[hvuk]

Idézet: d n . r - Dátum: 2007. jún. 3., vasárnap - 22:37

Mert _rosszul_ rekonstruáltad az érvet

Ezt mindjárt gondoltam.

Idézet

Nézd, az állítás a következõ: szerintem _nem_ igaz, hogy a piac döntõ részének exponenciálisan nõnek az igényei a threadek számának növelésére.

Nem a threadek számának növelésére, hanem a teljesítményre. És jelenleg teljesítménynövekedés lényegesen csak a threadek számának növelésébõl származhat (kivétel Power6 persze).

Idézet

Pont ehhez kellenének a számok. Megnéznénk, hogy amikor még csak 1 magos processzorok voltak, akkor a szervereladások hány százalékát tették ki az 1, 2, 4 több utas szerverek.

Aztán ugyanezt, mikor már elterjedtek a 2 magos processzorok

Aztán amikor a 4 magos processzorok (ez az idei évé végére (fõleg a tavalyi Intel-debüt jóvoltából) jövõ év elejére bekövetkezik)

Ez jól látszik a különféle IDC jelentésekbõl. Például ebbõl:

Idézet

Growth in the x86 server market revved slightly in Q4 2006, growing 7.0% in the quarter to $7.2 billion worldwide, its fastest growth rate in five quarters, but unit shipment growth continued to moderate with growth at 1.1% year over year, to 1.85 million servers as customers continued to consolidate their IT infrastructures, according to IDC.

Magyarán egy év alatt értékben nõttek a szervereladások, de mennyiségben alig, azaz egy szerver ára emelkedett.

E szerint viszont 2004-rõl 2005-re jobban nõtt a darabszám mint az érték:

Idézet

The x86 server market continued to experience strong growth, with revenue of $6.8 billion worldwide for the fourth quarter of 2005. Factory revenue for x86 servers grew 6.7%, while unit shipments grew 13.7% to 1.8 million servers.

Magyarán az SC->DC átállás alatt, 2004 Q4-rõl 2006 Q4-re értékben az eladások 14.1%-al nõttek, míg darabszámban 15%-al. Ez szerintem erõsen arra utal, hogy a szerverek socketszám alapú megoszlása nagy eltérést nem mutathat.

[bogdan]

Idézet: d n . r - Dátum: 2007. jún. 3., vasárnap - 22:51

Egyrészt az állításod nem így hangzott, be lett idézve azóta is párszor, kérlek lapozz vissza.

en nem tehetek rola, hogy Te a) nem emlekszel jol; b) nem tudod jol rekonstrualni, hogy en mit mondtam. (csak szolnek, hogy mar a multkor sem sikerult!!)

Idézet

A smithfield 2005. április 18

legyen inkabb majus 26.. de tulajdonkeppen teljesen mindegy. egyik esetben sem egy ev!

Idézet

Ez sem igaz, ugyanis a Nehalem-et eleve olyan architekturának tervezik

es? ettol meg nem lesz konnyebb osszehozni.. a problema pontosan ugyanaz, mint amit az AMD eseteben felhoztal! ugyanugy meg kell oldani a 3 egyseg (a ket mag es a memoriavezerlo) kozotti kommunikaciot valahogy a package-en belul.. en csak ezt jeleztem.

Idézet

8 maggal, hozzá fejlesztett memória-alrenszerrel az x86 szerverpiac nagyon nagy része lefedhetõ lesz (tényleg, a mindenféle Gartner és egyéb jelentésekben van arra adat, mekkora százalékát teszik ki az x86 szervereladásoknak lebontva az 1, 2, 4 illetve több socketes szerverek?

egy pontot nem egeszen ertek abban, amit itt irsz! miert csak az x86 szerverekrol beszelsz?? ha kijebb tekintesz, akkor maris maskepp latszanak a dolgok, es nem tunik olyan nagy problemanak az, amirol beszelsz. (max az oshulloknek, es a csoppet sem mozgekonyabb Itaniumnak.)

[d n . r]

Az elsõ kettõvel fölösleges tovább foglalkoznom, merthogy az elsõvel kellõ terjedelemben megtettem ezt annak idején (azért a saját magad emlékei felfrissítése véget szerintem igazán visszalapozhatnál, de Te tudod... ), a másodiknál meg kimerítõen válaszoltam most (arról igazán nem tehetek, hogy valamiért ezt nem sikerült dekódolnod )

A harmadiknál figyelmesebben meg kéne nézned, mirõl volt szó: "néhány hónapon belül"!
Azaz a 8 maghoz megfelelõ memóriaalredszer sem az Intelnek, sem az AMDnek nem triviális, de természetesen 2008-2009-re meglesznek vele.

Igazából Te most min is vitatkozol? Netán azt kívánod állítani, hogy mondjuk év végére az AMD elõ fog rukkolni egy 8 magos multi-chip-package verzióval?

A negyediknél meg nem értem, hogy amit írsz, az hogy kapcsolódik az én mondanivalómhoz.
Azt a kérdést úgy kell megközelíteni, ahogy hvuk tette: eladási adatokkal. Mondjuk én jobban szeretem a _közvetlen_ adatokat, de annyira nem izgat ez a kérdés, hogy eget-földet megmozgassak

Szerkesztette: d n . r 2007. 06. 04. 00:17 -kor

[bogdan]

1) valoban, igazad van: en tudom, hogy emlekeim jok es frissek. mar csak az nem vilagos, hogy Te mire gondolsz.. (mar a multkor sem volt az!)
3) a kerdes nem ez, hanem hogy kinek mekkora nehezseget fog okozni, es ebbol kovetkezoen ki tud vele elobb kijonni. (a problema ugye az, hogy tudja-e az Intel tartani a mostani elonyet az AMD-vel szemben, azaz hogy elobb jott ki a multichip verzioval, mint az AMD a nativval.)
4) jol ertem, hogy nem erted, hogy a KERDESEM mikeppen kapcsolodik a mondanivalodhoz? a kerdesem megvalaszolasahoz miert is kellenek az eladasi adatok? (de legyen, adok eladasi adatokat is: az elmult nehany evben a kerdeses ket szegmens nagyjabol parhuzamosan haladt, hol ez, hol az lepett elore, es az aranyuk maradt 50-50% korul. megfelel?)

[Michell]

Idézet: d n . r - Dátum: 2007. jún. 3., vasárnap - 21:37

Megnéznénk, hogy amikor még csak 1 magos processzorok voltak, akkor a szervereladások hány százalékát tették ki az 1, 2, 4 több utas szerverek.
...

Üdv.

Az általam átlátott szegmensben (KKV / 1-2 utas szerverek) nem érzékeltem eltolódást az 1 proc javára.

Leginkább azt látom, hogy ugyanúgy megveszik a 2 socket-es szervereket, csak épp DC processzorral /néha már QC .
Ebben persze igen sok minden közrejátszik. Pl. bizalmatlanság, tech mánia, az 1 socketes szerverek bõvíthetõségének egyéb - pl diszk - korlátai ...
És persze a memória alrendszer áteresztõképessége is.

Természetesen én is azt gondolnám, hogy a 4-8 socketes szerverek darabszám részesedésének vissza kellene esnie, azonban az a bõ egy év amióta a DC szerverek elterjedése beindult, az ezen a piacon még túl rövid idõ. (Talán a Horus elsûlyedése már ennek a scenáriónak az elõjele.)

Mindenesetre az "adatokra" még jócskán kell várni szvsz.

[hvuk]

Idézet: Michell - Dátum: 2007. jún. 4., hétfõ - 13:31

Természetesen én is azt gondolnám, hogy a 4-8 socketes szerverek darabszám részesedésének vissza kellene esnie, azonban az a bõ egy év amióta a DC szerverek elterjedése beindult, az ezen a piacon még túl rövid idõ. (Talán a Horus elsûlyedése már ennek a scenáriónak az elõjele.)

Továbbra sem értem, hogy mibõl veszitek ezt az ötletet. Egyszerûen nem logikus a dolog. Gondoljátok végig az alábbiakat:

Az 1999-tõl 2001-ig terjedõ két évben az (x86) szerver processzorok órajele kb. 2.5-3-szorozódott. Kb. a teljesítmény is ennyiszeresére nõtt (nagyságrendrõl van szó, kéretik nem kötözködni). Mégsem gondolta senki azt, hogy emiatt a 2 socketes szerverek piaca visszaesne az 1 socketes szerverek javára. Vagy legalábbis én nem elékszek ilyen véleményre.

Ellenben 2004 és 2006 között az (X86) szerver processzorok órajele csak minimális mértékben nõtt, mondjuk 30%-al. A teljesítmény is kb. ennyivel emelkedett. Viszont kaphatóak lettek DC procik, amiknek az együttes teljesítménye - erõsen alkalmazástól függõen - 1.6-2.2-szeres teljesítményt tudtak. 3 éves idõtartamot nézve pedig a négymagos procik megjelenésével kb. 3-4-szeres sebességnövekedés következett be.

Azaz magyarán régebben és ma is a teljesítménynövekedés kb. ugyanakkora volt ugyanannyi idõ alatt (bár mostanában a teljesítménynövekedés ugrásszerû, míg régebben folyamatosabb volt), csak elõzõleg a single-thread, míg manapság a multi-thread teljesítmény nõtt meg. Mégis most azt hangoztatjátok, hogy amiatt, hogy most egy socketre több mag jut, a 2-4 socketes szerverek piaca csökkenni fog. Egyszerûen nem látom a kétfajta teljesítménynövekedés mögött azt a különbséget, amibõl ez logikusan következne. Különbség persze van köztük: nehezebb a jelenlegi fejlõdést kihasználni, ahhoz új elven alapuló programozás kell. Csak éppen ebbõl nem következne, hogy kevesebb socket elég lenne.

Szerkesztette: hvuk 2007. 06. 04. 13:44 -kor

[Zollka]

Idézet: hvuk - Dátum: 2007. jún. 4., hétfõ - 13:42

Továbbra sem értem, hogy mibõl veszitek ezt az ötletet. Egyszerûen nem logikus a dolog. Gondoljátok végig az alábbiakat:

Az 1999-tõl 2001-ig terjedõ két évben az (x86) szerver processzorok órajele kb. 2.5-3-szorozódott. Kb. a teljesítmény is ennyiszeresére nõtt (nagyságrendrõl van szó, kéretik nem kötözködni). Mégsem gondolta senki azt, hogy emiatt a 2 socketes szerverek piaca visszaesne az 1 socketes szerverek javára. Vagy legalábbis én nem elékszek ilyen véleményre.

Ellenben 2004 és 2006 között az (X86) szerver processzorok órajele csak minimális mértékben nõtt, mondjuk 30%-al. A teljesítmény is kb. ennyivel emelkedett. Viszont kaphatóak lettek DC procik, amiknek az együttes teljesítménye - erõsen alkalmazástól függõen - 1.6-2.2-szeres teljesítményt tudtak. 3 éves idõtartamot nézve pedig a négymagos procik megjelenésével kb. 3-4-szeres sebességnövekedés következett be.

Azaz magyarán régebben és ma is a teljesítménynövekedés kb. ugyanakkora volt ugyanannyi idõ alatt (bár mostanában a teljesítménynövekedés ugrásszerû, míg régebben folyamatosabb volt), csak elõzõleg a single-thread, míg manapság a multi-thread teljesítmény nõtt meg. Mégis most azt hangoztatjátok, hogy amiatt, hogy most egy socketre több mag jut, a 2-4 socketes szerverek piaca csökkenni fog. Egyszerûen nem látom a kétfajta teljesítménynövekedés mögött azt a különbséget, amibõl ez logikusan következne. Különbség persze van köztük: nehezebb a jelenlegi fejlõdést kihasználni, ahhoz új elven alapuló programozás kell. Csak éppen ebbõl nem következne, hogy kevesebb socket elég lenne.

Sõt ha nem milti-threaded az alkalmazás akkor meg vehetsz akárhánymagos procit ,semmit sem érsz vele... Ennek ugye ez az oriási hátránya...

[d n . r]

Idézet: hvuk - Dátum: 2007. jún. 4., hétfõ - 14:42

3 éves idõtartamot nézve pedig a négymagos procik megjelenésével kb. 3-4-szeres sebességnövekedés következett be.

Ahonnan kiindultunk, az az a _hipotetikus_ helyzet, hogy mondjuk 2007H4-2008H1ben az AMD összerak egy 8 magos szerverprocesszort. Erre írta 'special' a partnerek meg a piac reagálását.
Szóval 07H2ben 4 magos K10, aztán rá fél-háromnegyed évre meg 8 magos (most tételezzük fel, merthogy a példa errõl szól, hogy tecnikailag jól és hatékonyan sikerül). Ez azt jelentené ebben a _hipotetikus_ helyzetben, hogy háromnegyed év alatt kb. 3-4 szeresére nõ az egy socketre jutó teljesítmény! Hol tapasztaltál-e bármikor is ilyet az x86 piacon a múltban?
Mert én maximum egyetlen hasonló példát tudnék erre mondani, méghozzá a tavalyi évet, mikor a teljesen vicces Paxwille-t felváltva (ami az adott alaplapban alig tudott többet a single core Nocona-nál!) jött 06H1ben a Demsey+Bensley, aztán H2ben a Woodcrest+Bensley, majd H3ban a Clowertown+Bensley. Itt még hipotézisre sincs szükség, rád bízom a megfelelõ tesztek felkutatását, mekkora is volt a teljesítménynövekmény különféle alkalmazásokban.
És szó sincs itt 3 éves idõtartalmról, éppenhogy errõl a megszaladásról beszéltünk!

[special]

na, hát csak nem hagyhatom ki, hogy pont én ne okoskodjak bele.

szóval a kérdés lényegében úgy szól, hogy az IT, most konkrétan a processzor teljesítménye emelkedik-e magasabb ütemben, vagy az igények? hvukkal egyetértek abban, hogy a magszám ugyanúgy a teljesítmény emelésének egy módja, mint az órajel, csak ugye mivel minden mag egy processzor, ezért könnyebben von az ember párhuzamot a többutas rendszerekkel -- és hát úgy tûnik, sokkal hatékonyabb módja is a teljesítmény növelésének sok párhuzamosított, a memória késleltetése által korlátos workload alatt.

én a kérdést nem tudom megválaszolni általánosságban, az bizonyos, hogy van olyan cég, amelynek az igényei egyértelmûen gyorsabban nõnek, mint a processzorok fejlõdési üteme, és van rengeteg olyan is, amelyé nem. hogy viszont mi a somma, azt nem látom. (olyan ez kicsit, mint a GDP, mely sommázza a gazdaságot, de ugye az egyes szereplõk dinamikája szerteágazó, vannak, akiknek recesszióban is jobban megy, vannak, akik konjuktúrában is éhen halnak. remélem ezzel bekerültem a hülye példák csarnokába).

annyit viszont érzékelek, vagy inkább tudok, hogy a Dell vár, sõt látni vél némi lefelé irányuló konszolidációt piaci léptékben, vagyis a kétutas rendszerek növekvõ dominanciáját az egy és négyutasokkal szemben, vagyis ezt tartják a sweet spotnak, fõként a négymagos procikkal. a Dell as of today a talán a legnagyobb QC szállító, hacsak a HP valamivel meg nem elõzi, de mindenesetre a termékmixében a legnagyobb arányúnak mondja a Clovertown arányát (egészen konkrétan minden 4. Dell szerver Clovertownnal szerelt).

ez nem azt jelenti, hogy a négyutasok eltûnnek, viszont a felhergelt, ún. konszolidációs/virtualizációs edition kétutasok jelentõsen kannibalizálhatják azt. ezek a gépek a négyutasokhoz hasonló memória és I/O kapacitásokat, sõt közeledõ RAS-t kapnak a jövõben, mert igény van rá, és kikényszeríti a verseny. (érdekes az is, hogy az entry level integrityk RAS-képességeit mennyire felturbózta a HP).

végeredményben mégiscsak azt kell mondjam, hogy én azt látom, a jellemzõ foglalatszám olvad, a "nagygépek" terén is a látszólag közepes méretû, ámde masszív feldolgozási teljesítmény (8xRock, 8-16 Tukwilla, 8-16 Power6), brutális memóriaméreteket és I/O kapacitást tömörítõ gépeké a jövõ, melyek ára viszont így az eget veri.

de azt is érzem, hogy egyre kevésbé releváns ez a mutató, akár technikailag is, ahogyan elmosódik a határ az önálló fizikai szerver és az SMP gépek egy partíciója között (cella-alapú felépítés, vagy blade+high-speed interconnect) talán az elsõre sokkal inkább semmitmondó ár alapján való szegmentálásnak lesz hosszú távon csak értelme.

talán az a jó kérdés, hogy a tipikus üzleti workloadok szempontjából mekkora lesz az ideális system image mérete? particionálhatóak és klaszterizálhatóak-e a workloadok hatékonyan?

a skálázódást igénylõ környezetbe valamiért úgy gondolom, hogy a Hitachi BladeSymphony elõremutató (nem azért, mert Itanium), mely blade formátumban bõvíthetõ, tetszõlegesen scale-out vagy scale-up rendszer, vagyis már elmossa a határokat a kis és nagy konfigok között.

[SFIJ]

nagyon tetszik a kamaszlányos bugyinedvesedés a 8magos cpuktól, csak léccike ne feledjétek a következõket:
2 core: dual channel DDR mem sávszélesség /12 GByte/s/
4 core: dual channel DDR2 mem sávszélesség, de jobb lenne az FBD /25 GByte/s/
8 core: dual channel Rambus XDR /50 GByte/s/ - De! 1 Gbyte felett egekben a latency!

[d n . r]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2007. jún. 5., kedd - 0:30

csak léccike ne feledjétek a következõket:

Hát én pl. ilyeneket írkáltam:

Idézet

Szerverpiacon meg vissza kell emlékezni a dual core Paxwille-Xeonok gyászos szereplésére. Kiváló példa, hogy mennyire értelmetlen kihozni valamit megfelelõ memóraalrendszer nélkül

Idézet

Akár 4+4, akár natív 8 magról van szó, ott nagyon komoly memóriaalrendszer-beli fejlesztéseket kell majdeszközölni. Az Intel részérõl már csepegnek is az infók, lásd pl. az elõbb linkelt hwsw-hírben az utalásokat.

Úgy néz ki, mintha elfeledkeztem volna a nehézségekrõl?

De remélem nem azt gondolod, hogy 2008-2009re erre nem lesz megoldás. Én amúgy sokkal inkább egy négycsatornás memóriavezérlõre fogadnék (lásd pl. Rock)

[Zollka]

Idézet: d n . r - Dátum: 2007. jún. 4., hétfõ - 23:40

Hát én pl. ilyeneket írkáltam:


Úgy néz ki, mintha elfeledkeztem volna a nehézségekrõl?

De remélem nem azt gondolod, hogy 2008-2009re erre nem lesz megoldás. Én amúgy sokkal inkább egy négycsatornás memóriavezérlõre fogadnék (lásd pl. Rock)

a 4 csatornás memovezérlõ a legegyszerûbb megoldás és a legköltséghatékonyabb... Ergo biztos ezt fogják meglépni...

[SFIJ]

Idézet: Zollka - Dátum: 2007. jún. 5., kedd - 2:21

a 4 csatornás memovezérlõ a legegyszerûbb megoldás és a legköltséghatékonyabb... Ergo biztos ezt fogják meglépni...

hát persze csatornánként 165 kivezetés, 2 csatornára 330, 4-re 660. vagyis az extra 2 csatorna növeli a lábszámot 33%-kal. és ugye az alaplapon újabb 330 kanóc elhelyezése, zavarszûrés, hullámimepdanica, azonos jelúthosszak. a standard 4 layeres nyákból azonnal 5 vagy 6 réteges lesz, gyakorlatilag duplázódo nyák költségek mellett. szal nyugodtan Lhiheted, olcsóbb az XDR

[special]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2007. jún. 5., kedd - 8:37

hát persze csatornánként 165 kivezetés, 2 csatornára 330, 4-re 660. vagyis az extra 2 csatorna növeli a lábszámot 33%-kal. és ugye az alaplapon újabb 330 kanóc elhelyezése, zavarszûrés, hullámimepdanica, azonos jelúthosszak. a standard 4 layeres nyákból azonnal 5 vagy 6 réteges lesz, gyakorlatilag duplázódo nyák költségek mellett. szal nyugodtan Lhiheted, olcsóbb az XDR

ezért fognak valószínûleg tudathasadásos módon áttérni FB DIMM-re a szervereknél, melyet most bashel rendesen. az AMD egyik legbájosabb PR fogása az elmúlt évben, hogy hát õ mindig jókor tér át az új memóriára, mikor itt az ideje.   vagyis mikor az Intel volumene leszorította már az árakat, és költségbeli okokból kénytelen már áttervezni a processzorában a memóriavezérlõt.

[hvuk]

Idézet: d n . r - Dátum: 2007. jún. 4., hétfõ - 22:36

Ahonnan kiindultunk, az az a _hipotetikus_ helyzet, hogy mondjuk 2007H4-2008H1ben az AMD összerak egy 8 magos szerverprocesszort. Erre írta 'special' a partnerek meg a piac reagálását.

Ha erre vonatkozott, akkor azzal egyetértek. De mondjuk számomra nem volt triviális. Viszont cserébe jót vitáztunk a semmin.

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2007. jún. 5., kedd - 7:37

hát persze csatornánként 165 kivezetés, 2 csatornára 330, 4-re 660. vagyis az extra 2 csatorna növeli a lábszámot 33%-kal. és ugye az alaplapon újabb 330 kanóc elhelyezése, zavarszûrés, hullámimepdanica, azonos jelúthosszak. a standard 4 layeres nyákból azonnal 5 vagy 6 réteges lesz, gyakorlatilag duplázódo nyák költségek mellett. szal nyugodtan Lhiheted, olcsóbb az XDR

Az AMD esetén ez csak 27% lenne.

A DDR3 még bõven elég 8 magos processzorokhoz. Persze annak is megvan a maga a nyavaja, de lényegesen kevesebb mint a Rambus-nak. Hogy mi lesz utánna, az még elég homályos, de addig még van kb. 4 évünk.

Amúgy meg egyáltalán nem biztos, hogy a megoldás pont az lesz, mint amire gondolunk. Én el tudok képzelni olyan megoldást is, hogy egy kisebb, de azért relatíve nagy méretû memóriát "közel" helyeznek el a CPU-hoz, ezáltal a sávszélességet sokszorozva (itt gondolok pl. az Intel által preferált "emeletes" felépítésû chipekre), a memória nagyobb része viszont a mostani "távolságra" van továbbra is a CPU-tól. Erre persze fel kellene készíteni az oprendszereket is, akik a lassabb memóriát egyfajta újabb virtuális memóriaként használnák (amennyire ez lehetséges és megoldható, hiszen ennek hatékonysága nyilván terhelés függõ). Mondjuk a memória 1/4-ede lehetne "közel" és a maradék 75% meg "távol".

[hvuk]

Idézet: special - Dátum: 2007. jún. 5., kedd - 8:18

ezért fognak valószínûleg tudathasadásos módon áttérni FB DIMM-re a szervereknél, melyet most bashel rendesen. az AMD egyik legbájosabb PR fogása az elmúlt évben, hogy hát õ mindig jókor tér át az új memóriára, mikor itt az ideje.   vagyis mikor az Intel volumene leszorította már az árakat, és költségbeli okokból kénytelen már áttervezni a processzorában a memóriavezérlõt.

Azzal azért tényleg nehéz vitatkozni, hogy ez neked mint vevõnek nem okoz hátrányt, ellenben elõnyt igen. Lásd pl. a 939->AM2 váltást: azonos teljesítményt nyújtott, az egyetlen elõnye az olcsóbb memória volt, így aztán tényleg az égvilágon semmi értelme nem lett volna korábban áttérni, sõt kimondottan hátrányos lett volna, hiszen növelte volna a konfigurációk végfelhasználói árát.

Más kérdés, hogy az Intel konfigurációknál teljesítményelõny is jelentkezett, bár szerintem ennek mértéke nem volt túl magas. Viszont az Intel piaci és pénzügyi erõfölényébõl adódóan ráterhelhette a fogyasztókra a DDR2 memóriák kezdeti lényegesen magasabb költségét ama kis teljesítmény növekedés megszerzése céljából. Ha neked mint végfelhasználónak minden egyes plusz százaléknyi teljesítményre szükséged van, akkor számodra az Intel eme lépése jó és hasznos, ellenben ha nem ilyen user vagy (felhasználók 95%), akkor számodra ez káros volt. Persze az igaz, hogy ha senki nem kezdte volna el DDR2-vel szerelni a gépét, akkor soha nem estek volna le az árak.

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2007. jún. 5., kedd - 9:33

Az AMD esetén ez csak 27% lenne.

A DDR3 még bõven elég 8 magos processzorokhoz. Persze annak is megvan a maga a nyavaja, de lényegesen kevesebb mint a Rambus-nak. Hogy mi lesz utánna, az még elég homályos, de addig még van kb. 4 évünk.

Amúgy meg egyáltalán nem biztos, hogy a megoldás pont az lesz, mint amire gondolunk. Én el tudok képzelni olyan megoldást is, hogy egy kisebb, de azért relatíve nagy méretû memóriát "közel" helyeznek el a CPU-hoz, ezáltal a sávszélességet sokszorozva (itt gondolok pl. az Intel által preferált "emeletes" felépítésû chipekre), a memória nagyobb része viszont a mostani "távolságra" van továbbra is a CPU-tól. Erre persze fel kellene készíteni az oprendszereket is, akik a lassabb memóriát egyfajta újabb virtuális memóriaként használnák (amennyire ez lehetséges és megoldható, hiszen ennek hatékonysága nyilván terhelés függõ). Mondjuk a memória 1/4-ede lehetne "közel" és a maradék 75% meg "távol".

nem, a DDR3 nem eleg, oda bizony XDR kell, masrezt meg DDR3 IMC-rol sem lattam verebeket csiripelni, csak FBDsrol. A DD3 semminemu elonnyel nem rendelkezik egyebkent az XDR-hez kepest, raadasul meg dragabb is

persze berakhatnak meg 16-24mByte sokutas asszociativ L3$-t is a CPU-ba a 8 core melle a la itanium, vagy off-chip A'la Power. Mindegyik hihetetlen draga.

Szerintem az lesz, hogy FBD es bazinagy offchip L3$

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2007. jún. 5., kedd - 9:42

Azzal azért tényleg nehéz vitatkozni, hogy ez neked mint vevõnek nem okoz hátrányt, ellenben elõnyt igen. Lásd pl. a 939->AM2 váltást: azonos teljesítményt nyújtott, az egyetlen elõnye az olcsóbb memória volt, így aztán tényleg az égvilágon semmi értelme nem lett volna korábban áttérni, sõt kimondottan hátrányos lett volna, hiszen növelte volna a konfigurációk végfelhasználói árát.

meg persze a 20%-kal alacsonyabb teljesitmeny is, hacsak nem a legdragabb DDr2-800-as memoriatipust hasznaltad. Azmeg meg mais dragabb, mint a DDR.

Szerkesztette: SFIJ 2007. 06. 05. 13:08 -kor

[Darwin]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2007. jún. 5., kedd - 14:05

nem, a DDR3 nem eleg, oda bizony XDR kell, masrezt meg DDR3 IMC-rol sem lattam verebeket csiripelni, csak FBDsrol. A DD3 semminemu elonnyel nem rendelkezik egyebkent az XDR-hez kepest, raadasul meg dragabb is

persze berakhatnak meg 16-24mByte sokutas asszociativ L3$-t is a CPU-ba a 8 core melle a la itanium, vagy off-chip A'la Power. Mindegyik hihetetlen draga.

Szerintem az lesz, hogy FBD es bazinagy offchip L3$

Nehalem's IMC    de szerintem ezt tuti linkeltem már egyszer a Xeonos topikba.