[SFIJ]

Idézet: JonesC - Dátum: 2005. jún. 6., hétfõ - 10:05

Te, a link ott van eggyel feletted, és amúgyis errõl beszél a topikban mindenki már mióta.

JonesC az a HWSW-n a szokas, hogy a cikkiro maga jelenti be a topicban a cikket. Szvsz ezzel nincs semmi baj, csak 1 szokas es nemis tul rossz.

Szerkesztette: SFIJ 2005. 06. 06. 10:09 -kor

[SFIJ]

Idézet: II|II - Dátum: 2005. jún. 6., hétfõ - 10:07

A Mac szerver "képességei" (helyesebb lenne képtelenséget írni - s ennek nem az IBM proci az oka...).
A gyengeség oka a "kiválló" szoftvertervezés...

"Mellesleg" a "zug földalatti garázscég" sem áll jobban az ígéretei teljesítésével a GHz-ek terén mint az IBM... 

II/II ebben van igazsag, de a szerversegneg nagyon odabasz a G5 'netburst'-szeu belseje is. Ahogy Rive szokja mondani, szerveren 'konzervativ' programok futnak, mig a G5 iszonyat be van huzva streaming jellegu proggikra. Ez is lehet ok, ami miatt az powermac G5-ok egesz jol szerepeltek az E3-on  :Ð

[Bubu]

Idézet: tocsa - Dátum: 2005. jún. 6., hétfõ - 9:34

Gondolom mindenki olvasta:
Intel processzorokra áll át az Apple

Hát ez kurv@ jó.
Ezek szerint egy év múlva el lehet dobni a mostani miniket?
Vagy 2 platformra fogják kiadni az OS-t? Nem hiszem.

[Krinyo]

Nyilvan ket valtozat lesz az OS-ekbol, meg jodarabig tamogatniuk kell a G4-G5 vonalat is. Elsokent ugyis a kisebb gepekbol lesz Inteles valtozat. Elmeletileg. Este 7-kor kiderul. Remelem lesz online kozvetites a keynoterol.

Krinyo

[JonesC]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. jún. 6., hétfõ - 11:09

JonesC az a HWSW-n a szokas, hogy a cikkiro maga jelenti be a topicban a cikket. Szvsz ezzel nincs semmi baj, csak 1 szokas es nemis tul rossz.

Lehet, de elkésett

[JonesC]

Én továbbra is fenntartom, hogy PPC kompatibilis lesz amit az intel gyártani fog. Na majd meglátjuk. Vak is azt mondta.

[RDaneel_hu]

Idézet: Bubu - Dátum: 2005. jún. 6., hétfõ - 11:15

Hát ez kurv@ jó.
Ezek szerint egy év múlva el lehet dobni a mostani miniket?
Vagy 2 platformra fogják kiadni az OS-t? Nem hiszem.

Édes Istenkém!

Még ki sem derült, hogy milyen procik lesznek azok amelyeket a ZINTEL gyártana.
Én bízom az Apple-ben, sosem a tákolt megoldásokról voltak híresek.

Ha x86 alapú CPU lenne, még akkor is évekig benne lenne az App.package-ben a PPC-kód.
Mint ahogy ma is van jónéhány app amiben ott van a Classic támogatás.
Nem hinném, hogy a fejlesztõknek olyan nagy gond lenne.

A másik, hogy ebbõl Te semmit nem fogsz észrevenni.

[RDaneel_hu]

Idézet: Krinyo - Dátum: 2005. jún. 6., hétfõ - 11:22

Remelem lesz online kozvetites a keynoterol.

Tényleg ha valaki tud majd linket, tolja be ide... 

[SFIJ]

Idézet: JonesC - Dátum: 2005. jún. 6., hétfõ - 10:24

Én továbbra is fenntartom, hogy PPC kompatibilis lesz amit az intel gyártani fog. Na majd meglátjuk. Vak is azt mondta.

JonesC lehet, hogy az Intel megkapja a PPC jogokat, csak tod kb 3-4 ev, mire elkeszul az elso mukodokepes processzor. Eselyesebb az, hogy benne lesz a gepekben egy 1.4-es G4 a legacy PPC kodok futtatasara.

[H.Andras]

Idézet: RDaneel_hu - Dátum: 2005. jún. 6., hétfõ - 9:53

Tényleg ha valaki tud majd linket, tolja be ide... 

Nem lesz online kozvetites. Majd par oraval a vege utan kirakjak a felvetelt.

[II|II]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. jún. 6., hétfõ - 11:13

II|II ebben van igazsag, de a szerversegneg nagyon odabasz a G5 'netburst'-szeu belseje is. Ahogy Rive szokja mondani, szerveren 'konzervativ' programok futnak, mig a G5 iszonyat be van huzva streaming jellegu proggikra. Ez is lehet ok, ami miatt az powermac G5-ok egesz jol szerepeltek az E3-on  :Ð

Azért annyira nem szörnyû az IBM PPC 970FX belseje:
- felépítés
- fõbb tulajdonságok
- szintetikus tesztek.

Amit sajnálok, hogy kimaradt a cikkbõl: G5-ös rendszer valamilyen linux konfigurációval...

Ui: valaki említette, hogy az Apple tervezi a chipsetet, látszik... (a táblázat RAM Random Access (ns) oszlopa érdekes)

Szerkesztette: II|II 2005. 06. 06. 11:00 -kor

[SFIJ]

Idézet: RDaneel_hu - Dátum: 2005. jún. 6., hétfõ - 10:49

Ha x86 alapú CPU lenne, még akkor is évekig benne lenne az App.package-ben a PPC-kód.
Mint ahogy ma is van jónéhány app amiben ott van a Classic támogatás.
Nem hinném, hogy a fejlesztõknek olyan nagy gond lenne.

RDaneel_hu mivel a szofferiparban dogozom joideje, nos elmondjhatom, hogy ahany kulonbozo target van, a szoft I&V (integration & verification) koltsegei annyiszorozodnak. Az I&V koltseg egy szoffer fejlesztesi aranak ugy 40-50%-a. Szal egy ilyen moka akar 30%-kal dragulo szoftokat is eredmenyezhet...

[Krinyo]

Kicsit gorbe, kicsit gurba, de az o gyerekuk, buszkek lehetnek ra.

Krinyo

[SFIJ]

Idézet: II|II - Dátum: 2005. jún. 6., hétfõ - 10:59

Azért annyira nem szörnyû az IBM PPC 970FX belseje:
- felépítés
- fõbb tulajdonságok
- szintetikus tesztek.

Amit sajnálok, hogy kimaradt a cikkbõl: G5-ös rendszer valamilyen linux konfigurációval...

Ui: valaki említette, hogy az Apple tervezi a chipsetet, látszik... (a táblázat RAM Random Access (ns) oszlopa érdekes)

nagyon sok az a 21 stage hidd el. a 300 ns-es RAm latency a p4/xeon 2x-ese. Ez utobbi iszonyat nagy baj szerver eseten.

a memw/memr ertekek jok, tehat a chipsettel semmi baj nincs. itt kerem a cpu vanik elbaszarintva, de nagyon - illetve fotoboltocska pluginek futtatasara vegulis az ilyen cpu teljesen jo  :Ð

Szerkesztette: SFIJ 2005. 06. 06. 11:08 -kor

[JonesC]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. jún. 6., hétfõ - 11:57

JonesC lehet, hogy az Intel megkapja a PPC jogokat, csak tod kb 3-4 ev, mire elkeszul az elso mukodokepes processzor. Eselyesebb az, hogy benne lesz a gepekben egy 1.4-es G4 a legacy PPC kodok futtatasara.

Az AMD megvette az x86 jogokat? És mindig megveszi az aktuális SSE jogokat?

[Yv@n]

Idézet: JonesC - Dátum: 2005. jún. 6., hétfõ - 11:10

Az AMD megvette az x86 jogokat? És mindig megveszi az aktuális SSE jogokat?

AMD és Intel között azért elég régóta keresztlicence szerzõdés van.

[JonesC]

Idézet: Yv@n - Dátum: 2005. jún. 6., hétfõ - 12:19

AMD és Intel között azért elég régóta keresztlicence szerzõdés van.

Értem. Akkor majd meglátjuk.

Szerkesztette: JonesC 2005. 06. 06. 11:22 -kor

[II|II]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. jún. 6., hétfõ - 12:04

nagyon sok az a 21 stage hidd el. a 300 ns-es RAm latency a p4/xeon 2x-ese. Ez utobbi iszonyat nagy baj szerver eseten.

a memw/memr ertekek jok, tehat a chipsettel semmi baj nincs. itt keem a cpu vanik elbaszarintva, de nagyon - illetve fotoboltocska pluginek futtatasara vegulis az ilyen cpu teljesen jo  :Ð

Nem azt mondtam, hogy kevés (bár azért a Netburst architektúránál 39 - igaz ott kb. 30%-kal kisebb a hibás ágbecslés miatti büntetés nagysága), csak azt írtam, hogy a processzor nem feltételez annyira rossz szervertulajdonságot, mint amit a G5 szerver mutatott a tesztben.

Mivel nem a processzormagon van a memóriavezérlõ, ezért igenis a chipset rossz (legalábbis ez a része). Sokkal nehezebb alacsony késést elérni, mint nagy sávszélességet.
Egy példa, hogy mi különbség lehet chipset és chipset között. A K8 architektúránál az AMD integrálta a memóriavezérlõt a processzormagba, ezért sincs akkora szórás a teljesítményben a különbözõ chipsetekre épülõ megoldások között (nem úgy mint régebben, amikor a chipsetek jelentõs mértékben befolyásolták a rendszer teljesítményét, s  egy-egy generációváltás csodákat tett...).

Szerkesztette: II|II 2005. 06. 06. 11:52 -kor

[SFIJ]

Idézet: JonesC - Dátum: 2005. jún. 6., hétfõ - 11:10

Az AMD megvette az x86 jogokat? És mindig megveszi az aktuális SSE jogokat?

a 486 koruli kenyertoreskor vette meg a jogokat. az athlonig 4 eves ut vezetett az AMD-nel. ha az intel +kapja a ppc jogokat, akkor az elso tisztesseges core 2009-2010-ben lenne meg...

[SFIJ]

Idézet: II|II - Dátum: 2005. jún. 6., hétfõ - 11:49

Nem azt mondtam, hogy kevés (bár azért a Netburst architektúránál 39 - igaz ott kb. 30%-kal kisebb a hibás ágbecslés miatti büntetés nagysága), csak azt írtam, hogy a processzor nem feltételez annyira rossz szervertulajdonságot, mint amit a G5 szerver mutatott a tesztben.

Mivel nem a processzormagon van a memóriavezérlõ, ezért igenis a chipset rossz (legalábbis ez a része). Sokkal nehezebb alacsony késést elérni, mint nagy sávszélességet.
Egy példa, hogy mi különbség lehet chipset és chipset között. A K8 architektúránál az AMD integrálta a memóriavezérlõt a processzormagba, ezért sincs akkora szórás a teljesítményben a különbözõ chipsetekre épülõ megoldások között (nem úgy mint régebben, amikor a chipsetek jelentõs mértékben befolyásolták a rendszer teljesítményét, s  egy-egy generációváltás csodákat tett...).

ezt szerintem az ars technologiae-ben kene folytatnunk, de mind1.

2 fele koncepico van:
-komponens model: memvezerlo a chipsetben
-"tailor made" model: memvezerlo a processzorban

az utobbi nagyon jo latency-ket produkal, csak determinal egy memtipust mindorokre, ammen, ezert a nagy brand cegek nemszeretik.
az itanium se IMC-vel gyun, cserbe beleganytak egy 9megas L3$-et hogy ne a busz fogja meg a procc-t.

a chipset nem rossz azert mert a memvezerlo benne van. a chipset a procc buszara csatlakozik es azt csinalja amit kell neki. ha a cpu-naks zeparalt membusza van akkor a chipsetben nincs memvezerlo. a hires 'generaciovaltas' cimu anados elemny kapcsan ne felejtsd azer el, hogy a 'masodik generacios' visa/sis szamai azert lettek _eredendoen_ szebbek, mert az amd igazitott egy pottyet az EV7 alapu buszon. khmm ooo jeee. elis jutunk akonkluziohoz: a procc busza jelentoset dob vagy ront a mem hozzaferes kesleltetesen/sebessegen a 'komonens modell' eseten.


pipe length: nos a northwood-nak (elozo generacios p4) pontosan 20 stage-es pipe-ja volt es hidd le nekem ill. minden linux szerver uzemeltetonek hogy a tbreda/tbredb/barton athlonok ugy szarra vertek linuxos szerver boxokan a nw-okat, hogy fajdalmas volt nezni.

Szerkesztette: SFIJ 2005. 06. 06. 12:10 -kor