HeatPipe és rejtelmei Hp házilag!
#221
Elküldve: 2005. 04. 21. 01:27
Nem értem ezt a vizalat szívom ki metódus lényegét-értelmét. Miért a vizet kell kiszívni? Egyszerűen kevesebb vizet teszel bele. A vákum a lényeg!
Ha a csöben forralom a vizett 100 fokon, felette telítet gőz alakul ki és ekkor lezárom a csövet. Ebben az esetben 30 fokon mekkora lesz a nyomás?
#222
Elküldve: 2005. 04. 21. 08:03
Idézet: DrHIL - Dátum: 2005. ápr. 21., csütörtök - 0:27
Nem értem ezt a vizalat szívom ki metódus lényegét-értelmét. Miért a vizet kell kiszívni? Egyszerűen kevesebb vizet teszel bele. A vákum a lényeg!
Ha a csöben forralom a vizett 100 fokon, felette telítet gőz alakul ki és ekkor lezárom a csövet. Ebben az esetben 30 fokon mekkora lesz a nyomás?
eccccceru fizika. a vizet jobban lehet szivattyuzni mint a levegot.
#223
Elküldve: 2005. 04. 21. 10:33
Idézet: DrHIL - Dátum: 2005. ápr. 21., csütörtök - 2:27
Nem értem ezt a vizalat szívom ki metódus lényegét-értelmét. Miért a vizet kell kiszívni? Egyszerűen kevesebb vizet teszel bele. A vákum a lényeg!
Ha a csöben forralom a vizett 100 fokon, felette telítet gőz alakul ki és ekkor lezárom a csövet. Ebben az esetben 30 fokon mekkora lesz a nyomás?
Igen, a vizet jobban lehet szivattyúzni, mint a levegőt.
És még egy fontos dolog: igy garantáltan levegőmentes lesz a cső!
Azonkívűl a másik ok, az hogy a visszacsapó szelep jobban zár (tömít), ha mindkét oldalán viz van.
Több fecskendő vizet kell kiszivatni (az elején a cső tele van vizzel!) a fecskendővel a csőből, ezért többször le kell venni a visszacsapó szelep mögül a fecskendőt (vissza kell tolni), -ez idő alatt a visszacsapó szelep zárja a vákuumot. Ha a visszacsapó szelep mindkét oldalán viz van, akkor jól zár, de ha az egyik felén (pont a külsőn) levegő van, akkor nem olyan jól. Legalábbis az a visszacsapó, amit szintén egy pumpa tömlőjéből vettem ki a gyorscsatlakozóval együtt.
A harmadik, és talán leg lényegesebb ok:
nekem a cső végét egy sima autógumi szelep zárja le, - erre csatlekozik a pumpa tömlőről leszedett gyorscsatlakozó, mögötte a visszacsapó szelep, majd a fecskendő.
Amikor leveszem a gyorscsatlakozót a szelepről, akkor egy pillanatra nyitva van a szelep.
Szerintem az alatt a rövid idő alatt, amig nyitva van a szelep jobb, ha viz alatt van, mert a viz nehezebben megy át a szelepen, - nehezebben - mint a levegő, és épp ezért kevesebb is.
Szóval kevésbé csökkenti a vákkumot a kevés visszafolyó viz, mint ha valamival több levegőt szívna vissza.
Ráadásul ha annyival több vizet szivatok ki a fecskendővel, mint amennyit kb visszaszív a cső a csatlakozó levételekor, akkor pont a megfelelő mennyiségű viz marad a csőben.
Mondjuk, ha vékonyabb lesz a cső, és sima (fogóval) összeszorítással, majd forrasztással zárja la valaki, akkor az utolsó ok értelmetlenné válik.
Veriakilis
#224
Elküldve: 2005. 04. 21. 10:35
Idézet: aurum - Dátum: 2005. ápr. 21., csütörtök - 9:03
Nem Te írtad még jó régen a Prohardware heatpipe fórumába a forralásos módszert a vákuumra?
Ott is Aurum néven.
#226
Elküldve: 2005. 04. 21. 11:02
Idézet: Hank - Dátum: 2005. ápr. 20., szerda - 20:27
Hank
Ezt szintén a prohardware hp fórumából való:
'ngabor2:
Forráspontcsökkentőnek épp elég a vákuum. Labor ökölszabály, hogy ha a nyomás a felére csökken, akkor a forrpont 15 fokot csökken. Tehát
1 bar: 100 °C
0,5 bar: 85 °C
0,25 bar: 60°C
0,125 bar: 45°C,
0,0625 bar: 30 °C, és ez már elég tisztességes hűtés, bár még bőven lehet ezalá menni. Legalábbis nyomásban, szobahőmérsékleten kb. 10 mbar a víz tenziója, tehát 0,01bar az ''elvi'' határ.'
#227
Elküldve: 2005. 04. 21. 13:46
Akkor, ha a cső és a viz 1C fokos, vagy akkor ha 40C fokos?
#228
Elküldve: 2005. 04. 21. 14:27
Sztem a hőtágulás lehetne rá befolyással, ha jelentős lenne ekkora deltaT-nél, szal pl. 1°C-nál kisebb a térfogat, mint üzemi hőmérsékleten, de nem számottevő ez. Illetve mégis: lefagy a kezed

Mi lenne, ha a cső térfogatánál nagyobb fecskendőt szereznél be a víz kiszívásához, így nem kellene többször csatlakoztatni, hanem kiszívsz egyszerre pontosan amennyit kell.
Üdv
#229
Elküldve: 2005. 04. 21. 14:35
Felvilágosított a klímás ismerős a forrasztásból.Régóta használok lágyforrasztást,de nem tudtam hogy kismértékben porózus a forrasztás minősége.Magyarán ereszt,és pár hónap után a vákuum tovaszáll

Szóval kísérletnek jó a lágyforrasztás,de végleges csőnél kötelező a keményforrasztás.Ipari ezüstel és gázlángal kell forrasztani.
Hank
#230
Elküldve: 2005. 04. 21. 15:08
Idézet: Hank - Dátum: 2005. ápr. 21., csütörtök - 15:35

Ezt jó tudni!
Van egy barátom, aki bármit megheggeszt nekem , - vasat, rezet rézzel ezüstel, alumíniumot, ingyen.
Írtam feljebb egy kérdést, hogy nem értem, miért nem elég a fecskendős vákuum.
Szerinted?
#231
Elküldve: 2005. 04. 21. 15:19
A többit szerintem megérted,nem kell magyarázni.
Veriakilis kolléga,te pesti gyerek vagy?


Ismerősödnek van vákuumpumpája?
Nagy macera lenne egy intézetvezető tanárral egyeztetni,hogy garázdálkodhassak a laborjukban.

Hank
#232
Elküldve: 2005. 04. 21. 15:23
Idézet: Hank - Dátum: 2005. ápr. 21., csütörtök - 16:19


Ismerősödnek van vákuumpumpája?
Nagy macera lenne egy intézetvezető tanárral egyeztetni,hogy garázdálkodhassak a laborjukban.

Hank
Móri vagyok.
De néha járok Pesten.
Azt a boltot is meg akarom majd nézni, amit Te mondtál: BronzkerBt.
Sajnos vákuumpumpája nincs.
#233
Elküldve: 2005. 04. 21. 15:24
A google-val találtam már olyat is, hogy réz vatta...
#234
Elküldve: 2005. 04. 21. 17:08
http://www.kardoslab...utescsovek.html
A fűtéscső belseje is légüres, majdnem olyan, mint a vákuumos cső. Ezúttal azonban nem a hőszigetelés, hanem sokkal inkább a belül lévő folyadék halmazállapotának megváltoztatása a cél. A fűtéscső belsejében ugyanis kis mennyiségű tiszta víz és egy kis speciális adalékanyag található. Tengerszint magasságban a víz 100 °C-on forr, de egy hegy tetején a forráshőmérséklet 100 °C alatt van. Ez a légnyomáskülönbségnek tudható be.
A fűtéscső belsejében ugyanis kis mennyiségű tiszta víz és egy kis speciális adalékanyag található.
Mi lehet az 'egy kis speciális adalékanyag'?
Talán csak nem a viz forráspontja csökken tőle egy kicsit?
Nem ért valki a kémiához?
#235
Elküldve: 2005. 04. 21. 17:31
A csőben lévő víz szobahőmérsékleten kis labdává formálódik, mint ahogy a higany, amikor szobahőmérsékleten lapos felületre öntik. Ha megrázunk egy fűtéscsövet, hallhatjuk, ahogy a vízlabda csörög benne. Habár ez csak víz, mégis úgy hangzik, mintha egy darab fém csörögne belül.
Először azt hittem, hogy a szelep csörög, - a vákuum rángatja vissza, és közben meg is szökik.
Érdekes, hogy a viznek olyan hangja van, mintha egy fémdarab ütközne a cső falának!

#236
Elküldve: 2005. 04. 21. 20:13
'Ennek a magyarázatnak az alapján nagyon egyszerűnek tűnhet egy fűtéscső. Egy üreges rézcső, egy kis vízzel a belsejében, amiből a levegőt kiszippantották. Jól hangzik, de mindehhez több mint húszféle gyártási folyamatra és szigorú minőségellenőrzésre van szükség.'
Tényleg egyszerű!

20 féle folyamat nélkül is el lehet készíteni házilag!
Szerintem direkt nem készítenek olcsó passzív hűtést heatpipeokkal!
Mi lenne a ventillátorgyárakkal?
Azonkívűl pofátlanul drágán adják a hp-ket.
Nagy tömegben olcsó lehet az előállítása.
Ami max. a legtöbbe kerülhet, az a kapilláris réteg a cső belső felén.
#237
Elküldve: 2005. 04. 21. 20:13
Idézet: Hank - Dátum: 2005. ápr. 21., csütörtök - 15:35
Felvilágosított a klímás ismerős a forrasztásból.Régóta használok lágyforrasztást,de nem tudtam hogy kismértékben porózus a forrasztás minősége.Magyarán ereszt,és pár hónap után a vákuum tovaszáll

Szóval kísérletnek jó a lágyforrasztás,de végleges csőnél kötelező a keményforrasztás.Ipari ezüstel és gázlángal kell forrasztani.
Hank
Csak vigyázz, nehogy ellforrjon a vized a nagy hő hatására!

#238
Elküldve: 2005. 04. 21. 20:15
Idézet: Veriakilis - Dátum: 2005. ápr. 21., csütörtök - 18:08
http://www.kardoslab...utescsovek.html
A fűtéscső belseje is légüres, majdnem olyan, mint a vákuumos cső. Ezúttal azonban nem a hőszigetelés, hanem sokkal inkább a belül lévő folyadék halmazállapotának megváltoztatása a cél. A fűtéscső belsejében ugyanis kis mennyiségű tiszta víz és egy kis speciális adalékanyag található. Tengerszint magasságban a víz 100 °C-on forr, de egy hegy tetején a forráshőmérséklet 100 °C alatt van. Ez a légnyomáskülönbségnek tudható be.
A fűtéscső belsejében ugyanis kis mennyiségű tiszta víz és egy kis speciális adalékanyag található.
Mi lehet az 'egy kis speciális adalékanyag'?
Talán csak nem a viz forráspontja csökken tőle egy kicsit?
Nem ért valki a kémiához?
pl alkohol is csökkenti a forr. pontot, vagyis minden olyan anyag, ami nek alapból 100 fok alatt van a forrpontja.
#239
Elküldve: 2005. 04. 21. 21:02
Idézet: Bali® - Dátum: 2005. ápr. 21., csütörtök - 21:15
Nem hinném, hogy van értelme az alkohol víz keverékének, mert először az alkohol párolog el és csak utána a viz. Mivel csak elegyről van szó az alkotó részek fizikai tulajdonsága változatlan marad.
#240
Elküldve: 2005. 04. 22. 13:32
Vízzel többször sikerült reprodukálnom a csövet.Maradék alkohol a csőben ami elkeveredett a friss vízzel,úgy lerontotta a forrást hogy nem akaróztott sehogy működni.Magyarán még rosszabb is lesz a cső működése alkohol keverékkel.
A csőben lévő vizet fagyasztva tartom,mikor forrasztom a cső végét,ezért nem lesz gond vele(legalább is hidegen tartom).

Hank