[MC Pite]

Üdv népek!

Úgy gondoltam ránk férne egy kis összefoglalás, ha gondoljátok!
Várom észrevételeiteket, egyébb hasznos infóitokat a témához, a flamelést próbáljuk mellõzni!
Hát nézzük mi fán teremnek e számoló rabszolgák...



Processzor:
Central Processing Unit (CPU)
Központi Feldolgozó Egység, processzor


A számítógépek központi feldolgozó egysége, amely a szoftverek futtatását végzi.

A PC-kben processzor az alaplapba illeszkedik, és az arra szerelt lapkakészletek segítségével éri el és vezérli a memóriát, a buszokat és az egyéb hardvereszközöket a futtatott szoftverben kódolt utasításoknak megfelelõen.

[Bujdy]

Idézet: MC Pite - Dátum: 2004. nov. 8., hétfõ - 23:58

Üdv népek!

Úgy gondoltam ránk férne egy kis összefoglalás, ha gondoljátok!
Várom észrevételeiteket, egyébb hasznos infóitokat a témához, a flamelést próbáljuk mellõzni!
Hát nézzük mi fán teremnek e számoló rabszolgák...



Processzor:
Central Processing Unit (CPU)
Központi Feldolgozó Egység, processzor
    
    
A számítógépek központi feldolgozó egysége, amely a szoftverek futtatását végzi.

A PC-kben processzor az alaplapba illeszkedik, és az arra szerelt lapkakészletek segítségével éri el és vezérli a memóriát, a buszokat és az egyéb hardvereszközöket a futtatott szoftverben kódolt utasításoknak megfelelõen.

szvsz, itt sok infót találsz a procikról...
És még csak a Keresõ sem kellett...

[MC Pite]

Azért nem mindig így volt ám...

Legkorábbi számítógép maradványok még az inkák idejébõl való, akik csigákból, kötelekbõl, rugókból építettek számítógépet.

3-4 focipályányi területen kis fa dobozok valósítottak meg egy-egy logikai kaput, mûveletvégzõ egységet. 2 bites volt, és elefántok "hajtották" - mert a sok anyag és a rugók miatt emberek nem bírták volna.
Csomók voltak a köteleken, ha a csomó kint volt a fadobozból, az volt az 1, ha nem az volt a 0.(Valószínû legalábbis, hogy így hívták volna, ha õk is olvasták volna a "Hogy építsünk klasszikus Neumann elvû számítógépet" könyvet, de valószínû hogy ez kimaradt nekik a pár száz év mínusz miatt.)
Minden logikai mûveletet meg tudtak valósítani (negálás, és, vagy, xor, nor,stb), és csodálatos építményeiket elnézve jó hasznát vették a gépeiknek. Legalábbis biztos .

[Dolfer]

Fõbb részei az ALU (Arithmetic Logical Unit) és a CU (Control Unit). Sínek, Cache, etc.
Mûködése:
Fetch („elérés”) :
-Utasítás kód beolvasása
-Utasítás kód értelmezése (dekódolás)
-Operandusok beolvasása
Execute („végrehajtás”) :
-Mûveletvégzés (ALU)
-Eredmény tárolása
-Következõ utasítás címének kiszámítása.

Lehetne sokkal-sokkal bõvebben is, de akkor mirõl szóna a topic?

[Bujdy]

Vagy az elsõ számítógépeket még az UFO-k használták mikor 65 millió (nem nanó) évvel ezelõtt elkezdték levadászni a dinókat! Mikor a dinók elfogytak, az UFO-k elmentek, de otthagytak Atlantiszban egy szervert, aminek olyan jó volt a szigetelése, hogy még mindig mûködik. Mivel baromi okos gép ezért a Bermuda-háromszögben egy bazi nagy elektromágnessel lehúzza a fém tárgyakat és kiveszi belõlök a fûtõanyagokat, hogy legyen betápja... Idõnként az óceánok fenekén lévõ kábelekbõl is dézsmál, innen tudja, hogy hogy áll a Seti@home projekt. Ráadásul be is segít, mert haza akar jutni!

Szvsz zárható...

[MC Pite]

Az Apraphuli géprõl nenm találtam sok cikket, itt egy kép egy - két elemrõl:klikk


Aztán késöbb jöttek a már jobban ismert emberek, technikák.

Mielött megismertük volna a Boole algebrát, ami mai digitális elemek logikája, számolási  célzattal épített gépek sokasága jelent meg.Link

Szerkesztette: MC Pite 2004. 11. 08. 23:25 -kor

[MC Pite]

Idézet: Bujdy - Dátum: 2004. nov. 9., kedd - 0:20

Vagy az elsõ számítógépeket még az UFO-k használták mikor 65 millió (nem nanó) évvel ezelõtt elkezdték levadászni a dinókat! Mikor a dinók elfogytak, az UFO-k elmentek, de otthagytak Atlantiszban egy szervert, aminek olyan jó volt a szigetelése, hogy még mindig mûködik. Mivel baromi okos gép ezért a Bermuda-háromszögben egy bazi nagy elektromágnessel lehúzza a fém tárgyakat és kiveszi belõlök a fûtõanyagokat, hogy legyen betápja... Idõnként az óceánok fenekén lévõ kábelekbõl is dézsmál, innen tudja, hogy hogy áll a Seti@home projekt. Ráadásul be is segít, mert haza akar jutni!

Szvsz zárható...

Köszi a türelmed...

[Bujdy]

Idézet: MC Pite - Dátum: 2004. nov. 9., kedd - 0:25

Köszi a türelmed...

Már ne is haragudj, nem bántani akartalak, de a cím teljesen értelmetlen mert az Ars technologiae rovatban benne van egy csomó okosság...
Ráadásul a mindent a processzorokról cím sem túl jó, mert és csak a desktop számítógépekbe szánt központi és grafikus processzorokról tudtak írni egy 34 oldalas dolgozatot...
Szóval a téma hatalmas és egy topicba össze nem sûrathetõ, szeleteinek pedig már van saját topicja...

[MC Pite]

Amúgy ha ennyire érdekelnek a régi dolgok, biztos azt is tudod, hogy ahány nép, annyiféle számrendszer terjedt el.
Dél Amerikában az ötös, É-N Afrikában a hatos, hébereknél is, germánoknál a tizenkettes, majáknál, keltáknál a húszas, van ahol a hatvanas (nem tudom kiolvasni :Ð ) és rómában a 10/5ös.

Amúgy a digitos (latin) az ujjakat jelent. (A legrégebbi számoló eszköz ugye.)
Az abaszkusz és a szoroban az elsõ "gépesedési" kísérletek a számolás gyorsítására, majd táblázatokkal, és azok alalpjánkészített gelosiával próbálkoztak. John Napier rudakat tologatva, Gaspard Schott hengereket forgatva gépesítte ezeket. Ekkor 16. századot írunk.
Ugyanebben a században "találták fel" a logaritmust, és a 17.sz közepére elkészültek a ma is ismert logarlécek. Akkor 200 év alatt jutott az emberek eszébe, hogy kis ablakot tegyenek rá a könnyebb leolvasás érdekében.

17.sz elején készült már mechanikus számológép, túlcsordulásjelzõvel, csak nem overflow jelzõ flag, hanem csengõ jelezte.
Blaise Pascal 6jegyû gépe és Wilheim Leibniz már sorozatgyártásban készült.
Az utóbbi úrnak köszönhetjük, hogy kitalálja nekünk az algoritmust, így alapmûveletekre bontva bonyolultabb mûveleteket is végezhetünk.
Differenciagépet is gyártott; és még készültek hasonló gépek,de rögzített programosak voltak.

[Bujdy]

Idézet: MC Pite - Dátum: 2004. nov. 9., kedd - 0:41

van ahol a hatvanas (nem tudom kiolvasni :Ð )

ha jól tudom, akkor a fõniciaiak használták...

Más: nem akartam szétoffolnia topicod, lehet szerencsésebb lenne, ha megkérnél egy modot, hogy írja át a topic címét valami olyanra, ami arra utal, hogy a számító gépek (direkt két szóban) múltjával foglalkozik...

[MC Pite]

Augusta Ada Byron már programokat is írt a még nem létezõ (és teljesen soha el nem készült) analitikus gépre, ami már programozható lett volna.

Még mindig a 17. században járva képzeljük el, hogy nem a haditechnika volt a fejlõdés mozgatórugója, hanem a szövõipar!
Eljutottak odáig, hogy különbözõ lyukas anyagokkal, majd papírral adták meg a gépnek a szövendõ mintát.

19.sz.: Ezt az ötletet felhasználva készült el Herman Hollerith népszámláló gépe.
A biztosok papírra (lyukkártyára) rögzítették az adatokat, és a gépe 4 hét alatt elvégezte azt a munkát, amit elötte emberek 4 évig csináltak!
1896:TMC gyárat alapít, amit 1924tõl International Busines Machines Co lett...

[Dolfer]

Van egy könyvem: A.S. Tannenbaum: Számítógép-architektúrák 
Ebben elég jól le van írva minden.

Vagy itt informálódhatsz

Szerkesztette: Dolfer 2004. 11. 09. 00:00 -kor

[MC Pite]

Lyukkártáykat/szallagokat kezdtek használni, 5, majd 8 bites is volt (nem tudom hogyan), 45sor / 10 oszlopos volt a legelterjedtebb (eleinte).
Szallagokat használtak késöbb, többféle anyagból, és itt már versenyeztek, hogy melyik gépek tudnak gyorsabban olvasni.

Nézzük az elektronikai oldalát is a dolgoknak...
Konrad Zuse neve ismerõs lehet, nem véletlenül.
Õ nevéhez fûzõdik pár gép. Korai gépei már lebegõpontos számításokat végeztek, 24biten és 16 szó volt a memóriájuk. Kimenetük izzó mátrix volt (ma dot matrix displaynek hívnánk ).
1945ben pl már 32bites volt a gép, 5500 jelfogó (relé), memóriája, 1000 feletti volt.
Lyukszallagon kapta az adatokat.

Közben Robert Stibitz szintén jelfogós gépe már 9900 relét tartalmazott, és 4 másodperc alatt végzett el egy gyökvonást! (Akkor nagyon jónak számított. A régebbi mechanikus próbálkozásokkal ez sokkal-sokkal lasabb volt... és még pár tonnával nehezebb...)

Kozma László is megkapta a feladatot, hogy telefonközpont alkatrészekbõl készítsen számítógépet; csinált is! Bár elsõ munkája sajnos hullámsírba veszett. Egyébként õ szervezte az elsõ villamosmérnöki kart Magyarországon.

Az Egyesült Államokban '55ben 88db szgép volt,  '61ben 222, és '64ben már 334!

Ne felejtsük el, hogy készültek a II világháborúra, ahol döntõ fontosságú volt az, hogy ki milyen pontosan céloz - amihez lõtáblázatokat használtak.
Akinek jobb táblázatai voltak, az nyert (kis túlzással, de nem mindegy kinek hányadik találata lesz sikeres!)
Ez azt jelentette, hogy az új techika, az elektroncsövek(Edison,J.A.Fleming) jutottak nagyobb szerephez a jelfogósnál jóval nagyobb sebesség miatt.

[MC Pite]

Egy darabig nagy volt a verseny a két fajta számítógépek között, hiszen a megbízhatóság vs gyorsaságról szólt. Voltakmár megbízható gépek az IBm és Howard H. Aiken jóvoltából (MARK), Kozma László is készített párat és gondolom még akadtak akik ezzel foglalkoztak, csak egyre kevésbé kaptak támogatást az államtól; azt a csöves megoldások kapták.

Sajnos a tranzisztorokról még nincs elég infóm, de folyamatban a pótlása, de az tuti, hogy a texas Instruments, az INTegrated ELectronics és az Advanced Micro Devices ott voltak az élvonalban a digitális ICk gyártásában. CMOS technológiát használnak amúgy(complementary metal oxide semiconductor), általában szilícium, ritkábban gallium-arzenid az anyaguk.

Szerkesztette: MC Pite 2004. 11. 09. 00:28 -kor

[MC Pite]

IC gyártásról röviden: Az áramköri tervek alapján fotomaszkot állítanak elõ - annyit, ahány fotolitografikus lépéssel a chip elkészíthetõ.
A févezetõ korong felület minden gyártási lépés elején fényérzékeny anyaggal vonják be (fororeziszt), a fotomaszkon keresztül  megvilágítják, majd lemossák a fotorezisztet ott, ahol nem érte fény. A lemosott területeken a félvezetõ felületét szabadon elérik azok az anyagrészecskék, amikkel kemencékben bombázzák - a szennyezõ atomok, molekulák, ionok.
A megfelelõ mélységû behatolás elérése után letisztítják a felületet majd ismét fotoreziszt kerül a korongra. Az egymást követõ ilyen lépések eredményeképpen a félvezetõ vékony felületi rétegében tranzisztotok, diódák, beállított értékû ellenállások alakulnak ki. A chip gyártás utolsó fázisában a félvezeõ felületére alumíniumot (vagy rezet) gõzölögtetbnek, ezek az alumínium vezetékek kötik össze a korábban kialakított alkatrészeket egymással (ez a lépés a fémezés, az ehhez használt fotomaszk a fémezõ maszk). Bonyolultabb LSI áramkör esetén többréteges fémezést is használnak, keresztezõdõ (de elszigetelt) vezetõ sávokkal.
A félvezetõ korongot (gyk waffer) eztuán feldarabolják, a chipeket tokozzák. A foglalatlapra helyezett chip szélein lévõ csatlakozó felületekhez (padek) vékon arany vezetéket csatlakoztatnak (termoemissziós kötéssel), a huzal másik végét a foglalat csatlakozó felületéhez ismét termoemissziós kötéssel csatlakoztatják, majd a tokot lezárják a felsõ részével. Kb így készülnek az ICk, és hasonlóan a processzorok.
Ha valakinek van bõvebb precíz infója a (mai9 procik gyártásáról, azt szívesen veszem.

[MC Pite]

Lassan belekezdek a procikba is

Az Intel a Fairchildból vált ki, LSI áramkörök gyártására szakosodott. Fõleg memória IC-ket fejlesztettek, de készülék építést is vállaltak, pl asztali számológépeket is gyártottak.

A mikorprocesszorok történetét 1971-tõl számítjuk, amikor az Intel egyik mérnöke Marcial Edward végrehajtó integrált számítógép CPU-t, a 4004-et kifejlesztették.

A 16 kivezetéses tokozású 4004 225 beintegrált tranzisztor fuknciójával4 bites mikroprocesszor volt, PMOS technológiával készült. 1972re jelent meg a fejletteb 4040 , majd a 8008- ez már 8 bites mp,3300 tranzisztor funkcióval.
4040

8008

Szerkesztette: MC Pite 2004. 11. 09. 01:22 -kor

[MC Pite]

Következõ veresenyzõ az i8080, 1974bõl, nemsoká a javított változat 8080A néven. 5500 beintegrált tranzisztor, 40 lábikó, DIL tokozásban. NMOS technológia. Sokan a 808at tartják az elsõ igazi mp-nak.
74 utasítással rendelkezett.
8bites mp, 16 bites adatbusszal, ami 64K memóriát tudott közvtelen megcímezni.
A mp feladata a hármas busz kezelése(ezen keresztül csatlakozott minden a procihoz, a cpu csak a buszt látta):kétirányú 8 bites adatbusz, egyirányú 16 bites címbusz és vezérlõbusz.

Nem tekinthetjük IGAZI mai értelmeben vett processzornak, mert ahhoz hogy használni tudjuk, szükségünk volt egy rakás kiegészítõ ICre is.


Sokan nekiálltak másolni, kik a lience megvásárlásával, kik megpróbálták megfejteni hogy mûködik, és az alapján.
Az számított vkinek az elekrtotechnikában, aki tudott 8080 kompatibilis procit gyártani.

Szerkesztette: jordan6 2004. 11. 10. 07:44 -kor

[MC Pite]

Hátránya volt még, hogy 3 tápfesz kellett neki, +5V, -5V és +12V. Mivel a konkurencia (Motorola,Zilog) egy tápos, és jóval kevesebb kiegészítõ IC kellett hozzájuk,  lépett az intel, és kihozta az i8085öt.(ill 8085A-t)
Kompatibilis lefele, 6200 tranzisztor, mindössze 2 új utasítás, de belsõ órajelgenerátora van, egy tápfeszt igényel,vezérlõ jelet a proci állítja elõ, megszakítás vezérlõt és i/o vezérlõt kapott-mindezt külön kellett a 8080hoz hozzáépíteni. EZ már nevezhetõ processzornak.


Ez is mûanyag és kerámia tokban készült, gyártótól függõen.
Ismertebbek közül, hogy pl ki gyártott még ilyet:AMD,Mitsubishi,NEC,OKI,Siemens,Toshiba,USSR,MSI,Fujitsu, hogy 1-2 ismerõs nevet nézzünk, de rengetegen gyártották már.
Még pár kép a többiekrõl

Szerkesztette: MC Pite 2004. 11. 09. 01:41 -kor

[MC Pite]

//offocska:du folyt köv, megyek aludni, 6kor kelek...

[vasste]

Az AMD története: Sanders és a kezdetek
Az AMD története: azok a hetvenes évek...
Az AMD története: a nyolcvanas évek hullámvasútja
Az AMD története: a felnõtté válás

Ez pedig egy hivatalos AMD képgaléria, jó sok kiváló minõségû képpel. Majd Intelrõl is szedek össze valami információt, bár arról még magyar írást nem láttam.


AMD Image Galery