[asdf]

Arrol nem is beszelve, hogy hany masnak cimkezett termek tartalmaz tungsram gyartasu izzot De a 60-as kisgomb az nalunk is rendszeresen robbantotta le a fejet, ugy, hogy a menetes szar a foglalatban maradt.

[didyman]

Idézet: asdf - Dátum: 2009. ápr. 11., szombat - 19:52

Arrol nem is beszelve, hogy hany masnak cimkezett termek tartalmaz tungsram gyartasu izzot De a 60-as kisgomb az nalunk is rendszeresen robbantotta le a fejet, ugy, hogy a menetes szar a foglalatban maradt.

Igen, például teszkógazdaságos körteként. A hanyatló izzógyártás úgymond arculcsapásaképpen a mélyen tisztelt generál elektromosság a hagyományos körbélyegzõt is elhagyta a kétsoros megfejtésért, amit a teszkós körtérõl már ismerni lehet. Apróság ez, mondhatni, csak akkor ehhez jön a fejelés, ami oyan puha fémbõl van, hogy a fogalatba csavarás során a középsõ csap nemes egyszerûséggel benyomja az oldalsó menetes érintkezõt, de még körömmel is könnyedén be lehet nyomni, meg a búra vastagsága is olyan éppenhogy jellegû. én meg itthon az ezeréves, békebeli izzókat használom, a nagyszobában van kettõ, amelyek még nem spirális szálból vannak és síkban terítettek, és kb. 40 évesek, a lámpával együtt jöttek. Igaz, a hálózat is kímélõbb.. A pincében meg szintén egyenes szál, cikkcakkban hajtogatva, na ezek sem fiatalok, elvileg a ház építése óta mûködnek, 15W-osak, ezek mondjuk nincsenek agyonhasználva..

[Sparow2]

Idézet: batagy - Dátum: 2009. ápr. 11., szombat - 14:09

Hát vazze, ilyet se láttam még. Elõbb felrobbant a fürdõszobánkban lévõ hagyományos izzó. Pusztán a véletlen mûve, hogy nem ment a szemembe egyetlen szilánk se. Szóval az izzó Skylight 100W-os hagyományos izzólámpa.
Szerintem ennek nem szabadna megtörténnie egy jól megtervezett izzóval.

De, elõfordulhat.
Amikor kiég az izzó, és megszakad az izzószál, akkor egy elektromos ív keletkezhet a szakadásnál. Nálam már égett ki úgy izzó, hogy az ív folyamatosan fennmaradt, nem csak egy rövid ideig, és haloványabban világított a lámpa, meg hallatszott, hogy "zizeg". Pár másodpercig nem értettem, hogy mi történt, aztán lekapcsoltam, megszakadt az ív, utána felkapcsoláskor már nem világított.
Ez az ív vagy az izzószálból leesõ vagy lecsöppenõ forró darabka szerencsétlen esetben felhevítheti az izzó búráját úgy, hogy elpattan.
Régen, nagyon ritkán a tévében is lehetett hallani, egy-egy mûsorban, amikor a stúdióban elpukkant egy-egy izzó. Volt, hogy a mûsorvezetõ mondta is, hogy egy villanykörte robbant fel. Gondolom manapság már más lámpákat használnak, vagy nem izzóval világítanak fõképp, vagy nem tudom, de jó ideje nem volt ilyen (vagy csak kevesebb manapság az élõ adás, vagy csak én nem nézek mostanában tévét).

Idézet: batagy - Dátum: 2009. ápr. 11., szombat - 14:09

Egyéb tanulság: a lámpaburát célszerû föltenni, hogy az is megvédje az ilyen eseteket.

Igen, érdemes rátenni a burát.
Pl. volt olyan, hogy télen iszonyat megfáztam, és olyan bazi nagy infravörös izzóval kellett a képembe világítani. Ahhoz is tettem fel védõszemüveget, mert igaz, hogy kicsi a valószínûsége hogy elpukkan, de ha esetleg kiviszi a szememet, akkor vajmi kevéssé vigasztalt volna, hogy kicsi volt a valószínûsége.

Idézet: batagy - Dátum: 2009. ápr. 11., szombat - 14:09

Most már teszem is föl, soha többet le nem veszem.

Azért, amikor kiég és cserélni akarod, akkor azért mégis vedd le

Szerkesztette: Sparow2 2009. 04. 12. 08:09 -kor

[Sparow2]

Idézet: didyman - Dátum: 2009. ápr. 11., szombat - 20:08

... én meg itthon az ezeréves, békebeli izzókat használom, a nagyszobában van kettõ, amelyek még nem spirális szálból vannak és síkban terítettek, és kb. 40 évesek, a lámpával együtt jöttek. ...

Igenám, de az új foglalatokba nem mindbe mennek bele az ilyen régi izzók.
Nagyfaternál az új lámpa foglalatába nem ment bele a padlásról elõkotort 1000 éves izzója. Nem kapott bele a menete.
Már fent volt a lámpa a plafonon. Ránézésre a foglalat jónak tûnt. Átvittem egy saját izzó otthonról, hátha az jó lesz. Az új izzó belement simán.
És a régi foglalatokba --amikbe a régi izzó is belement-- is klappolt az új.

Szemmel megnézve látszott egy picit, hogy az új izzó menete kevésbé "dudorodik ki".
Amúgy tök ugyanolyan volt a két menet, de a régi picit "kövérebb volt".

Egyébként a kisebb teljesítményû izzók azért tartanak tovább --mint pl. a pincédben a 15 W-osak--, mert kevésbé melegszik fel az izzószál, kisebb a hõterhelés.

Régóta mûködõ izzók:
http://www.roadsidea...lightbulbs.html

[didyman]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. ápr. 12., vasárnap - 8:46

Igenám, de az új foglalatokba nem mindbe mennek bele az ilyen régi izzók.
Nagyfaternál az új lámpa foglalatába nem ment bele a padlásról elõkotort 1000 éves izzója. Nem kapott bele a menete.
Már fent volt a lámpa a plafonon. Ránézésre a foglalat jónak tûnt. Átvittem egy saját izzó otthonról, hátha az jó lesz. Az új izzó belement simán.
És a régi foglalatokba --amikbe a régi izzó is belement-- is klappolt az új.

Szemmel megnézve látszott egy picit, hogy az új izzó menete kevésbé "dudorodik ki".
Amúgy tök ugyanolyan volt a két menet, de a régi picit "kövérebb volt".

Egyébként a kisebb teljesítményû izzók azért tartanak tovább --mint pl. a pincédben a 15 W-osak--, mert kevésbé melegszik fel az izzószál, kisebb a hõterhelés.

Régóta mûködõ izzók:
http://www.roadsidea...lightbulbs.html

Ebben az a fura, hogy az E27-es foglalat (mely Edison után kapta az "E" betût egyébként) eléggé kötött szabvány sok-sok évtizede, de úgy látszik, manapság ez is lazult némiképp. A lámpatest valami márkás dolog volt, vagy kínai tömegtermék?

A 15-ös körtéknél persze, ez így van, csakhogy az utóbbi majd két évtizedben a Tungsram általános izzói is garantált 1000 órás darabok, teljesítménytõl függetlenül, míg azelõtt garantált 2000 óra minimum élettartamúak voltak. Technikai fejlõdés, vagy tudatos szemétgyártás? És vajon a fogyasztónak ezek a dolgok miért nem szúrnak szemet? Kompakt dettó, az elsõk 12.000 órásak voltak, a mai napig is mûködik, de mennyi belõlük. Most meg van 3000 órás is. Kevesebbet fogyaszt, ugye? A környezetterhelése ellenben nem csak 10 izzóval ér fel, és persze az eredetileg csak csõcserés kombiból immár dobd el az elektronikát is megoldás lett. A csõ higanytartalma és fénypora méreg, míg az elektronika alkatrészei, forraszai mind veszélyes hulladék szintén. Holott a T5-ös csöveknél is ismert módon, kompaktból már rég gyártható lenne 15.000, 20.000 órás típus is, és nem kiugróan drágán, hanem a mai technikai színvonal által biztosított módon olcsó tömegtermelésben, az elektronika achilles-íne pedig az egyszem elkója, meg az ócska forraszai.

[Sparow2]

Idézet: didyman - Dátum: 2009. ápr. 12., vasárnap - 9:11

Ebben az a fura, hogy az E27-es foglalat (mely Edison után kapta az "E" betût egyébként) eléggé kötött szabvány sok-sok évtizede, de úgy látszik, manapság ez is lazult némiképp. A lámpatest valami márkás dolog volt, vagy kínai tömegtermék?

Arra már nem emlékszem ...
Hátha emlékszel rá, az a ventilátor és lámpa 2-in-1, egy idõben --8-10 éve talán?-- népszerû volt.
De ez lehet nem mond sokat, hiszen bizonyára abból is gyártottak normálisat is meg ócskát is.

Idézet: didyman - Dátum: 2009. ápr. 12., vasárnap - 9:11

... Technikai fejlõdés, vagy tudatos szemétgyártás? ...

Lehet, hogy a gyártó próbál olcsón gyártani, és ezért lesznek kisebb élettartamúak a fénycsövek.
De lehet az újabb fénycsöveket más technológiával gyártják, mint a 10 évvel ezelõttieket, azért bírnak kevesebbet. Sok oka lehet.
Az, hogy az elektronika is rajta van, az egy filléres dolog (és mivel egyszer használatos --nem cserélhetõ benne a csõ--, azért olyan amilyen, mert amikor a fénycsõ kiég, az elektronika is megy vele a szemétbe; nem kell 15 csõ élettartamát végigmûködnie)

Mint annakidején az egyszer használatos fényképezõgépek. Olcsó volt, mert elfényképezted a benne lévõ filmet, és dobhattad a kukába. (Persze egy komoly készülékkel nem lehetett összehasonlítani, de nem is arra szánták. Ha elmentél egy buliba vagy valahova, és ott kattintgattál, arra bõven jó volt)

Különben nem tartom kizártnak, hogy ma is létezik 12e órás vagy még több órás csõ is, csak a kereslet kicsi rá, ezért ritkán lehet látni.
Mert a legtöbb ember olyan, hogy inkább vesz 4 fénycsövet egymás után, ha annak darabja olcsóbb, még akkor is, ha a drágább nem kerül 4-szer annyiba, és ugyanaddig tart, mint a 4 másik. Sõt a legtöbben izzót vesznek, mert az csak 80 Ft.

[didyman]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. ápr. 12., vasárnap - 10:19

...

Idézet

Lehet, hogy a gyártó próbál olcsón gyártani, és ezért lesznek kisebb élettartamúak a fénycsövek.

Az ominózus 1000 órás izzószál technológiája egy igen drága és hosszas kutatás eredménye volt. Magyarán, pénzt fektettek bele, hogy hamarabb és megbízhatóan kiégjen. Szerinted ma másként van?

Idézet

De lehet az újabb fénycsöveket más technológiával gyártják, mint a 10 évvel ezelõttieket, azért bírnak kevesebbet.

Egy fenét. A fénycsõrõl tudni kell, hogy hogy a gyenge pontja a katódként üzemelõ izzószál. Ennek kivitelén, bevonatán (emissziós réteg) múlik az élettartama. A katód egyik gyenge pontja a gyújtás: Amennyiben rendesen felizzik (ezt hívják elõfûtésnek), úgy az emisszió fokozatosan és egyenletesen indul meg, a bevonat nem sérül, a katód nem lesz nagy igénybevételnek kitéve. Mi ma a "divat"? Gyújtson azonnal a fénycsõ. Ennek hatása az, hogy a katód hirtelen, egy ponton kezd el emittálni, ebben a pontban gyorsan felhevül, az emissziós réteg szinte lerobban a katódról (ennek köszönhetõ, hogy a csõ vége feketedik, ezeknél a kompaktoknál egészen hamar) és az izzószál is erõs terhelést kap, mûködése egyenetlenné válik, egy ponton feltûnõen izzani fog, ahol az emisszió a legaktívabb lesz. Ezeket a csöveket tehát élettartamuk maximalizálása végett elõ kell fûteni indításkor. Tehát nem gyullad azonnal. Az elõfûtést végzõ PTC termisztor manapság elvétve található meg, régen általános dolog volt minden kompaktban. Megoldás lehetne a hidegkatódos csõ is, mely ilyen környezetben, mint az otthon, jó megoldás lehetne, de nyilván a további kutatásába-fejlesztésébe senki sem fog pénzt fektetni... A csõben ezen kívül van higany, fénypor (ez változott a legtöbbet, az élettartamra ennek nagyon nincs hatása), és gáztöltet (ez is sokat finomodott, a tisztasága alapvetõ fontosságú a katód normális mûködésében, nyilván ez sem lehet probléma olyan mértékben, hogy a katódra ilyen drasztikusan hathasson, hacsak nem szándékkal okozzák). Nem a tartósság a fõ vezérelv a gyártás során, ez csak jól hangzó marketing.

Idézet

Az, hogy az elektronika is rajta van, az egy filléres dolog (és mivel egyszer használatos --nem cserélhetõ benne a csõ--, azért olyan amilyen, mert amikor a fénycsõ kiég, az elektronika is megy vele a szemétbe; nem kell 15 csõ élettartamát végigmûködnie)

Mint írtam, régen ez nem volt integráns része a csõnek. Az elõtét mindig is külön téma volt a fényforrásoknál. A filléressége így két legyet egy csapásra dolog lett, de sem a fogyasztót, sem a környezetet nem szolgálja. A jó elõtét nem olcsó, de kíméli a csövet, segít a jó élettartam elérésében és mellesleg a hálózat felé is igyekszik ohmos fogyasztóként viselkedni. Valamint, felépítése miatti élettartama kiszolgálhat sok csövet.

Hogy a vevõ mit vesz? Amit elé raknak. Az ár a mézesmadzag. Nem az a kulcs, hogy a kereslet kicsi rá, hanem az, hogy az olcsóbból többet lehet eladni, mert hamarabb kiég és fajlagosan nagyobb árréssel, hiszen minél többet lehet gyártani belõle, darabra annál olcsóbban jön ki és nem muszáj az élettartam negyedelésével az árat is negyedelni, teljesen általános, hogy a tartósabb jobban megéri. Egyébként nekem az izzó fénye tetszik, mert minden másnál jobb a fénykomfortja és a csillárban a pontszerû fényforrás mindig szebb fényt ad, mint egy fénycsõ egyenletes vonala.

[Gyula2222]

Az izzókról: Az izzó fényhatásfoka durván (talán a 4. htvány szerint, de erre nem esküszöm) hõfokfüggõ.
A Tunsram világszabadalma volt a duplaspirál wolfram izzószál, h csökkentsék a szál hõveszteségét.
Az izzószál párolgása erõsen hõfokfüggõ és evvel fényhatásfokfüggõ.
A szál párolgását gáztöltéssel csökkentik. Ha jól emléxem, a Kripton töltés is a Tungsram nevéhez fûzõdik. Ugyancsak a szál párolgás csökkentésére (hõfokának megemelhetõségére) tenyésztették ki a halogén (ha minden igaz, Jódgõzös) töltetet.
A fénycsövekrõl: Normál higanygõz gázkisülése csövek, a higanygõz UV fényét a bevonat gerjesztésére használják, a bevonat másdlagos sugárzása adja a látható tartományba esõ vonalas színképû sugárzást. A bevonat összetételétõl függ, h milyen monokróm vonalakból áll össze a színkép.
A bevonat a minõségétõl függõ mértékben öregszik, és a végén erõsen meg tud növekedni a fény UV tartalma.
Fénycsõ indítása: A klasszikus megoldás a fûtõszálas indítás. A fûtõszálon nincs külön elektronemissziós réteg, sima izzószál. A hideg állapotban kicsapódott hiagany elpárlogtatására és az ív kialakítására szolgál. Élettartama a méretezéstõl és a hozzákapcsolt elõtét korrektségétõl függ.
Felfûtött (üzemelõ) csõ esetén már nincs szükség a szál hevítésére. A PTC-s indítással ezt viszonylag korrektül meg lehet oldani. A soros kondenzátoros megoldásnál a teljes üzemidõben (egyben a hatásfokot rontva) fûtve van az izzószál.
- Indítható a csõ nagyfeszültségû impulzussal (mint, ahogyan általában a Xenon lámpáknál) a két elektródája között, vagy indítható, mint a vakucsõ külsõ elektródára adott nagyfeszültségû impulzussal.
Az elõtétekrõl: A fénycsõ negatív karakterisztikájú. Az ív erõsségével (íváram) csökken az égési feszültség. A gyújtás megoldásán kívül az íváram beállítását stabilizálását kell megoldani.
A klasszikus megoldás az induktív elõtét.
Az ív fényhatásfoka növekxik a gerjesztõáran frekvenciájával. Ezért, és a vibráláscsökkentés érdekében fejlesztették ki a nagyfrekvenciás elõtéteket.
Az olcsó elõtétek egy telített üzemmódban mûködõ általában kéttranzisztoros transzformátoros invertert tartalmaznak, az íváram stabilizálását egy induktív elõtéttel oldják meg.
A korrektebbekben idõnként IC-s vagy más módon szabályozott megoldást találtam. Általában ezekben is ott az induktív íváramstabilizáló.
Meghibásodások szériafüggõen: Izzószálkiégés, PTC meghibásodás, Kondenzátorátütés-zárlat (általában a fõíváram soros kondenzátora, másodsorban a két izzószálat összekötõ kondi). Ritkább a hálózati pufferkondenzátor kapacitáscsökkenése. Tróger szerkezetekben félvezetõ leégés. Találkoztam forrasztási hibával elsõsorban a csõ beforrasztásánál.
Játszadoztam kompaktfénycsõ elektronikájának normál fénycsõhöz való illesztésével. Találkoztam mûködõ párosításokkal.
Néztem cserélhetõ fénycsöves izzófoglalatos elõtétet. Amelyet néztem, az az egyszerû kategóriájú elõtét volt. Vagy egy évtizednyi üzemidõ után a hálózati pufferkondenzátor adta meg magát benne.
Úgy gondolom, a compact egységek létét leginkább üzleti szempontok indokolják.
Megvenni érdemes gyártmányok: Tungsram, Philiphs, Osram.

[didyman]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2009. ápr. 12., vasárnap - 14:03

A fûtõszálon nincs külön elektronemissziós réteg, sima izzószál.

Amikor a csõ élete végefelé jár, az izzószál bár ép, a katód eróziója miatt azonban egyre kevesebb elektron lép ki, a csõ egyenirányítani fog, vagyis láthatóan vibrál. Az egyenirányítás okán, az egyre kevésbé vezetõ félperiódusban a gyújtó glimlámpája végül elõfeszítést kap és gyújtást eszközöl, a vibráló csõ tehát elõbb-utóbb villogóvá is válik, noha a katód még mindig ép. Az egyenirányítás oka pedig pont az emissziós réteg degradáltsága, "magától" nem képes kilépni kellõ mennyiségû elektron a katódról ilyen üzemi körülmények között. Tehát van valamilyen emissziós bevonat.

Idézet

Az olcsó elõtétek egy telített üzemmódban mûködõ általában kéttranzisztoros transzformátoros invertert tartalmaznak, az íváram stabilizálását egy induktív elõtéttel oldják meg.

A régi tungsramokban is ilyen egyszerû oszcillátorok voltak, de a gyújtókör állt a PTC-bõl, vele soros és párhuzamos kondiból. Itt a gyújtás elõtt a soros tekerccsel alkotott, soros kondi+PTC által rontott rezgõkör miatt mászott el az oszcillátor magasabb frekire is és így a megfelelõ elõfûtés ennek eredményeképpen alakult ki, a gyújtás után a csõ alacsony ellenállása által söntölt PTC+kondi miatt a normál üzemi rezonanciafreki megakadályozta a felesleges fûtést, éppen csak annyi maradt meg, ami a mûködési frekvencia stabilitása miatt kellett. Egyszerû, elmés és jó megoldás, mindenféle cél-IC nélkül.

[didyman]

A hidegkatódos csövekrõl egy apróság. Az LCD monitorok háttérvilágítása fénycsövek esetén kivétel nélkül hidegkatódos. Az élettartamra megadott érték 50.000 óra szokott lenni. A csõ tizedmásodpercek alatt gyújt, relatív érzéketlenebb a gyakori ki-be kapcsolásra (egymonitor életében üzemmódváltáskor, készenlétkor mindig ki-bekapcsol a háttérvilágítás, és jellemzõen sûrûn, egymás után), nincs szükség elõfûtésre, így  a hatásfokuk is jobb (a kompakt/hagyományos fénycsöveknél csak a legjobb minõségû elektromos elõtétek képesek leválasztani a fûtést teljesen).

[Jahno]

Idézet: didyman - Dátum: 2009. ápr. 14., kedd - 7:05

A hidegkatódos csövekrõl egy apróság. Az LCD monitorok háttérvilágítása fénycsövek esetén kivétel nélkül hidegkatódos. Az élettartamra megadott érték 50.000 óra szokott lenni.

Ajajj, akkor lassan ügyelnem kell a laptopra. Eddig azt utáltam, ha elment kímélni, oszt mindig ki/be kapcsolt. Ezek szerint a folyamatos 50ezer óránál várhatok egy elhasalásra, ami nem sokára itt is van.

[Gyula2222]

Idézet: didyman - Dátum: 2009. ápr. 12., vasárnap - 14:23

Amikor a csõ élete végefelé jár, az izzószál bár ép, a katód eróziója miatt azonban egyre kevesebb elektron lép ki, a csõ egyenirányítani fog, vagyis láthatóan vibrál. Az egyenirányítás okán, az egyre kevésbé vezetõ félperiódusban a gyújtó glimlámpája végül elõfeszítést kap és gyújtást eszközöl, a vibráló csõ tehát elõbb-utóbb villogóvá is válik, noha a katód még mindig ép. Az egyenirányítás oka pedig pont az emissziós réteg degradáltsága, "magától" nem képes kilépni kellõ mennyiségû elektron a katódról ilyen üzemi körülmények között. Tehát van valamilyen emissziós bevonat.

Nem esküszöm semmire, a tapasztalataimat és elgondolásaimat leírom.
Került a kezeim közé gyári friss, törött compact fénycsõ. Az izzószála natúr wolframszínû volt.
A hagyományos fénycsõgyújtó glimm egy bimetallos szerkezet, amely induláskor rövidrezárja a fûtõkört (sorbakapcsolja az izzószálakat), közben a bimetall felhevül és a szerkentyû átmegy glimmlámpába. A bimetall behúzottságát ezután a glimm mûködésbõl keletkezõ meleg tartja fenn.
A hagyományos fénycsõ és elõtét vibrálása adódhat a gyújtó hibájából (túl hamar elveszi az izzítóáramot, mielõtt a kellõ üzemihõfok, és belsõ higanygõztöménység elõáll). Adódhat az izzószál párolgásából eredõ szálellenállás növekedésbõl (teljesítménycsökkenés), és a csõvaccuumromlásából.
A vibrálás mértékét befolyásolja az, h az ívgyújtás feszültsége hõfokfüggõ (indulási hideg csõ, rövidebb égési idõk) és a bevonómassza öregedése, lepergése (utánvilágítási idõ csökkenés).
Passzióból megtekertem egy kiégett izzószálú csövet dróttal. Egy vakuelektronika indító nagyfeszével sikerült beindítanom (gyors egymásutáni inpulzusokkal) (sima hagyományos fojtós elõtét mellett csináltam).

[didyman]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2009. ápr. 14., kedd - 14:41

Nem esküszöm semmire, a tapasztalataimat és elgondolásaimat leírom.
Került a kezeim közé gyári friss, törött compact fénycsõ. Az izzószála natúr wolframszínû volt.
A hagyományos fénycsõgyújtó glimm egy bimetallos szerkezet, amely induláskor rövidrezárja a fûtõkört (sorbakapcsolja az izzószálakat), közben a bimetall felhevül és a szerkentyû átmegy glimmlámpába. A bimetall behúzottságát ezután a glimm mûködésbõl keletkezõ meleg tartja fenn.
A hagyományos fénycsõ és elõtét vibrálása adódhat a gyújtó hibájából (túl hamar elveszi az izzítóáramot, mielõtt a kellõ üzemihõfok, és belsõ higanygõztöménység elõáll). Adódhat az izzószál párolgásából eredõ szálellenállás növekedésbõl (teljesítménycsökkenés), és a csõvaccuumromlásából.
A vibrálás mértékét befolyásolja az, h az ívgyújtás feszültsége hõfokfüggõ (indulási hideg csõ, rövidebb égési idõk) és a bevonómassza öregedése, lepergése (utánvilágítási idõ csökkenés).
Passzióból megtekertem egy kiégett izzószálú csövet dróttal. Egy vakuelektronika indító nagyfeszével sikerült beindítanom (gyors egymásutáni inpulzusokkal) (sima hagyományos fojtós elõtét mellett csináltam).

A gyújtó mûködése épp fordítva van: A még hideg csõ katódjain keresztül táplált glimmben a bimetál a glimm árama+rajta esõ feszültsége miatt fog melegedni, így záródni, ekkor indul el a katód fûtése, míg a zárt érintkezõvel megszûnõ melegedés miatt a bimetál elenged, és ha jó pillanatban, nullátmenettõl távolabb enged el, akkor a fojtótekercsen összeesõ elektromos tér által keltett impulzus elég a csõ átütéséhez. Az átütött csõ katódjai közötti feszültség már a glimm gyújtófeszültsége alá kerül, így az a további mûködésbõl kivonódik.

A vibrálásról nem hideg csõnél beszélek, hanem a már mûködõ csõnél lép fel, és itt az 50Hz-es, a fojtón is jól hallható jelenségrõl van szó, amikor a csõ egyenirányításba kezd (a csõ, mivel periódusonként kétszer üt át, 100Hz-en villog normális esetben). Mivel fél periódus elkezd "kimaradni" (helyesebben a két félperiódusban el fog térni a csõ égési feszültsége), így a glimm ismét elég feszt kap a gyújtáshoz, míg végül zár a bimetál és elalszik a csõ, majd a fennti módon ismét gyújt. Ezután a kiégõ csõnél ez a folyamat ismétlõdik, míg a fojtó, vagy a gyújtó tönkre nem megy, vagy a katód el nem ég.

[Gyula2222]

Idézet: didyman - Dátum: 2009. ápr. 14., kedd - 14:28

A gyújtó mûködése épp fordítva van:

Megint tanultam valamit. Nem tom, miért emléxem rosszul, pedig gyerkõc koromban még irányfényt is csináltam gyujóból kiberhált glimmbõl.
Az aszimetrikus mûködés sokmindenbõl adódhat a hõfokkülönbségtõl kezdve az elektróda alakjáig. Az biztos, megnõ valami miatt az ív gyujtófeszültsége.
A hagyományos fénycsövet nem néztem, nem kizárt, h annak az izzószálán van elektronemittáló massza.
Jó tíz évvel ezelõtt a hírekben szerepelt egy ember, aki kitenyésztett egy elektronikát, amellyel kiégett izzószálú csöveket lehetett üzemelteni. Félve, h ellopják a fejlesztését, nem tudott gyártási megállapodást kötni senkivel. Tulajképp ez adta az ötletet, h játszadozzak a csövekkel egy picit.

[didyman]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2009. ápr. 14., kedd - 15:49

Megint tanultam valamit. Nem tom, miért emléxem rosszul, pedig gyerkõc koromban még irányfényt is csináltam gyujóból kiberhált glimmbõl.
Az aszimetrikus mûködés sokmindenbõl adódhat a hõfokkülönbségtõl kezdve az elektróda alakjáig. Az biztos, megnõ valami miatt az ív gyujtófeszültsége.
A hagyományos fénycsövet nem néztem, nem kizárt, h annak az izzószálán van elektronemittáló massza.
Jó tíz évvel ezelõtt a hírekben szerepelt egy ember, aki kitenyésztett egy elektronikát, amellyel kiégett izzószálú csöveket lehetett üzemelteni. Félve, h ellopják a fejlesztését, nem tudott gyártási megállapodást kötni senkivel. Tulajképp ez adta az ötletet, h játszadozzak a csövekkel egy picit.

A mûködés mindig aszimmetrikus, mert két egyforma katód nincs. Emiatt alakul ki a további degradáció is, és válik végül az egyik oldalra kifejezetten erõsebbé (vagyis lesz feketébb az egyik vége), ekkor kezd az egyenirányítás is fokozódni.

Emissziós réteg van a kompaktokon is, teljesen ugyanilyen módon égnek ki 50Hz-es táplálásnál.

Kiégett csövet mûködtetõ elektronika van sok, nagyon egyszerû kapcsolással lehet megoldani. A csõ fényereje nem lesz olyan, mint volt, de mûködni fog, míg az elektróda tövig nem ég. Ebben az üzemmódban az emissziós bevonat már nem nagyon kell

[Tron65]

Szakadt szálas csövet néha úgy is be lehet indítani, hogy az ember kézzel végigsimít rajta. Bár lehet, csak a kézmelegtõl egy újabb adag higany párolog el, és beindul az ív.
Anno szerintem az elsõk közt vásároltam a kompakt csövekbõl. Akkor még a klasszikus fojtós rendszer, a csõvel egybeépített glimm gyújtás.
Mivel új volt, én kis kíváncsi (és mert volt kéznél) melléjük kötöttem egy üzemidõ mérõ órát.
Az 5W-osak (azóta már kivonták a forgalomból) 12.000 óránál kezdtek el rosszalkodni. A 7-9W-osak 14-15.000 órát mentek. Napi 1-2 alkalommal bekapcsoló akvárium világításként üzemeltek.
A mostani becsavarós kompaktcsövekrõl nincs jó véleményem, 1-2 (eltörtem) kivételtõl eltekintve egyik se ment tovább 2 évnél (szerintem max 5000 óra) és mindben az elektronika szállt el.

[Gyula2222]

Idézet: didyman - Dátum: 2009. ápr. 14., kedd - 14:55

Kiégett csövet mûködtetõ elektronika van sok, nagyon egyszerû kapcsolással lehet megoldani.

Ha linkelnél párat, akkor megköszönném.

[Gyula2222]

Idézet: Tron65 - Dátum: 2009. ápr. 15., szerda - 19:52

A mostani becsavarós kompaktcsövekrõl nincs jó véleményem, 1-2 (eltörtem) kivételtõl eltekintve egyik se ment tovább 2 évnél (szerintem max 5000 óra) és mindben az elektronika szállt el.

Én sokkal játszadoztam. Jópár szálkiégettel találkoztam.
Ha egy 10 ohm körüli ellenállással átkötöttem, akkor volt amelyik egy szállal még sokáig elmûködött.

[Sparow2]

Idézet: Jahno - Dátum: 2009. ápr. 14., kedd - 10:56

Ajajj, akkor lassan ügyelnem kell a laptopra. Eddig azt utáltam, ha elment kímélni, oszt mindig ki/be kapcsolt. Ezek szerint a folyamatos 50ezer óránál várhatok egy elhasalásra, ami nem sokára itt is van.

Hány éves a laptopod????
50.000 óra az több, mint 5 év.
Gondolom nem megy napi 24 órában. Ha csak 8 órában, akkor több, mint 15 év, de ha még napi 12 órában üzemel is, az is több, mint 10 év.

[Jahno]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. ápr. 16., csütörtök - 7:39

Hány éves a laptopod????
50.000 óra az több, mint 5 év.
Gondolom nem megy napi 24 órában.

Most 4 éves, és biza napi X órában megy. Néha alulról veri a 24-et, néha a 25-öt is tRitkán hurcolom, de akkor meg nagyon, hati kb. 5-6 órát lehet kikapcsolva, azt akkor levonhatod.