[SFIJ]

Idézet: Atti - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 13:27

Szóval a Dempsey eredményei az Inteltõl származnak...

jo kerdes hogy ezzel a mutatvannyal a dempsey-ben rejlo max potencialt lattuk, vagyc sak szarnyprobalgatasokat latunk.

[bogdan]

Idézet: hvuk - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 17:17

Miért ne változnának? A slide-on szó sincs arról, hogy melyik Irwindale-hez mérik, tehát logikusan a leggyorsabbhoz kell. Vagy neked van egyéb infód?

ott a pont!

[special]

Idézet: hvuk - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 16:17

Miért ne változnának? A slide-on szó sincs arról, hogy melyik Irwindale-hez mérik, tehát logikusan a leggyorsabbhoz kell. Vagy neked van egyéb infód?

A 3.6-osból számoltam fel az értékeket, úgy jött ki a 100 feletti (118), ezért mondtam, hogy nem számít. Egyébiránt máshol is 3,6-oshoz van viszonyítva a 3,2-es. Mivel a Dempsey konkrétan ismert (70@3,2 ) így meg lehet másféllel szorozni: 105. Ez már konzervatívabb, mint a 118, ugyanakkor ennél lesz gyorsabb Dempsey, valszeg.

Igen, ha azt vesszük, akkkor a leggyorsabb Irwindale-hez kellene hasonlítani, de viszont azt még nem tudjuk, hogy debütkor milyen lesz a leggyorsabb Dempsey. Ráérünk jaunuárban, szilveszter után lehányni az Intelt. Ha nem lesz 3,46, biztosan nem tudja teljesíteni, de a 3,8-ashoz képest inkább 3,6 kellene. De ha az életciklusa végére lesz, akkor még mindig mondhatják, hogy annyit gyorsult.

[bogdan]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 17:32

Egyébiránt máshol is 3,6-oshoz van viszonyítva a 3,2-es.

hvuk pont azt mondja, hogy ha a +88% az ugy van kiszamitva, hogy nem a leggyorsabb chip-et vesszuk, hanem egyel lassabbat (azaz kicsit kozmetikazzuk ugye az ertekeket, hogy szebb szazalek jojjon ki), akkor miert ne lenne pont ugyanigy kozmetikazva a +56% is, azaz ott sem a 3.46-os hoz lesz majd viszonyitva, hanem mondjuk ugyancsak a 3.2-hez (ami raadasul meg jobban is illik az abrahoz!)

persze mindez csak szorszalhasogatas, es kulonben sem tudjuk hol tart majd az AMD 2006H2-ben, talan 65 nanon.. innentol kezdve meddo az egesz kerdes ugyebar.

[special]

2006, az Intel éve?

szedjetek szét, de egyvalakit magammal viszek.

[bogdan]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 17:46

szedjetek szét, de egyvalakit magammal viszek.

VOROS POSZTO?!?

"A processzorgyártó óriás jövõre piacra kerülõ chipjei már mind 65 nanométeres gyártástechnológiával készülnek" -- szerintem a Montecito 90 nanos lesz, nem?

"már mind tesztelés (validáció) alatt kell lenniük, így azokról már viszonylag pontos képe lehet az Intelnek." -- az Itaniumrol is pontos kepe volt?

"FB-DIMM lényegesen jobb teljesítmény karakterisztikával rendelkezik, magasabb sávszélességek elérése mellett a késleltetés sem szökik az egekbe." -- azert ez eleg korulmenyes megfogalmazas arra, hogy a jelenlegi latency hatrany tovabb no..

"A Dempsey várhatóan 3,2 GHz feletti órajelen lép piacra, az elsõ nyilvános tesztek felbukkanása pedig hamarosan várható." -- az elso nyilvanos tesztek mar megvoltak, be is linkeltem a 2cpu teszjet..

"az AMD mára az x86-os szerverprocesszorok 12 százalékát szállítja" -- AMD's share of the x86 chip market reached 17.8 per cent during Q3 http://www.theregister.co.uk/2005/10/25/x8...p_market_q3_05/

"Ez azt jelentené, hogy a processzorok és platformok számítási teljesítményét szabványosan összehasonlítani próbáló SPECint_rate2000 tesztben" -- meg ha el is fogadom, hogy a SPEC szabvany, megsem kene az int-re szukiteni. (a mondat ezt sugallja!)

"AMD, ráadásul a 65 nanométeres chipek a Woodcrest után viszonylag hamar, 2006 végén vagy 2007 elején megjelenhetnek," -- a hirek ugye arrol szoltak, hogy akar ma kezdhetnenek nehany 65 nanos processzort gyartani, de nem sietik el, igy 2005 kozepeig fogjak elinditani a termelest limitalt szeriaban, azaz 2006H1 legvege. (ha jol emlekszem, es persze ezek Opteronok lesznek, ez trivialis..)

"és szélesebbek lesznek" -- szerintem ez a kevesbe szakmai olvasokozonseg szamara nem ertheto. szerintem fogalmazd at.

**************************************************************************
alapvetoen persze (a 65 nono es az x86 reszesedest leszamitva) teljesen jo. csak itt miert nem tudsz ilyen objektiv lenni? 

[hvuk]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 16:46

2006, az Intel éve?

szedjetek szét, de egyvalakit magammal viszek.

Jó kis cikk, jól összefoglalod a lényeget, bár egy nyelvtani hibát azért találtam benne, keress rá a "mindenkét" szóra.

Meg ugye én azért megjegyeztem volna, hogy az Intel nem beszél a SPECfp tesztrõl és ennek az okát nem nehéz kitalálni.

[special]

Bogdán, döntöttem, téged viszlek.

[Ytse]

Idézet: bogdan - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 18:13

VOROS POSZTO?!?

"A processzorgyártó óriás jövõre piacra kerülõ chipjei már mind 65 nanométeres gyártástechnológiával készülnek" -- szerintem a Montecito 90 nanos lesz, nem?

"az AMD mára az x86-os szerverprocesszorok 12 százalékát szállítja" -- AMD's share of the x86 chip market reached 17.8 per cent during Q3 http://www.theregister.co.uk/2005/10/25/x8...p_market_q3_05/


"AMD, ráadásul a 65 nanométeres chipek a Woodcrest után viszonylag hamar, 2006 végén vagy 2007 elején megjelenhetnek," -- a hirek ugye arrol szoltak, hogy akar ma kezdhetnenek nehany 65 nanos processzort gyartani, de nem sietik el, igy 2005 kozepeig fogjak elinditani a termelest limitalt szeriaban, azaz 2006H1 legvege. (ha jol emlekszem, es persze ezek Opteronok lesznek, ez trivialis..)

Na majd én, legalábbis részben

1. Szerintem kiderül a cikkbõl hogy itt most a Pentium, Pentium M és Xeon sorozatról van szó, a Montecito nyilván 90 nanós lesz, sõt, egyes flash memóriák is 90 vagy 130 nanósak, az alaplapi chipkészletek meg lehet hogy még ennél is régebbi technológiával készülnek.

2. x86 processzor != x86 szerverprocesszor

3. Az AMD maga állította, hogy Drezdában a 65 nanométeres csíkszélességû gyártástechnológiára való átállás jövõre kezdõdik meg, az így készült processzorok termelése 2006 végén indul be.

[hvuk]

bogdan, special szerverprocesszor részesedésrõl beszél a 12% esetén, te meg a teljes X86 piacról tették be linket, így a kettõ abszolút nem üti egymást.

[SFIJ]

Idézet: bogdan - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 17:13

"FB-DIMM lényegesen jobb teljesítmény karakterisztikával rendelkezik, magasabb sávszélességek elérése mellett a késleltetés sem szökik az egekbe." -- azert ez eleg korulmenyes megfogalmazas arra, hogy a jelenlegi latency hatrany tovabb no..

Az FB-DIMM-nek az a baja, mint az RD-RAM-nak vagy a token-ring halozatoknak. minden modul repeater igy kb 1T kesleltetest tesz a renszerbe. Ha 6 modult stekkeltel fel akkor 6T a peak, jo az atlagos 3T lesz.

[special]

Az FB-DIMM-et kicsit átfogalmaztam, hogy érthetõbb legyen. Bogdán, nem, nem magasabb a késleltetése de facto, ezt egyébként akartam jelezni, de inkább mást csináltam. Persze, ha megbizgeted, akkor magasabb latencyt látsz, de ahogyan a memóriahasználat intenzitása nõ, fogy a sávszélesség, úgy csökken a különbség, míg olyan 4-5 GB elfogyasztott sávszélesség után az FB-DIMM alrendszer gyorsabban reagál a bufferek miatt. Szerinted 4 mag szerverfeladatok alatt mennyit fogyaszt el?

[bogdan]

Idézet: Ytse - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 18:25

1. Szerintem kiderül a cikkbõl hogy itt most a Pentium, Pentium M és Xeon sorozatról van szó

2. x86 processzor != x86 szerverprocesszor

3. Az AMD maga állította, hogy Drezdában a 65 nanométeres csíkszélességû gyártástechnológiára való átállás jövõre kezdõdik meg, az így készült processzorok termelése 2006 végén indul be.

1. szerintem kiderul a postombol (plane a vege), hogy nagyresze csak kotozkodes, es nem kell annyira komolyan venni, nem? 

2. pedig figyeltem, hogy szerverrol legyen szo.. kulon ugy irtam be a keresest. no ennyit a kapkodasrol.

3. hogy lehet, hogy elkezdi az atallast, de nem termel?? szerintem inkabb arrol van szo, hogy nagyon kis mennyisegben (szinte probakent) kezdi termelni, es persze eloszor az Opteronokat. es persze nalad most "2006 vegen" a cikkben meg "2006 végén vagy 2007 elején" szerepel.. amugy alapvetoen errol ha jol ertem nagyon keveset tudunk, es sokkal tobb a spekulacio mint a valos tudas!!

***********************************************

Idézet

Meg ugye én azért megjegyeztem volna, hogy az Intel nem beszél a SPECfp tesztrõl és ennek az okát nem nehéz kitalálni.

teljesen veletlenul (tenyleg) eppen ezt talaltam: "On the baggage side, the lower integer performance is more due to the shorter pipe length, and it looks like Merom cores will be faster than Opteron+'s in int, but lose a little to them in FP". egyebkent ez special "kedvenc" szerzojenek kifejezetten intel parti megnyilvanulasa.

************************************************

Idézet

de ahogyan a memóriahasználat intenzitása nõ, fogy a sávszélesség, úgy csökken a különbség, míg olyan 4-5 GB elfogyasztott sávszélesség után az FB-DIMM alrendszer gyorsabban reagál a bufferek miatt. Szerinted 4 mag szerverfeladatok alatt mennyit fogyaszt el?

errol semmit sem tudok. szivesen latnam SFIJ velemenyet, mert az ezt megelozo post-ja elegge masrol beszel, persze total mas megkozelitesben, igy nem osszevetheto most a szamomra. es persze, a 4 mag eseten e folotti savszelessegnel fontos a dolog, ha tenyleg igy van ahogy mondod.

************************************************
FB-DIMM atfogalmazas: nem kotozkodes, de nekem sem tunik ugy, hogy ez most egy jobban ertheto verzio volna. mi, akik itt beszelunk ertjuk, mert "utal" a vitara, de egy kulso olvaso szamara.. (mint a "szelesebb" processzor. hany mm-er? )

Szerkesztette: bogdan 2005. 11. 21. 17:50 -kor

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 17:36

Az FB-DIMM-et kicsit átfogalmaztam, hogy érthetõbb legyen. Bogdán, nem, nem magasabb a késleltetése de facto, ezt egyébként akartam jelezni, de inkább mást csináltam. Persze, ha megbizgeted, akkor magasabb latencyt látsz, de ahogyan a memóriahasználat intenzitása nõ, fogy a sávszélesség, úgy csökken a különbség, míg olyan 4-5 GB elfogyasztott sávszélesség után az FB-DIMM alrendszer gyorsabban reagál a bufferek miatt. Szerinted 4 mag szerverfeladatok alatt mennyit fogyaszt el?

Idézet

Az FB-DIMM memória lényegesen jobb teljesítmény karakterisztikával rendelkezik, ugyanis magas terhelés mellett sem szökik a késleltetés az egekbe. Legnagyobb alkalmazási hátránya az erõteljesen megnövekvõ fogyasztás és hõtermelés, amely problémák az eljárás fejlõdésével várhatóan csökkennek.

jobb teljesitmeny karakterisztikaval rendelkezik.... mint?

Intel ezt a RAMkarytat mar 1999-ben kijatszotta a RAMBUS okan. akkor sajnos meg anand is bevallalalt cinkelt P3 teszteket, rambus-szal. amugy a bufferek ha cache-elnek, jooo de mi van cache miss eseten :Ð

[special]

Ilyenkor derül ki, hogy ami növeli a teljesítményt, valóban csökkenti és rossz. Én nem mondom, hogy nincs trade-off, de csak úgy buffereket rábaszni a modulokra, hogy jó sokat fogyasszanak és növeljék a késleltetést nem tûnik önmagában kielégítõ magyarázatnak.

[SFIJ]

Idézet: bogdan - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 17:43

errol semmit sem tudok. szivesen latnam SFIJ velemenyet, mert az ezt megelozo post-ja elegge masrol beszel, persze total mas megkozelitesben, igy nem osszevetheto most a szamomra. es persze, a 4 mag eseten e folotti savszelessegnel fontos a dolog, ha tenyleg igy van ahogy mondod.

FB-DIMM 1
Hannibal az FB-DIMM-rol

Persze azt azert hozzateszem, hogy az FB-DIMM-ekbol RAID-0/RAID-1 szeru tomok epitgethetoek fel egy igen okos es bonyi meg iszonyat gyors memkontorller segitsegevel. persze igazan jo eredmenyt akkor lehet csak elerni ha a CPU tavvezerelni tudja  a sajat cache logikajan at az FB-DIMM kontrollert. Ez pediglen IMC-t jelent :Ð

Szerkesztette: SFIJ 2005. 11. 21. 18:42 -kor

[bogdan]

Idézet: bogdan - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 18:43

3. hogy lehet, hogy elkezdi az atallast, de nem termel?? szerintem inkabb arrol van szo, hogy nagyon kis mennyisegben (szinte probakent) kezdi termelni, es persze eloszor az Opteronokat. es persze nalad most "2006 vegen" a cikkben meg "2006 végén vagy 2007 elején" szerepel.. amugy alapvetoen errol ha jol ertem nagyon keveset tudunk, es sokkal tobb a spekulacio mint a valos tudas!!

ilyenekrol beszelek: "AMD is currently preparing its new Dresden plant, Fab 36, for mass-production of 65nm chips on 300mm wafers, next year. The plant is already producing test wafers, AMD has said." sajnalom, de en keptelen vagyok ezt ugy ertelmezni, hogy 2006 vegere lesznek csak a leggyorsabb 65 nanos Opteronok kaphatoak!
persze teny, hogy nincs konkret info, nem is kivanom azt allitani.

************************************************
a tobbirol nagyjabol nincs vita: maskepp ertelmezzuk egy kicsit a hireket.

Idézet

az értékesítési csatornákat jobb helyeken illik feltölteni

ez az egy amihez hozzafuznek: itt ugye a leggyorsabb, legdragabb Opteronokrol beszelunk, aminek azert nem kell olyan sok ido a piac feltoltesehez.

(es nem ertem, eddig nem is szurtal le, hogy nem ertek hozza! )

Szerkesztette: bogdan 2005. 11. 21. 18:19 -kor

[special]

Idézet: bogdan - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 17:43

3. hogy lehet, hogy elkezdi az atallast, de nem termel?? szerintem inkabb arrol van szo, hogy nagyon kis mennyisegben (szinte probakent) kezdi termelni, es persze eloszor az Opteronokat. es persze nalad most "2006 vegen" a cikkben meg "2006 végén vagy 2007 elején" szerepel.. amugy alapvetoen errol ha jol ertem nagyon keveset tudunk, es sokkal tobb a spekulacio mint a valos tudas!!

1. Az AMD 2006 végérõl beszél a 65 nanométeres processzorok tömegtermelésének elkezdésével kapcsolatban. Ez tetszés szerinti Q4-et sejtet, azaz legkorábban szeptember-október körül. Tessék megnézni a Fab36 átadásának anyagát.

2. A Fab36-ban most 90 nanométeres termelés folyik, az ilyen termékek jövõ év elején jelennek meg. Az átállás pénzbe kerül, és vannak néminemû gazdaságossági megfontolások, azaz ki kellene termelni a továbbiakban fel nem használható 90 nanométeres berendezések költségeit is.

3. A gyártástechnológia készenléte, a próbatermelés és a tömegtermelés fázisai között sok-sok hónap is eltelik, mire több hetes tanulási ciklusokkal kielégítõ szintre hozzák a termelt lapkák kihozatalát a megcélzott órajel és fogyasztási szinten. Ráadásul itt még mindig közbeléphet a chip felszínre kerülõ tervezési hibája, amelyet korrigálni kell esetleg, újrakezdeni a validációt, ami egy konzumerchip esetében mindössze néhány hónap.

4. az értékesítési csatornákat jobb helyeken illik feltölteni, mielõtt valamit bejelentenek és elindítanak, egy legalább egy negyedév. különben a vállalat magát szúrja tökön. persze ilyenre korábban már volt példa nem egyszer mindkét vállalat részérõl, mikor a bejelentés után hónapokig nem volt hozzáférhetõ értelmezhetõ mennyiségben egy processzor, ez az ún. paper launch.

Mindezekbõl úgy gondolom, hogy 2006 legvége, de inkább 2007 eleje elõtt nem igazán reális a 65 nanométeres Opteronok tömeges felbukkanása.

Szerkesztette: special 2005. 11. 21. 18:07 -kor

[bogdan]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 19:06

Mindezekbõl úgy gondolom, hogy 2006 legvége, de inkább 2007 eleje elõtt nem igazán reális a 65 nanométeres Opteronok tömeges felbukkanása.

nos megegyeztunk, hogy hasonlot a hasonloval! a Conroe es tarsai 2006H2 legeleje (ezt mondja a cikk) fognak tomegesen megjelenni, vagy ekkor jelentik majd be, a tomeges szallitas meg egy bo negyed ev mulva?
amikor azt vizsgaljuk, hogy ezekkel szemben mit hoz az AMD talan megis a bejelentes datumat (ez all a rendelkezesunkre), es nem a varhato szallitas idejere kene koncentralnunk. bar a masodik jobb lenne, de nincs. es persze az is nagyon erdekes lesz majd, hogy melyik ceg melyik piacot veszi eloszor celba. arra nem nehez tippelni, hogy az AMD 65 nanon eloszor a 2xx es 8xx processzorait szallitja, masodiknak talan (mivel ez kezd fontos piac lenni a szamara) a DC mobilokat. es az Intel? eloszor a Desktopra szallit vajon, mint eddig? mert ez is bekavarhat am!

(na jol letisztaztam, hogy semmit sem tudunk, mi? )

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 17:48

Ilyenkor derül ki, hogy ami növeli a teljesítményt, valóban csökkenti és rossz. Én nem mondom, hogy nincs trade-off, de csak úgy buffereket rábaszni a modulokra, hogy jó sokat fogyasszanak és növeljék a késleltetést nem tûnik önmagában kielégítõ magyarázatnak.

naaaa. iseten igazabol a dolog nem a teljesitmeny-novelesrol szol, az csak egy maz rajta, amivel eladjak.  valojaban sokkal prozaibb az ok, ami az FB-DIMM-et letrehozta. hasonlatos azokohoz a celokhoz, amit a RAMBUS is a zaszlojara tuzott

a) tetszoleges grenulaltsagu memoria kiepites
b) interconnectek szamanak csokkentese

a) egy hagyomanyos dulabank SDR/DDR rendszert csak parban novelhetsz, a parba kapcsolt moduloknak egyeznie kell. FB-DIMM eseten akarmekkora modulokat stekkelhetsz egymasra
b) egy dualbank DDR rendszer meghajtasa (legyen mondjuk 4 bank) 4x64(bankok szamax64)adat + 30 muxolt cim + kontoll(bankszamfuggo) ~ 300 vezeteket igenyel. Az FB-DIMM busz szinten 70 vezeteket igenyel es ez nem novexik a bankok szamaval.

ez az egesz a RAMBUS-ra hajaz anelkul, hogy fizetni kene intelkenek patentet a RAMBUS szamara. a RAMBUS a logikat berakta a RAM chipbe, mig intelke lenyegeben kiemelte a dolgot egy elosztott, L3$-szeru cache kontrollerbe. Modul szinten tovabbra is DDR2/DDR3 modulok vannak, csak van egy okos, elosztott memvezerlo a RAM modulon