[gazdi]

tavaszi szél ernyõt támaszt

[donphobos]

Nagyon is hasznos volt az infó! Az f8-f11 tartomány általában a fix lencséknél az ideális, egyes zúmok eltérhetnek ettõl. Például a Sigma 12-24 lencséje f22-nél ad igazán jó képet. De a Canon EF 17-40 is f66 környékén brillírozik.

A lényeg az, hogy a mélységélességet addig tudjuk növelni, amíg nem megy a diffrakció a kép rovására. Sajnos a gif kockái jpeg képekbõl készültek, a gif természeténél fogva is 8 bites, tehát sok részlet elvész. De az igaz, hogy a használt optikánál olyan f22 környékén már észlelhetõ a jelenség. Egyfajta grízesedés jellegû dolog ez, olyan lesz a kép, mintha kicsit homályosodna és darabosság is megfigyelhetõ.

A felhasznált EF 28-135 IS USM optika tele állásban f5.6-tól indul és egyészen f36-ig lehet elhúzni a blendét. De f22 felett már kár erõltetni, akkor már a diffrakció ront rajta. Érdekes megfigyelni, hogy a mélységélesség az f18-es lépés után már nem növekszik olyan nagy mértékben, mint elõtte.

Az érzékelõ mérete is meghatározó, ez a képsorozat sajnos csak 1.6x-os vázon készült. Nagyon jó lenne mondjuk egy 5D-vel is próbálkozni, ott aztán nagyon sekély a mélységélesség. Portrézásra mindenképpen ideális.

És a tárgytávolságtól is függ elvileg. Mivel nagyobb távolságra hosszabb lencsét használunk, ezért a tele lencsék kisebb mélységélességet tudnak felmutatni. Pedig nem a lencsétõl függ, ha jól tudom, hanem a tárgytávolságtól. Remélem, hogy nem írtam butaságot.

A nagyformátumnál egészen extrém dolgok is vannak. Simán lehet akár f45 is. Csak úgy érdekesség: a sima 10D váz is f1 és f99 között kezeli az optikák blendéjét. Tehát rá lehet tenni az f1-es 50mm-es lencsét is, tud vele fényt mérni és a blendét vezérelni. Meg talán makró optikáknál elképzelhetõ ilyen magas (50 feletti) blende érték. Ott borzasztó kicsi a mélységélesség, eszméletlenül kell rekeszelni, ennek következtében világítani is. De az nem a napi felhasználási jelleg.

A kis érzékelõk (kompakt P&S) olyan mélységélességet tesznek lehetõvé, hogy az AF gyakorlatilag alig dolgozik. Ha egy ilyen AF lenne egy filmes vázban, akkor az komoly problémákat okozna. Inkább megérné kikapcsolni és kézzel tekergetni…

Remélem, hogy elnézitek a kis offtopic témát, de megint megszaladt a billentyûzet…

Üdv!

[saen]

A diffraction még függ a szenzor pixelsûrûségétõl is, pl 6mp-s croppos vázon f16 felett lehet látni már a hatást, míg a 12mp-s croppos vázon már f11 felett.

[bogdan]

a difrakcoi (fenyelhajlas) fizikai tulajdonsag, igy fuggetlen attol, hogy fix vagy zoom a lencse. ha a sigma 22-nel adja a legjobb kepet, akkor milyen szornyu kepet adhat addig?? az a 66-os ertek meg egyenesen elkepzelhetetlen! (igaz ket nagylatoszogu peldat hoztal, ott lehet kisse mas, de nem nagyon a felso ertek. honnan vetted ezt az adatot?)

a targytavolsagot pontosan leirtad, igen attol nagyon fugg. a blende, targytavolsag, az objektiv "hossza"/kihuzata (hany mm-es) es a szenzor (medium) meretenek negyese adja meg a melysegelessegi tartomanyt. (+a circle of confusion, hogy mekkora korben engedjuk eleletleniteni a lekepzett pontot. nem konnyu kiszamolni, de vannak ra tok jo kis programok.)

a nagyformatumoknal az f45 azert ertelmes, mert a circle of confusion nagyobb, hiszen kisebb mertekben nagyit rola az ember. azaz valojaban kisebb felbontast kell elerni, mint a kisebb szenzornal/mediumnal.

a makrok sem tudjak a fizikat megvaltoztatni, ugyhogy ott is csak 32-ig mennek le, hogy valoban novelni tudjak a melysegelesseget -- a felbontas karara.

saen: nem fugg tole, mar ha a hatas alatt a felbontas valtozasat ertjuk. a felbontas valtozasa miatt -- attetelesen -- erosebb a hatas a kisebb elemi keperzekelo meretnel. (ami az erzekelo/felbontas aranyaban valtozik)

Szerkesztette: bogdan 2006. 03. 10. 13:51 -kor

[saen]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. márc. 10., péntek - 14:49

saen: nem fugg tole, mar ha a hatas alatt a felbontas valtozasat ertjuk. a felbontas valtozasa miatt -- attetelesen -- erosebb a hatas a kisebb elemi keperzekelo meretnel. (ami az erzekelo/felbontas aranyaban valtozik)

Képminõségrõl beszélek és biztosan függ tõle, saját tapasztalat + sok helyen olvastam már nálam sokkal-sokkal jobban hozzáértõ emberektõl.

[szeder]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. márc. 10., péntek - 13:49

a nagyformatumoknal az f45 azert ertelmes, mert a circle of confusion nagyobb, hiszen kisebb mertekben nagyit rola az ember. azaz valojaban kisebb felbontast kell elerni, mint a kisebb szenzornal/mediumnal.

Nem csak.

Az f/# nem más, mint a fókusztávolság és a blende átmérõjének aránya.  Mivel nagyformátumon ugyanakkora látószög eléréséhez nagyobb fókusztávolság szükséges, mint kisfilmnél, ezért ugyanahhoz az f/#-hoz nagyobb blendeátmérõ tartozik, mint kisfilmnél.  A diffrakció mértéke pedig a blende átmérõjétõl függ, úgyhogy nagyformátum esetén nagyobb f/# szükséges ugyanakkora diffrakcióhoz, mint kisfilmnél.

[bogdan]

valoban, dereng valami..
akkor ez megmagyarazza azt is, hogy a nagylatoszogu lencseknel miert lehet szukebb blendet alkalmazni difrakcios hiba nelkul.

saen: nincs ellentmondas kozottunk, en is pont ugyanezt irtam! (csak javitottam, hogy nem a difrakcio, hanem a kepminoseg fugg a szenzortol. apro technikai pontositas.)

[szeder]

Idézet: ottokar - Dátum: 2006. márc. 10., péntek - 15:34

"Az f/# nem más, mint a fókusztávolság és a blende átmérõjének aránya"

Hányadosa.

Én is pontosan ezt mondtam...

[donphobos]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. márc. 10., péntek - 13:49

a difrakcoi (fenyelhajlas) fizikai tulajdonsag, igy fuggetlen attol, hogy fix vagy zoom a lencse. ha a sigma 22-nel adja a legjobb kepet, akkor milyen szornyu kepet adhat addig?? az a 66-os ertek meg egyenesen elkepzelhetetlen! (igaz ket nagylatoszogu peldat hoztal, ott lehet kisse mas, de nem nagyon a felso ertek. honnan vetted ezt az adatot?)

.
.
.

Szia!

A 66-ot nem "vettem", hanem most került ide valami félreértés folyamán. A zúmok nagyon komplikáltak, csak meg kell nézni egy metszeti rajzot. Amit én eddig megnéztem vásárlási szándékkal, azok mind ilyen elképesztõen szûk rekesznél teljesítettek jól. Szerencsére nem vettem meg egyiket sem, most inkább a fix lencsék érdekelnek. De vissza a témához.

Én úgy tudom, hogy f1-f91 között megy a blende elektronikusan a vázamon. Tehát ennyit tud a váz lekezelni, mint vezérlés és fénymérés tekintetében, most néztem utána. (--> dpreview.com oldalon)

Persze ha rátesz az ember egy konverteren keresztül egy távmérõs vázról származó f 0.75-ös lencsét vagy a Canon egészen ritka f 0.95-ös 50mm-esét, akkor már fel van adva a lecke. Lehet, hogy a fénymérés akkor megmakkan tág rekesznél. Bár, ha nincs elektronikus kapcsolat a váz és a lencse között (mivel a távmérõs bajonettet kell konverterrel igazítani a vázhoz), akkor csak azt érzékeli, hogy nincs blende és méri a beérkezõ sok-sok fényt, mintha csak egy verõfényes nappalon lenne. A nagylátó Zenitar halszem lencsém is úgy mûködik, hogy beállítok akármilyen rekeszt, aztán stop-down metering alapján feltételezi, hogy már eleve a munka apertúrán áll a lencse és lehet fényt mérni.

Ebben az üzemmódban nincs élességi probléma sem, mert teljesen rám van bízva az élesség állítása. A blendét is én tekergetem. Az EF lencséknél be lehet ugrasztani a blendét, de fénymérés és általában a nézegetés még teljesen nyitott blendénél történik. Az AF is így mûködik, aztán az elsütéskor rántja be a váz elektronikusan a pengéket pozícióba. De hogyan tudja, hogy milyen lesz a fény, ha tág blendével mér? Hát úgy, hogy a kis sumák kap egy kompenzációs értéket a blendétõl és ezzel eltolja a mért értéket. Tehát én kiválasztok a vázon Av módban (blende-prioritás) mondjuk f11-et, hogy jó legyen a kép, aztán õ fényt mér f3.5-el, de az f11-hez tartozó offset értéket ráapplikálja a mért fényre. Így nem kell beugrasztani fényméréshez, de korrekt értéket mér majd. Az AF pedig operálhat a bejövõ sok fénnyel. Ha megfogta és el tud sülni, akkor megvan már a fénymérés, az élesség is stimmel, tehát be lehet ugrasztani a rekeszt és megindulhat a folyamat. Persze ebbõl csak annyit érzékel a júzer, hogy elsül a váz és kattan.

A középformátumban az alap optika, ami nálunk kisformátumban 50mm inkább 90 körül van. Ott már lehet csoda nagyításokat végezni, fõleg egy 6x7-es filmrõl. Lehet egyébként potom áron kapni régi vázakat néhány optikával és egy vaskos táskával. Van 10 kockás roll film is, tehát nem is kell kazettákkal bíbelõdni. Csak kell külön fényt mérni, kábé 10 kg a táska és általában nagy. De a nagyított képek nagyon impresszívek.

Én így hirtelen ennyit tudok elõkaparni a témáról a megfáradt kútfõbõl. A tárgyi tévedések sajátjaim, tehát ne vegyétek szentírásnak a fentieket…

Jó hétvégét kívánok minden kedves fórumtársnak!
Üdv!

[szeder]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. márc. 10., péntek - 15:03

valoban, dereng valami..
akkor ez megmagyarazza azt is, hogy a nagylatoszogu lencseknel miert lehet szukebb blendet alkalmazni difrakcios hiba nelkul.

Biztos?

Ugyanaz a f/# kisebb átmérõjû nyílást jelent nagylátószögû (vagyis kisebb fókusztávolságú) objektíveknél, mint pl. telénél.  Az én értelmezésem szerint pedig a diffrakció mértéke a fény hullámhosszától és a nyílás méretétõl függ, mégpedig utóbbitól fordított arányban, vagyis minél kisebb az átmérõ, annál erõsebb a diffrakció.  Ezek szerint viszont nagylátószögnél már nagyobb f/#-nál jelentkezik a diffrakció hatása, mint telénél.

Mit gondolok rosszul, illetve mit nem veszek figyelembe?

[saen]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. márc. 10., péntek - 16:03

saen: nincs ellentmondas kozottunk, en is pont ugyanezt irtam! (csak javitottam, hogy nem a difrakcio, hanem a kepminoseg fugg a szenzortol. apro technikai pontositas.)

Oops, akkor félreértettem amit írtál 

[7of9]

Mai termés.
Nagyon kevés méltóságteljesebb hely van egy esõ áztatta, kihalt temetõnél.

[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]

[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]

[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]

[gazdi]

Valóban méltóságteljességet sugároznak a képek. Az én szememnek kissé sötétek ill. túl kontrasztosak. Az utolsó képen viszont zseniális a kövek barnás és fõleg a moha zöldes árnyalata, jó döntés volt meghagyni ennyi színt.

[7of9]

Idézet: gazdi - Dátum: 2006. márc. 10., péntek - 17:07

Valóban méltóságteljességet sugároznak a képek. Az én szememnek kissé sötétek ill. túl kontrasztosak. Az utolsó képen viszont zseniális a kövek barnás és fõleg a moha zöldes árnyalata, jó döntés volt meghagyni ennyi színt.

Ennyi fény volt, nagyon szutyok idõ van errefelé. Köszönöm a kritikát!

[alvaro]

Még annyit tennék hozzá a blende témához, hogy nekem pl. a makrómon van f/45 is, ami ráadásul 1:1 leképezésnél f/90 (ami valamiért 91, de szerintem a 90 sokkal szebb szám ), de elhihetitek, hogy olyankor nem sok köszönet van benne

[alvaro]

Idézet: gazdi - Dátum: 2006. márc. 10., péntek - 17:07

Valóban méltóságteljességet sugároznak a képek. Az én szememnek kissé sötétek ill. túl kontrasztosak. Az utolsó képen viszont zseniális a kövek barnás és fõleg a moha zöldes árnyalata, jó döntés volt meghagyni ennyi színt.

Én egy kis teret is meghagytam volna balra, kérdés persze, hogy mi állt a levágott részen

[bogdan]

Idézet: donphobos - Dátum: 2006. márc. 10., péntek - 14:21

De a Canon EF 17-40 is f66 környékén brillírozik.

Idézet

A 66-ot nem "vettem", hanem most került ide valami félreértés folyamán.

kozepformatumban egyebkent vannak utazogepek moderalt sullyal, mint ahogy digitalisok kozott is vannak felteglasok..

a processzorral nem szerelt objektivek egyebkent ugy mukodnek az ezt kezelni tudo digitalis vazon, hogy egy pocok jelzi vissza, hogy a teljes nyitotthoz kepest mennyit fog majd becsukodni a blende, azzal "osztja le" a gep a teljes blende nyilasnal mert fenyt, es azzal szamol. utana meg beugrasztja. ilyenkor azt sem tudja a gep, hogy 1.4-es vagy 5.6-os objektiv van-e rajta.. ha nem jelzi, akkor meg a teljeset meri, ezert kell az ilyen objektiveket (vagy mondjuk egy kozgyurut) leblendezni fenymereshez.

[7of9]

Idézet: alvaro - Dátum: 2006. márc. 10., péntek - 17:11

Én egy kis teret is meghagytam volna balra, kérdés persze, hogy mi állt a levágott részen

Jogos. Egy gigantikus, rózsaszín, mûanyag virágkoszorúval ékesített síremlék volt, inkább leszabtam.

[bogdan]

Idézet: 7of9 - Dátum: 2006. márc. 10., péntek - 18:11

Ennyi fény volt, nagyon szutyok idõ van errefelé. Köszönöm a kritikát!

igazabol az elso nagyon szep, gratulalok! a masodikkal viszont vannak gondok. valoszinuleg szurozni kellett volna (zold szuro a fak zolfdje miatt..?), de igazabol vannak tok jo pluginek pl a photoshophoz, amivel ezt utolag, szines kep segitsegevel is meg lehetett csinalni. amig azt nem talaltam meg, addig nem tudtan normalis ff kepet csinalni szinesbol. (azert a ff negativ az nagyon mas am!)