[Jahno]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2011. 08. 29. 10:52

Csak feltettem pár kérdést néhány elemi dologról.

Ja, Einstein meg az MTA tudósai viszont hülyék és szívesen kioktatnád őket, mi?

[Amea]

Amúgy persze igaza van Dexnek. Vonaton is ha felállsz, csak azért nem csapódsz be a hátsó falba, mert már élből százzal állsz fel.
Ha mégse, akkor meg azért, mert nem egyedül vagy, a többiek megfigyelnek, és ugye minden ettől függ.

Szerkesztette: Amea 2011. 08. 29. 12:36 -kor

[des]

Na, akkor én.

Azt ki lehet számolni, hogy ha van egy pohár vizünk és azt ha mindig áttöltjük egy másik / következő, üres és száraz pohárba, hogy hanyadik pohárnál fogy el a vizünk a pohárból? Mert ugye mindig ott marad egy kicsi az üveg belső felületén, aztán sok kicsi sokra megy alapon elfogy a víz egy idő után.

Persze az "átöntés" ideje sosem lenne mindig egyforma, szóval maradjunk az ideális állapotnál, hogy mindig ugyanannyi víz marad a pohár falán / alján. Ja és képlettel értem a kiszámolást, nem pedig valami hiperszuper érzékeny mérleg használatával. Úgy könnyű lenne.

Szerkesztette: des 2011. 08. 29. 12:43 -kor

[gazdi]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2011. 08. 29. 09:21

Ha egy autó 200-al megy, és van benne egy légy, és a hátsó ülésről az elsőre akar repülni, akkor miért nem 210-el kell repülnie? Miért elég neki csak a szokásos sebességen repülni? Hiszen ha felrepül, akkor az autó belsejében már repülni fog és független lesz a talajtól.
Nem kellene nekicsapódnia a szélvédőnek belülről?

Mekkora a Brundle-légy repülési sebessége
a) talaj felett (a referencia kedvéért)
b) 50km/h sebességgel haladó vonatban (Einstein kedvéért)
c) az előző vonattal szemben 200km/h sebességgel haladó mercédeszben (Dextrose kedvéért)
d) a Nap körül 107000km/h sebességgel keringő, tengelye körül 1475km/h sebességgel forgó Földön egy szakadékba 140km/h sebességgel zuhanó buszban ("ld. még a) pont" kedvéért)

[des]

Idézet: Amea - Dátum: 2011. 08. 29. 13:35

http://www.trollscie...oll-physics.jpg
...

Lol. ezen a képen én az üléseket is wcnek néztem már

[Jahno]

Idézet: Amea - Dátum: 2011. 08. 29. 13:35

Amúgy persze igaza van Dexnek. Vonaton is ha felállsz, csak azért nem csapódsz be a hátsó falba, mert már élből százzal állsz fel.
Ha mégse, akkor meg azért, mert nem egyedül vagy, a többiek megfigyelnek, és ugye minden ettől függ.

Vagy csak simán hisz benne. Az nem tudatosul a pontnyi agyában, hogy ilyen egyszerű megfigyelésekre alapul a fizika, amit aztán meg is bírtak magyarázni. De nem baj, Dext majd másképp rezeg, aztán az alma nem leesik, hanem elszáll.

[debaj]

Idézet: des - Dátum: 2011. 08. 29. 13:41

Persze az "átöntés" ideje sosem lenne mindig egyforma, szóval maradjunk az ideális állapotnál, hogy mindig ugyanannyi víz marad a pohár falán / alján. Ja és képlettel értem a kiszámolást, nem pedig valami hiperszuper érzékeny mérleg használatával. Úgy könnyű lenne.

A víz az adhéziós hatás miatt egy vékony filmréteget szeretne képezni a pohár falán, a felületi feszültség és a gravitáció miatt pedig gömb alakú cseppekben akar lecsöpögni. Ha feltesszük mindenről, hogy ideálisan viselkedik, és kiszámoljuk azt a felületet, ahol a pohár fala és a víz érintkezik az öntözgetés során, úgy könnyen kiszámolható, hogy mennyi az a maximális tömegű víz, amennyit az adhéziós kölcsönhatás "meg tud óvni" a lecsöppenéstől.

[Dextrose]

Idézet: Amea - Dátum: 2011. 08. 29. 13:35

mert már élből százzal állsz fel.

Köszönöm, erre a válaszra vártam.

[Dextrose]

Idézet: gazdi - Dátum: 2011. 08. 29. 13:43

Mekkora a Brundle-légy repülési sebessége
a) talaj felett (a referencia kedvéért)
b) 50km/h sebességgel haladó vonatban (Einstein kedvéért)
c) az előző vonattal szemben 200km/h sebességgel haladó mercédeszben (Dextrose kedvéért)
d) a Nap körül 107000km/h sebességgel keringő, tengelye körül 1475km/h sebességgel forgó Földön egy szakadékba 140km/h sebességgel zuhanó buszban ("ld. még a) pont" kedvéért)

a, 30 km/h?
b, 50 km/h?
c, 250 km/h?
d, 108615 km/h?

Szerkesztette: Dextrose 2011. 08. 29. 13:24 -kor

[norb]

Idézet: debaj - Dátum: 2011. 08. 29. 13:18

A víz az adhéziós hatás miatt egy vékony filmréteget szeretne képezni a pohár falán, a felületi feszültség és a gravitáció miatt pedig gömb alakú cseppekben akar lecsöpögni. Ha feltesszük mindenről, hogy ideálisan viselkedik, és kiszámoljuk azt a felületet, ahol a pohár fala és a víz érintkezik az öntözgetés során, úgy könnyen kiszámolható, hogy mennyi az a maximális tömegű víz, amennyit az adhéziós kölcsönhatás "meg tud óvni" a lecsöppenéstől.

Kb. ugyan ezt gondolom én is, kiegészítve a víz állandó hőmérsékleten tartásával, de az ilyen kérdéseknek általában gyp-s megoldásuk van, ezért nem akarok belefolyni.

[des]

Idézet: debaj - Dátum: 2011. 08. 29. 14:18

A víz az adhéziós hatás miatt egy vékony filmréteget szeretne képezni a pohár falán, a felületi feszültség és a gravitáció miatt pedig gömb alakú cseppekben akar lecsöpögni. Ha feltesszük mindenről, hogy ideálisan viselkedik, és kiszámoljuk azt a felületet, ahol a pohár fala és a víz érintkezik az öntözgetés során, úgy könnyen kiszámolható, hogy mennyi az a maximális tömegű víz, amennyit az adhéziós kölcsönhatás "meg tud óvni" a lecsöppenéstől.

Na igen, csak ahogy öntözgetjük, mindig egy picivel kevesebb felülettel érintkezik a pohárral. Persze ez eléggé elhanyagolható, de bizonyos időközönként ezt is mérlegelni kell, mert a víz szintje egyre kevesebb, ezért ez a filmréteg is kevesebb területű lesz. Van itt bőven változó.

De elég a handabandából. képletet!!! (nem kell) Mondjuk a valóságban csak becsülni lehetne, mert tényleg eléggé összetett dolog ez.

Szerkesztette: des 2011. 08. 29. 13:36 -kor

[chris77]

Idézet: Raynes - Dátum: 2011. 08. 29. 10:46

....

Egyik olvasatnál se hagyj ki részeket, fejezeteket és addig ne haladj tovább a könyvben, míg az éppen olvasottakat nem értetted meg.

Tök jó tanács ez, csak pont dext az, akinél ez sosem fog működni.
Ugyanis ő már akkor azt hiszi, hogy érti, amikor még valójában át se gondolta..

Szerkesztette: chris77 2011. 08. 29. 13:43 -kor

[debaj]

Idézet: des - Dátum: 2011. 08. 29. 14:29

Van itt bőven változó.

Ideális esetben nincs sok változó, kizárólag a víz tömege és az érintkező felület, és mivel ezek is egyenes arányosságban állnak egymással, így a hányadosuk állandó, azaz az egyik a másikból kifejezhető. Egyetlen változónk van tehát, minden mást állandónak vehetünk, megadjuk a képletet, amivel kiszámolhatjuk, hogy egy kiöntés esetén mennyi víz marad a pohárban (hadd ne írjak precíz képletet, ahhoz jobban utána kéne járni a dolgoknak), és ezzel a képlettel szépen felírunk egy mértani sort. Mértani sor első n tagjának összege meg gyönyörűen számolható az (a1 * (q^n - 1)) / (q - 1) képlettel, ahol az a1 a sor első eleme, a q két egymás után következő tag hányadosa (ez állandó, azért mértani a sor), az n pedig az átöntések száma. Amit ki kell számolni, az az, hogy ez az összeg melyik n-re egyenlő az eredeti víztömeggel.

[norb]

Idézet: chris77 - Dátum: 2011. 08. 29. 13:43

Tök jó tanács ez, csak pont dext az, akinél ez sosem fog működni.
Ugyanis ő már akkor azt hiszi, hogy érti, amikor még valójában át se gondolta..

...vagy el sem olvasta...

[Raynes]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2011. 08. 29. 14:24

a, 30 km/h?
b, 50 km/h?
c, 250 km/h?
d, 108615 km/h?

Ezek az eredmények egymásoz viszonyítva sem stimmelnének, más vonatkoztatási rendszerben tartoózkodó megfigyelő esetén sem, főleg az utolsó. Aztán nem jöttél rá, nem ez a feladat lényege, elkezdtél feleslegesen számolgatni. Már ha az ész nélküli összeadogatást annak lehet nevezni.

[gazdi]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2011. 08. 29. 14:24

a, 30 km/h?
b, 50 km/h?
c, 250 km/h?
d, 108615 km/h?

Nem, nem, nem, nem.

1. Azt mondtam, hogy hol repül a légy, de azt nem, hogy hol van a megfigyelő, így maga a kérdés nem jól definiált.
2. A Brundle-légy nem tud repülni, így repülési sebessége (a kérdésfelvetés értelmében) nem definiált.
3. A Brundle-légy nem létezik, kitaláció.


Ugyanaz a bukfenc, mint a másik népszerű topikban: az alapvetéseken elegánsan átlépve fantáziálsz, és mindenféle hamis következtetésre jutsz.

Szerkesztette: gazdi 2011. 08. 29. 13:58 -kor

[Raynes]

Én is kérdeznék egyet. Hagyományos mikrofonnal rögzített, közönséges sztereó hangfelvételből meg lehet alkotni a hangot adó üreges testű hangforrás 3D-s modelljét? Gyanítom nem, de azért hátha mégis foglalkozott már vele valaki vagy olvasott róla. (Dex kíméljen a "válaszaival".)

[des]

Idézet: debaj - Dátum: 2011. 08. 29. 14:49

Ideális esetben nincs sok változó, kizárólag a víz tömege és az érintkező felület, és mivel ezek is egyenes arányosságban állnak egymással, így a hányadosuk állandó, azaz az egyik a másikból kifejezhető. Egyetlen változónk van tehát, minden mást állandónak vehetünk, megadjuk a képletet, amivel kiszámolhatjuk, hogy egy kiöntés esetén mennyi víz marad a pohárban (hadd ne írjak precíz képletet, ahhoz jobban utána kéne járni a dolgoknak), és ezzel a képlettel szépen felírunk egy mértani sort. Mértani sor első n tagjának összege meg gyönyörűen számolható az (a1 * (q^n - 1)) / (q - 1) képlettel, ahol az a1 a sor első eleme, a q két egymás után következő tag hányadosa (ez állandó, azért mértani a sor), az n pedig az átöntések száma. Amit ki kell számolni, az az, hogy ez az összeg melyik n-re egyenlő az eredeti víztömeggel.

Igen, idális esetben. (?) De a valóságban pl nem lehetne mindig ugyanúgy önteni, (ugyanolyan szögben / ideig, meg egyebek. Illetve ha már a hőmérséklet is szóba került, akkor a párolgás, akkor kesztyű is kellene, vagy gép kar. Hogy ne adjunk át hőt a pohárnak / víznek. mittudomén. Bár lehet ezek elhanyagolhatóak.)

Végülis mindegy. Nem akarom én ezt kiszámolni, csak eszembe jutott.

[gazdi]

Idézet: debaj - Dátum: 2011. 08. 29. 14:49

Ideális esetben nincs sok változó, kizárólag a víz tömege és az érintkező felület, és mivel ezek is egyenes arányosságban állnak egymással, így a hányadosuk állandó, azaz az egyik a másikból kifejezhető. Egyetlen változónk van tehát, minden mást állandónak vehetünk, megadjuk a képletet, amivel kiszámolhatjuk, hogy egy kiöntés esetén mennyi víz marad a pohárban (hadd ne írjak precíz képletet, ahhoz jobban utána kéne járni a dolgoknak), és ezzel a képlettel szépen felírunk egy mértani sort. Mértani sor első n tagjának összege meg gyönyörűen számolható az (a1 * (q^n - 1)) / (q - 1) képlettel, ahol az a1 a sor első eleme, a q két egymás után következő tag hányadosa (ez állandó, azért mértani a sor), az n pedig az átöntések száma. Amit ki kell számolni, az az, hogy ez az összeg melyik n-re egyenlő az eredeti víztömeggel.

Van itt még egy apróság. A csökkenő vízmennyiségek mellett már nem a teljes felület érintkezik a folyadékkal. Sőt, amikor nagyon kevés víz marad, elég rosszul számolható maga a felület, és egyre csúnyábban függ a határfelületi feszültségtől.

[Raynes]

Idézet: des - Dátum: 2011. 08. 29. 15:01

Végülis mindegy. Nem akarom én ezt kiszámolni, csak eszembe jutott.

(Érdekes a felvetésed, csak muris, hogy megdolgoztatod a másikat, mire közlöd, hogy nem is fontos, csak eszedbe jutott )