[do3oM]

Én szerelõ vagyok egy boltban igy ahonnan beszerezük az árut onnan tudok venni
de az ÁFÁ-t ki kell fizetni csak a bolti hasznot nem, akkor lenne igazán jó ha az ÁFÁ-t sem kellene mert az a több.
PL: ez az alaplap csak 1 nagykerünken van ahol nem tul olcsó (21700Ft netó),de ez van. Amit a procin nyerek azt itt elvesztem.

[DViD]

Idézet: do3oM - Dátum: 2004. szept. 30., csütörtök - 16:56

Én szerelõ vagyok egy boltban igy ahonnan beszerezük az árut onnan tudok venni
de az ÁFÁ-t ki kell fizetni csak a bolti hasznot nem, akkor lenne igazán jó ha az ÁFÁ-t sem kellene mert az a több.
PL: ez az alaplap csak 1 nagykerünken van ahol nem tul olcsó (21700Ft netó),de ez van. Amit a procin nyerek azt itt elvesztem.

Jahm, ertem. De meg igy is elonyosebb helyzetben vagy, mint egy mezei felhasznalo..

[fLeSs]

Idézet: Vagany - Dátum: 2004. szept. 29., szerda - 18:15

Mivel a mem vezérlõ a prociban van, a HTT-tõl függ a mem órajele is .

A HTT az HyperThreading, ez pedig P4 feature. Mi köze ennek az A64-hez? Meg amúgyis, mi köze a memvezérlõnek a HT-hez?

[fLeSs]

Idézet: sinya - Dátum: 2004. szept. 29., szerda - 19:58

?????????????????????????????????? :confused:

BIOS-ból nem, Windowsból igen.
Igen.

[Vagany]

Idézet: fLeSs - Dátum: 2004. szept. 30., csütörtök - 23:36

A HTT az HyperThreading, ez pedig P4 feature. Mi köze ennek az A64-hez? Meg amúgyis, mi köze a memvezérlõnek a HT-hez?

Köszi, nagyon rosszul  írtam Fiery már javította. Egyébként pont nálam is vissza kellett venni a HT (vagy HTT ) szorzót a nagyobb tuninghoz. Mellesleg a HTT-t a Clockgen-bõl vettem ott minthogyha azt a nem létezõ FSB-t hívná így, ez kavart be.  

Szerkesztette: Vagany 2004. 09. 30. 23:47 -kor

[[Milan]]

Idézet: fLeSs - Dátum: 2004. szept. 30., csütörtök - 23:36

A HTT az HyperThreading, ez pedig P4 feature. Mi köze ennek az A64-hez? Meg amúgyis, mi köze a memvezérlõnek a HT-hez?

HTT az Hypertransport, HT az hyper threading

[fLeSs]

Idézet: [Milan

,2004. okt. 1., péntek - 0:15] HTT az Hypertransport, HT az hyper threading

Keverjük a szezont a fazonnal, és még terjeszted is? Ez komoly... 

HTT: HyperThreading Technology
HT: Hypertransport

A másik, hogy a HT-nek nincs semmi köze a memvezérlõhöz, ez két külön dolog. Tuningnál vissza szokták venni a HT-szorzót, amit ha beszorzol az "FSB"-vel, akkor megkapod a HyperTransport órajelét. A memória órajele ettõl teljesen független, ha tuningmemód van, akkor azt nem kell visszaskálázni, ha meg nem annyira tuning a memód, akkor visszaskálázod pl. DDR333-ra, ami relatív frekvenciát jelent, és minden A64 proci esetében a proci szorzójától függõen állítódik be.

Hadd idézzek korábbi cikkembõl: "Az órajel és az "FSB"

Korábban említettük, hogy az új generációs AMD processzorok többé nem rendelkeznek FSB-vel. Az FSB a processzor és a chipset (memória) közötti kommunikáció órajele, míg a szorzó minden egyes processzor esetén fix (kivéve, amikor állítható, lásd újabb Athlon XP processzorok). A processzor órajelét az FSB x szorzó képlettel kapjuk meg, tehát a processzor a rendszerbusz órajelének egy bizonyos szorzatával mûködik.

   
CPU-Z és WCPUID screenshotok

A K8 processzorok már közvetlenül érik el a memóriát, hiszen integrált memóriavezérlõvel rendelkeznek -- a RAM-kontoller a processzor órajelén fut. Mindemellett a "chipset" és a processzor között minden esetben egy HyperTransport link található, ami 800 MHz-es órajelen üzemel. Amikor egy program azt írja ki, hogy 200 MHz az FSB, akkor pongyola, hiszen nincs FSB. Mindössze arról van szó, hogy egy, az alaplapon található órajel-generátorból olvassa ki az értéket, ami a HyperTransport link sebességébõl származtatja az "FSB" sebességét. A származtatott "FSB" órajel természetesen a HyperTransport link sebességének valahányada (2; 3; 3,5; 4), attól függõen, hogy a HyperTransport milyen sebességen fut. Ebbõl az is következik, hogy amikor a processzor "FSB"-jét emeljük (tuningolunk), olyankor valójában a HyperTransport sebességét növeljük meg.

A processzor és a memória sebessége

Mivel a memóriavezérlõ a processzor órajelén fut, a memória sebességét valamilyen módon meg kell határozni, hiszen jelenleg még nem léteznek több Gigahertz-es memóriák. A módszer rendkívül egyszerû.

A fenti táblázatban az egyes processzorórajelek mellett a hozzájuk tartozó elméleti memóriaórajelek találhatóak (100, 133 és 166 MHz). Látható, hogy a szabványos értékektõl sok esetben eltér a különbözõ processzorórajelek mellett feltüntetett memóriaórajel. Mivel az FSB megszûnt, a memória órajele a processzor órajelének valahányadával mûködik attól függõen, hogy melyik osztó eredményeként kapjuk meg a referenciához legközelebb álló értéket (memóriaórajelet). Ebbõl következik, hogy ahány féle processzor és memóriabeállítás, annyi féle osztó létezik.

Vegyük egyszerû példának a 2000 MHz-es processzort, amelynél az értékek megegyeznek a szabványos értékekkel. A 2000-et 20-szal kell elosztani ahhoz, hogy a memória 100 MHz-en, effektíve DDR200-on üzemeljen, illetve 15-tel ahhoz, hogy a memória 133 MHz-en, míg 12-vel ahhoz, hogy 166 MHz-en üzemeljen. Ez a legoptimálisabb eset, hiszen a 2000-nek vannak olyan osztói, aminek a végeredményeként 133 és 166 MHz-et (szabványos értékeket) kapunk a memória órajeléül.

Másodszorra vegyünk egy nem szabványos példát, legyen mondjuk az 1400 MHz-es processzor. Az 1400 MHz-et 14-gyel kell osztani ahhoz, hogy a memória 100 MHz-en üzemeljen, és 11-gyel ahhoz, hogy a 133 MHz-hez legközelebb álló eredményt kapjuk (127 MHz). A 166 MHz-hez legközelebb álló eredményt a 9-cel való osztáskor kapjuk meg (155 MHz).



A fentebb látható táblázatban és grafikonon 800 MHz-tõl kezdve egészen 4000 MHz-ig végigkísérhetõ a memóriaórajelek alakulása a processzorórajelek függvényében. Elég egyértelmûen látszik, hogy 100 és 200 MHz-es szabvány-frekvenciák esetén mindig standard a memória órajele, hiszen a 100 és a 200 a processzor órajelének egész osztója."

Értitek mostmár? Akkor OK!

Szerkesztette: fLeSs 2004. 09. 30. 23:51 -kor

[Vagany]

Idézet: fLeSs - Dátum: 2004. okt. 1., péntek - 0:49

A másik, hogy a HT-nek nincs semmi köze a memvezérlõhöz, ez két külön dolog. Tuningnál vissza szokták venni a HT-szorzót, amit ha beszorzol az "FSB"-vel, akkor megkapod a HyperTransport órajelét. A memória órajele ettõl teljesen független, ha tuningmemód van, akkor azt nem kell visszaskálázni, ha meg nem annyira tuning a memód, akkor visszaskálázod pl. DDR333-ra, ami relatív frekvenciát jelent, és minden A64 proci esetében a proci szorzójától függõen állítódik be.

De én HTT-t írtam és a CPU-Z is ezt használja FSB helyett nem  ?
Na elolvasom mégaegyszer amit írtál .

[[Milan]]

Idézet: fLeSs - Dátum: 2004. okt. 1., péntek - 0:49

Keverjük a szezont a fazonnal, és még terjeszted is? Ez komoly... 

HTT: HyperThreading Technology
HT: Hypertransport

Ajánlom figyelmedbe az alábbi linkeket:

HT
HTT

Plusz vess egy pillantást az általad is idézett CPU-z nyitótabjára. Szerinted melyiket mérik MHz-ben, a Hyperthreading-et vagy a Hypertransport-ot?

De sztem felesleges ezen kötözködni. A lényeg a cikkben is szerepel, mindegy, ki hogyan rövidíti.

[Fiery]

Idézet: fLeSs - Dátum: 2004. okt. 1., péntek - 0:49

... legoptimálisabb ...

Ilyen magyar szo nincs is. Vagy optimalis ... vagy nem optimalis.

Tartalmilag OK, ofcoz


Fiery

[fLeSs]

Idézet: [Milan] - Dátum: 2004. okt. 1., péntek - 1:36

Ajánlom figyelmedbe az alábbi linkeket:

HT
HTT

Plusz vess egy pillantást az általad is idézett CPU-z nyitótabjára. Szerinted melyiket mérik MHz-ben, a Hyperthreading-et vagy a Hypertransport-ot?

De sztem felesleges ezen kötözködni. A lényeg a cikkben is szerepel, mindegy, ki hogyan rövidíti.

Tényleg mind1, hogy ki hogyan rövidíti (bár nem egészen így van), de a HTT az továbbra is a HyperThreading Technology, és a HT az simán HyperTransport. Így szokás használni.

[fLeSs]

Idézet: Fiery - Dátum: 2004. okt. 1., péntek - 2:26

Ilyen magyar szo nincs is. Vagy optimalis ... vagy nem optimalis.

Tartalmilag OK, ofcoz


Fiery

Parci úgy gondolta anno, hogy van ilyen szó.

[tus]

Idézet: fLeSs - Dátum: 2004. okt. 1., péntek - 0:49

Keverjük a szezont a fazonnal, és még terjeszted is? Ez komoly... 

HTT: HyperThreading Technology
HT: Hypertransport

A másik, hogy a HT-nek nincs semmi köze a memvezérlõhöz, ez két külön dolog. Tuningnál vissza szokták venni a HT-szorzót, amit ha beszorzol az "FSB"-vel, akkor megkapod a HyperTransport órajelét. A memória órajele ettõl teljesen független, ha tuningmemód van, akkor azt nem kell visszaskálázni, ha meg nem annyira tuning a memód, akkor visszaskálázod pl. DDR333-ra, ami relatív frekvenciát jelent, és minden A64 proci esetében a proci szorzójától függõen állítódik be.

Hadd idézzek korábbi cikkembõl: "Az órajel és az "FSB"

Korábban említettük, hogy az új generációs AMD processzorok többé nem rendelkeznek FSB-vel. Az FSB a processzor és a chipset (memória) közötti kommunikáció órajele, míg a szorzó minden egyes processzor esetén fix (kivéve, amikor állítható, lásd újabb Athlon XP processzorok). A processzor órajelét az FSB x szorzó képlettel kapjuk meg, tehát a processzor a rendszerbusz órajelének egy bizonyos szorzatával mûködik.

   
CPU-Z és WCPUID screenshotok

A K8 processzorok már közvetlenül érik el a memóriát, hiszen integrált memóriavezérlõvel rendelkeznek -- a RAM-kontoller a processzor órajelén fut. Mindemellett a "chipset" és a processzor között minden esetben egy HyperTransport link található, ami 800 MHz-es órajelen üzemel. Amikor egy program azt írja ki, hogy 200 MHz az FSB, akkor pongyola, hiszen nincs FSB. Mindössze arról van szó, hogy egy, az alaplapon található órajel-generátorból olvassa ki az értéket, ami a HyperTransport link sebességébõl származtatja az "FSB" sebességét. A származtatott "FSB" órajel természetesen a HyperTransport link sebességének valahányada (2; 3; 3,5; 4), attól függõen, hogy a HyperTransport milyen sebességen fut. Ebbõl az is következik, hogy amikor a processzor "FSB"-jét emeljük (tuningolunk), olyankor valójában a HyperTransport sebességét növeljük meg.

A processzor és a memória sebessége

Mivel a memóriavezérlõ a processzor órajelén fut, a memória sebességét valamilyen módon meg kell határozni, hiszen jelenleg még nem léteznek több Gigahertz-es memóriák. A módszer rendkívül egyszerû.

A fenti táblázatban az egyes processzorórajelek mellett a hozzájuk tartozó elméleti memóriaórajelek találhatóak (100, 133 és 166 MHz). Látható, hogy a szabványos értékektõl sok esetben eltér a különbözõ processzorórajelek mellett feltüntetett memóriaórajel. Mivel az FSB megszûnt, a memória órajele a processzor órajelének valahányadával mûködik attól függõen, hogy melyik osztó eredményeként kapjuk meg a referenciához legközelebb álló értéket (memóriaórajelet). Ebbõl következik, hogy ahány féle processzor és memóriabeállítás, annyi féle osztó létezik.

Vegyük egyszerû példának a 2000 MHz-es processzort, amelynél az értékek megegyeznek a szabványos értékekkel. A 2000-et 20-szal kell elosztani ahhoz, hogy a memória 100 MHz-en, effektíve DDR200-on üzemeljen, illetve 15-tel ahhoz, hogy a memória 133 MHz-en, míg 12-vel ahhoz, hogy 166 MHz-en üzemeljen. Ez a legoptimálisabb eset, hiszen a 2000-nek vannak olyan osztói, aminek a végeredményeként 133 és 166 MHz-et (szabványos értékeket) kapunk a memória órajeléül.

Másodszorra vegyünk egy nem szabványos példát, legyen mondjuk az 1400 MHz-es processzor. Az 1400 MHz-et 14-gyel kell osztani ahhoz, hogy a memória 100 MHz-en üzemeljen, és 11-gyel ahhoz, hogy a 133 MHz-hez legközelebb álló eredményt kapjuk (127 MHz). A 166 MHz-hez legközelebb álló eredményt a 9-cel való osztáskor kapjuk meg (155 MHz).



A fentebb látható táblázatban és grafikonon 800 MHz-tõl kezdve egészen 4000 MHz-ig végigkísérhetõ a memóriaórajelek alakulása a processzorórajelek függvényében. Elég egyértelmûen látszik, hogy 100 és 200 MHz-es szabvány-frekvenciák esetén mindig standard a memória órajele, hiszen a 100 és a 200 a processzor órajelének egész osztója."

Értitek mostmár? Akkor OK!

Mind111. Menjen oszt kész. Fless minnyá kap egy figyit káromkodásért :Ð

[tus]

Fless

Had kérdezzem meg. Lehet baromi nagy hülyeséget kérdezek, de:

Ha nem számit a FSB, akkor lehetséges az, hogy 333-as memoval, a megfelelö HTT osztó/szorzó beállításával elérjem ugyanazt a sávszélességet, mint 400-as rammal?

[Vagany]

Idézet: fLeSs - Dátum: 2004. okt. 1., péntek - 0:49

A processzor és a memória sebessége

Mivel a memóriavezérlõ a processzor órajelén fut, a memória sebességét valamilyen módon meg kell határozni, hiszen jelenleg még nem léteznek több Gigahertz-es memóriák. A módszer rendkívül egyszerû.

A fenti táblázatban az egyes processzorórajelek mellett a hozzájuk tartozó elméleti memóriaórajelek találhatóak (100, 133 és 166 MHz). Látható, hogy a szabványos értékektõl sok esetben eltér a különbözõ processzorórajelek mellett feltüntetett memóriaórajel. Mivel az FSB megszûnt, a memória órajele a processzor órajelének valahányadával mûködik attól függõen, hogy melyik osztó eredményeként kapjuk meg a referenciához legközelebb álló értéket (memóriaórajelet). Ebbõl következik, hogy ahány féle processzor és memóriabeállítás, annyi féle osztó létezik.

Vegyük egyszerû példának a 2000 MHz-es processzort, amelynél az értékek megegyeznek a szabványos értékekkel. A 2000-et 20-szal kell elosztani ahhoz, hogy a memória 100 MHz-en, effektíve DDR200-on üzemeljen, illetve 15-tel ahhoz, hogy a memória 133 MHz-en, míg 12-vel ahhoz, hogy 166 MHz-en üzemeljen. Ez a legoptimálisabb eset, hiszen a 2000-nek vannak olyan osztói, aminek a végeredményeként 133 és 166 MHz-et (szabványos értékeket) kapunk a memória órajeléül.

Másodszorra vegyünk egy nem szabványos példát, legyen mondjuk az 1400 MHz-es processzor. Az 1400 MHz-et 14-gyel kell osztani ahhoz, hogy a memória 100 MHz-en üzemeljen, és 11-gyel ahhoz, hogy a 133 MHz-hez legközelebb álló eredményt kapjuk (127 MHz). A 166 MHz-hez legközelebb álló eredményt a 9-cel való osztáskor kapjuk meg (155 MHz).

Akkor, ha jól értem az alalplapok a Mem-re is osztót állítanak be (és ez az osztó alapesetben megegyezik a proc szorzójával), csak a Bios-ból nem ez látszik?
CPU 2000 MHz
10-es osztó 200MHz DDR400
12-es osztó 166MHz DDR333
15-ös osztó 133MHz DDR266

De a Bios-ban a HTT-t vagy FSB-t kell növelni és ezzel nõ a proc teljes sebessége.

[tus]

Nagyon vagyok

[[Milan]]

Idézet: Vagany - Dátum: 2004. okt. 1., péntek - 9:37

Akkor, ha jól értem az alalplapok a Mem-re is osztót állítanak be (és ez az osztó alapesetben megegyezik a proc szorzójával), csak a Bios-ból nem ez látszik?
CPU 2000 MHz
10-es osztó 200MHz DDR400
12-es osztó 166MHz DDR333
15-ös osztó 133MHz DDR266

De a Bios-ban a HTT-t vagy FSB-t kell növelni és ezzel nõ a proc teljes sebessége.

Szerintem igen, érdemes megnézni ilyenkor a CPU-Z-t, az kiírja (pl CPU/10).

[fLeSs]

Idézet: Vagany - Dátum: 2004. okt. 1., péntek - 9:37

Akkor, ha jól értem az alalplapok a Mem-re is osztót állítanak be (és ez az osztó alapesetben megegyezik a proc szorzójával), csak a Bios-ból nem ez látszik?
CPU 2000 MHz
10-es osztó 200MHz DDR400
12-es osztó 166MHz DDR333
15-ös osztó 133MHz DDR266

De a Bios-ban a HTT-t vagy FSB-t kell növelni és ezzel nõ a proc teljes sebessége.

A HT-t kell növelni, ami FSB-ként szerepel a BIOS-ban, de mivel a HT-t növeled, ezért ennek szorzóját egy idõ után érdemes visszavenni, mert a specifikációkon túli órajelet nem biztos, hogy bírja a chipset.
A memosztó teljesen más, mint a proci szorzója, és csak bizonyos esetekben egyezik meg a kettõ (ki lehet számítani, hogy mikor ).

Szerkesztette: fLeSs 2004. 10. 01. 14:08 -kor

[NetTom]

1-2 ismerõsnek most hoztak kv8pro 1.1 -et a M*com-ból.
Szerintem az utóbbi szállítmányok oda már mind 1.1-esek szal lehet ott próbálkozi kiskeren keresztül.

[joshua7]

Ha igaz, jött DFI is az Expertbe.