél között jön létre az eladó és a vevõ, már római jog is foglalkozik vele, de visszamehetünk az aedilis curulisok edictuma-áig is   
A lényeg az, hogy hülyeséget beszélsz.
Van egy eladó és a egy vevõ, ha esetükben fogyasztói szerzõdésrõl beszélhetünk, akkor azt Magyarországon a PTK szabályozza, attól, hogy vannak rá EK irányelvek, attól még az nem lesz hatályos itt, ha ellentétes a magyar joggal.

[didyman]

Idézet: desiderius - Dátum: 2009. márc. 12., csütörtök - 15:32

Vannak közvetlenül alkalmazandó eus jogforrások 2004 óta...

Egyébként: ki a topic gazdája? Mert nekem már egy ideje olyan érzésem van, hogy fenéken leszünk billentve, annyira elértünk a címtõl... 

Végre beindult a PÁF, ne viccelj már
Rég át kellett volna raknom a társalgóba, vagy a hazaiba az egészet, meg némi takarítás is ráférne. Valójában nem hiszem, hogy ez az egész vita vezet valamire, van egy jog, és van egy napi gyakorlat front, kiegyeztethetetlen ellentétekkel. Meddõ vita az egész. Majd ha lezajlik, akkor kezdek vele valamit, most már üljön el itt.

[Pitbull]

Idézet: pjotr007 - Dátum: 2009. márc. 12., csütörtök - 14:38

Még egy hülyeség, ahogy más is rámutatott, itt nem ugyanazt jelenti a forgalmazó a két esetben.
De ez értelmezési kérdés.
Egy adás-vételi szerzõdés (emptio venditio) két fél között jön létre az eladó és a vevõ, már római jog is foglalkozik vele, de visszamehetünk az aedilis curulisok edictuma-áig is   
A lényeg az, hogy hülyeséget beszélsz.
Van egy eladó és a egy vevõ, ha esetükben fogyasztói szerzõdésrõl beszélhetünk, akkor azt Magyarországon a PTK szabályozza, attól, hogy vannak rá EK irányelvek, attól még az nem lesz hatályos itt, ha ellentétes a magyar joggal.

Irányelv és Rendelet között óriási a különbség. A Rendeletet BE KELL TARTANI, az irányelvet meg nem.

[pjotr007]

Idézet: Pitbull - Dátum: 2009. márc. 12., csütörtök - 14:35

Aha akkor 853/2004 EK rendelet miért helyezte hatályon kívül az  Az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény? He?

Még egy baromság, az a törvény a mai napig hatályos, a törvény 48. § (1) f pontjában szerepel, a 853/2004 mint a törvény keretében végrehajtandó EK rendelkezés.

[Zoz]

Idézet: desiderius - Dátum: 2009. márc. 12., csütörtök - 15:24

Szerintem ez a normális.

Szerintem meg nem normális, ez a törvény lehet vagy 40 éves itt maradt dinoszaurusz, abból az idõbõl amikor egy adott Videoton TV-t vagy Hajdú mosógépet gyártottak vagy 15 éven keresztül, és az ára változatlan volt, de inkább minden januárban emeltek rajta egy kicsit. Köszönõviszonyban sincs a mai számítástechnikai valósággal, ahol egy termék jó ha egy évig létezik, és ezalatt az ára meredeken zuhan lefelé.

[didyman]

Idézet: pjotr007 - Dátum: 2009. márc. 12., csütörtök - 15:38

Van egy eladó és a egy vevõ, ha esetükben fogyasztói szerzõdésrõl beszélhetünk, akkor azt Magyarországon a PTK szabályozza, attól, hogy vannak rá EK irányelvek, attól még az nem lesz hatályos itt, ha ellentétes a magyar joggal.

A beszerzési folyamat során pedig ez a két kör találkozni fog, így a végeredményben mindenképpen benne lesz a két jogrend közötti merõben ellentétes megoldás. A kérdés csak az, hogy ennek negatív hatásain ki osztozik és milyen mértékben. Ez meg így nonszensz, ezt semmilyen árrésbe nem lehet kalkulálni.

[desiderius]

Idézet: didyman - Dátum: 2009. márc. 12., csütörtök - 15:37

És ezt te állítod, vagy a jog? Azért normális tehát, mert az árrésben ez benne van, ez volna az indok? A logikát érted amögött, amit leírtam, vagy csak a "szerzõdés elõtti eredeti állapot visszaállítása" passzus merül fel?

A magánjog úgy mûködik, hogy minden félnek vannak jogai és kötelezettségei egyaránt. Mellérendelt jogviszonyok tömkelegét szabályozza, mindig az a lényeg, hogy valamilyen joggal szemben áll egy kötelezettség, valamit kapok, de adok is érte. És szerintem pontosan az árrés lenne az, amiért cserébe elvárhatom a jótállással kapcsolatos jogaim elismerését. Elismerem, hogy a piac telített, minimális az árrés, de ezért nem a jogi szabályozás a felelõs, hanem mondjuk azok a kereskedõk, akik a gátlástalan árversenyt is vállalják a bevételért.

[didyman]

Idézet: desiderius - Dátum: 2009. márc. 12., csütörtök - 15:44

jog-jog-jog

De csak nem vagy képes elvonatkoztatni a jogoktól, amelyek úgy változnak adott esetben, mint a szélirány, s ezzel a joggal érvelõk álláspontja is menetrendszerûen. Ember vagy, ugye? Na akként gondold végig a kérdést.

[pjotr007]

Idézet: Pitbull - Dátum: 2009. márc. 12., csütörtök - 14:40

Irányelv és Rendelet között óriási a különbség. A Rendeletet BE KELL TARTANI, az irányelvet meg nem.

Igen be kell tartani, ha befogadja a magyar jog, mint az általad említett EK rendelkezést is.
Ehhez viszont az alkotmányt kéne ismerned, ami viszont azt mondja, ki, hogy a szükséges mértékig kell ezeket a jogszabályokat alkalmazni, lévén a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
Valamint azt is, hogy elfogadja az ország a nemzetközi jog szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belsõ jog összhangját.
Bla... bla...bla talán ne menjünk bele jogi vitákba.

[Pitbull]

Idézet: pjotr007 - Dátum: 2009. márc. 12., csütörtök - 14:42

Még egy baromság, az a törvény a mai napig hatályos, a törvény 48. § (1) f pontjában szerepel, a 853/2004 mint a törvény keretében végrehajtandó EK rendelkezés.

Tévedsz! 2005 évi CLXXVI. törvény Az állategészségügyrõl  van helyette.

[pjotr007]

Idézet: didyman - Dátum: 2009. márc. 12., csütörtök - 14:44

A beszerzési folyamat során pedig ez a két kör találkozni fog, így a végeredményben mindenképpen benne lesz a két jogrend közötti merõben ellentétes megoldás. A kérdés csak az, hogy ennek negatív hatásain ki osztozik és milyen mértékben. Ez meg így nonszensz, ezt semmilyen árrésbe nem lehet kalkulálni.

Nincs merõben ellentétes álláspont szinte egyik országban és egyik jogrendben sem.
Csak van ahol nem kell ilyen mereven szabályozni ezt a kérdést, mert kialakult mind az eladókban mind a vevõkben egy olyan kultúra ami ezeket az ügyeket nagyrészt megoldja magától.
Én továbbra is azt mondom, hogy arra lenne érdemes elindulni, hogy legyen egy nagyon alap szavatosság és pénzért vehetõ jótállás, viszont, akkor azt tartsák is be a kereskedõk.
Valamint kell egy a piac minden szereplõjére kiterjedõ konzekvens ellenõrzés és büntetés, hiszen ha minden bolt tudja, hogy ha vét, akkor nagyon meg fogják büntetni, akkor senki nem fog attól a nagykertõl vásárolni aki miatt megbüntetik.
Sajnos Magyarországon sokmindent úgy kell kikényszeríteni.

[pjotr007]

Idézet: Pitbull - Dátum: 2009. márc. 12., csütörtök - 14:51

Tévedsz! 2005 évi CLXXVI. törvény Az állategészségügyrõl  van helyette.

Tökmindegy.
A lényeget nem érted azt, hogy hatályos magyar jogszabály rendelkezik arról az Ek rendelkezésrõl, és azért érvényesek az elõírásai az országban.
48. § (1) f -ebben nem tévedtem, de nem hiszem, hogy arról kéne veled vitáznom egy ilyen fórumon, hogy mi és mikor módosította az állati eredetû élelmiszerek higéniai szabályait.

[desiderius]

Idézet: didyman - Dátum: 2009. márc. 12., csütörtök - 15:46

De csak nem vagy képes elvonatkoztatni a jogoktól, amelyek úgy változnak adott esetben, mint a szélirány, s ezzel a joggal érvelõk álláspontja is menetrendszerûen. Ember vagy, ugye? Na akként gondold végig a kérdést.

Így van, nem vagyok képes elvonatkoztatni, mert vallom, hogy az ember, társadalmi együttélés szabályok nélkül nem képzelhetõ el, és ezen szabályok legfontosabbika a jogrendszer, ami láthatatlanul, de átszövi az életünket az utolsó jelentéktelennek tûnõ mozzanatig, idestova többezer éve. A jog változékony, pontosan annyira, amennyire az élet is az, de egyébként a magánjog meglehetõsen jól bírja az idõt...

[didyman]

Idézet: desiderius - Dátum: 2009. márc. 12., csütörtök - 16:06

Így van, nem vagyok képes elvonatkoztatni, mert vallom, hogy az ember, társadalmi együttélés szabályok nélkül nem képzelhetõ el, és ezen szabályok legfontosabbika a jogrendszer, ami láthatatlanul, de átszövi az életünket az utolsó jelentéktelennek tûnõ mozzanatig, idestova többezer éve. A jog változékony, pontosan annyira, amennyire az élet is az, de egyébként a magánjog meglehetõsen jól bírja az idõt...

Akkor nincsen egyéni véleményed? Az vacak érzés lehet. Úgy tudtam, a jogrendszer megalkotása is vélemények összeegyeztetésén alapul és pont az ilyen kirívóbb esetek elharapózása révén indul el változása.

[desiderius]

Idézet: Zoz - Dátum: 2009. márc. 12., csütörtök - 15:42

Szerintem meg nem normális, ez a törvény lehet vagy 40 éves itt maradt dinoszaurusz, abból az idõbõl amikor egy adott Videoton TV-t vagy Hajdú mosógépet gyártottak vagy 15 éven keresztül, és az ára változatlan volt, de inkább minden januárban emeltek rajta egy kicsit. Köszönõviszonyban sincs a mai számítástechnikai valósággal, ahol egy termék jó ha egy évig létezik, és ezalatt az ára meredeken zuhan lefelé.

Az a 40 éves dinoszaurusz amúgy egész jól használható. Ami vacak benne, azt a bírói gyakorlat fejlesztgeti. Nem véletlen, hogy egy mikróban felrobbanó macskáért nálunk még nem lehet kártérítést leakasztani, vagy hogy menekülõ, esés közben lábát törõ tolvaj se kap semmit... Amúgy meg készül az új Ptk, de nyugi, az sem fogja feje tetejére állítani a mostani rendszert, csak lesz neki új szerkezete, meg frissebb évszáma, meg hát értelemszerûen, némileg rendbetesz pár dolgot. Egy polgári törvénykönyvnek amúgy évtizedekben, sõt évszázadokban mérhetõ a "szavatossági ideje"...