[Lufinyul]

Idézet: Tiara - Dátum: 2005. júl. 15., péntek - 13:02

Igen! És a férfiakban sem! Így szép az élet! 

Egyetértek!

[Carmaged]

Idézet: Lufinyul - Dátum: 2005. júl. 15., péntek - 13:05

Egyetértek!

Én egyrõl azt hittem, hogy értem, de aztán kiderült, hogy mégsem...

Szerkesztette: Carmaged 2005. 07. 15. 12:08 -kor

[2-More]

Érteni, na azt kell elfelejteni hamar. Különben vagy belehülyül az ember, vagy inkább áttér a homárizmusra

[Carmaged]

Idézet: 2-More - Dátum: 2005. júl. 15., péntek - 13:17

Érteni, na azt kell elfelejteni hamar. Különben vagy belehülyül az ember, vagy inkább áttér a homárizmusra

Tudom, de olyan az ember, hogy ha egy vékonyka szalmaszálat megkaparint, abba kapaszkodik és remél, hogy hátha van kivétel...

[2-More]

Igen, nemrég én is megpróbáltam. Aztán fogták a kis szalmaszálamat, leöntötték kerozinnal, és jól begyújtották

[Lufinyul]

Idézet: 2-More - Dátum: 2005. júl. 15., péntek - 14:18

Igen, nemrég én is megpróbáltam. Aztán fogták a kis szalmaszálamat, leöntötték kerozinnal, és jól begyújtották

:Ð

[Carmaged]

Idézet: 2-More - Dátum: 2005. júl. 15., péntek - 14:18

Igen, nemrég én is megpróbáltam. Aztán fogták a kis szalmaszálamat, leöntötték kerozinnal, és jól begyújtották

Nekem legalább nem kozmált oda a tenyerem...

[2-More]

Nekem viszont belobbant a fejem mint a rongy. Még jó hogy félreálltam sms-t olvasni és nem a sztrádán kilóhatvannál olvastam a választ

[Satriani]

Idézet: Satriani - Dátum: 2004. ápr. 26., hétfõ - 16:03

A nõkben alapvetõen megbízok, hasonlóképp, mint a férfiakban. Nem teljes, feltétlen bizalom ez, de mindaddig, míg az ellenkezõje be nem bizonyosodik, áll a bizalmam. Ugyanúgy csalódtam már férfiban (kolléga, haver, barát), mint nõben; a gerinc nem válogat

Párkapcsolatokban más a helyzet. A férfiak eleve kiesnek , a nõkkel pedig úgy vagyok, hogy jól beleesek valakibe, és a bizalom akkor múlik el, amikor már késõ Ez van, ilyen típus vagyok. Elég sokszor koppantam már, de vagy nem tanulok belõle, vagy nem volt olyan súlyos, hogy tanuljak belõle A Kedvest több mint 4 éve ismerem, a bizalmam töretlen.

Hehe, ez még mindig áll

[joe39]

Idézet: Satriani - Dátum: 2005. júl. 15., péntek - 15:33

Hehe, ez még mindig áll

Aligha. Mert vagy több mint, öt éve ismered, vagy a többi nem stimmel.

[Satriani]

Idézet: joe39 - Dátum: 2005. júl. 15., péntek - 17:50

Aligha. Mert vagy több mint, öt éve ismered, vagy a többi nem stimmel.

Egyezzünk ki 5 és félben

[joe39]

Idézet: Satriani - Dátum: 2005. júl. 15., péntek - 20:43

Egyezzünk ki 5 és félben

Rajtam nem múlik.

[sowiSM]

Idézet: 2-More - Dátum: 2005. júl. 15., péntek - 14:29

Nekem viszont belobbant a fejem mint a rongy. Még jó hogy félreálltam sms-t olvasni és nem a sztrádán kilóhatvannál olvastam a választ

micsoda topicokba jarsz...es errol nem is szamoltal be, ezert szamolunk

[Harlequin]

Nem.
Zárható 

[2-More]

'nyé innen motoregér

[Vertigo]

Idézet: Carmaged - Dátum: 2005. júl. 15., péntek - 13:07

Én egyrõl azt hittem, hogy értem, de aztán kiderült, hogy mégsem...

Valahol anno azt olvastam, hogy egyetlen pasi ertette meg hogy mukodnek a nok.
De nem elte tul

...belehalt a rohogesbe

Amugy en is elegge bizalmatlan vagyok, igaz (kopp-kopp) engem kozvetlenul nem b@xtak meg at nagyon (tudtommal)

Ellenben nehany csajt mar ismertem (mint korabban tobben is irtak, szellemileg az idosebbekkel en is jobban kijovok, mig altalanossagban 20 alatt megoritenek... de hat a 30as teste nyomaba sincs egy 20asnak, pedig voltak nagyon jo 30as noim, szoval picit tudathasadasos vagyok, hogy szexelni, vagy dumalni akarok... na mind1...), lenyeg a lenyeg engem tudommal nem csaltak meg de voltak "foglalt" jatszopajtarsnoim (itt persze a hosszutavu bizalom egybol storno), es egybekent is, ha epp tetszettem nem kellett nagyon mergeroltetnem magam, hogy lelkiismeretfurdalas nelkul mulassuk az idot, szoval 1 kezemen meg tudom szamolni hany "megbizhato" not ismerek (mindezt ugy, hogy en partnereimet eddig nem csaltam meg, megha eleg laza kapcsolat volt akkor sem...)

u.i.
az alcimre reagalva, hogy az adott nodbe megbizol e... En, ha eppen van, akkor meg, mert ha nem tennem otthagynam, de ezert is nehez talalni olyan not, akivel komolyabban egyutt tudnek lenni...

Szerkesztette: Vertigo 2005. 07. 21. 17:50 -kor

[petyus_]

Na, akkor én is elmondom a kis történetemet, mivel ez kb 5 perce történt.

Tehát van egy csaj, akivel tavaly május óta járok. Nyáron egy hónapig nem talákoztunk, közben õ SMSezgetett egy sráccal (osztálytársunk), akit már elõtte se bírtam (hát még ezután  ). Végülis nem lett a dologból semmi. Egyik este a srác éppen hozzájuk indult, amikor egyik legjobb barátom találkozott vele, és megkérdezte, merre megy? Mondta, h az én nõmhöz (illetve a nevét mndta). Utána este megint találkoztak, és mondta a barátomnak a srác, h acsajt (barátnõmet) nem engedték el a szülei. Másnap beszélek a csajjal, mit csinált elõzõ nap este, mondja semmi különöset. Végülis rákérdeztem, erre az elsõ kérdés ugye a honnan tudod lett. Utána jó sokat beszélgettünk, és mondta, h mikor elkezdtünk járni, az a gyerek már akkor is hajtott rá, de nem találkoztak egyszer sem. Aztán megkérdeztem, h mi lett volna, ha aznap este lemegy. Erre mondta, h akkor már nem biztos, h járnánk.

Hát persze ez "kicsit" szarul esett, de utána tényleg nagyon jó lett, utána lettem én is, meg õ is szerelmes.  Azóta már lassan letelt egy év. Semmi gond nem volt, mondjuk az utóbbi idõben kicsit azt érzem, h már nem szeretem annyira, de szakítani sem bírnék vele. (mondjuk azt már megbeszéltem magammal, h 17 évesen nem ragadok le egy csajnál ) Aztán most a csaj kiment Szlovákiába a nagymamához.

Õ régen is rengeteget járt oda, meg nagyon szeret ott lenni, mert vannak ott barátai, meg van pár fiú, akinek tetszik, és ugye ez egy lánynak jólesik. A srácok közül az egyikkel két éve keverrt, amásikkal majdnem járt (csak kevert a másikkal, és ezért nem jött össze). Aztántavaly is volt kint, de már nem volt uolyan mint elõtte. Idén is kimentek, most van kb két hete. SAjnos a második nap, az apukájakapott egy agyvcérzést, és mindig kórházban van, bár már jobb az állapota. Eddig nem volt semmi különs. Ma felhívom beszélgetünk, és olyan volt mintha rossz kedve lenne. Kérdezem mi van, azt mondta semmi. Tovább kérdezgettem, azt mondta, majd ha hazajön megbeszéljük. Aztán kérdeztem mit csinált tegnap este (írta SMSbn, h 2kor ért haza). Mondta, h unokatesójával voltak, sétálgattak, aztán jöttek ezek a srácok. Mondta, h elmentek kocsival egy gyerekért KETTEN azzal a sráccal, akivel 2 éve kevert. Ez még nem is zavart annyira, mondta, h nem volt semmi. Aztán mondta, h este jött az a gyerek, akivel majdnem járt, és mondta neki, meg a tesójának, h sétáljanak még 1 kört. Abból a körbõl egy másfél órás séta lett. Mondta, h a srácnak is van barátnõje. de azt is mondta, h nagyon jó volt érzés volt. Nem történt semmi, de többet érzett, mint kellene. Én kicsit azért kiakadtam, mert igaz két hete távol va, egy csajjal sem voltam kettesben semerre, nem hogy még érezzek is vmit. Mondta, h nagyon ki van bukva mostanában, az apukája miatt, meg amúgy is rosszul érezte magát (eddig). Mondta, h mostmár többet nem megy ki, mert nem szabad neki. Meg mondjuk az is rosszul esett azért, h mondta, h a többiek ittak, de õ nem akart , mert ha inna, akkor most szeretne nagyon berugni, de nincs ott senki aki vigyázzon rá. mondtam, h az már baj, ha kell vki, h vigyázzon rá. Ezután egy kis csönd következett, aztán máról próbáltunk beszélni, de persze nem ment. Megbeszéltük, h ha hazajön, majd megbeszéljük.
Nem gondolom azt, h megcsalt, mivel akkor nem mondta volna el, hiszen úgyse derül ki. Õ tipikusan olyan, h nem bírja magában tartani az ilyet. És én megbízom benne, mehet buliba is nélkülem,minden, de azért ilyenkor nem tudom mit gondoljak.


Na kb ennyit akartam leírni. Nem tudom mit tudnátok ehhez hozzáfûzni, de azért jól esett leírni.

Szerkesztette: petyus_ 2005. 07. 22. 15:48 -kor

[Coppermine]

Az én bizalmam a bnõmben 5 év után most inogott meg... eddig teljesen megbíztam benne, most már nem, és zavar a tudat, hogy nem tudok 100%-ig megbízni benne... mert ha már 1x vki átverte a fejemet, akkor már nem tudok úgy tekinteni rá, mint azelõtt... sokszor harcolok is magamban emiatt, mert szeretem még mindig és õ is szeret, de sokszor eszembe jut, amit mûvelt, még ha nem is volt komoly a dolog - viszont nem mondta meg, és így tüskét hagyott bennem, amin jó ideig nem fogom tudni magam túltenni...

-C0pp3rM!n3-

[Kory]

Idézet: petyus_ - Dátum: 2005. júl. 22., péntek - 16:47

Na kb ennyit akartam leírni. Nem tudom mit tudnátok ehhez hozzáfûzni, de azért jól esett leírni.

Ez már szvsz rég nem az igazi, szerintem elõbb utóbb tovább kellene lépni, valakinek.....

[Zollka]

Idézet: petyus_ - Dátum: 2005. júl. 22., péntek - 15:47

Na, akkor én is elmondom a kis történetemet, mivel ez kb 5 perce történt.

Tehát van egy csaj, akivel tavaly május óta járok. Nyáron egy hónapig nem talákoztunk, közben õ SMSezgetett egy sráccal (osztálytársunk), akit már elõtte se bírtam (hát még ezután  ). Végülis nem lett a dologból semmi. Egyik este a srác éppen hozzájuk indult, amikor egyik legjobb barátom találkozott vele, és megkérdezte, merre megy? Mondta, h az én nõmhöz (illetve a nevét mndta). Utána este megint találkoztak, és mondta a barátomnak a srác, h acsajt (barátnõmet) nem engedték el a szülei. Másnap beszélek a csajjal, mit csinált elõzõ nap este, mondja semmi különöset. Végülis rákérdeztem, erre az elsõ kérdés ugye a honnan tudod lett. Utána jó sokat beszélgettünk, és mondta, h mikor elkezdtünk járni, az a gyerek már akkor is hajtott rá, de nem találkoztak egyszer sem. Aztán megkérdeztem, h mi lett volna, ha aznap este lemegy. Erre mondta, h akkor már nem biztos, h járnánk.

Hát persze ez "kicsit" szarul esett, de utána tényleg nagyon jó lett, utána lettem én is, meg õ is szerelmes.  Azóta már lassan letelt egy év. Semmi gond nem volt, mondjuk az utóbbi idõben kicsit azt érzem, h már nem szeretem annyira, de szakítani sem bírnék vele. (mondjuk azt már megbeszéltem magammal, h 17 évesen nem ragadok le egy csajnál ) Aztán most a csaj kiment Szlovákiába a nagymamához.

Õ régen is rengeteget járt oda, meg nagyon szeret ott lenni, mert vannak ott barátai, meg van pár fiú, akinek tetszik, és ugye ez egy lánynak jólesik. A srácok közül az egyikkel két éve keverrt, amásikkal majdnem járt (csak kevert a másikkal, és ezért nem jött össze). Aztántavaly is volt kint, de már nem volt uolyan mint elõtte. Idén is kimentek, most van kb két hete. SAjnos a második nap, az apukájakapott egy agyvcérzést, és mindig kórházban van, bár már jobb az állapota. Eddig nem volt semmi különs. Ma felhívom beszélgetünk, és olyan volt mintha rossz kedve lenne. Kérdezem mi van, azt mondta semmi. Tovább kérdezgettem, azt mondta, majd ha hazajön megbeszéljük. Aztán kérdeztem mit csinált tegnap este (írta SMSbn, h 2kor ért haza). Mondta, h unokatesójával voltak, sétálgattak, aztán jöttek ezek a srácok. Mondta, h elmentek kocsival egy gyerekért KETTEN azzal a sráccal, akivel 2 éve kevert. Ez még nem is zavart annyira, mondta, h nem volt semmi. Aztán mondta, h este jött az a gyerek, akivel majdnem járt, és mondta neki, meg a tesójának, h sétáljanak még 1 kört. Abból a körbõl egy másfél órás séta lett. Mondta, h a srácnak is van barátnõje. de azt is mondta, h nagyon jó volt érzés volt. Nem történt semmi, de többet érzett, mint kellene. Én kicsit azért kiakadtam, mert igaz két hete távol va, egy csajjal sem voltam kettesben semerre, nem hogy még érezzek is vmit. Mondta, h nagyon ki van bukva mostanában, az apukája miatt, meg amúgy is rosszul érezte magát (eddig). Mondta, h mostmár többet nem megy ki, mert nem szabad neki. Meg mondjuk az is rosszul esett azért, h mondta, h a többiek ittak, de õ nem akart , mert ha inna, akkor most szeretne nagyon berugni, de nincs ott senki aki vigyázzon rá. mondtam, h az már baj, ha kell vki, h vigyázzon rá. Ezután egy kis csönd következett, aztán máról próbáltunk beszélni, de persze nem ment. Megbeszéltük, h ha hazajön, majd megbeszéljük.
Nem gondolom azt, h megcsalt, mivel akkor nem mondta volna el, hiszen úgyse derül ki. Õ tipikusan olyan, h nem bírja magában tartani az ilyet. És én megbízom benne, mehet buliba is nélkülem,minden, de azért ilyenkor nem tudom mit gondoljak.


Na kb ennyit akartam leírni. Nem tudom mit tudnátok ehhez hozzáfûzni, de azért jól esett leírni.

Volt egy hasonló esetem nekem is...Az ilyen típusú csajjal keményen kell bánni...Te is elmehetnél csajokkal ide-oda és akkor máris egy picit helyrerázódik a kis agya Vagy pedig ha nincs kedved az ilyen hülye kis játszadozáshoz (amit megértenék) akkor mint az elõttem szóló javasolta ,lépj túl rajta,keress mást mert ebbõl jó nem fog kisûlni...