[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. jún. 26., hétfõ - 8:48

Na, ezért hagyom abba az utóbbi 1-2 napban a vitát...

abbahagytad volna?

ugy erzed, te vitaztal?

[bogdan]

ott idezi Rive. csak ossze tudod mar hasonlitani az eredeti, es azt az allitast, amit beideztem!

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. jún. 26., hétfõ - 11:55

Jo masfel ket evet olvasgattam rola paper-eket. egyre inkabb zavarossa valik a dolog, minel jobban probalsz benne melyebbre asni. komolyan mondom azert hagytam abba vele valo foglalatossagot mert egyre inkabb vallasi iskolanak tunik az, ami korulveszi.

Ugye tudod, hogy ez nem a relativitáselmélet hibája?

[Rive]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. jún. 26., hétfõ - 10:55

Jo masfel ket evet olvasgattam rola paper-eket. egyre inkabb zavarossa valik a dolog, minel jobban probalsz benne melyebbre asni. komolyan mondom azert hagytam abba vele valo foglalatossagot mert egyre inkabb vallasi iskolanak tunik az, ami korulveszi.

Yoda után szabadon: ne olvasgass róla, hanem csináld. Vagy ne csináld.
A legtöbb probléma, amivel egy koca-relativisztikusnak (koca-tudománytanásznak) gondja van, a gyakorlati munka során rövid úton kiegyenesedik. A dolog mélységeibe nehéz enélkül belekacsingatni.

[SFIJ]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. jún. 26., hétfõ - 11:00

ott idezi Rive. csak ossze tudod mar hasonlitani az eredeti, es azt az allitast, amit beideztem!

hat pedig ugyan az volt. es lofutyit mutattal te meg

[bogdan]

hat ha nem latod a ket kijelentes kozotti alapveto kulonbseget, akkor valoban kar vitaznunk.

[SFIJ]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. jún. 26., hétfõ - 11:52

hat ha nem latod a ket kijelentes kozotti alapveto kulonbseget, akkor valoban kar vitaznunk.

hat bijon nem.
nagy orom am hogy tornaztattal mintegy masfel oldalt a semmiert Amugy te ugy gondolod vitaztal?

[bogdan]

hat ha nem latod, csak sajnalni tudlak.

"Amugy te ugy gondolod vitaztal?"
jo kerdes! a vitahoz ugye legalabb 2 ember kell. most, hogy latom, hogy Te valojaban nem is vitaztal lehet, hogy revizionalnom kene eddigi elkepzelesemet!

[SFIJ]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. jún. 26., hétfõ - 12:04

hat ha nem latod, csak sajnalni tudlak.

(1)

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. jún. 26., hétfõ - 12:04

jo kerdes! a vitahoz ugye legalabb 2 ember kell. most, hogy latom, hogy Te valojaban nem is vitaztal lehet, hogy revizionalnom kene eddigi elkepzelesemet!

a vitakulturad sarokkove es eszkoztara kb (1)-ben merult ki jo 2 oldalon at. szoval valoban nem artana revidialnod a vitarol alkotott elkepzelesedet  :Ð

[Yorg]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. jún. 24., szombat - 21:24

nemrég olvastam egy paper-t, hogy pont a GPS rendszer az, ami kimutatja az einsteini rel néhány problémáját. a fixáció az éterelmélet egyfajta felhasználásán át lehetséges. GSP and relativity

Már az elsõ pár oldal után biztosan kijelenthetõ: a szerzõ nem érti a relativitáselméletet.

Azt hiszi, hogy a frekvencia-csökkenés abszolút dolog, pedig relatív. Hiába látja a földi megfigyelõ ugyanolyan gyorsnak a két ûrhajó óráit, õk nem látják egyformának, hisz relatív sebeségük nem 0.
Ez elemi spec. rel. Ha valaki ezt nem érti, ne akarja megcáfolni.

A Sagnac-effektust pedig igenis a forgó vonatkoztatási rendszer okozza:Sagnac-effektus
Nem igaz az sem, hogy a relativitáselméletben a fény terjedése izotróp, ez csak inerciarendszerben igaz, forgó rendszerben a forgásirányban gyorsabban terjed a fény, azzal ellentétesen lassabban.

d.n.r.-nek pedig:Relativitás és GPS

[hvuk]

Idézet: Yorg - Dátum: 2006. jún. 28., szerda - 19:16

Nem igaz az sem, hogy a relativitáselméletben a fény terjedése izotróp, ez csak inerciarendszerben igaz, forgó rendszerben a forgásirányban gyorsabban terjed a fény, azzal ellentétesen lassabban.

A Michelson-Morley pont nem ezt mutatta ki? A Föld forog és a kísérlet épp azt bizonyította, hogy sem a keringéstõl, sem a forgástól nem függ a fény sebessége minden irányban ugyanakkorának mérték.

Nem úgy van, hogy a gravitáció (és persze a gyorsulás) megváltoztatja a fény terjedési sebességét (csökkenti), de ettõl még te ott ahol méred minden irányban azonosnak méred? Magyarán nem az iránytól függ, hanem a gravitáció nagyságától, itt a földfelszínen minden irányban egyforma, de ha magasabb helyen méred ki, akkor ott ehhez képest gyorsabbnak fogod találni. De ott is minden irányban ugyanazt méred.

Szerkesztette: hvuk 2006. 06. 28. 20:08 -kor

[d n . r]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. jún. 28., szerda - 21:04

A Michelson-Morley pont nem ezt mutatta ki? A Föld forog és a kísérlet épp azt bizonyította, hogy sem a keringéstõl, sem a forgástól nem függ a fény sebessége minden irányban ugyanakkorának mérték.

Szerintem nem.  A MM-kísérletben a Föld _inerciarendszernek_ tekintendõ (értsd: száguld a Világûrben, és ilyen rövid pillanatig érintõirányû egyenes vonalú egyenletes mozgással közelítjük)

[hvuk]

Idézet: d n . r - Dátum: 2006. jún. 28., szerda - 21:28

Szerintem nem.  A MM-kísérletben a Föld _inerciarendszernek_ tekintendõ (értsd: száguld a Világûrben, és ilyen rövid pillanatig érintõirányû egyenes vonalú egyenletes mozgással közelítjük)

Az világos, hogy annak szokás tekinteni. Végül is lehet, hogy olyan kicsi a hibája, hogy nem befolyásolta a mérést.

[Yorg]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. jún. 28., szerda - 20:04

A Michelson-Morley pont nem ezt mutatta ki? A Föld forog és a kísérlet épp azt bizonyította, hogy sem a keringéstõl, sem a forgástól nem függ a fény sebessége minden irányban ugyanakkorának mérték.

Nem. Az MM kísérletnél addig az ideig, amíg a fény megteszi az utat az interferométerben, a Föld inerciarendszernek tekinthetõ.(azaz elhanyagolható a forgás, keringés)

Idézet

Nem úgy van, hogy a gravitáció (és persze a gyorsulás) megváltoztatja a fény terjedési sebességét (csökkenti), de ettõl még te ott ahol méred minden irányban azonosnak méred? Magyarán nem az iránytól függ, hanem a gravitáció nagyságától, itt a földfelszínen minden irányban egyforma, de ha magasabb helyen méred ki, akkor ott ehhez képest gyorsabbnak fogod találni. De ott is minden irányban ugyanazt méred.

Ált. Rel.-ben ma inkább úgy fogalmaznak, hogy a téridõ geometriája változik meg, nem a fénysebesség módosul, az állandó a lokális inerciarendszerben mérve.

[bogdan]

Idézet: d n . r - Dátum: 2006. jún. 28., szerda - 20:28

Szerintem nem.  A MM-kísérletben a Föld _inerciarendszernek_ tekintendõ (értsd: száguld a Világûrben, és ilyen rövid pillanatig érintõirányû egyenes vonalú egyenletes mozgással közelítjük)

ize.. en ugyan nem ertek a relativitaselmeletek matematikajahoz (mielott d n.r szamonkerne, hogy miert szolok bele), de ez az egyenes vonalu egyenletes mozgas ez nem inkabb a galilei inerciarendszerre igaz? az einsteinire mintha talan a szabadeses (azaz gravitacios 0 eset) lenne az alapeset, azt pedig nehez egyenes vonalunak meg egyenletesnek hivni, nem?

[d n . r]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. jún. 29., csütörtök - 14:30

ize.. en ugyan nem ertek a relativitaselmeletek matematikajahoz (mielott d n.r szamonkerne, hogy miert szolok bele), de ez az egyenes vonalu egyenletes mozgas ez nem inkabb a galilei inerciarendszerre igaz? az einsteinire mintha talan a szabadeses (azaz gravitacios 0 eset) lenne az alapeset, azt pedig nehez egyenes vonalunak meg egyenletesnek hivni, nem?

A speciális relativitáselméletrõl volt szó.

PS (további megjegyzés) egyébként a speciális relativitáselmélet két alapelve a Galilei-elv és a fénysebesség inerciarendszerekbeli állandósága

Szerkesztette: d n . r 2006. 06. 29. 16:33 -kor