Súgó
A téma zárva.
Idézet: cx.core - Dátum: 2005. febr. 9., szerda - 21:13
Egészen véletlenül épp az imént láttam (a Spektrumon) "Az elegáns univerzum" sorozat "A 11. dimenzió" című részét. Sajnos azt kell mondjam, hogy nekem nem tűnt többnek, mint népszerűsítő, színes-szagos mesének. Kvantummechanikai kifestőkönyvnek. Félreértés ne essék, nem a húrelmélettel van bajom.
Nem ártott volna néhány dolgot ténylegesen elmagyarázni, nem csak vizuális hasonlatokat mutogatni.
Számomra például egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy pontosan milyen fizikai jelenségek vizsgálatánál szükséges a "tér szövete" fogalom bevezetése, és hogy pontosan mit is takar ez a hangzatos szószerkezet. De ez csak egy kiragadott példa a sok közül. Ami még így hirtelen felindulásból eszembe jut: szvsz a gravitáció (a rajta "csúszkáló" bolygók alatt behorpadó) hártyaként történő ábrázolásával csínján kéne bánni, mert az a tapasztalat, hogy az ilyen szemléletes hasonlatokat a hétköznapi ember bizony készpénznek veszi (pl. elektromos illetve mágneses erővonalak).
Nem ártott volna néhány dolgot ténylegesen elmagyarázni, nem csak vizuális hasonlatokat mutogatni.
Számomra például egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy pontosan milyen fizikai jelenségek vizsgálatánál szükséges a "tér szövete" fogalom bevezetése, és hogy pontosan mit is takar ez a hangzatos szószerkezet. De ez csak egy kiragadott példa a sok közül. Ami még így hirtelen felindulásból eszembe jut: szvsz a gravitáció (a rajta "csúszkáló" bolygók alatt behorpadó) hártyaként történő ábrázolásával csínján kéne bánni, mert az a tapasztalat, hogy az ilyen szemléletes hasonlatokat a hétköznapi ember bizony készpénznek veszi (pl. elektromos illetve mágneses erővonalak).
húrelmélet:
nem tuti, de úgy tom, h az erős kölcsönhatás képletei és a gamma-függvény közötti formális kapcsolatra épül. ezek a képletek megfelelően olvasva igazak egy rezgő húrra is. szerintem azt már csak később találták ki, hogy úgy néznek ki a képletek, mint egy "többdimenziós húr." nem ismerem ezeket pontosan... ismerem viszont a Schrödinger-egyenlet egy speciális formáját (potenciáltérben lévő elektronra), ami formálisan olyan, mint egy hullámfüggvény, csak a vektorok 3 dimenziósak, nem 2 (mint pl. egy rezgő gumilapnál). ezért lehet úgy gondolni, hogy a "4. dimenzióban rezeg valami". most lusta vagyok konkrétan leírni, mert megint képekkel kéne szarakodni...
gravitáció:
egy inerciarendszerhez képest gyorsuló vonatkoztatási rendszerben önmagában nem igaz Newton II. törvénye, hanem úgy kell venni, mintha minden testre hatna egy -m*a tehetetlenségi erő (a a vonatkoztatási rendszer gyorsulása). megfelelő vonatkoztatási rendszer megválasztásával ez eltűnik.
az Eötvös-ingával kimérték, hogy a gravitációs erő is a tömeggel arányos (m*g) (ugyanazzal, mint a tehetetlenségi erő). innen jött az ötlet, hogy a gravitációs erőtől is meg kéne szabadulni (úgy, hogy a tehetetlenségi és a grav. erőt azonosnak tekintjük). hát jó bonyolult térelmélettel ez sikerült is(a képletekben kis buzi akasztófák vannak (gamma) görög betűs indexekkel teleaggatva, és ráadásul ha azonos index van 2*, akkor asszem arra szummázni is kell ... ). ééés itt is úgy néznek ki a képletek, mintha 4 dimenzió lenne... még sajnos ezeket sem ismerem, csak "messziről" láttam őket.
Szerkesztette: one 2005. 02. 10. 18:50 -kor
Olvass már el egy relativitással foglalkozó alapkönyvet! Az "Idő rövid története" Hawking bácsitól nagyszerű lesz.
