[Locutus]

Idézet: Szövie - Dátum: 2004. dec. 17., péntek - 22:19

Azomban lenne egy kérdésem remélem nem off-topic. A kvantumszámítógép "mûködését" vagy hogy ha létezne hogyan képzelik el a mûködését azt vki el tudá magyarázni vagy használható linket adni? THX

Kvantummechanika, szal egyátalán nem off

A kvantum számítógépek bitjei, vagyis a qubiteknél az elektronok spin állapotai felelnek a bináris rendszer 0 és 1 értékeinek. Ezek a spin állapotok jobbra, vagy balra forgásból állnak. Mivel rendkívül kis méretekrõl van szó, ezek az állapotok elég furcsa tulajdonságokkal egészülnek ki. Ennek megfelelõen a 0 és 1 állapotokon kívül egy harmadik is lehetséges, amelyet mindkettõ, vagyis a zéró és az egy szuperpozíciójának neveznek.
Ez a szuperpozíció lényegében hatalmas számítási többletteljesítményt, és egyben teljesen új elven mûködõ rendszereket jelentene, de még azért elég sok akadályt kell leküzdeni a tudósoknak.

[gazdi]

Idézet: bbence - Dátum: 2004. dec. 18., szombat - 0:56

Tudtommal nem féreglyukakat használnak, hanem a kvantum "belekeveredést" (quantum entanglement).
(...)
Nem is mellesleg a teleportáció alapja is lehet. Érdemes ennek a dolognak utánanézni, hiszen számos igaznak hitt elméletet cáfol (például a fénynél gyorsabb információáramlás lehetetlenségét).

Nem csak lehet, már sikeresen teleportáltak lézersugarat, sõt, két-három atomból álló testet is. A távolság a lézersugár esetében párszáz méter volt.

[Locutus]

Idézet: gazdi - Dátum: 2004. dec. 18., szombat - 9:53

Nem csak lehet, már sikeresen teleportáltak lézersugarat, sõt, két-három atomból álló testet is. A távolság a lézersugár esetében párszáz méter volt.

Igen, de ha jól emlékszem, akkor annak az esélye, hogy a túloldalon pont ugyanolyan formát vesznek fel a részecskék, jelenleg még csak 60%. Ami erõs közelítéssel sem nevezhetõ jónak

[bbence]

Idézet: gazdi - Dátum: 2004. dec. 18., szombat - 9:53

Nem csak lehet, már sikeresen teleportáltak lézersugarat, sõt, két-három atomból álló testet is. A távolság a lézersugár esetében párszáz méter volt.

Persze, errõl én is hallottam. Úgy értettem a mondatot, hogy egy majdani valódi, mûködõképes, hétköznapokban is hasznosítható teleportáció alapja lehet.

[Asdam]

A kvantum pc elmélet alapja a szuperpozíciós elmélet melky szeritn egy részecske több állapotban is lehet egyszerre (Schrödinger macskája és Heisenberg és a határozatlansági relácó ami pedig még a kvantum kriptográfia alpja is ami egy valóban VALÓBAN feltörhetetlen kódolási eljárás) van egy Young kísérlet (Thomas Young) azt érdemes tanulmáényozni.


A szuperpozíció lényege hogy ha nem tudjuk hogy mit csinál egy részecske akkor egyidejûleg mindent is csinálhat. A gép elméletének a kidolgozója David Deutsch 1985 ben
A gép egyszerre két kérdéssel is tud fogasllkozni egyszerre mivel kvantumos ezért bitek helyet qubitekkel dolgozik (0,1) ha több aubittel dolgozunk 250 pl és ennek elérjük a szuperpozícióját akkor egyidejûleg 10a hetvenötödiken számítást tudna végetzni és mindezt egy másodperc alatt !!!


De  csak egy bibi cvan semmiolyen külsõ hatás nem érheti a részecskéket mert az egész használhatatlanná válik akkor és talán több gátja is van mivel ennek a gépnek a kifejlesztése semmivé tenné az összes mai kódolást RSA meg ezeket és szemilyiségi jogoknak lõttek


Ajánlott Olvasmány : Simon Sigh - KÓDKÖNYV

[-NoVa-]

Idézet: Asdam - Dátum: 2004. dec. 18., szombat - 12:54

...és talán több gátja is van mivel ennek a gépnek a kifejlesztése semmivé tenné az összes mai kódolást RSA meg ezeket és szemilyiségi jogoknak lõttek...

Ennek igazán nem szabadna egy ekkora fejlõdést gátolnia. Sokkal több pozitívuma lehet, mint amennyi kellemetlenség származik belõle az elsõ néhány évben.

[LightBringer]

Hú, srácok, ha már ilyen szintû dolgokról beszélgetünk, akkor picit jobban figyeljünk oda a helyesírásra, mert esetleg félreértünk valamit és teljesen más információtartalma lesz a mondatnak, mint amit eredetileg szántak neki..!

[Asdam]

Idézet: -NoVa- - Dátum: 2004. dec. 18., szombat - 14:29

Ennek igazán nem szabadna egy ekkora fejlõdést gátolnia. Sokkal több pozitívuma lehet, mint amennyi kellemetlenség származik belõle az elsõ néhány évben.

Igen ezt Énis így gondolom de ha mások nem akkor


...


 

[one]

Azon gondolkodtatok már, hogy a Lorentz-trafókat másképp is ki lehet találni olyanra, hogy illeszkedjenek a azokhoz a kísérletekhez, amelyek szerint a fény sebessége minden vonatkoztatási rendszerbõl egyformának látszik? A levezetésben van egy ponton egy önkényes szorzás, ami bármire kicserélhetõ... Lehet, hogy csak kicsit eltérõ, de pontosabb eredményt kapnánk?

Szerkesztette: one 2004. 12. 18. 21:27 -kor

[solide]

szerk: inkább nem folyok bele ebbe se'.

Szerkesztette: solide 2004. 12. 19. 00:03 -kor

[GrandMasTer]

Elõre is elnézést, ha esetleg teljesen badarságot kérdeznék. Naszóval: a nagyteljesítményü távcsövekkel egy távoli ojjektumot figyelve valójában az ojjektum múltját nézegetjük a fény korlátozott terjedési sebessége miatt. Namost építhetõ-e olyan teljesítményü távcsõ, amivel végignézhetjük a Nagy Bummot? Van-e elméleti akadálya? (A gyakorlatiak nem fontosak    )

[Locutus]

Idézet: GrandMasTer - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 10:22

Elõre is elnézést, ha esetleg teljesen badarságot kérdeznék. Naszóval: a nagyteljesítményü távcsövekkel egy távoli ojjektumot figyelve valójában az ojjektum múltját nézegetjük a fény korlátozott terjedési sebessége miatt. Namost építhetõ-e olyan teljesítményü távcsõ, amivel végignézhetjük a Nagy Bummot? Van-e elméleti akadálya? (A gyakorlatiak nem fontosak    )

Elméleti akadálya nincs, végülis erre megy ki mindig az újabb, nagyobb teljesítményû távcsövek építése.

Hacsak azt nem vesszük, hogy egyes elméletek szerint (ld. fentebb) nem is volt nagy bumm, vagy legalábbis nem úgy zajlott le, ahogyan azt eddig elképzeltük. Szal érdekes dolgokat mutat meg az univerzum, ahogy egyre messzebbre, és régebbre "látunk el".

[-NoVa-]

De ha a világegyetem sem tágulhat fénysebességnél gyorsabban, akkor a nagy bumm fénye már nagyon messze jár, azt innen soha nem fogjuk látni.

[GrandMasTer]

Idézet: -NoVa- - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 9:48

De ha a világegyetem sem tágulhat fénysebességnél gyorsabban, akkor a nagy bumm fénye már nagyon messze jár, azt innen soha nem fogjuk látni.

Mérhetõ a Nagy Bumm "rádiójele", két manus Nobel-díjat is kapott érte. Miért ne lehetne akkor látni is?

[GrandMasTer]

Most jut eszembe: miért van az, hogy messzire tekintve a térben ritkulnak a galaxisok, amikor éppen sûrûbben kellene lenniük, hiszen 13 miliárd évre "nézünk" vissza?

[lameXpert]

Idézet: GrandMasTer - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 10:22

Elõre is elnézést, ha esetleg teljesen badarságot kérdeznék. Naszóval: a nagyteljesítményü távcsövekkel egy távoli ojjektumot figyelve valójában az ojjektum múltját nézegetjük a fény korlátozott terjedési sebessége miatt. Namost építhetõ-e olyan teljesítményü távcsõ, amivel végignézhetjük a Nagy Bummot? Van-e elméleti akadálya? (A gyakorlatiak nem fontosak    )

Hmm, ha elér ide a fénye, persze...

[bbence]

Idézet: GrandMasTer - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 10:22

Elõre is elnézést, ha esetleg teljesen badarságot kérdeznék. Naszóval: a nagyteljesítményü távcsövekkel egy távoli ojjektumot figyelve valójában az ojjektum múltját nézegetjük a fény korlátozott terjedési sebessége miatt. Namost építhetõ-e olyan teljesítményü távcsõ, amivel végignézhetjük a Nagy Bummot? Van-e elméleti akadálya? (A gyakorlatiak nem fontosak    )

Kapcsold be a TV-t, válts egy olyan csatornára, ahol hangyafoci megy. Nos, ennek a hangyafocinak egy apró százaléka a kozmikus háttérsugárzás, ami a nagy bumm fénye volt egykor, csak azóta kicsit megnyúlt a hullámhossza, és immár nem a fény tartományban található.
Tehát távcsõ nélkül "nézheted" a nagy bumm "fényét". 

[bbence]

Idézet: GrandMasTer - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 11:26

Most jut eszembe: miért van az, hogy messzire tekintve a térben ritkulnak a galaxisok, amikor éppen sûrûbben kellene lenniük, hiszen 13 miliárd évre "nézünk" vissza?

Vannak olyan objektumok, aminek a fénye még nem ért el hozzánk, de olyanok is, aminek a fényét "elnyomja" valami sokkal fényesebb dolog, így azok nem láthatók.
Egyébként közel sem biztos, hogy a "vissza" irány bármit is jelöl, hiszen ezen leegyszerûsítést alkalmazva el kéne fogadnunk, hogy van egy pont "középen", ami felé tekintve - mindig messzebb és messzebb - egyre fiatalabb csillagokat láthatunk. De ez nem teljesen így van.

[kokler]

Meg lettem vona lepve,ha LameXpertnek nincs velemenye errol,de mindannyian tevedtek!
Ez mar nem fizika,ez mar az idoutazas paradoxona!
Most nem az a lenyeg,hogy LameXet en mekkoranak latom,hanem az,hogy ilyenkor tudatosul bennem,hogy mennyire kicsik vagyunk- SEMMIT nem tudunk az idorol!
El tudja valaki kepzelni azt a 600 millo evet,ami yol eltelt?
Hat ez a neverend sztori...

[lameXpert]

Idézet: GrandMasTer - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 11:26

Most jut eszembe: miért van az, hogy messzire tekintve a térben ritkulnak a galaxisok, amikor éppen sûrûbben kellene lenniük, hiszen 13 miliárd évre "nézünk" vissza?

Ha egy lufit felfújunk, a felülete növekszik. És az anyaga?