Idézet: didyman - Dátum: 2012. 10. 31. 06:24
Nem, nincs gyújtás. A cső hidegen szakadás, azt gyújtás során át kell ütni, ehhez szükséges egy párszáz V-pár kV nagyságú delej. Az ennek hatására kialakuló ív az, ami EM-terhelés szempontjából jelentős, hiszen az ív rövidzár, az áram meredeksége nagy, a generált EM-tér jelentős. A cső ezekután egy rá jellemző égési feszültségen fog üzemelni, nem lesz klasszikus értelemben vett gyújtás, az ionizált gáz a meleg elektródákkal nem igényel már átütést. A freki előtétfüggő, a kompaktok 30-80kHz között akárhol lehetnek.
Ott vagy tévedésben, h létezik egy "égési" feszültség (típustól, hőfoktól, az átionizáltságtól függően valahol 100 és 200 V között) váltóáramú meghajtás esetében emiatt folyamatos ívszakadás-újra épülés van.
Annyi, h a cső melegedésével csökken az indulási (és megszakadási) feszültség, így valamivel kisebbedik a cső által sugárzott jelszint (és színuszosabb a lesugárzott jel).
Jellegére hasonlót sugároz, mint amilyent a fázis hasításos kütyük gyártanak (csak a kilépő oldalon is ott van az ugrás (ívszakadás)).
A klasszikus fénycsőgyújtás folyamata úgy néz ki, h hidegen a higany nagy része le van kondenzálódva. Ezt izzószálas felfűtéssel elkezdik párologtatni, ameddig a csőben levő gázkeverékben már a rendelkezésre álló feszültség mellett ki tud alakulni egy önfenntartó, újra "gyulladó" ív. A hagyományos módszer a bimetallos glimmlámpás megoldás az izzószál áramellátására. Ebben induláskor a bimetall zárja a glimmlámpa két elektródáját. Ameddig a glimmlámpában (a bimetallon átfolyó áram hatására) az a bimetall bontásig felhevül, addig a fénycső is felfűt (ha nem eléggé akkor a glimm visszahül és és új gyújtási ciklus indul). Az indításra rásegít a glimm szakításakor a fojtótekercsen keletkező induktív lökés. Az elektronikus előtéteket Te ismered.
Létezik még a külső elektródás nagyfeszültségű indítás (vaku csövek, xenon és nátriumgőz lámpák).