Napjainkban már nagyon sok helyen elérhető szélessávú internet, valamint egyre nagyobb az igény arra, hogy egy háztartásban ne csak egy gépen lehessen használni egyszerre.
Nézzük sorban a lehetőségeket.
Van egy bejövő kapcsolatunk, ez általában ADSL, kábelnet, wireless, modem
Nem térnék ki részletesen a működésükre, a lényeg általában annyi, hogy TCP/IP protokollon működnek (legalábbis mi ezt látjuk) és 1 db IP címünk van. Erre kell nekünk megoldást találni, hogy hogyan tudjuk ezt az 1 kapcsolatot több gépen használni.
Általában két lehetőségünk van:
- a meglévő gépünkkel osztjuk meg a netet
- másik gépet, vagy routert használunk
Nézzük az elsőt:
Van egy gépünk, ami kapja a netet hálókártyán/modemen/wireless hálókártyán keresztül. Ebbe a gépbe rakunk még egy hálókártyát, IP címnek adjunk 192.168.0.1-et 255.255.255.0-ás maszkkal. (Vezérlőpult - Hálózat Kapcsolatok - Helyi kapcsolat - Tulajdonságok - TCP/IP)
(Természetesen más IP tartomány is használható)
A bejövő kapcsolatot meg kell osztanunk, a kapcsolat tulajdonságainál keress olyat, hogy internet kapcsolat megosztása.
Ebbe a hálókártyába dugott keresztkábellel tudunk további gépet csatlakoztatni, vagy pedig switchen keresztül több gépet. A gép(ek) IP címe 192.168.0.x (1-et kivéve). A maszk szintén 255.255.255.0
Átjárónak 192.168.0.1-et adjunk, DNS-nek szintén, ha nem megy akkor a szolgáltatótól kapott DNS-t.
Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a megosztó gépnek mindig mennie kell ahhoz, hogy a többi gép tudjon netezni
Mit tegyünk, hogy ez ne így legyen?
Router + x gép
Rengeteg router kapható, elég széles skálán mozog a tudásuk és az áruk is.
Alapvetően kétféle router kapható, ami tud wirelesst és ami nem.
A wireless előnye, hogy szabadon mozoghatsz a klienssel (pl.notebook, PDA, stb.), hátránya, hogy sokkal lassabb, érzékeny a környezet zajaira, valamint a biztonsága is elmarad a fix kábeles megoldásoktól.
A routerek általában úgy működnek, hogy a bejövő kapcsolatot (WAN, Wide Area Network) Széles területre kiterjedő hálózat) osztja meg a LAN-ra ((Local Area Network) Helyi hálózat). Ezt általában egyszerű címfordítással(NAT) oldják meg, de léteznek olyan routerek is amik képesek routolni is (Itt jegyezném meg, hogy minden „netmegosztó” cuccot a router kategóriába sorolnak, még akkor is ha az csak NAT-ot tud).
Természetesen ezek az eszközök általában ennél jóval többet tudnak, de erről majd később, most nézzük a használatot.
Fogjuk a routerünket és a WAN oldali csatlakozóba dugjuk be a modemből érkező kábelt (ez általában keresztkábel). A LAN oldalra jönnek a számítógépek. Általában egy router 4-8 LAN csatlakozóval rendelkezik, de ez bővíthető, ha az egyikbe dugott keresztkábellel egy switchez csatlakoztatjuk. Ha minden kábelt összedugtunk, akkor kapcsoljuk be a routert és a gépet. Általában alapbeállítás szokott lenni, hogy a router automatikusan ad IP címet a rácsatlakoztatott gépeknek, ehhez azonban a számítógépen automatikusra kell állítani az IP cím kérést (Vezérlőpult - Hálózat Kapcsolatok - Helyi kapcsolat - Tulajdonságok - TCP/IP).
Ekkor meg tudjuk nézni parancssorba gépelt ipconfig /all paranccsal, hogy mi az IP címünk, mi az átjáró, mi az alhálózati maszk és mi a DNS.
Ez így néz ki:

Általában az átjáró a router IP címe, ezt írjuk be egy böngészőbe.
Valószínűleg kérni fog user/pass-t, ez általában admin/admin, vagy admin/12345, ezt megtudhatjuk a routerhez adott ismertetőből.
E legtöbb router tartalmaz varázslót, amivel egyszerűen beállíthatjuk. Ha mégsem, akkor általában dinamikus IP címet és PPoE protokollt használ a legtöbb szolgáltató, ennek adatait a szerződésen találhatjuk. Két dolgot emelnék ki, ha a LAN oldal automatikusan kap IP-t (DHCP), akkor írjuk be a szolgáltatótól kapott DNS-t mert e nélkül nem fog működni, a másik, hogy változtassuk meg az alapértelmezett jelszót.
Ha van wireless a routerben akkor annyival egészül még ki, hogy be kell írnunk egy azonosítót (SSID), meg kiválasztani, hogy hanyas csatornán menjen. Érdemes beállítani titkosítást, illetve azt, hogy csak a mi eszközünket engedje kapcsolódni. Ezt a fizikai cím (MAC Adress) alapján tehetjük meg.
A routerek különböző tudással rendelkeznek, vannak olyanok, amikre különböző un. firmware-ek tölthetőek fel, így mi magunk dönthetjük el, hogy mit tudjanak.
Server +x gép
Lehetőségünk van arra is, hogy egy számítógépet használunk fel arra, hogy megosszuk a netet. Általában „egyfloppys” gépet szoktak használni erre a célra, de lehet merevlemezzel felszerelt gép is. Általában kis teljesítményű gép is elég (PI). Általában különböző Linux oprendszereket szoktak erre a célra alkalmazni.
Ezt a témát nem nagyon boncolgatnám tovább, mert megtették már mások: http://freesco.webmedia.hu/index.php
Wireless net megosztása:
Ha wireless kártya van a gépünkben, akkor ugyanúgy osztjuk meg mintha vezetékes hálókártya lenne. Ha routerral szeretnénk megosztani, akkor sajnos le kell cserélni a kártyát egy bridge+router párosra, vagy olyan routerra ami tud wireless kliens lenni.
Még annyit szeretnék hozzátenni, hogy vannak szolgáltatók, amik a hálózati eszköz MAC címével azonosítják a felhasználót. Általában a legtöbb routerben van MAC Clone funkció, ami a kiválasztott gép MAC címét mutatja, vagy olyan is szokott lenni, hogy saját magunk írhatjuk be a MAC címet. Chellosók a Chello oldalán tudnak új MAC címet regisztrálni.
Természetesen ez az írás nem lehet teljes, szivesen fogadok visszajelzéseket, ha tudok segítek és kérek mindenkit, hogy építő jelleggel próbáljon hozzászólni e topichoz.
Kösz