[bogdan]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 9., szerda - 19:58

miért próbálsz a számba adni dolgokat? kérdezted ha szerver, miért nem 4-utas. mondtam mert a 2-utas az eladások dereka.

hol hivatkoztam én azokra az eredményekre? a specfprate skálázódását taglaltam, mert azt hittem, kérdezel, nem pedig kötekedni akarsz nekiállni.

úgy egyébként computation node-okról, klaszterekrõl hallottál már? azokat milyen gépekbõl is építik többnyire? ja hogy kétutasokból.

bocsanat, de ne egeszen ertem, hogy mit is adtam en a szadba, amit Te nem mondtal. en arra hivatkoztam, miszerint szerinted azert erdemes az 1-2 utas szervereket vizsgalni, mert itt van a legnagyobb forgalom:

Idézet

a szerverek között az 1-2 utas (foglalatos) gépek viszik a volumen derekát, mivel a négyutas gépek árszínvonala már egy lépcsõvel felettük van, ráadásul a legtöbb üzleti igényre, pláne a kétmagos processzorokkal, elegendõ egy kétutas gép

logikus erv, el is fogadtam.

tovabba arra hivatkoztam, hogy szerinted hiba ezt a szegmenst WS software-ekkel tesztelni, mint peldaul rendereles:

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 8., kedd - 21:01

itt is bepróbálkoztak renderelésekkel, ahol kaptak is egy alkalmazáson belül scene-nként, és szoftverrõl szoftverre változó eredményeket (kurva okosak lettünk tõle), de valójában a szerverpiac érdekel mindenkit.

amivel azonban mar nem tudok egyeterteni. ahogy Te is emlitetted a grid-eket, en is irtam a renderfarmokrol, es persze, hogy tudom, hogy ezek 2 utas gepekbol epulnek tobbnyire. (kisokrozessel nincs gondom, de azert buta muveletlennek sem kene nezni az embert..) AZAZ: ha a LINPACK teszt ertelmes, akkor a renderelo tesztek is azok! nem?

kotekedni nem allt szandekomban. en (es szamomra ugy tunik masok is itt ebben a forumban) csak azt a kerdest kivanom koruljarni, hogy mivel erdemes tesztelni, es melyik tesztet fogadhatjuk el ertelmesnek. en ugy latom, hogy ha all az az erved (marpedig jo erv), hogy az eladasok nagyresze 1-2 utas szerverekbol all, akkor szerintem olyan eszkozokkel kene tesztelni, ami ebben a piaci szegmensben relevans. a HPC specifikus tesztek szerintem nem ilyenek, es szerinted a renderelo tesztek sem azok. (mindketto inkabb grid-et feltetelez.) a SPEC tesztek relevansak ebben a piaci szegmensben? (nem tudom, ezert kerdezem!)

ellenben en ugy latom, hogy ezek a "tesztek" nem igazan bovelkednek azokban az alkalmazasokban, amik ebben a piaci szegmensben fontosak lennenek. ezt probaltam jelezni, nem kotekedni.

Idézet

ha a szerzõ egy megjegyzése, meglátása ilyen hatással van rád, akkor vigyázz, horoszkópot ne olvass.

  eddig sem olvastam oket, ezek utan tanacsodat megfogadva, sem fogom!

Idézet

azt a mondást ismered, hogy: amit szabad jupiternek, nem szabad a kisökörnek?

tippelni tan meg a kisokornek is szabad, nem? 

[hvuk]

Special, a "2005. nov. 8., kedd - 21:55" hozzászólásomat tegnap idõhiányban borítékoltad, de ma nem akarsz rá válaszolni? Különösen az AMD-s szerver géppel kapcsolatos részre vagyok kíváncsi, mert nem tudod ki és mit értett félre anno.

Ha nem válaszolsz, akkor berakok egy Inquirer-es cikket bosszúból!

Szerkesztette: hvuk 2005. 11. 09. 21:58 -kor

[special]

Idézet: bogdan - Dátum: 2005. nov. 9., szerda - 20:23

bocsanat, de ne egeszen ertem, hogy mit is adtam en a szadba, amit Te nem mondtal. en arra hivatkoztam, miszerint szerinted azert erdemes az 1-2 utas szervereket vizsgalni, mert itt van a legnagyobb forgalom:

Könyörgöm, hol mondtam én ezt? Vagy én nem tudok fogalmazni, vagy neked vannak szövegértési problémáid. Ráadásul választás sincs, ha a Bensley-t vitatjuk.

Idézet

logikus erv, el is fogadtam.

tovabba arra hivatkoztam, hogy szerinted hiba ezt a szegmenst WS software-ekkel tesztelni, mint peldaul rendereles:

amivel azonban mar nem tudok egyeterteni. ahogy Te is emlitetted a grid-eket, en is irtam a renderfarmokrol, es persze, hogy tudom, hogy ezek 2 utas gepekbol epulnek tobbnyire. (kisokrozessel nincs gondom, de azert buta muveletlennek sem kene nezni az embert..) AZAZ: ha a LINPACK teszt ertelmes, akkor a renderelo tesztek is azok! nem?

több baj van:


-- nagy szakadék van a ws és szerverek között. a farmokon futó rendergépeket nem nevezhetjük igazán ws-eknek, se a rajtuk futó szoftvereket. a bensley nem ws platform, a teljesítménye sem ugyanaz, mint a most nem tudom milyen kódnevûnek.
-- a  production WS szoftverek és a szerver/HPTC-szoftverek közötti teljesítménykarakterisztika jellemzõen sehogyse korrelál, mivel teljesen más utasítás- és adatmintázatot mutatnak. az elsõ nagy számú utasításokkal dolgozik például, sokszor dinamikusan, utóbbi kevés mûveletet végez intenzíven, és ezeknek a mûveleteknek (ws. vs. server) sincs sok közük egymáshoz (vektor, fp és integer keverten, míg a másik oldalon egy-egy területen jellemzõ összetétel, sokszor szinte csak int vagy fp).
-- a production WS szoftverek éppen az utasítások változatássága miatt egymással sem korrelálnak igazán, amint az látható számtalan tesztben is. sõt a szoftver önmagára sem reflektál jól.

konklúzió: multimédiás, render és hasonló szoftverek (mégha azok számításai áttölthetõek node-okra) bemérése nem triviális feladat. tájékozódásnak jó egy-egy ilyen teszt, de ha komolyan akar vásárolni magának gépet, akkor a legjobb, ha maga állít össze tesztet, a cégnél alkalmazott szoftverekkel, lehetõség szerint éles feladaton kipróbálva, hogy teljesítenek a tesztre kért gépek. szervereknél is ez a helyzet, itt annyiban látom másnak a helyzetet, hogy jobban becsülhetõek a dolgok, biztosabban lehet mozogni.

off: a kisökrös modnásnak semmi köze nem volt a feltételezett szakértelmedhez.

Idézet

kotekedni nem allt szandekomban. en (es szamomra ugy tunik masok is itt ebben a forumban) csak azt a kerdest kivanom koruljarni, hogy mivel erdemes tesztelni, es melyik tesztet fogadhatjuk el ertelmesnek. en ugy latom, hogy ha all az az erved (marpedig jo erv), hogy az eladasok nagyresze 1-2 utas szerverekbol all, akkor szerintem olyan eszkozokkel kene tesztelni, ami ebben a piaci szegmensben relevans. a HPC specifikus tesztek szerintem nem ilyenek, es szerinted a renderelo tesztek sem azok. (mindketto inkabb grid-et feltetelez.) a SPEC tesztek relevansak ebben a piaci szegmensben? (nem tudom, ezert kerdezem!)

minden tesztet helyén kell kezelni. hacsak nem éppen azt a szoftvert használod úgy, ahogyan letesztelik, akkor a legalaposabb is csak korlátozottan releváns a te felhasználási területedre. gondolom érthetõ, hogy ha a teljesítménynek tucatnyi független változója van, amelyek kombinációi adják ki a végeredményt, akkor nem jellemezhetõ 1-1 számmal, sem kettõvel vagy hárommal.

a spec tesztek abban különböznek a legtöbb szaglap által összetákoltaktól, hogy iparágigal széles körben elfogadott, ellenõrzött módja a gépek összevetésének. bár ott is általában a kumulált speccpu értékkel tüznelnek a vitázó felek, de érdemes kielemzni, egy-egy szám mögött milyen részeredmények húzódnak meg (amelyeket természetesen tovább lehetne pl. idõben bontani).  így a spec tesztek "kötelezõek", ha valaki szakmailag komolyan akarja vetetni magát.

a hpc tesztek a klaszterek miatt relevánsak, márészt ezt le kellene ellenõrizni, de jól reflektálnak a nagyobb SMP-gépek várható teljesítményére, ugyanis a futási idõ nagy része a processzoron belül marad, intenzív lebegõpontos számításokkal.

a top500 alapján a szuperszámítógépek közel 61 %-a volt klaszter ez év nyarán, és az arány évek óta növekszik.

még valami: szerintem az irwindale-hez/paxville-hez képest való gyorsulás érdekesebb, mint az opteronhoz viszonyított teljesítmény, pont a fentebb részletezett okok miatt. abból nagyjából sejteni lehet, hogy mi várható a bensley-tõl a mostani xeon dobozokhoz képest.

Szerkesztette: special 2005. 11. 10. 19:28 -kor

[special]

Idézet: bogdan - Dátum: 2005. nov. 9., szerda - 16:30

http://www.2cpu.com/review.php?id=110

eleg furcsa, hogy 3.2-es processzorokrol szolnak az "estimated" hirek, mikozben a fenti linken ket napja van 3.46-os(!) teszt(!). ebben egyebkent a 3.46-osrol mondjak a 130W-ot, ami a meresekbol ki is jon (2x20W=40W kulonbseg a 3.8-as Nacona 110W-jahoz kepest.)

Visszatérve erre: az FB-DIMM-nek is többet kellene fogyasztania jóval, a buszrendszer is többet eszik, ahogyan a chipset is, a memóriavezérlõ. Pontos számaim nincsenek persze, de vegyük ezeket is figyelembe.

[special]

Idézet: hvuk - Dátum: 2005. nov. 9., szerda - 21:57

Ha nem válaszolsz, akkor berakok egy Inquirer-es cikket bosszúból!

[bogdan]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 10., csütörtök - 20:16

Vagy én nem tudok fogalmazni, vagy neked vannak szövegértési problémáid.

az az igazsag, hogy a toled idezett resz mar egy valasz az en altalam feltett kerdesre. igy mar az is lehet, hogy ott kezdett szetcsuszni, hogy melyikunk mirol is beszel, hiszen en a valaszod ele a sajat kerdesem ertelmezeset is beleveszem, mig nalad ez nem feltetlenul van igy. no de mindegy, vegulis az teny, hogy itt errol a 2 utas rendszerrol beszelunk.

Idézet

-- nagy szakadék van a ws és szerverek között. a farmokon futó rendergépeket nem nevezhetjük igazán ws-eknek, se a rajtuk futó szoftvereket.

nos egyfelol persze 100%-osan igazad van, miszerint egy adott geprol ha tudjuk, hogy milyen rendszerkomponensek vannak benne, es milyen programokat futtatnak rajta, akkor barki itt a forumon konnyeden megmondja, hogy azt WS-nek, vagy szervernek nevezzuk-e. no de itt meg csak a hardware-rol beszelunk!! es ott mar nagyon elkezdodik a kavaras..
a multkor off-ban linkelt iwill amd alaplap peldaul WorkStation alaplapnak van besorolva a gyarto szerint, mikozben kulon figyeltek ra, hogy 1U magas hazba lehessen epiteni. lehet, hogy az en kepzeloerom gyenge, de 1U magas WS-t csak ugy tudok elkepzelni, ha az egy cluster-nek keszul.. vagy mi a fene akkor ez??

a WS egyertelmu meghatarozasaval -- szamomra legalabbis ugy tunik -- egyebkent a nagy gyartok sem tudnak jol megbirkozni:
http://www1.us.dell.com/content/products/c...s=04&l=en&s=bsd
http://www.hp.com/wo.../pws/index.html
mind a dell, mind a hp arul NOTEBOOKOT, mint WS.. 

amikor a multkor irtad a cikket az AMD WS piaci helyzeterol, akkor Te tudtad, hogy abban notebook-ok is szerepelnek? mert ugye ott nem a retail, hanem csak a nagy gyartok arui szerepeltek (gondolom, bar a cikked ezt, ha jol emleksze, nem jelezte). (mellesleg mar a szerverpiaci elemzeseknel is zavar, hogy raretail nincs benne, bar elfogadom, hogy ott ez sokkal kisebb befolyasolo tenyezo. no de a WS-nel??)

Idézet

konklúzió: multimédiás, render és hasonló szoftverek (mégha azok számításai áttölthetõek node-okra) bemérése nem triviális feladat.

reszben igazad van (bar ez esetben minden alkalmazasra szinte a LINPACK-on kivul el lehetne mondani, hogy egyedi meres szuksegeltetik), reszben azert pont a rendering az, ami masszivan parhuzamosithato, azaz nagyon is jol becsulheto egy cluster mukodese egy node mukodesebol! es az itt felmerult nehany tesztben Te pont olyan alkalmazasokrol mondtal verdiktet, amiket -- tudomasom szerint -- design studiok altal felepitett kisebb renderelofarmokon hasznalnak.

igy, ha nem is minden multimedias alkalmazasra, de a tipikus renderfarmokra pont ugyanaz igaz, amit a HPC-rol is irsz:

Idézet

a hpc tesztek a klaszterek miatt relevánsak, márészt ezt le kellene ellenõrizni, de jól reflektálnak a nagyobb SMP-gépek várható teljesítményére, ugyanis a futási idõ nagy része a processzoron belül marad, intenzív lebegõpontos számításokkal.

tovabba irtad, hogy WS-nel (nem cluster, hanem hagyomanyos) nincs ertelme az AMD-hez hasonlitani, mert az AMD nagyon kis szeletet birtokol. nos azon kivul, hogy ez a nagy gepgyartokra igaz, meg azok is (a dell kivetelevel persze) arulnak AMD-s configokat, sot, kifejezetten ketutas DC konfigokat. (HP-t lasd feljebb; IBM: http://www-03.ibm.com/servers/intellistati...ro/compare.html
a Sun-rol gondolom nem szukseges ezt bizonyitani..) igy tehat meg akkor is erdekes egy ilyen osszehasonlitas, ha MEG nincs jelen a piacon. nem gondolod?

Idézet

a top500 alapján a szuperszámítógépek közel 61 %-a volt klaszter ez év nyarán, és az arány évek óta növekszik.

egy apro pontositas: 2004 juniusaig novekedett (2003nov: 42% 2004jun: 58%), azota gyakorlatilag stagnal!

ezt a kettot viszont tenyleg nem ertem. meg tudnad magyarazni, hogy miert nem WS platform a bensley, es miert nem erdekes az opteronhoz valo viszonya:

Idézet

a bensley nem ws platform, a teljesítménye sem ugyanaz, mint a most nem tudom milyen kódnevûnek.
[...]
még valami: szerintem az irwindale-hez/paxville-hez képest való gyorsulás érdekesebb, mint az opteronhoz viszonyított teljesítmény, pont a fentebb részletezett okok miatt. abból nagyjából sejteni lehet, hogy mi várható a bensley-tõl a mostani xeon dobozokhoz képest.

[special]

Idézet: bogdan - Dátum: 2005. nov. 11., péntek - 16:33

amikor a multkor irtad a cikket az AMD WS piaci helyzeterol, akkor Te tudtad, hogy abban notebook-ok is szerepelnek? mert ugye ott nem a retail, hanem csak a nagy gyartok arui szerepeltek (gondolom, bar a cikked ezt, ha jol emleksze, nem jelezte). (mellesleg mar a szerverpiaci elemzeseknel is zavar, hogy raretail nincs benne, bar elfogadom, hogy ott ez sokkal kisebb befolyasolo tenyezo. no de a WS-nel??)


reszben igazad van (bar ez esetben minden alkalmazasra szinte a LINPACK-on kivul el lehetne mondani, hogy egyedi meres szuksegeltetik), reszben azert pont a rendering az, ami masszivan parhuzamosithato, azaz nagyon is jol becsulheto egy cluster mukodese egy node mukodesebol! es az itt felmerult nehany tesztben Te pont olyan alkalmazasokrol mondtal verdiktet, amiket -- tudomasom szerint -- design studiok altal felepitett kisebb renderelofarmokon hasznalnak.

Igen, a WS fogalmába belefér a notebook, hiszen ma már megfelelõen nagyteljesítményû note-ok vannak, legyen szó processzorról, vagy videokártyáról. Persze nem mindenre megfelelõ, de nagyon sokmindenre (development, CAD/CAM, 3D render).

A statisztikákat mindig fenntartással kell kezelni, ugyanis mérési hiba mindig van, pláne ha a metodika elnagyolt. Ez fõleg a szétdarabolódott, szükreimportos piacokon gond. Ugyanakkor a ló túloldalára sem tanácsos esni, miszerint ignorálni a felméréseket.

Idézet

igy, ha nem is minden multimedias alkalmazasra, de a tipikus renderfarmokra pont ugyanaz igaz, amit a HPC-rol is irsz:

Az a baj, hogy én a multimédiás, renderszoftvereknél átlagosan sokkal nagyobb szórást látok, mint a HPTC appoknál, ezt mutatják a rendertesztek: egy szoftveren belül is az adott scene-en múlik, hogy melyik architektúra hogyan teljesít.

Idézet

tovabba irtad, hogy WS-nel (nem cluster, hanem hagyomanyos) nincs ertelme az AMD-hez hasonlitani, mert az AMD nagyon kis szeletet birtokol. nos azon kivul, hogy ez a nagy gepgyartokra igaz, meg azok is (a dell kivetelevel persze) arulnak AMD-s configokat, sot, kifejezetten ketutas DC konfigokat. (HP-t lasd feljebb; IBM: http://www-03.ibm.com/servers/intellistati...ro/compare.html
a Sun-rol gondolom nem szukseges ezt bizonyitani..) igy tehat meg akkor is erdekes egy ilyen osszehasonlitas, ha MEG nincs jelen a piacon. nem gondolod?

az még a paxville-ra vonatkozott, ha jól emlékszem, és piaci értelemben, technikailag persze, hogy van, még ha ezért korlátozottabban is (hiszen a kettõ nem különül el, nem független). ott mindössze annyira gondoltam, hogy a paxville viszonylag rövid, kevesebb mint féléves életciklusa, valamint az AMD alacsony jelenléte ezekben a csatornákban együttesen rendkívül letompítja a teljesítménybeli különbségek piaci átrendezõ hatását. ráadásul ha folyamatában nézed, akkor a paxville egy javulás így is, az AMD pedig gyengébb Xeonok ellen ért el 2%-ot abban a statisztikában.

Idézet

ezt a kettot viszont tenyleg nem ertem. meg tudnad magyarazni, hogy miert nem WS platform a bensley, es miert nem erdekes az opteronhoz valo viszonya:

A Bensley szerverplatform, az új kétutas WS-platform más chipsetre épül, amely többek között tartalmaz egy ún. snoop filtering képességet, ami pozitívan hat a teljesítményre elméletben. Más chipset, más késleltetések, más képességek.  Közelíteni persze Bensley-vel is lehet, viszont megintcsak helyén kell értékelni az eredményeket.

A második dolog amitt, amirõl egészen eddig beszéltünk, ti. a teljesítmény egy rengeteg változóra épülõ output, amely változók szoftverrõl szoftverre, és szoftveren belül is az idõ függvényében alakulnak. Ha tetszik, akkor egy kurvasokváltozós függvény.

namost ha neked vannak valamilyen dobozaid a szerverszobában, és ismered a teljesítményüket a felhasználási területükön, akkor arra a területre jobban reflektál egy azonos mikroarchitetkúrájú processzorhoz képest való gyorsulás hasonló alkalamzások alatt, mint egy tök más infrastruktúrával és mikroarchitektúrával rendelkezõ.

helyes szerepjáték:
"Nekem Irwindale gépeim vannak. Azokhoz képest x %-kal gyorulst a Dempsey/Bensley y területen. Ígéretes".

téves:
"Nézd már az Opteron gyorsabb, olyat veszünk."

helyes:
"Nézd már az Opteront, be kéne mérnünk".

[hvuk]

Te Special, szólhatnál Ytse-nek (asszem õ írta a supercomputeres cikket), hogy van benne egy nagyon komoly hiba. Ezt írja:

Idézet

A szuperszámítógépes vilgban látványosan tör elõre az Intel x86, a listán szereplõ rendszerek közül 206-ot 32 bites Intel processzorok mûködtetnek, további 81-et pedig 64 bites kiterjesztésekkel ellátott 32 bites Intel chipek.

Sem a teljesítményben, sem a darabszámban nem törnek elõ, sõt visszaszorulnak! 2005 júniusában 46.8% volt a teljesítmény- és 66.6% volt a darabszám részesedése, míg most (a 64 bites procikkal együtt) 35% és 57.4% volt rendre. Azaz mindkét részesedés 10 százalékpontot esett szûk fél év alatt!

[bogdan]

Idézet: hvuk - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 16:41

Sem a teljesítményben, sem a darabszámban nem törnek elõ, sõt visszaszorulnak! 2005 júniusában 46.8% volt a teljesítmény- és 66.6% volt a darabszám részesedése, míg most (a 64 bites procikkal együtt) 35% és 57.4% volt rendre. Azaz mindkét részesedés 10 százalékpontot esett szûk fél év alatt!

a cikk allitasa igaz!!

mind a 2005 juniusi, mind a mostani top500-ban darabra pontosan 333 inteles gep volt.
csakhogy az Itanium alapu rendszerek darabszama ebbol 79-rol 46-ra csokkent, igy az x86-os intel processzorok aranya folyamatosan no. voila! 

szep peldaja annak, hogy lehet negativ hirbol pozitivat csinalni. szvsz. 

Szerkesztette: bogdan 2005. 11. 14. 16:12 -kor

[hvuk]

Idézet: bogdan - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 16:10

a cikk allitasa igaz!!

mind a 2005 juniusi, mind a mostani top500-ban darabra pontosan 333 inteles gep volt.
csakhogy az Itanium alapu rendszerek darabszama ebbol 79-rol 46-ra csokkent, igy az x86-os intel processzorok aranya folyamatosan no. voila! 

szep peldaja annak, hogy lehet negativ hirbol pozitivat csinalni. szvsz. 

Valóban. Ezt jól benéztem. Érdekes, hogy a júniusi grafikonon még nem volt külön Itaniumos cikkely. Ezt mellesleg láttam is, de valahogy mégis figyelmen kívül hagytam.

Viszont akkor elmondhatjuk, hogy az Intel X86-os rendszerek az Itanium rendszerek kárára nõnek. 

[bogdan]

Idézet: hvuk - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 17:21

Viszont akkor elmondhatjuk, hogy az Intel X86-os rendszerek az Itanium rendszerek kárára nõnek. 

szo szerint ezt akartam volna en is beirni, de azutan megis meggondoltam magam: vegulis teljesen mas szegmens minden szempontbol, igy ezt a kettot igy osszehozni szerintem tuleroltetett.

talan a valoban helyes allitas az lehetne, hogy az x86 mint architektura tor elore renduletlenul. ami viszont pont a mellett nagyon eros allitas, hogy az Itanium meg csuszik vissza. igy, ha itt is ez a trend, akkor mi lesz a 2-3 eve beigert "5-10 ev mulva az epic lesopri az x86-ot" allitassal? (by special) na jo, ennek mar valoban nem itt a helye. max annyibol, hogy szerintem az AMD eloretoreset nem az Itaniumnak, hanem a Xeonnak (including Conroe es tarsai) kell(ene) visszavernie!

[SFIJ]

Idézet: bogdan - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 16:10

a cikk allitasa igaz!!

mind a 2005 juniusi, mind a mostani top500-ban darabra pontosan 333 inteles gep volt.
csakhogy az Itanium alapu rendszerek darabszama ebbol 79-rol 46-ra csokkent, igy az x86-os intel processzorok aranya folyamatosan no. voila! 

szep peldaja annak, hogy lehet negativ hirbol pozitivat csinalni. szvsz. 

nezd amig a dolog csaladban marad, addig oke. egyebkent intelkenek hagyon az arcara fagyott a mosoly, mikor meg kellett csinalnia az EMT64-es P4-et meg XEON-t mert nagyon jol tudta, hogy ezzel az itanium alatt vagja a fat. A tervezett kozos itanium/xeon busz pont arrol szolt (vegulis nem valosult meg) hogy a xeonosokat atcsabitsa az itaniumhoz. mivel az AMD nyomja a 64 bites szerverprocikat, az intelnek nincs mit tennie, erositeni kell a 64 bites XEONok frontjan es ezzel in-house eletveszelyes ellenfelet teremtve az itaniumnak.

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 16:21

Viszont akkor elmondhatjuk, hogy az Intel X86-os rendszerek az Itanium rendszerek kárára nõnek. 

khmm... lexebb orom a karorom :Ð

[SFIJ]

Idézet: bogdan - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 16:59

szo szerint ezt akartam volna en is beirni, de azutan megis meggondoltam magam: vegulis teljesen mas szegmens minden szempontbol, igy ezt a kettot igy osszehozni szerintem tuleroltetett.

talan a valoban helyes allitas az lehetne, hogy az x86 mint architektura tor elore renduletlenul. ami viszont pont a mellett nagyon eros allitas, hogy az Itanium meg csuszik vissza. 

mas szegmens - jo kerdes meddig. ha meg tobbet kapaszkonak az IA32 derivativ eromuvek felfele a szamarletran akkor elgyun a one ISA rule them all ahogy Ruiz is felirta az iden februari slide-jaira..

Idézet: bogdan - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 16:59

ha itt is ez a trend, akkor mi lesz a 2-3 eve beigert "5-10 ev mulva az epic lesopri az x86-ot" allitassal? (by special) 

semmi. special kenytelen lesz allitasait atfogalmazni. :Ð

Szerkesztette: SFIJ 2005. 11. 14. 18:11 -kor

[bogdan]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 18:51

egyebkent intelkenek hagyon az arcara fagyott a mosoly, mikor meg kellett csinalnia az EMT64-es P4-et meg XEON-t mert nagyon jol tudta, hogy ezzel az itanium alatt vagja a fat. [...] mivel az AMD nyomja a 64 bites szerverprocikat, az intelnek nincs mit tennie, erositeni kell a 64 bites XEONok frontjan es ezzel in-house eletveszelyes ellenfelet teremtve az itaniumnak.

no igen, amikor nehany hete atolvastam az Itanium topicot, nem veletlenul jegyeztem meg ezt a hozzaszolast:

Idézet: special - Dátum: 2003. okt. 9., csütörtök - 10:27

Sarkítva a dolgokat: mit számít, hogy ma mennyit bukik rajta az Intel, mikor ez az ára annak, hogy letarolja a jövõben a 64 bites piacot? 5-10 év múlva milyen 64 bites processzorokkal lesz elárasztva a piac? Sun US, IBM Power vagy AMD akármi? Utóbbinak van csak hangyányi esélye erre.

erdekes (tortenelmi szempontbol persze), hogy most eppen az EMT64 (azaz az amd64 intel altal licenszelve) hengerli le a piacot, raadasul nem 5-10, hanem 2 even belul!!

es felre ne ertsetek, nem special-t tamadom, hogy milyen butasagokat irt volna le, hiszen a forumon senki sem tudott igazan ellentmondani. (T2k es Elric fuzott gyenge remenyeket az opteronhoz...) arrol nem is beszelve, hogy mindenki szerver es max WS piacrol beszelt a 64 bit kapcsan. ugy tunik, megiscsak az gyozott, hogy az AMD64 desktopon is eloretort...

[hvuk]

Idézet: bogdan - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 16:59

szo szerint ezt akartam volna en is beirni, de azutan megis meggondoltam magam: vegulis teljesen mas szegmens minden szempontbol, igy ezt a kettot igy osszehozni szerintem tuleroltetett.

Szuperszámítógép szempontból szerinterm nem más szegmens, hiszen mindegyikbõl ugyanúgy szuperszámítógép lesz. Vagy szerinted a 4. helyezett Altix, az 5. helyezett Infiniband Dell (Xeon EM64T) és a 6. helyen végzett Cray XT3 nem ugyanabban a szegmensben versenyeznek?

Mellesleg a TOP10-be elég sok processzor került be (PowerPC, Power5, Itanium, Xeon, NEC, Opteron), de közülük csak a Power széria és az Opteron van két TOP 10 gépben is (az összevont Power széria összesen 5 gépben van).

[hvuk]

Idézet: bogdan - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 18:16

es felre ne ertsetek, nem special-t tamadom, hogy milyen butasagokat irt volna le, hiszen a forumon senki sem tudott igazan ellentmondani. (T2k es Elric fuzott gyenge remenyeket az opteronhoz...) arrol nem is beszelve, hogy mindenki szerver es max WS piacrol beszelt a 64 bit kapcsan. ugy tunik, megiscsak az gyozott, hogy az AMD64 desktopon is eloretort...

Áruld már el, hogy te ki vagy! Mert azt ne akard bemesélni, hogy visszaolvastál!

Szerkesztette: hvuk 2005. 11. 14. 23:24 -kor

[special]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 17:54

semmi. special kenytelen lesz allitasait atfogalmazni. :Ð

Mielõtt élve eltemettek, azért megkérhetlek titeket, mutassátok meg, hogy én hol mondtam ilyet?

Legtávolabbi emlékeim szerint mikor hvukkal játszottunk futurológust, akkor én olyan 2015-re tettem, mire az IA-64-bõl _lehet_ hogy lesz valami desktopon/pc-n. Továbbá olyanra emlékszem, hogy a CSI beköszöntével az alacsony kategóriában ár/teljesítményben is jobb lesz az x86-nál. Ezeket a tippeket most is tartom, mint tipp, elképzelés.

Ilyen rule them all dumát az Intelnél sem gondolnak 1998-99 óta legkésõbb. Igen, a koncepcionális szakaszban Bob Colwell chief architect elmondása szerint _lehetségesnek_ tartották, hogy az IA-64 belátható idõn belül majd felváltja az IA-32-t. Azóta megszületett a NetBurst, az AMD64, 3D gyorsítóchipek irdatlan fejlõdése (ws piac és lebegõpontos teljesítmény), ekkor már látszott, hogy marad sokáig annak, aminek szánták: RISC replacement. Aztán kidurrant dotkom lufi, és világgazdasági és IT pangás/recesszió ízlés szerint, és ide érkezett meg egy brand new ISA 2001-ben, de komolyan vehetõ kereskedelmi szereplésrõl 2002 elõtt nem beszélhetünk. Azóta a 4 legnagyobb UNIX-szállíótó közül 2 támogatja (HP, Fujitsu), HP-UX alá több mint 5000 app van, az IPF-szerverek forgalma pedig idén megközelíti a Power vagy a SPARC felét kb. Féléves késéssel (nem tudom melyik barom találta ki, hogy 2004-ben kellett volna megjelennie, mikor akkor tape-outolt és ült ált szilíciumra elõször) jön a Montecito, igen komoly fejlesztésekkel minden téren, és beleül a HP, a Fujitsu, az SGI and co. igencsak izmosított infrastruktúráiba. Tessék megkeresni, hogy a Superdome, Integrity  milyen fejlesztéseken megy át platformszinten: többszörösére növekvõ sávszélességek, csökkenõ késleltetések, több memória támogatása, fejlesztett RAS.

Faszán xeonos post lett.

[bogdan]

Idézet: hvuk - Dátum: 2005. nov. 15., kedd - 0:23

Áruld már el, hogy te ki vagy! Mert azt ne akard bemesélni, hogy visszaolvastál!

megtisztelo, hogy nagy oregnek nezel, de sajnos el kell keseritselek. tenyleg visszaolvastam a 4 aktualis topikot nemreg. reszben bolcsesz vagyok, talan ez megmagyarazza?  a kiemelesedhez meg: ha odamesz a pontos idezetemhez, es megnezed, hogy Ti, az akkori aktiv szereplok mit reagaltatok ra, akkor ez derul ki. nem egy ordongosseg, hidd el!

(na jo, regebben 1-2 eve, read-only uzemmodban vagyok.. de a tenyen ez nem valtoztat.)

udv: a kisokor 

Szerkesztette: bogdan 2005. 11. 15. 00:50 -kor

[bogdan]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 15., kedd - 0:48

Mielõtt élve eltemettek, azért megkérhetlek titeket, mutassátok meg, hogy én hol mondtam ilyet?

Legtávolabbi emlékeim szerint mikor hvukkal játszottunk futurológust, akkor én olyan 2015-re tettem, mire az IA-64-bõl _lehet_ hogy lesz valami desktopon/pc-n.

ott van feljebb az idezet: 2003 oktober. en legalabbis azt igy ertelmeztem, de ugy tunik masok is. ha nem ezt jelenti, amit mi "beleertunk", akkor mit? es jeleztem, hogy nem temetni jottem Cezart! de komolyan kerdezem, hogy ha nem ezt, akkor mit jelentett. tenyleg erdekel!

Szerkesztette: bogdan 2005. 11. 15. 00:48 -kor