Szép lassan megismétli magát a történelem és mi már megint nem figyelünk oda.
kb 200 éve épp ez volt a helyzet. ha nem tudtál latinul vagy németül semmit nem érhettél el, még akkor sem ha olyan társadalmi rétegből származtál amely nem volt eleve hátrányos.
Akkor még tudtunk az asztalra csapni. Akkor még volt hozzá merszünk. Ma meg sokan, már az anyanyelvünket is eladnák, hogy jobb pozícióba kerüljenek. Öntelt felsőbbséggel figyelik a kis nímandokat akik nem beszélnek idegen nyelveket, miközben szájtátva várják a lehullajtott morzsákat az idegen anyanyelvűek asztaláról. (Szolgálj, Morzsi! - a kutya is megtanul kommunikálni az emberrel)
A hozzáállás sajna az, hogy nem azért tanulnak meg sokan angolul, hogy segítsék azt, aki nem tud, vagy nincs is lehetősége/tehetsége/képessége megtanulni azt a nyelvet, hanem azért, hogy a magyar nyelv szégyenétől szabaduljanak.
Azért, hogy a saját kisebbrendűségi érzésük szégyenétől szabaduljanak.
Azért, hogy azokra hasonlítsanak, akikekkel soha nem azonosulhatnak.
Azért, hogy a maguk javára kovácsoljanak előnyt az idegen kiszolgálásából.
Ebből persze úgy tűnhet, hogy ismét itt egy (m)agyarkodó, egy mellveregető, egy idegengyűlölő.
Mindenki azt hisz amit hinni
akar.
Fontos, hogy megtanuljuk az angolt, a németet, stb. Fontos, hogy tudjunk beszélni a külföld nyelvén. Fontos, hogy megértsenek bennünket és mi is megértsünk másokat. Nem itt van a bibi.
A baj ott kezdődik, hogy "Fontos, hogy megértsenek engem és én is megértsek másokat. Mindenki más le van ejtve. Aki nem boldogul, magára vessen, egy éhes disznóval kevesebb, több marad nekem."
Nehezen boldogulsz, akarnál, de nem tudsz/lehet?
Hogy én segítsek?
Mérd meg a lázad öreg, te nem vagy magadnál!
Hasznájjá szótárt!
Ja, hogy lefordítottál minden szót és nincs értelme?
Átvitt értelmű szókapcsolatok, szakkifejezések?
Haggyá engem békén!
Lúzer!
(Ingyenélő!!!)
Tisztelem és becsülöm azokat, akik azért segítenek, mert tényleg segíteni akarnak és nem azért vetnek oda beollózott angol szakszövegeket, hogy azt bizonyítsák, ők mekkora elmebajnokok.
Nem tisztelem és nem becsülöm azokat, akik nem a segítséget várják, hanem a sültgalambot. Azok valóban ingyenélők.
A becsületes hozzáállás hiánya. Mindkét fél részéről. Ezzel van a baj.
És most kérem a tisztelt ítélőszéket, hogy a két hét szigorított fejlövést elengedni szíveskedjék.
Béke! (Peace, hogy mindenki megértse...

)