[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. jún. 20., kedd - 16:46

amondo vagyok, hogy az anyag egy fraktal struktura, melynek surusodesi pontjai vnnak. az atomok a mi szamiunkra is erzekelheto kristaly-szerkezette allnak ossze, az elemi reszek atomokka, az elemi reszek meg kvarkokka cincalhatoak tovabb. ha a kinzasi energiat tovabb tudod novelni, szinte biztos, hogy a kvark-szint ala is le lehetne menni.

Tipikus naív modellalkotás és gondolkodásmód. Mellesleg nincs vele semmi baj, én is hasonló szinten mozgok. Csak egy pillanatig sem szabad azt hinnünk, hogy értünk hozzá. Mert akkor garantáltan tévutakra vezet minket. Így lett Egely is.

[cx.core]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. jún. 20., kedd - 21:43

ha ez a bolygo->bolyongas dolog zavar akkor hasznald a planeta szot es igy nem szukited be tevesen a gondolkadasmododat

Idézet: Compact Oxford English Dictionary

planet
[..]
  — ORIGIN Greek planetes ‘wanderer, planet’, from planan ‘wander’.

:Ð

[hvuk]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. jún. 20., kedd - 18:04

hat az erzekszerveiddel kis apro foltocskakat latsz az egen, amik egymashoz es az egtajakhoz kepest valtoztatjak a helyzetuket. ebbol maximum azt a kovetkeztetest tudod levonni, amit Ptolemaiosz tett: a gombolyu Fold korul vannak a szferak, amiken ezek az objektumok (amelyek egyebkent nem a foldi let, hanem az idea let reszei) vannak.

Tév edés, ez legalább annyira modell, mit az enyém. De ha modelleket akarsz alkotni, akkor az enyém (mármint a Newton-féle kinematika) lényegesen jobb, mint a Ptolemaioszi, mivel lényegesen egyszerûbb és jóslatokat lehet tenni. Ez pedig minõségileg fölée emeli. Ott követed el a hibát, hogy a megfigyelést értelmezed. Az elsõ mondatod még helyes, de a második már nem: az a következtetés lényegesen rosszabb modeltt eredményez, mint akár a newtoni is.

Idézet

a tavcso mar eleg problemas. egyfelol meg a legjobb (lathato fenyu) tavcso eseten is max az oriasbolygokig tudsz ellatni es tobbe kevesbe belemagyarazni, hogy az nem egy pont. ezzel is a kerdest a bolygokrol a csillagokig es a kulso bolygokig tolnad ki, amivel nem jutunk elorebb.

masfelol a tavcso az vagy igazat mutat, vagy nem. mert ugyan kicsiben "leelenorzod", hogy amit mutat, es utana kozel mesz hozza, akkor lathatolag jol mutatta, de ezzel egyfelol a "kicsiben jo, akkor nagyban is", tovabba a "dolgok nem valtoznak meg idoben" ket tudomanyos premisszat alkalmaztad, amik azert nagyon vaskosak, es igencsak konnyeden cafolhatoak. sajnos a tavcso is egy meromuszer, es mint olyan mar tudomanyos gondolkodas altal meghatarozott es befolyasolt(!)

Igen, ezt amikor beírtam is tudtam. Csak kíváncsi voltam, hogy te is beírod-e.

Idézet

igen, pontosan ezt allitom a bolygokrol es a csillagokrol is!!

szep gondolat. ezennel en is ajanlom neked (d n.r utan) Khun konyvet!

Persze, továbbra is lehet rágni a szart, de ettõl nem jutunk elõbbre. Ezért nem szeretem a filozófiát, mindent be lehet látni segítségével pillanatok alatt. A szemünk is egy mûszer, nem beszélve az agyunkról, ami meg egy gyakran hibázó feldolgozó egység. Emiatt semmi sem biztos, még az sem, hogy létezünk. De segít bármiben egy ilyen feltevés? Nem.

Mert ugye triviális, hogy a bolygók és a kvarkok között drámai különbség van: elõbbiról érzékszerveinkkel direktben is tudomást szerzünk, a másikról pedig nem. És itt visszautalhatunk az elõzõ bekezdésre, mivel szemünk is mûszer, ezért igazából a kettõ azonos kategóriába esik. Pompás. Innentõl már kövezett út vezet a nihilizmushoz.

Knuthot el kéne olvasnom valóban. Mellesleg az õ nevérõl nekme mindig a másik jut eszembe, aki a Számítógépprogramozás mûvészetét írta.

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. jún. 20., kedd - 21:43

inercia rendszer minden olyan koordinata (viszonyitasi) rendszer ami egy inercia rendszerhez kepest all, vagy egyenesvonalu egyenletes mozgast vegez.

Ezen azért még ötöljél egy kicsit.

Körte minden olyan gyümölcs, ami körte vagy hasonlít a körtéhez.

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. jún. 20., kedd - 21:27

Ezen azért még ötöljél egy kicsit.

Körte minden olyan gyümölcs, ami körte vagy hasonlít a körtéhez.

furnyekos gyerek vagy te, de ebbe nem massz bele, mert uvolt hogy nem vagy tisztaban a galilei-fele inercia rendszer definiciojaval, ami azert elegge ego, mar bocs masreszt ebbol azis latszik hogy azsem tiszta, hogy az inercia rendszer definicioja mert ez  :Ð

[SFIJ]

del.

Szerkesztette: SFIJ 2006. 06. 20. 21:52 -kor

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. jún. 20., kedd - 21:10

Tipikus naív modellalkotás és gondolkodásmód.

nem naiv, teljesen jo. egyedul az indukcios lepest kell marcsak felirnom bizonyitanom es termeszettudomanyos tetelt fognak elnevezni rolam.  :Ð

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. jún. 20., kedd - 22:49

furnyekos gyerek vagy te, de ebbe nem massz bele, mert uvolt hogy nem vagy tisztaban a galilei-fele inercia rendszer definiciojaval, ami azert elegge ego, mar bocs masreszt ebbol azis latszik hogy azsem tiszta, hogy az inercia rendszer definicioja mert ez  :Ð

Már bocsi, de te meg a definiálás fogalmával nem vagy tisztában. Nem definiálunk egy fogalmat önmagával. Még pontosabban, nem hivatkozunk a fogalom definíciójában önmagára.

Mellesleg nem írtam, hogy mit akarsz mondani. Értem. De nem jól mondod.

Amit ott definiáltál, az nem az inercirendszer definíciója, hanem a Galilei-féle relativitási elv. Inercia rendszerhez képest állandó sebességgel haladó vonatkoztatási rendszer is inercia rendszer. De ez nem az inerciarendszer dediníciója, hanem egy róla szóló tétel (elv).

Szerkesztette: hvuk 2006. 06. 20. 22:05 -kor

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. jún. 20., kedd - 22:54

nem naiv, teljesen jo. egyedul az indukcios lepest kell marcsak felirnom bizonyitanom es termeszettudomanyos tetelt fognak elnevezni rolam.  :Ð

Na ja!

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. jún. 20., kedd - 21:07

De nem igaz amit írsz. Nem következik a kvarkok létezése. Olvasd vissza mit írtunk feljebb. Mindösszesen annyi következik, hogy ha a modellünkben feltesszük kvarkok létezését, akkor jobban tudjuk magyarázni a folyamatokat. DE az is lehet, hogy a kvarkok helyett más okok állnak a dolog mögött, olyan más objektumok, amik erre a fajta vizsgálatra így viselkednek.

(1) a kvark elmeletet elmeletis-fizikai sikon lefektettek - Murray Gell-Mann and Kazuhiko Nishijima(1961)
(2) a kulonbozo kvarkok letet kiserletileg bizonyitottak  James Bjorken(1969), David Gross, Frank Wilczek and David Politzer(1973), es a fermilab munkatarsai 1977 (bootam quark),  1996 (top quark)

amiket fentebb irtal az egy filozofiai spekulacio, ami ebben a formajaban lehet erdekes de tavol all a tudomanyos TENYEK-tol

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. jún. 20., kedd - 22:00

Már bocsi, de te meg a definiálás fogalmával nem vagy tisztában. Nem definiálunk egy fogalmat önmagával. Még pontosabban, nem hivatkozunk a fogalom definíciójában önmagára.

Mellesleg nem írtam, hogy mit akarsz mondani. Értem. De nem jól mondod.

ez mar nagyon primitiv es alpari. es persze annak negligalasa hogy az inercia rendszer definicioja indukcioval van megadva. loxart erted ezt te... 

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. jún. 20., kedd - 23:03

amiket fentebb irtal az egy filozofiai spekulacio, ami ebben a formajaban lehet erdekes de tavol all a tudomanyos TENYEK-tol

Ez sajnos nem így van. A modell alkalmasságát bizonyították be, amit közkeletûen úgy hívnak, hogy "bizonyították a kvarkokat". Inkább hiszek egy fizikát magas szinten mûvelõ embernek, mint neked. Ugye nem baj?

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. jún. 20., kedd - 22:07

Ez sajnos nem így van. A modell alkalmasságát bizonyították be, amit közkeletûen úgy hívnak, hogy "bizonyították a kvarkokat". Inkább hiszek egy fizikát magas szinten mûvelõ embernek, mint neked. Ugye nem baj?

nem a kvarkokat bizonyitottak te forditott-kasszandra hanem a kvarkok letezeset! 

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. jún. 20., kedd - 23:05

ez mar nagyon primitiv es alpari. es persze annak negligalasa hogy az inercia rendszer definicioja indukcioval van megadva. loxart erted ezt te... 

Olvasd el újra a hozzászólásom. Közben hozzáírtam ezt:

Idézet

Amit ott definiáltál, az nem az inercirendszer definíciója, hanem a Galilei-féle relativitási elv. Inercia rendszerhez képest állandó sebességgel haladó vonatkoztatási rendszer is inercia rendszer. De ez nem az inerciarendszer dediníciója, hanem egy róla szóló tétel (elv).

Nem, nem primitív és nem alpári. Viszont kiderül belõle, hogy a (teljes) indukció elvét sem érted. Meg a Galilei elvet és az inercirendszer fogalmát is kevered.

Szerkesztette: hvuk 2006. 06. 20. 22:12 -kor

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. jún. 20., kedd - 23:08

nem a kvarkokat bizonyitottak te forditott-kasszandra hanem a kvarkok letezeset! 

Valóban. Elnézést az elírásért drága "soha semmit el nem író barátom".

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. jún. 20., kedd - 22:10

Valóban. Elnézést az elírásért drága "soha semmit el nem író barátom".

csak annak a szonak az o kihagyasa minosegi kulonbseg am.

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. jún. 20., kedd - 23:14

csak annak a szonak az o kihagyasa minosegi kulonbseg am.

Valóban, ezért írtam, hogy elnézést. Örülök, hogy ilyen mérvû örömet és sikerélményt okoztam neked, hogy immár a 4. hozzászólásnál jár ez a téma. Nagyszerû látni, ahogy egyes emberek egy triviális szólehagyást így ki tudnak élvezni, ahogy ennyire tudnak örülni annak, hogy a másik hibázott. Felemelõ ez a nagyvonalúság.

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. jún. 20., kedd - 22:20

Valóban, ezért írtam, hogy elnézést. Örülök, hogy ilyen mérvû örömet és sikerélményt okoztam neked, hogy immár a 4. hozzászólásnál jár ez a téma. Nagyszerû látni, ahogy egyes emberek egy triviális szólehagyást így ki tudnak élvezni, ahogy ennyire tudnak örülni annak, hogy a másik hibázott. Felemelõ ez a nagyvonalúság.

mivel kegyed a kotoszavakon es a vesszohianyokon is szeret mentalis gyozelmeket hirdetni - ha amilyen az adjonisten ugyanaz a fogadjisten. tovabbra is fenntertva hogy a a szohianyos allitas mast jelent.

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. jún. 20., kedd - 23:32

mivel kegyed a kotoszavakon es a vesszohianyokon is szeret mentalis gyozelmeket hirdetni - ha amilyen az adjonisten ugyanaz a fogadjisten. tovabbra is fenntertva hogy a a szohianyos allitas mast jelent.

Nem kell fentartanod, már elismertem. De azért gratulálok a fokozáshoz. Igen, a nagyvonalúság gyönyörködtet.

Reagálnál esetleg a többi hozzászólásra is? Mondjuk amelyik a Galilei-féle inercia rendszer és a Galilei-féle ekvivalencia elv keverésével foglalkozik. Vagy azt most már inkább fedje a jótékony homály?

Szerkesztette: hvuk 2006. 06. 20. 22:39 -kor

[bogdan]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. jún. 20., kedd - 21:24

Persze, továbbra is lehet rágni a szart, de ettõl nem jutunk elõbbre.
[...]
Mert ugye triviális, hogy a bolygók és a kvarkok között drámai különbség van: elõbbiról érzékszerveinkkel direktben is tudomást szerzünk, a másikról pedig nem.

bocs, de meg mindig ket problemam van:
1) ha szarragas, akkor miert ragaszkodsz tovabbra is a fenti kijelentesedhez??
2) nekem nem trivialis. raadasul a bolygokrol erzekszervekkel nem szerzel tudomast (Te magad emlitettel tavcsovet!!). azaz amit irsz egyszeruen nincs igy.

szoval a "hat ez trivialis"-nal kicsit komolyabb modon kene megmutatnod az igazadat. vagy maradhatsz a "nekem ez szarragas" oldalon is, de akkor fogadd el, hogy olyan emberek, akik szerint ez nem szarragas azt allitjak, hogy NINCS kulonbseg a ketto letezesenek bizonyossaga kozott, es NE probalj meg veluk vitaba szallni. (ja, es fogadd el, hogy ezek utan kockafejunek is tartanak majd egyesek.. )

****************************************
Knuth neve egyebkent a SzPM mellett a TeX tordeloprogramrol is ismert lehet. igaz mi d n.r-el ezzel szemben Kuhn-t irtunk, az meg egy tok masik pasas..