Elküldve: 2007. 01. 23. 21:03
NEM ÉN ÍRTAM, DE SOK HELYEN EZT LÁTNI, MINT AZ EGYIK ALAPSZABÁLY A PC ESETÉN.
AZ ALAPOT Didyman ÍRTA AZTÁN PASSZ A TÖBBIRE:
Az utóbbi időben számos topikban különböző kollégák teljesen eltérőnek látszó problémával bombázták az oldal látogatóit. Sajnos a legtöbb furcsán működő számítógép működési problémája visszavezethető a kompjúter áramellátását végző tápegység gyengeségeire.
Tekintettel arra, hogy a legtöbb felhasználónak még a legalapvetőbb ismeretei is hiányosak e témában - némi Admin ráhatásra - úgy döntöttem, hogy megosztom tapasztalataimat a nagyérdeművel.
Milyen a jó táp?
Jó táp az, amelyik:
- Megfelelően védi kimeneteit az ott esetlegesen fellépő, a gép alkatrészeit és felhasználóját veszélyeztető mértékű feszültségek ellen.
- Megfelelően védett mind a hálózat, mind a terhelés, mind a belső oldaláról jelentkező események ellen.
- Képes ellátni a számítógép alkatrészeit megfelelő minőségű tápfeszültséggel, mindenféle terhelési viszonyban.
- Képes elegendő tartalékkal elviselni extrém helyzeteket.
- Tartósan, megbízhatóan működik.
- Ergonómiai és környezetvédelmi szempontoknak megfelel.
Korunk korszerű (min. P4, Athlon) számítógépei jócskán megemelték a tápegységekkel szemben állított követelményeket. A probléma csak részben adódik az eszközök áramfogyasztásából, ez a gond sima teljesítménynöveléssel megoldható lenne. (Sajnos a legtöbb bolti eladó még ma is leragad ezen a szinten.) Az igazi feneség a videokártya, a wincseszterek és a CD, DVD meghajtók valamint a processzor időben jelentősen eltérő, változó áramigényében keresendő. A hagyományos tápok pont ezen a ponton mondanak csődöt.
A védelemről:
A védelmet én három csoportra osztanám.
- Az első, az életvédelem.
Szerencsékre kis hazánkban ezen a téren viszonylag jól működik a minőségellenőrzés, nem hallottam ilyen ok miatt kereskedelmi forgalomból kivont termékről.
- A második, mikor a táptól kell megvédeni a számítógépet.
Még a leginkább elismert márkák esetében is ismert olyan esemény, amikor a tápegység elhalálozása közben magával rántott alkatrészt, akár gépet. Ezen a területen a hagyományos tápok egyszerűen veszélyesek (lásd lentebb).
- Harmadik helyen a táp saját védelmét kell említeni.
Ez azért fontos, mert az előzőekben említett védelmek elsősorban az ilyen eseményekre történő reagálás második védvonala, hiszen az ilyen eseménynek oka van.
A védelmek jelölése: OVP (túlfesz), UVP (alulfesz), OCP (túláram), OPP (túlterhelés), SCP (rövidzár), OHP (túlmelegedés).
De miért is mondjuk, hogy nem biztonságosak?
Az olcsó tápok jellemzője, hogy olcsó anyagokból készülnek. Az olcsóság számos hibalehetőséget is von maga után. Egyszerűen fogalmazva a gagyi tápok vasból, alumíniumból és némi homokból (szilicium) készül. Ahol készülnek, ott pipafüst a munkabér, tehát a "sárgáknak" tök mindegy, hogy milyen bonyolult szerkentyűt raknak össze, lényeg a költséghatékonyság. Ez a folyamat műszaki-technikai szempontból úgy néz ki, hogy minden olyan áramköri elemet elhagynak, amelyek közvetlenül nem szükségesek a táp működéséhez. (Ezért könnyebbek jóval márkás társaiknál.) Ezzel a trükkel ugyanis jelentős mennyiségű drága rezet lehet megspórolni. Ez a "technika" egy stabilizált, biztonságos villamos hálózat használata mellett nem veszélyes. Sajnos a Földön kevés ilyen hely van.
Némi gyakorlati tapasztalat:
Évek óta hardverjavítással és némi rencergizdasággal keresem a mellékest. Láttam közel 100 (!) döglött tápot és vagy feleannyi meghalt PC-t szomorú tulajdonosával együtt. Egyetlen egy esetben sem (!) találkoztam kiégett biztosítékkal a tápokban. A szakember számára ez azt jelenti, hogy bár megpusztult a táp, de sem az élet- sem a tűzbiztonság nem volt veszélyben. Viszont az esetek döntő hányadában az áramellátást végző félvezetők átégését tapasztaltam. Ez óriási veszély a számítógépre, mert igaz, hogy csak nagyon rövid időre, de akár egy igen magas szintű áramlökés érheti a számítógép alkatrészeit, és paradox módon, minél nagyobb teljesítményű a táp, annál nagyobb pusztítást végez a berendezésben. A jelenség érthető, mert minél tovább bírja a táp, annál jobban pusztít, a 300W-os Codegen már régen elfüstölt, amikor a 450W-os még bírja néhány gyilkos tizedmásodpercig.
További tény az is, hogy egy nagyobb odafigyeléssel megépített táp önmagában is igen jelentős biztonságnövelő eszköz, főleg extrém körülmények között. Nagyon gyakori hibajelenség például - főleg vidéken -, hogy a vihar összefújja a légvezetékeket, ezért lökésszerű feszültségtöbblet zúdul a tápra, aminek egy részét a gagyi táp kiégés után szépen rávezet az alkatrészekre. Persze a gép kikapcsolt állapotban van, a gazdája meg nem érti, hogy miért nem indul, mikorpedigtegnapestemégfaxánment. Ilyen hiba egy korrekten megépített márkás szerkentyűnél sokkal ritkábban fordul elő.
Ennyit a biztonságról, és most beszéljünk a stabilitásról:
A mikroprocesszorok működésükhez stabil, ingadozásmentes áramellátást igényelnek, a számítógépek sem kivételek ez alól. Sajnos az utóbbi időben a hardverek áramigénye jelentősen megnőtt, s mint már írtam az a gond, hogy ez az áramigény lökésszerűen keletkezik. Az olcsó tápból egyszerűen hiányoznak azok az alkatrészek, amelyek ezt a stabilitást szolgáltatni tudnák. Az okát már leírtam; költséghatékonyság. A márkás tápok stabilitásának ára van. Ez többlet alkatrészeket jelent, ami sajnos meg is drágítja az előállításukat, no meg lényegesen megnövelik a súlyukat. A számítógép működéséhez többféle feszültséget igényel a táptól. Nagyon fontos követelmény például az is, hogy az egyik ág extrém terhelése - pl. több meghajtó egyszerre történő inditása (DVD, CD írás) vagy a videokártya hirtelen áramfelvétele (valami meredek 3D, füsttel keverve) vagy akár a processzorterhelés megugrása (DVD rip) - ne okozzon a másik ágban ingadozást. A gagyi tápok ezen a téren a leggyengébbek, a működési hibák szinte mindig visszavezethetők a korábban tárgyaltakra. Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy szinte minden egyes számítógép-részegységnek saját tápellátását szabályozó áramköre van, tehát a korábban leírtak bizony ezeknél a szabályozó áramköröknél is igazak. (Az biztosan mindenki tudja, hogy pl. azonos típusú videókártya és videókártya között is milyen minőségi különbségek lehetnek, attól függően, hogy milyen gyártótól érkeznek.)
Néhány szó az élettartamról:
Sajnos egyes elektronikai alkatrészek is képesek elöregedni. Balszerencsékre pont a stabilitáshoz leginkább szükséges az ún. elektrolit kondenzátorok kiszáradása a leggyakoribb hibajelenség. Tovább súlyosbítja a helyzetünket, hogy a kiszáradás üteme jelentősen függ a környezet hőmérsékletétől és a levegő áramlási sebességétől, és pont ezek a tényezők, amik igen kedvezőtlenek egy gagyilógiai tápban (parasztosan: zajos, meleg). A márkás tápokra a válogatott, nagy teherbírású és élettartalmú alkatrészek beépítése a jellemző, ez a folyamat egyenes arányban áll a termék árával (azért ne keressen senki se Rubycon, Nippon kondikat egy 10 ropis tápban). Nagyon gyakori az a panasz, hogy eddig hűdefaxánműködött, most pedig egyik-napró a másikra lefagy, pedigénaztánkarbantartomavindóztmindig. Pont az történt, amit írtam az előbb.
Néhány szót a teljesítményről:
Legelőször szeretnék egy tévhitet eloszlatni. Nagyon ritka az a személyi számítógép, ami 360W-nál nagyobb teljesítményt igényel. Ez az egyszerű Ohm-törvénnyel könnyen igazolható. Valójában a legtöbb gép nem igényel 200-250W-nál többet (annak a felét egyébként általában a proci viszi el). Nálam egy P4 3.0@3.4 proci, Ati 9250 videokari, 4 vinyó, DVD olvasó, DVD író, plusz minden PCI foglalat teli van a P4P800 döluxban rábízva egy 360-as Chieftekre. Aki kíváncsi a saját gépe teljesítmény igényére, az ezzel a kis progival könnyedén ellenőrizheti.
A tápra írt teljesítményadatok nem mindig jelentik a táp valós teljesítményét. A gagyi gyártói szisztematikusan a csúcsteljesítmény adják meg, amit a táp csak néhány pillanatig képes stabilan leadni, a márkások adatait tartós és dinamikus terhelések alatt mérik, és rendszerint azt az értéket tüntetik föl, melyet a táp minden körülmények között képes stabilan leadni. Ezért nem kell felülni a teljesítményhajhászásnak, persze akinek a pénztárcája megengedi vehet magának némi tartalékot.
Összefoglalva:
Az összefoglaláshoz ArNick kolléga egyik hozzászólásából idéznék, Ő nagyon eltalálta a lényeget:
" Tápot súlyra kell venni nem wattra... Egy normálisabb táp simán megvan 2.5 kg, míg egy "olcsóbb" súlya akár 1 kg alatt is lehet. Szerintem ez már mutatja a lényeget...Nálam egy 360-as Chieftec szolgál, mégis elég, pedig nem kurblis laptopom van. (P4 3.0 @ 3.8 GHz, GeForce 6600 300/550 @ 530/670 MHz)...Lényeg, hogy nem érdemes spórolni a pénzzel ha a tápról van szó. Igen, ki kell adni azt a (minimum) 10-15 000 Ft-ot. Normális gépbe normális táp kell."
NEM ajánlott vételek, veszélyes tápok (Didyman, HWSW Fórum):
Mercury
Skyhawk
KME
Eagle
L&C technologies
Acorp
Codegen/Display/Sowah (a nagyon régieket kivéve, illetve az újabb szériákban már előfordul korrektebb belvilág is)
Eurocase/EC
Colorsit
Gaba (az SFX-eket kivéve)
Gembird
Mustang
Huntkey (egyes esetekben normális belsővel is előfordul)
Modecom (nincs még egységes adat)
Coolink APxxxDX széria 450W alatt
És közkívánatra a felejthetetlen: VARGÁNÉ ÉS TÁRSA Co.
Chieftec 410-212 (szériahibás készenléti kör, gépre nem veszélyes)
Coolink APxxxX széria (gyenge készenléti kör, kondenzátorok)
Thermaltake sorozat sok tagja
Q-tec (ugyan nagy gond nincs velük, de a ráírt értékek több, mint túlzóak)
Chieftec régi (HPC főleg) szériái, ahol meleg környezetben vannak
Azona ("pille" széria)
Ajánlott tápok (Didyman, HWSW Fórum):
Chieftec
Enermax/Superflower
FSP/Fortron Source/Sparkle/SPI
Foxconn (FSP)
LiteOn
Delta
High Power/HPC
Hiper Power/Hiper
Everpower
Enhance Power
IMBP (HPC)
Antec
Casetek
Macron/DTK/Azona (sajnos léteznek "könnyített" darabok is)
Ultra Power
Coolink 450W-tól felfelé
Cooler Master
Tagan/Revoltec (a hűtésének vannak komoly hiányosságai, az idő mondja meg, mennyire)
Aerocool
Az ajánlott márkákat pedig Greedo kolléga segítségével kiegészíteném "...az FSP, Sirtec (a legtöbb Chieftec pl. felmatricázott Sirtec táp, mert a chieftec nem gyárt tápot!), UltraPower márkákkal. Ezek általában jobb áron megkaphatók, mint a "márkás" tápok, a belük közben tök ugyanaz, mert beszállítanak a nagyobb és "nevesebb" cégeknek. (Najó, néha lehet hogy más a venti benne...)..."
Annyi kiegészítést tennék, hogy azért a felmatricázás minőségi vizsgálatot is jelent. De azért autósnyelven ez azt jelenti, hogy mindegyik Mercedes, csak némelyik valamivel kevesebb extrával, de azért egyik sem Trabant.
Mielőtt a hozzáértők off hegyeket zúdítanának rám, kérem, hogy mindenki vegye figyelembe a hozzászólás célját. Ez nem doktori disszertáció és nem is elektrotechnikai szakdolgozat, ez egy tájékoztató a tanulni vágyó felhasználóknak, melyet az élet írt!!!
ez király... akkor ötlet ugye nincs? jól gondolom?
. Az aláírásomban van...
Nincs egy hete, hogy megvetten a komonenseket, mert a régi gépem egy részét eladtam, és most a jelenség leírás:
nem volt túlsokminden kockáztatni valóm, amúgyis rá fért volna egy reinstall. Mikor haza hoztam vinyóm, nem akartelindulni az XP(benne volt a pakliban)
:D:D:D 
Súgó
A téma zárva.