[hirzel]

Hi!
Tegnapelõtt a Bem téren fogorvostól hazafelé tartva láttam egy hasonló csodát és nem álltam meg..., hogy meg ne emeljem... volt is vagy 4 kiló... aztarohadt! - gyönyörû volt a csillogó fekete váz rajta a 3 mg-nyi cuccal... tipikusan többet ér, mint ami látszik.
Ezen a képen furcsa a pedál, klasszikus kengyeleset vártam volna.

[-NoVa-]

Sokba fognak nekem még az ilyen kijelentések kerülni... Jajj nekem

[obersmith]

kontrafékes single speed ha yólnézem?

[-NoVa-]

[Sniper]

Csak most volt idom visszaolvasni (mondhatnam, hogy csak  most jozanodtam ki, de sajna nem ez az igazsag ) Szal' koszi szepen mindenkinek a szulinapi jokivansagokat!!! 

Szerkesztette: Sniper 2005. 06. 09. 14:32 -kor

[obersmith]

Idézet: -NoVa- - Dátum: 2005. jún. 9., csütörtök - 15:25

az elnyomás tipikus példája.

[-NoVa-]

[geezmo]

Ha hülye voltam és vettem egy integrált kormánycsapágyat olyan vázhoz amibe nem az kell, akkor dobhatom el és vehetek másikat, vagy létezik valamilyen átalakító amivel bele tudom applikálni?

[-NoVa-]

Ha a váz képes félintegrált kormánycsapágyat fogadni, akkor a fejcsõ kicsit nagyobb a szokásosnál, és egy betételemmel megy bele a kormánycsapágy. Ha ilyen vázad van, akkor kétféle betételemet kaptál hozzá / kellett volna kapnod. Ha nincs semmiféle betételem, akkor vidd vissza a boltba, ahol vetted, valószínûleg visszacserélik ha elmagyarázod mi a gond, és visszaveszik, beszámítják egy normálba.


Fixi project halad, tud nekem valaki egy outi fixi agyat? Vagy legalább single speedet? Örök hála, és köszönet. Fort váz még várat magára, de lehetõleg nem sokat.

Message powered by

[blash]

Idézet: -NoVa- - Dátum: 2005. jún. 11., szombat - 0:24

[...] Fixi project halad, tud nekem valaki egy outi fixi agyat? Vagy legalább single speedet? Örök hála, és köszönet. Fort váz még várat magára, de lehetõleg nem sokat.

Message powered by

Vegye' ketezerote' B+ ho'tgagyi fixi patya agyat, sze'p fos Quando porzaro kupakkal. Az allithato mindenfele papucs szelesseghez. De ne varj sokat, talan egy telet kibir

Ja, nova, be vagy baszva? Vagy mi ez a hozzaszolas vegen?

Idézet: lekvar

kontrafékes single speed ha yólnézem?

Aha, persze. Ez inkabb orokhajtos, fixi agy. De ez nem zarja ki azt, hogy az egysebesseges kontras agyat, sot sihano agyvaltokhoz is lehet kontras szereleket venni.

Szerkesztette: blash 2005. 06. 11. 00:38 -kor

[-NoVa-]

Idézet: blash - Dátum: 2005. jún. 11., szombat - 1:33

Vegye' ketezerote' B+ ho'tgagyi fixi patya agyat, sze'p fos Quando porzaro kupakkal. Az allithato mindenfele papucs szelesseghez. De ne varj sokat, talan egy telet kibir

Olyat holmerrefelé kapni?

[fram]

Blash, látom, finomítottál

Idézet

A hozzászólást -blash- szerkesztette a következõ idõpontban: 2005. jún. 11., szombat - 1:38

Mondjuk a lekvár mindent üt 

Szerkesztette: fram 2005. 06. 11. 00:56 -kor

[blash]

Idézet: -NoVa- - Dátum: 2005. jún. 11., szombat - 1:55

Olyat holmerrefelé kapni?

Szinte barhol. De peldaul a Hajti-pajti boltban (Lonyai es Matyas utca sarkanal) vagy a Luongoban is, peldaul.

[-NoVa-]

Na, akkor mindjárt lesz fixim. Tutkóság. Danke. Már csak a váznak kell valami emberi szín.

[blash]

Van keped rola?     Marmint vettel palya vagy hatul toltos vazat? Oke-oke, majd keresgeljek a topikban :\

De ne varj sokat ettol az agytol, az ara huen tukrozi a tartossagat...


fram: hehe, koszi   Hisz ober a fo"lekva'r. 

Bar en is, hisz mostanaban alig tekereszek. Mult het penteken mentem egy 3H-at az eszesz brigaddal. Tokre elveztem, hogy aze' felfele' mindenhol el tudtam lepni, jo-jo, nem voltak jo eroben, s nem volt ott Denes sem :Р Es felfele tobbszor begorcsoltek a combjaim. Tokre jo volt azzal a darabos mozgassal felmenni   

Es sikerult talalnom me'g nalam is lassabb (lefele) delikvenst, Arpi szemelyeben  

Szerkesztette: blash 2005. 06. 11. 01:41 -kor

[-NoVa-]

Még nincs váz, lett volna egy Bianchi, csak a papucs... Meg egy olmo vázra is most mondtam nemet hasonló okokból.  De van nyeregcsövem, biztos alap Pont akkora, mint ami egy bizonyos vázba kell...


[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]

[fram]

Idézet: blash - Dátum: 2005. jún. 11., szombat - 2:35

fram: hehe, koszi   Hisz ober a fo"lekva'r. 

Bar en is, hisz mostanaban alig tekereszek. Mult het penteken mentem egy 3H-at az eszesz brigaddal. Tokre elveztem, hogy aze' felfele' mindenhol el tudtam lepni, jo-jo, nem voltak jo eroben, s nem volt ott Denes sem :Р Es felfele tobbszor begorcsoltek a combjaim. Tokre jo volt azzal a darabos mozgassal felmenni   

Es sikerult talalnom me'g nalam is lassabb (lefele) delikvenst, Arpi szemelyeben  

Ezen a héten én sem, mondjuk havazás volt + idõjárás is szopó volt.

[blash]

En megelegednek a specko Langsterrel is   Mind a palya, mind a nem palya valtozattal is. Szoval mindkettovel  :Р

[blash]

Keresgeltem a levelezesemben, s raakadtam erre a regi (1999. aprilis 15.) Montis listas levelre. Ami erdekes, igy pont hat evvel kesobb: sok minden nem valtozott. Illetve egy valami, helyesebben valaki, a megkerdezett szemely. Nyugodjon bekeben Kohalmi Istvan.

A levelben szereplo link mar nem el, igy hat ezutan ide is bekopizom:

Idézet: Montis levlista - Dátum: elso resz @ 1999.04.15. csutortok

hali!

bocs, ez egy hosszabb level, raadasul nem is en irtam..

ekezeteket nem szedtem ki, akinek nem jonnek at:
internetto.hu/cikk3/bicaj/hetker

szoval az internetto-rol masoltam ki. a lenyeg:

!!!!!!A városi kerékpározásról, annak nehézségeirõl szól az MTV2 Mélyvíz címû mûsora április 15-én. !!!!!!

aki netkozelben lesz, az irjon szorgalmasan!

ime, a cikk.

----------------------------------------------------------

A meghívottak között lesz Kõhalmi István is, a Városi Biciklizés Barátai Egyesületének elnöke is. Vele beszélgetünk el azokról a problémákról, amelyekel mint aktív biciklista és mint egy civil érdekvédõ szervezet vezetõje nap mint nap szembesül.


Miért alapították az egyesületet?

- Ennek a története 1993-ig nyúlik vissza, mikor egy szûk baráti társaságban megérlelõdött az a gondolat, hogy szükség lenne egy olyan társadalmi szervezetre, aminek az a célja, hogy a fõvárosban megteremtse a balesetmentes, környezetbarát közlekedés feltételeit. A balesetmentességet azért hangsúlyozom, mert az eddig megépült kerékpárutak nagy többsége ennek az elvárásnak nem felel meg.

Annak idején, mikor megalakultunk, mindössze huszonegynéhányan voltunk. Mára az egyesület taglétszáma meghaladta az 1300-at, a fõvárosban pedig körülbelül 500- an vagyunk. Céljaink közé tartozik a zöld területek megtartása, és minden olyan dolog ellen küzdünk, ami rontja a fõváros környezeti álapotát – értem ez alatt a természetes és mesterséges környezetet egyaránt. Nekünk, mint civil szervezenek az a feladatunk, hogy tegyünk valamit a lakosságnak azért a részéért, amely úgy gondolkodik, mint mi, tehát elsõsorban a tömegközlekedést veszi igénybe, gyalogol, vagy szeretne kerékpározni, csak nincs rá módja, nincs lehetõsége. Igy aztán kapcsolatot teremtettünk a fõvárossal, azon belül is a Közlekedési Ügyosztállyal, több minisztériummal és nagybefektetõkkel, melyek vagy döntéshozóként, vagy kivitelezõként vesznek részt a városi forgalom kialakításában. Ezek közül megemlíteném a BKV-t, mely a városon belüli tömegközlekedés tekintetében komoly partner, és a MÁV-ot, mint az elõvárosi útvonalak jövõbeli létrehozóját.


Van együttmûködési készség az említett közigazgatási szervekben, vállalatokban?

- Változó. Azt is úgy kellett kilobbyzni, hogy a fõvárosi önkormányzatnak legyen kerékpáros munkacsoportja. Ki kelett lobbyzni, hogy legyen az önkormányzatnál egy olyan kolléga, akinek az a munkaköre, hogy az ezzel kapcsolatos teendõket elintézze.


Bele tudnak szólni az érdemi döntésekbe? Mi módon hallathatja az egyesület a szavát a Fõvárosi Önkormányzatnál?

- A véleményünket mindig is kikérték, de hogy aztán menyire fogadták meg, az már egy másik történet. A helyzet a következõ: minden nagyformátumú, komolyabb döntés elõtt konzultálunk - az önkormányzat összehív egy ülést, és oda meghívják a fõváros állami, társadalmi szerveit, a rendõrségtõl kezdve a BKV-n át, egész a hadseregig. Ezeken az üléseken mi is ott vagyunk, hallatjuk is a véleményünket, de a döntést magát már nélkülünk hozzák meg: mi is utólag értesülünk arról, hogy mit fogadtak el a javaslatainkból, és mit nem.


Tehát csak véleményezési lehetõségük.

- Pontosan. És rendszerint a véleményünk homlokregyenest ellenkezik a fõváros illetékeseivel a tekintetben, hogy mi az elsõ perctõl kezdve azon az állásponton vagyunk, hogy “igen, minél elõbb és minél gyorsabban épüljön meg a fõváros kerékpárút-hálózata, de ne a gyalogosok rovására.” Ez nagyon fontos szempont.


Úgy látja, hogy a gyalogosok rovására bõvítik a kerékpárutak hálózatát?

- Teljes mértékben. Bátran kijelenthetem, hogy a kerékpárutak 75-80%-át a járdákra telepítették, ami rengeteg gondot okoz, hiszen ezáltal nagyon megnõ a balesetveszély. Szerintem elhibázott döntés volt, mintha csak azt mondták volna magukban: nem veszünk el az autósoktól területet, hanem oidaadjuk a kerékpárosoknak a járdát, aztán lesz, ami lesz. Ezáltal mi történt? Két környezetbarát módon közlekedõ csoportot uszítottak egymás ellen – kezdjünk, amit tudunk, egymással. Az így teremtet helyzet pedig kritikus, néha bizony tettlegességig is fajul. Sõt, tavaly nyáron még egy haláleset is történt a budai oldalon, a Batthiány térnél, amikor egy külföldi kirándulócsoporthoz tartozó 14 éves gyermeket elütött egy biciklista, de úgy, hogy a szerencsétlen gyermek egy hétig kómában volt, aztán meg is halt.


Mit szól mindehhez az önkormányzat? Az elõbb említett egy kollegát, akinek csak az a dolga, hogy a kerékpárosok ügyes-bajos dolgaira megoldást találjon.

- Nos igen, gyakorlatilag õ az összes, városi kerékpározással kapcsolatos téma felelõs elõadója. Tanácsosi beosztásban tevékenykedik, a pontos titulusa az, hogy kerékpáros referens. Jelenleg Tõkés Balázs tölti be ezt a posztot, de komoly gondjaink vannak vele, mert az utóbbi egy esztendõben egyetlen ülést sem hívott össze, ami azért baj, mert nem állhat abból egy civil szervezet és egy önkormányzat együttmûködése, hogy idõnként levelet váltanak egymással. Nagyon fontos a személyes kapcsolat, hogy az ember személyesen el tudja mondani, hogy hol szorít a cipõ, mit kellene megoldani. Így aztán jelenleg nem állunk túl jó viszonyban a közlekedési ügyosztállyal. Persze lehet, hogy ennek az áldatlan állapotnak a kialakulásához az is hozzájárult, hogy egy éve elkerült az önkormányzatról a volt közlekedési ügyosztályvezetõ és azóta csak ideiglenes megbízott van, akinek, úgy látom, kisebb gondja is nagyobb a kerékpárút- fejlesztésnél. De szerintem elsõsorban a fõvárosi közgyûléssel vannak a bajok, azokkkal, akik évrõl évre meghatározzák a kerékpárutak fejlesztésére költhetõ pénz mennyiségét.


Ez idén mekkora összeg?

- Amit én most a napokban megjelent cikkekben olvastam, abban Demszky úr úgy nyilatkozott, hogy 250 millió forint jut 1999-re.


Ez sok vagy kevés?

- Ez önmagában véve nem lenne túl kevés, de azért nem is lenne elég. És ráadásul úgy tudom, hogy valójában csak 100 millió forintot különítettek el erre a célra, de ezt talán inkább Tõkés úr tudná megmondani, Bárhogy is, de tudomásom szerint erre az évre csak 100 milliót irányoztak elõ. Ha a 250 millió igaz, az valamivel több, de semmiképpen sem elég arra, amit már évekel ezelõtt elhatároztak, nevezetesen hogy 2000-ig 350 km kerékpárútat építenek Budapesten. Ehhez évente legalább 4-500 millió forint kellene, ami, ha belegondolunk, nem is olyan nagy pénz, hiszen csak 1 km kerékpárút megépítése is 15 millió forintba kerül. Gondolom, most az is hozzájárult az anyagi elmaradáshoz, hogy a fõváros húszmilliárd forintot félretett a 4. Metróra.


Lehet. És eddig hány km kerékpárút épült Budapesen?

- Jelenleg 115-nél tartanak, és ez is öt év alatt készült el. Szomorú álapot.


Miért? Ez a 115 km kevés?

- Nagyon kevés, és az igazi problémát az jelenti, hogy nem összefüggõ. Óriási kihagyások vannak közötte, úgyhogy, ha valaki elindul egy úton, akkor az elõbb- utóbb elfogy alóla, és máris az autóutaknak fordíthatja a kormányát.


Melyik a leghosszabb összefüggõ kerékpárút Budapesten?

- A budai kerékpárút, körülbelül 20 km hosszú. Ez már elég tekintélyesnek számít, és talán ez a leg kihasználatabb is, bár sok szempontból egyálatlán nem a legjobb, de tudja, úgy vannak a kerékpárosok vele, hogy ahol létesül egy kerékpárút, azt azonnal használatba veszik.


Azt olvasom a honlapjukon, hogy egyik céljuk az \"autós szemlélet megváltoztatása\". Mit értsünk ez alatt?

- Igen. Tavaly kezdtük a BKV-autóbuszok oldalán hírdetni a nézeteinket. Tulajdonképp ez egy tudatformáló munka, látványos feliratokkal próbálunk hatni, és fehívni az autósok figyelmét arra, hogy van más módja is a közlekedésnak. Ezen kívül van még legalább háromféle szórólapunk is, mind azt a célt szolgálja, hogy közeleb hozza egymáshoz a kerékpásor és az autós társadalmat. Van például egy olyan kártyánk, amit kifejezetten azoknak az autósoknak szánunk, akik elõsegítik a biciklis közlekedést. De van egy másik, nagyobb szórólapunk, ami arról szól, hogy hogy és mint rontja az autó – nem az autós! – a fõváros levegõjét, és hogy kérjük és javasoljuk, hogy próbálja meg töbet igénybe venni a tömegközlekedést. Természetesen nem azt kérjük, hogy holnap pattanjon a nyeregbe, mert ez az egyedül üdvözítõ megoldás, de legalább váltson tömegközlekedésre, és ne autóval járjon.


Mit gondol, mekora lehet ezeknek a szórólapoknak a hatása?

- Nem becsülöm túl a hatásukat, de hát nincs más lehetõségünk. Megpróbálunk a magunk egyszerû, szerény módján közelíteni feléjük. Persze a figyelemfelkeltésért a fõváros tehetné a legtöbbet, meg média. De azt is kilobbyztuk, hogy a jövõben látható legyen egy reklámunk, ami a mindennapi kerékpározás pozitív oldalát próbálja bemutatni.


Ezt a “lobbyzást” már sokadszorra említi. Hogy tudnak önök “lobbyzni”, ha - mint említette-, nem éppen felhõtlen a kapcsolatuk a kerékpáros referenssel?

- Valóban. Szívós munkával érjük el, amit akarunk: ha tízszer azt mondják, hogy nincs pénz, akkor mi tizenegyedszere is odamegyünk, és azt mondjuk, hogy márpedig szükség van rá. Mindamellett jól tudom, hogy elsõsorban a fejekben kéne elintézni a változást, nem hiszünk ugyanis a tiltásban, mint egyedüli megoldásban. Következetesen rá kéne vezetni az embereket a környezetbarát közlekedésre. Meg kell ostromolni az agyakat. A fõvárosnak el kéne köteleznie magát amellett, hogy mondjuk 2003-ig teljesen átadja a helyét a környezetbarát közlekedésnek a jelenlegi – elõször a tömegközlekedésnek, aztán a kerékpáros- és gyalogos közlekedésnek. És minden módon, adminisztratív módon is, háttérbe kéne szorítani az autós közlekedést, hisz mindannyiunk egészsége ezt kívánná. De sajnos nem ez a tendencia, eddig minden kényelmi megoldás az autós közlekedést segítette elõ. A lámpák, a sávok, a KRESZ felépítése. Olyan helyzetbe kéne az autósokat hozni, hogy rájöjjenek, hogy más módon kéne közlekedniük.


Konkrétan milyen adminisztratív lépésekre gondolt?

- Ahhoz, hogy a KRESZ kerékpár-baráttá váljon, rögtön autókorlátozó szabályokat kell alkotni. Tehát ha az egyik oldalt támogatom, akkor a másik oldalt viszont kellemetlen helyzetbe hozom.


Nem lehet úgy megoldani, hogy ne sérüljenek sem az autósok, sem a kerékpárosok érdekei?

- Nagyon nehéz volna. De már csak ahhoz is, hogy ezt megbeszélhessük egymással, biciklisták és autósok, ehhez is találkoznunk kéne. Komáromi alezredes úr, a BRFK Közlekedésbiztonsági Osztályának fõnöke nagy ellensége a tömegközlekedésnek. Most például õ tiltatta be a Föld Napja-i megmozdulásunkat, de hál`Istennek azóta már újból jóvá van hagyva. De az is igaz, hogy nagyon meg kellett küzdenünk érte. Az a probléma, hogy az alezredes úr borzasztóan autópárti, és hihetetlenül elfogult, olyanyira, hogy a tömegközlekedést kifejezetten gyûlöli – ezt elmondta a TV nyilvánossága elõtt is. Nem tudom józan ésszel felfogni, hogy hogy bízhattak egy ennyire felelõs posztot egy ilyen emberre.


Talán térjünk vissza a KRESZ-re!

- Térjünk, de azt azért még elmondanám, hogy most fogjuk eljuttatni a levelünket a hazánk Európai Úniós csatlakozását vizsgáló bizottsághoz, illetve ennek magyarországi vezetõjéhez, és ebben a levélben megírjuk, hogy addíg, amíg Magyarország nem tesz eleget a környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeinek, addíg semmiképp ne vegyék fel az Európai Unióba. A környezetpolitika megbukott, ez már nyilvánvaló, Pepó miniszter úr munkája szinte semmitmondó. Ez gyakorlatilag osztályismétlést jelent az országnak. Viszont azokban az országokban, ahol belátták, hogy igenis a kerékpáros közlekedés mindenkinek jó, az autósnak is, hiszen neki is van gyereke, aki kerékpárt használ, és beszívja közben a szmogot, ott módosították a szabályokat. Például, az egyirányú utcákban az autók csak egy irányban járatnának, de az utca végén ki van téve a tábla, amin az áll, hogy “kivéve kerékpár”. Hollandiában, Ausztriában, Angliában sokkal jobban kihasználják a közlekedési szabályozás lehetõségeit. Például az autók számára táblával teszik egyértelmûvé, hogy biciklik is közlekednek az adott úton.


Csak ennyirõl lenne tehát szó? Kiteni a megfelelõ táblákat?

- Természetesen nem, de valahogy fel kell hívni az autósok figyelmét a kerékpárosokra. Ez után jöhetne a következõ lépcsõfok, vagyis az, hogy a többsávos utakon csökkentenék az autósávok számát, és egyet megkapnának a kerékpárosok. Ahol nincs több sáv, ott szûkíteni lehet az autósokét, és kerékpárnyomot lehet festeni az út szélére. Ez olyan rendszerrel mûködik, hogy amikor éppen nincs a közelben biciklista, akkor az autós is ráhajthat a kerékpárnyomra, de amikor használják éppen, akkor az autónak ki kell kerülnie. Természetesen figyelni kell a sávok szélességére. Vannak azonban további eszközök is. Az említett országokban például úgy lassítják a keresztezõdésekben a forgalmat, hogy megemelik az utak szintjét, ezért az autósnak le kell lassítania, ha át akar haladni a keresztezõdésen. Ez persze nem összekeverendõ a fekvõrendõrökkel. Hatékony módszer a körforgalom bevezetése is, hiszen ott sem lehet nyílegyenesen átszáguldani. Ez fontos dolog, mivel minél nagyobb a sebességkülönbség az autós és a kerékpáros között, annál nagyobb veszélynek van kitéve az utóbbi.

De mi már annak is örülnénk, ha csak a fõutvonalakon, de bevezetnék végre ezeket az intézkedéseket.


Milyen a rendõrök hozzáállása a kerékpárosokhoz?

- Az utcai rendõr nem foglalkozik velünk, egyedül Komáromi úrral vannak komoly gondjaink. A közrendõrök akár még a kisebb szabálytalanságok fölött is szemet húnynak.


Na és az autósok hozzáállása?

- Vegyes. Vannak olyanok, akik nem törõdnek senkivel-semmivel, és száguldanak az utakon, és vannak, akik bár sietnek, de azért nem agresszívek. És aztán persze találni teljesen korrekt embereket, akik inkább átmenek a másik sávba, csak hogy a biciklistát ne sodorják veszélybe. Ha százalékosan akarom megadni, akkor az autósoknak mondjuk a 60%-a tisztességesen viselkedik, nem szorítja le a kerékpárosakat. Inkább a fiatalabbak viselkednek vadabbul. Az én fejemhez már vágtak egy vekni kenyeret is.


Mennyire veszélyes manapság kerékpárra szálni Budapesten?

- Meglehetõsen.


Hány aktív kerékpáros van Budapesten?

- Az összközlekedés 1,5-1,7%-át teszik ki a biciklisták. Ez körülbelül 35- 40,000 ember lehet májustól októberig, míg a téli idõszakban körülbelül 10,000- en biciklizhetnek rendszeresen.

----------------------------------------------------------

hajra, tekerj!
robi.

[blash]

Idézet: RTL Klub Híradó @ 2005-06-11 17:05:30

Meztelenül az olaj ellen - Jobb kerékpárutakat is követeltek



Több tucatnyi meztelen biciklista tiltakozott a nyugati társadalmak "olajfüggõsége" ellen Madridban. A demonstráció résztvevõi meztelenségükkel azt akarták kifejezni, mennyire kiszolgáltatottak és sebezhetõk a kerékpárosok a forgalomban az autósokkal szemben.

A szervezõk internetes honlapjukon jobb kerékpárutakat is követeltek. Véleményük szerint a Nyugat egészségtelen függõségben él az olajipari óriáscégekkel.

A járókelõk tapssal köszöntötték a pucér biciklistákat a spanyol fõvárosban.

Szerkesztette: blash 2005. 06. 11. 17:59 -kor