[bogdan]

mondjuk ugy, hogy nem darabszamrol, hanem eladasi ertekekrol beszel. amiben ugye a winchestertol kezdve a videokartyaig minden benne van..

****************************
"Én a veszt-veszt szituációról beszélek. Nem látom, hogy mitõl lenne az." jobban atgondolva valoszinuleg nem pontos a megfogalmazasom. arrol beszelek, hogy mindkettonek a piaca a masik altal hatarolodik be (a Xeon 64 bites es RAS bovitesei szalamizzak az Itanium piacot, a CSI nem bevezetese, es hasonloak meg fogjak vissza a Xeon ternyereset). a gond az, hogy a ket hatas nem maximalja a piacbovulesi es beveteli potencialt, hanem a jatek nem nulla osszegu, hanem jelen esetben negativba hajlo. (a piac tobbi szereploje, mint pl. az Opteron szedi el a nyereseget.) tovabba arrol beszelek, hogy mas strategiaval (mondjuk a Xeon feltetel nelkuli szabadonengedesevel es az Itanium bealdozasaval) jobb eredmenyt lehetne elerni. azaz a ketto viszonya kihat a szummara. igy vilagosabb?

Szerkesztette: bogdan 2006. 04. 20. 13:00 -kor

[special]

nincs SGI Opteron gép, az SGI software resellere lesz a Star-P-nek: az opteronra való szoftvert is meg lehet majd tõlük venni.

[hvuk]

Idézet: special - Dátum: 2006. ápr. 20., csütörtök - 14:36

nincs SGI Opteron gép, az SGI software resellere lesz a Star-P-nek: az opteronra való szoftvert is meg lehet majd tõlük venni.

Ja, közben írták a fórumon, hogy csak félreírták a hírben és valóban a szoftvert az SGI fogja forgalmazni, de nem lesznek Opteronos szerverek tõlük.

[bogdan]

hat akkor RIP SGI.

[special]

[jagodek]

egy érdekes cikk a theregisteren, itt még nem láttam

AMD said to be researching 'reverse multi-threading' tech

ez szerintetek mennyire lehet életképes? mert ez ha jól látom  szembe megy a jelenlegi trendnek

[special]

már volt róla vita, hogy ennek mi a célja, értelme. bár egyesek itt azt találgatták, hogy ez a PC-software-eket menti meg a multithreadingtõl, én ilyet eddig csak mainframe-ben láttam, így én ezt high-end szerver feature-nek gondolom inkább. szerintem brutális logikai overhead kell hozzá, és a skálázódás sem lehet valami rózsás, így szerintem csak a szerverekben éri meg.

[Haderach]

Idézet: special - Dátum: 2006. ápr. 20., csütörtök - 22:48

én ilyet eddig csak mainframe-ben láttam, így én ezt high-end szerver feature-nek gondolom inkább.

Errol tudnal meselni egy kicsit?

[special]

lehet rosszul emlékszem valamire, mert mainframe-es referenciát most nem találok, viszont az ilyen virtualizálásnak, amennyire én tudom/gondolom, két haszna lehet:

-- redundancia

vagy

-- teljesítménynövelés

elõbbi esetben ugyanazt a számítást tükrözve futtatják több chipen, és az eredményeket mindig összehasonlítják. ilyen redundanciát egy chipen is meg lehet valósítani, és ha eredetileg ez a szándék vele, akkor végülis sosem fog látszódni a szoftverek felé több chipnek.

a másik esetben a mai skalár felépítésû chipeket klaszterizálják egyetlen nagy vektorprocesszorrá, azaz a szoftver egy processzort lát. ez általában a HPC területet izgatja, hiszen a vektorprocik bár gyorsak, drágák, és nem minden kódra alkalmasak.

az ibm-nek utóbbira biztosan van mármegoldása, ez a ViVA, a Virtual Vector Architecture, az ezredforduló óta fejlesztik, a p5 rendszereken már igénybe lehet venni. egyelõre 16 chipet vagy magot lehet így egybefûzni, ha jól tudom. az jó kérdés, hogy ez mennyire szoftveres, és mennyire hardveres megoldás, tippem szerint a power5 esetében ez még szoftveres, és a power6-ról hallani olyat, hogy hardveresen is támogatja majd, tehát nem kell, vagy sokkal kisebb overhead lesz a szoftveres layer.

ilyen technikákkal már a 90-es évek óta próbálkoznak, többek között az alpha design team is publikált errõl papírokat, teljesen virtualizált processzorokról, azaz klaszterizált és multi-threadelt. lehetséges, hogy az amd-hez került ex-ADT-sek vitték be ezt a technológiát is, ha lesz ilyen.

akárhogy nézem, ez HPC/high-end szerver feature, nem desktop.

[Asker]

de arra tökéletes hogy rá lehessen biggyeszteni hogy a leggyorsabb processzor...

[Haderach]

Idézet: special - Dátum: 2006. ápr. 21., péntek - 9:14

lehet rosszul emlékszem valamire, mert mainframe-es referenciát most nem találok, viszont az ilyen virtualizálásnak, amennyire én tudom/gondolom, két haszna lehet:

-- redundancia

vagy

-- teljesítménynövelés

elõbbi esetben ugyanazt a számítást tükrözve futtatják több chipen, és az eredményeket mindig összehasonlítják. ilyen redundanciát egy chipen is meg lehet valósítani, és ha eredetileg ez a szándék vele, akkor végülis sosem fog látszódni a szoftverek felé több chipnek.

a másik esetben a mai skalár felépítésû chipeket klaszterizálják egyetlen nagy vektorprocesszorrá, azaz a szoftver egy processzort lát. ez általában a HPC területet izgatja, hiszen a vektorprocik bár gyorsak, drágák, és nem minden kódra alkalmasak.

az ibm-nek utóbbira biztosan van mármegoldása, ez a ViVA, a Virtual Vector Architecture, az ezredforduló óta fejlesztik, a p5 rendszereken már igénybe lehet venni. egyelõre 16 chipet vagy magot lehet így egybefûzni, ha jól tudom. az jó kérdés, hogy ez mennyire szoftveres, és mennyire hardveres megoldás, tippem szerint a power5 esetében ez még szoftveres, és a power6-ról hallani olyat, hogy hardveresen is támogatja majd, tehát nem kell, vagy sokkal kisebb overhead lesz a szoftveres layer.

ilyen technikákkal már a 90-es évek óta próbálkoznak, többek között az alpha design team is publikált errõl papírokat, teljesen virtualizált processzorokról, azaz klaszterizált és multi-threadelt. lehetséges, hogy az amd-hez került ex-ADT-sek vitték be ezt a technológiát is, ha lesz ilyen.

akárhogy nézem, ez HPC/high-end szerver feature, nem desktop.

nekem ezekbol ugy tunik, hogy az AMD valami joval alacsonyabb szintu megoldason dolgozik... habar az AMD megoldasarol nincs semmi infonk :-/

[Michell]

Idézet: Asker - Dátum: 2006. ápr. 20., csütörtök - 11:21

nahát úgytûnik "felfelé" töretlen lesz  az amd

Én - továbbra is - ott látom pl. az Opteronos szerverek "piaci" problémáját, hogy brand szervereknél szinte csak blade/rack megoldások vannak (HP DL 145, IBM x326 ...)
Nincs gép az entry level szinten, vagy annak közelében ( kb. a Workgroup kategória)
Belépõ szinten kínálnak P4 szervert ( IBM x206, HP ML310), avagy duál Xeonokat (x226, ML350).
Szerintem ide kellene legalább két fajta megoldás AMD alapon is - fõleg a Dual Core megjelenése óta:
1. Egyprocesszoros  (DC redy) szerver - a P4 és a 2 proc. Xeonok ellen, azok "leváltására".
2. Toronykivitelû két processzoros - pl. a HP ML350, IBM x236 kategóriába.

Egyébként egy rövid "ismerkedés" erejéig volt szerencsém egy 2 proc, DC Opteron szerverhez (1.8 GHz). Ha majd lesz esetleg összehasonlításom Dual Core Xeonról meg több idõm, akkor majd kicsit részletesebben is beszámolok róla.

[bogdan]

szerk: felreertes..

Szerkesztette: bogdan 2006. 04. 21. 11:44 -kor

[special]

Idézet: Haderach - Dátum: 2006. ápr. 21., péntek - 12:10

nekem ezekbol ugy tunik, hogy az AMD valami joval alacsonyabb szintu megoldason dolgozik... habar az AMD megoldasarol nincs semmi infonk :-/

szerintem ennek a hardveres támogatásán dolgoznak. mint mondtam, szerintem egy ilyen magas ILP-t kicsikarni képtelenség elmebeteg bonyolultságú logika nélkül (gondoljunk a mai x86-os processzorok ILP-jére) ezért ha igaz, nekem az alpha-féle kombinált megoldás látszik ésszerûnek: klaszter és MT. ezzel gyakorlatilag egy nagy processor resource poolt hozol létre, amelyet vagy ILP, vagy TLP révén aknázol ki. de az is lehet, hogy simán a HPC piacra gyúrnak rá.

[SFIJ]

én már kisigényû lettem. nekem jó lenne a mai legbokább 1utas opteron is, de a TDP-je legyen 1W

Szerkesztette: SFIJ 2006. 04. 22. 10:10 -kor

[Haderach]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. ápr. 22., szombat - 10:08

én már kisigényû lettem. nekem jó lenne a mai legbokább 1utas opteron is, de a TDP-je legyen 1W

meg ha mar a kis igenyekrol beszelunk adhatnak 1 euroert is nemde?

[Zollka]

Idézet: Haderach - Dátum: 2006. ápr. 24., hétfõ - 17:23

meg ha mar a kis igenyekrol beszelunk adhatnak 1 euroert is nemde?

A forint most gyenge abból legyen inkább 1

[hajsza]

Idézet: Zollka - Dátum: 2006. ápr. 25., kedd - 11:16

A forint most gyenge abból legyen inkább 1

Én nagyvonalú lennék, 1 eurót is szívesen adnék érte

[Atti]

2 hír:

Idézet

A HyperTransport Konzorcium bejelentette, hogy elfogadták a szabvány 3.0-s verzióját. Az új specifikáció egyik legszembetûnõbb újdonsága, hogy aggregált (kétirányú) maximális sávszélessége egy 16 bites buszon a HyperTransport 2.0 11,2 GB/s-ához képest mintegy 86 százalékkal, 20,8 GB/s-ra nõtt, míg 32 bitnél eléri a 41,6 GB/s-ot. Ez a korábban legfeljebb 1,4 GHz-es (a gyakorlatban inkább csak 1 GHz-es) órajel növelésének köszönhetõ, a HT 3.0 ugyanis 1,8, 2,0, 2,4 és 2,6 GHz-es üzemmódokat is ismer, de természetesen kompatibilis a korábbi verziókkal is.
...
Nem friss találmány, de most ugyancsak megújult a bõvítmények számára kifejlesztett HTX interfész is. A HTX ugyan nem fogja kiszorítani a PCI-X, PCI Express és más technológiákat, azonban a tervek szerint a jövõben komoly szerepet kaphat olyan nagy sávszélesség-igényû, késleltetésekre érzékeny bõvítmények alkalmazásában, mint például az InfiniBand vagy 10 Gigabit Ethernet vezérlõk, illetve a processzorok munkáját a legkülönfélébb szolgáltatásokkal segítõ koprocesszorok. Az AMD és partnerei a teljesítményt célirányosan növelõ koprocesszorokban a jelek szerint nagy lehetõséget szánnak, legyen szó akár HTX foglalatba illeszkedõ kártyákról, akár CPU-aljzatba ültethetõ társchipekrõl. A HTX a korábbi specifikációhoz hasonlóan 8 vagy 16 bites HT linkeket tartalmazhat, sávszélessége maximum 6,4 GB/s lehet a PCI Expressnél jelentõsen kisebb késleltetés mellett.

Turbóra kapcsol a HyperTransport

Idézet

A kaliforniai Santa Clarában egy kis vállalkozás, a DRC Computer Corporation tegnap bejelentette, hogy elérhetõ AMD Opteron-alapú rendszerekhez kifejlesztett koprocesszora. A modul szíve egy Xilinx Virtex-4 programozható áramkör, úgynevezett field-programmable gate array (FPGA), amelynek logikája a kívánt feladathoz igazítható.
...
A koprocesszor nem a szokásos bõvítõsíneken át kommunikál a CPU-val, hanem egy többutas Opteron-alapú rendszer szabadon maradt processzorfoglalatába, -foglalataiba illeszthetõ, így a HyperTransport kapcsolatnak köszönhetõen nagy sávszélességgel és kis késleltetésekkel történik az adatátvitel a koprocesszor és a CPU, illetve a memória között.
...
A DRC100-L60ES és DRC100-L60 jelû modul egyaránt a csaknem 60 ezer logikai cellát tartalmazó Xilinx Virtex-4 LX 60 FPGA köré épül, az elõbbi 200 MHz-es, 8 bites HT buszt, az utóbbi 400 MHz órajelû és kétszer ilyen széles HT buszt használ. A harmadik, DRC110-L160 jelû modulon egy 152 ezer cellás LX 160-as FPGA és több (18 helyett 64 MB) SRAM található, a HT busz ugyancsak 400 MHz-es és 16 bites. A két kisebb modul disszipációja 5–20 watt, a legnagyobbé 10–40 watt.

A koprocesszor többféle feladatra is alkalmassá tehetõ, például támogathatja a biztonságos (valós idõben titkosított) hálózati kommunikációt, szimulációkat, renderelést, tömörítést és más alkalmazásokat. Ehhez természetesen arra van szükség, hogy az FPGA-t és a futtatott szoftvereket is megfelelõen programozzák, konfigurálják, ezért a DRC fejlesztõplatformokat is kínál partnerei számára, a szoftverek fordításához pedig a Celoxica technológiáját használja fel.

Programozható koprocesszor Opteronok mellé

[Asker]

cifra helyzet lesz itt ha az intel jobb lesz prociban amd meg az egész platformban