Idézet: special - Dátum: 2005. ápr. 30., szombat - 9:50
Ez az a szitu SFIJ, amikor túlságosan egyszerűsítesz és a tapasztalatokat nem lehet extrapolálni. A 90 nanométeres szívás körüli elméleted ott bukik meg, ahol a Dothant vagy az Efficeont, vagy a K8-akat elkezded vizsgálni, de ha azt nézzük, hogy a Prescott több mint kétszer annyi tranzisztorból áll, akkor ott sem lehet triviálisan összehasonlítani.
Ma biztosan nem lehet már önmagában gyártástechnológiáról beszélni egy chip jellemzőivel kapcsolatban, ugyanis egy processre egy designt többféleképpen lehet implementálni, ahogyan a különböző processek is külön implementációt igényelnek. Csak azt akarom kinyögni, hogy egy ilyen szoros design-process egymásrautaltságnál nem jelentheted ki, hogy a 90 nanométer önmagában szívás, vagy a 65 az lesz, mert az biza az adott design függvénye nagyon-nagy mértékben. A processt talán úgy lehetne felfogni, mint egy mozgáteret a chip designerek előtt. Mit lehet és mit nem.
Ezenkívül iparági vélemények szerint a 65 nano, a korábbi tapasztalatok alapján sokkal kisebb gondokat fog gördíteni, ugyanis mindenki tudja az enemy nevét: leakage. A 65 nanos és kisebb gyártástechnológiák és design-ok már mind a szivárgás visszaszorításáról szólnak. Az Intel már idén H2-re ígéri az első 65 nanos darabokat.
Látva a SIT kollaboratív erőfeszítéseit, szerintem H106-ban reális lesz a 65 nanométeres Cell. Vegyük azért észre, hogy a validációs folyamat töredéke lehet annak, mint amit az AMD vagy az Intel végez. Mert mivan, ha lefagy a konzol, és kiderül miért, és mivan, ha lefagy egy business workstation vagy egy server, és kiderül. Emlékezzünk a Pentium classic esetére, amikor kiderült, hogy az Intel Inside kétélű dolog. Ezzel persze nem azt akarom modani, hogy nem lesz rendesen validálva a Cell, csak a követelményszintek nem azonosak egy célhardvernél, behatárolható appokkal, meg egy nagyvilági chipnél, amelyeken akár mission critival cuccok is futnak.
special részben egyetértek azzal amit mondasz. ha figyelmesen olvastad volna a post-omat akkor az kellett volna hogy lejöjjön, hogy a .065-re való áttérés nem garantál autómatice 40% teljesítményfelvétel csökkenést. nem önmagaában .13->0.09-et hibáztattam, hanem arról volt szó, hogy egy barrier átlépés történt, amire a modellek nem voltak felkészülve. a várakozások tekintetében a 0.09 -> 0.065 úgyszintén a jelenlegi tapasztalatokra épül. mivel kicsit részletesebben tanultam kavntummechanikát, azt tudom mondani, hogy minél közelebb kerülsz az atomi méretekhez, az anyag viselkedése annál inkább furcsább, szokatlanabb lesz. ne feledd hogy a 0.09 is márcsak kb 100 rétegnyi atomot jelent csupán. ha a réteg még vékonyabbá válik, a viselkedésben mégtöbb szabálytalanság, anomália lesz. ez már a kvantumfizikusok birodalma. magyarán itt már nincsenek jó elméleti modellek, le kell gyártani a funkcionális egységeket többféleképpen, vizsgálni, tesztelni mérni, kisérletezni kell - és kell egy jó adag szerencse is ahhoz, hogy te találd meg elsönek a kielégítö megoldást. a gyártók sokmindent mondanak, mondtak 10GHz-es P4-et is, de ehhez öt év tapasztalata kellett, hogy rájöjjön az intel, hogy gazdaságosan ilyen processzor nem gyártható, ráadásul 3GHz környékén sweet spotja van a netburstnek, magyarán a tovább növekedö órajel lényeges teljesítménynövekedést már nem hoz.
a cell is egyre szkeptikusabbá tesz. tudván azt, hogy a homok garatra öntése után a foundry másik végén a processzor kb 3 hónap múlva jön ki, kicsit elbizonytalanított az, hogy látok egy die fotót februárban, majd rá másfél hónapra egy gyökeresen eltéröt. összeszerelt processzorkép megcsak olyan van, amin nem látszik a die. vers közölt egy patent-et arról, hogy disszipálódó höt hogyan óhajtják mint energiát visszatáplálni a processzor üzemeltetésére. A processzor fotón ennek a megoldását nem véltem felfedezni. mindemellet bemutatnak egy windowsmédia fotót a processzor teljesítményéröl - mindezt úgy, hogy semmi olyat nem tartalmaz az a fotó, ami valóban hitelesítené azt, hogy a a kész cell processzor játszotta le azokat a videókat. egy standard normális gyártó SPEC méréseket szokott prublikálni a készülö processzorról, gondosan megteremtve a környezetet arra, hogy legalább 'félhitelesnek' elfogadhassuk.
én rengeteg problémát látok itt, rengeteg waporware-re utaló technikát, a kép nem tisztul hanem egyre csak ködösödik. továbbá a publikált számítási teljesítmény vs energiafelvétel is valami hihetelennek tünik számomra. a banias/dothan processzorban felhasznált technológiákon évekig ha nem évtizedekig dolgozott az izraeli szürkeállomány színe java, itt meg elövezetik hogy egy mezei project research kapcsán, etéren is 40x jobb eredményt ért el az STI, mikor az iparban azt látom hogy a banias/dothan 4x-5x jobb etéren az ipar bármely produktumánál és bárhogy rángatja öket a görcs, közelébe sem tudnak érni ennek az amúgyis zseniálisan jólsikerült processzornak.
még bizakodok atéren, hogy nem az évtized átverésével állunk szemben, demár annyi nagyot mondtak az STI-os fiúk és annyira nagy 0-t tettek le eddig az asztalra, hogy egyre szkeptikusabbá kezdek válni.
Szerkesztette: SFIJ 2005. 04. 30. 13:47 -kor
Súgó
A téma zárva.
inelnek sikerült egy 30%-os boostot összeszednie a .13-> .09 átmenetkor, azonos órajelen. minél kisebb a csíkszélesség annál jobban elharapódzik a szivárgási áram.
EE-böl is 3 generáció jött ki eddig. másfelöl ezt bele akarja a sony tv-be, settop boxba, konzolba, mobiltelefonba. nem egyféle proci lesz ez, ha valóban lesz, hanem egy termékcsalád. amúgy meg úgy lehet a legjobban facsarni, ha a megvett pure konzolon SPE-böl csak kettö van engedélyezve alapban és megveheted a többi használatának a licenszét is 
