[Dr. Szöszi]

Idézet: Tonny - Dátum: 2011. 01. 06. 19:06

ha Disable-re teszi az ember a DHCP kiosztást, onnantól kezdve meg megszünik a manage-lési lehetőség, nem lehet elérni az eszközt,

WTF? Mi történt?
Tudod a címét? (Te állítottad be, hogy a fészkes fenébe ne tudnád!)

Melléállsz a "manage" gépeddel, és "manage-led".

[Jahno]

Idézet: Tonny - Dátum: 2011. 01. 06. 19:06

Tegyük fel hogy a Linksys router 192.168.1.1-en van, ha egy AP Client-es router-t vagy Access Point-ot csatolok hozzá azt egyből át kell állítani 192.168.1.2 vagy akár 192.168.100.1 is lehet, innentől kezdve az ehez az eszközökhöz csatolandó eszközök a 192.168.1.200-tól vagy A 192.168.100.100-tól kapnak IP-t, ha Disable-re teszi az ember a DHCP kiosztást, onnantól kezdve meg megszünik a manage-lési lehetőség, nem lehet elérni az eszközt, lehet reset-elni, majd minden elöről, ezek után hogy lehetne beállítani a Forwarding lehetőségen belűl a Virtual Servers, Port Triggering, DMZ, UPnP lehetőséget... Ezek mind csak feltételezések részemről.

nomost, ha client roputer, akkor általában újra NATol, és más lesz az IPtartomány, pld. ha bridge, vagy client, vagy hasonló hangzatosság, akkor ugyanaz, mint a forrás hálóé, DHCP is szépen végig megy rajtuk.

Az, hogy DHCP nélkül nincs managelhetőség, az kb. marhaság, bár lehet pont erre eszközspecifikus, amit én nem tudok, de ha kézzel adsz neki bármilyen IP-t, azon el is éred. Igazából a client APnek kell azért IP, hogy elérd, így lanba illesztve az kb. bármi lehet, ahhoz elég buta, hogy a forgalom átmegy rajt, IP meg a manageléshez kell.

[StSanya]

Idézet: Tonny - Dátum: 2011. 01. 06. 19:06

Tegyük fel hogy a Linksys router 192.168.1.1-en van, ha egy AP Client-es router-t vagy Access Point-ot csatolok hozzá azt egyből át kell állítani 192.168.1.2 vagy akár 192.168.100.1 is lehet, innentől kezdve az ehez az eszközökhöz csatolandó eszközök a 192.168.1.200-tól vagy A 192.168.100.100-tól kapnak IP-t, ha Disable-re teszi az ember a DHCP kiosztást, onnantól kezdve meg megszünik a manage-lési lehetőség, nem lehet elérni az eszközt, lehet reset-elni, majd minden elöről, ezek után hogy lehetne beállítani a Forwarding lehetőségen belűl a Virtual Servers, Port Triggering, DMZ, UPnP lehetőséget... Ezek mind csak feltételezések részemről.

Tehát pl. az 1. router: 192.168.1.1 maszk: 255.255.255.0 DHCP: bekapcs, pl. 192.168.1.100 - 200-ig, WAN belőve (ha a második router vezeték nélkül akarod, akkor WDS + AP üzemmód és 2. router MAC címe), Wifi SSID, csatorna, titkosítás belőve.

Ekkor fogod a 2. számú routert, IP-re: 192.168.1.2 maszk: 255.255.255.0 WAN és DHCP: KIKAPCS! esetleg még ÁTJÁRÓ-nak megadod az 192.168.1.1-et. Itt is belövöd a Wifit ugyanúgy mint fent. (Ha a vezeték nélkül csatolod, akkor WDS + AP és az első router MAC-ja).

Ennyi, menni fog mindkét routeren a wifi, az első osztja az IP-t 192.168.1.100 - 200-ig, ott állítasz be mindent, de a második router is elérhető menedzselés miatt. Én a helyedben a nyomtatóknak is fix címet adnék, amit amúgy menüben tudsz állítani általában, vagy segédprogrammal.

[Claude Leon]

Idézet: Tonny - Dátum: 2011. 01. 06. 20:06

Tegyük fel hogy a Linksys router 192.168.1.1-en van, ha egy AP Client-es router-t vagy Access Point-ot csatolok hozzá azt egyből át kell állítani 192.168.1.2 vagy akár 192.168.100.1 is lehet, innentől kezdve az ehez az eszközökhöz csatolandó eszközök a 192.168.1.200-tól vagy A 192.168.100.100-tól kapnak IP-t, ha Disable-re teszi az ember a DHCP kiosztást, onnantól kezdve meg megszünik a manage-lési lehetőség, nem lehet elérni az eszközt, lehet reset-elni, majd minden elöről, ezek után hogy lehetne beállítani a Forwarding lehetőségen belűl a Virtual Servers, Port Triggering, DMZ, UPnP lehetőséget... Ezek mind csak feltételezések részemről.

A DHCP-ben 255.255.0.0-ra csinálod a maszkot, onnantól az összes 192.168.x.x játszik egymásal oda-vissza.
Nem értem, hogy mi nem érthető?

[Mono]

Sziasztok!

Nem tartom magam elveszett embernek, de wifi terén olyat kellene csinálnom, amit még eddig sosem, tapogatózom egyelőre.
Adott egy régi épület, nagyjából középtájon jön be ADSL internet. A feladat az lenne, hogy az ADSL-en érkező netet wifin keresztül szétosztani az épületben.
Az addig tiszta sor, hogy a bejövő netre kell egy wifis router.
A kérdés az, hogyan lehet megoldani azt, hogy az épület többi pontján is kellően erősen vehető legyen a wifi. Több olyan mód van, amiről már hallottam, talán a pontos jelentésükkel - és működésükkel - nem vagyok teljesen tisztában.
Az lenne az igazi, hogyha azonos SSID-vel ha nem is teljesen zökkenőmentesen, de végig lehessen menni az épületen úgy, hogy folyamatosan van wifi jel.
Ami még szempont, az a kábelezés elhagyása, nincs nagyon rá mód, sem pénz. - Régi, műemlék épület.
Meg lehet-e oldani ezt, ha igen, akkor hogyan? Nyilván olyan megoldás kellene, ami nem a nagy távolság áthidalását teszi lehetővé, hanem nekem folyamatosan, mindenhol elérhető térerőre van szükségem.
A kiinduló router gyanánt Linsys WRT54GL-re gondoltam hirtelen, akár DD-WRT-vel. De persze mindez változhat.
Itt van például eleve egy olyan kérdés, ha nem a sebesség az elsőrendű kérdés, hanem inkább a nagyobb terjedés, jobb térerő, akkor érdemes-e a 11n-es szabványban gondolkodni? Hallottam olyat, hogy annak jobban terjed a lefedettsége, igaz ez? Igaz-e ez akkor is, hogy ha 11g-s eszközök csatlakoznak rá?

[Jahno]

Idézet: Mono - Dátum: 2011. 01. 07. 11:12

Az lenne az igazi, hogyha azonos SSID-vel ha nem is teljesen zökkenőmentesen, de végig lehessen menni az épületen úgy, hogy folyamatosan van wifi jel.
Ami még szempont, az a kábelezés elhagyása, nincs nagyon rá mód, sem pénz. - Régi, műemlék épület.

Kábel nélkül drágább és szopni fogsz, no meg rendesebb/drágább/hozzáértősebb eszközök kellenének. Valameddig wifi link is.

Kábelen ugyanolyan SSIDvel rálógatsz sok AP-t, aztán nagyjából meg az.

Hakábelezni tényleg reménytelen, akkor épületen belül lehetne irányított antennával 5 gigás linket csinálni, ami helyben szórja a 2.4-es wlant. Nekem egy ilyen dobozom kb. veri a 100ezrest, kuncsaftok nem soktak neki örülni.

[Mono]

Guglizom közben ezerrel, egy router és mellé/köré több router repeater módban mennyire nyerős? SSID akkor is csak egy van, vagy ahány eszközöm, annyi darab?

[Jahno]

Idézet: Mono - Dátum: 2011. 01. 07. 11:12

ha nem a sebesség az elsőrendű kérdés, hanem inkább a nagyobb terjedés, jobb térerő, akkor érdemes-e a 11n-es szabványban gondolkodni? Hallottam olyat, hogy annak jobban terjed a lefedettsége, igaz ez? Igaz-e ez akkor is, hogy ha 11g-s eszközök csatlakoznak rá?

Fordítva, az n-es az nyűgösebb, ha kicsit lófasz már a térerő, de stabil lenne a link, akkor amúgy is érdemes lefelé csavarni a sebességen. N-nél főleg az a játékos, hogy megpróbál nagyobb sebességgel csatlakozni, aztán fel/le ingadozik, ami senkinek nem jó. Lefedett terület ugyanaz, legfeljebb nem N-esen megy.

[Mono]

Idézet: Jahno - Dátum: 2011. 01. 07. 11:58

Fordítva, az n-es az nyűgösebb, ha kicsit lófasz már a térerő, de stabil lenne a link, akkor amúgy is érdemes lefelé csavarni a sebességen. N-nél főleg az a játékos, hogy megpróbál nagyobb sebességgel csatlakozni, aztán fel/le ingadozik, ami senkinek nem jó. Lefedett terület ugyanaz, legfeljebb nem N-esen megy.

Akkor szerintem nincs értelme az n-essel játszani, internethez kéne csak, mire nem elég az a ~15MBit, amit az 54MBit-esből ki lehet szedni.

Előző kérdésemre van tapasztalat?

[Jahno]

Idézet: Mono - Dátum: 2011. 01. 07. 11:51

Guglizom közben ezerrel, egy router és mellé/köré több router repeater módban mennyire nyerős? SSID akkor is csak egy van, vagy ahány eszközöm, annyi darab?

Bele fogsz dögleni. 1-1 még működhet, de nekem soho eszköz mindigmagába fordult, vagy csakmanagelni nem lehetett, ha nem ment, akkor fogalmad sem volt róla, hogy a kliens pld. hova csatlakozott, vagy hasonló. Főleg ha a repeater kap egy gyenge linket a másiktól is, mert ezeknek néha mindegy, hova párosítod.

[Jahno]

Idézet: Mono - Dátum: 2011. 01. 07. 12:01

Akkor szerintem nincs értelme az n-essel játszani, internethez kéne csak, mire nem elég az a ~15MBit, amit az 54MBit-esből ki lehet szedni.

Az lesz a végére 2megabit/kliens. Én mániákusan le szoktam korlátozni, tegnap szívtam is miatta, de amúgy érdemes.

[StSanya]

Idézet: Mono - Dátum: 2011. 01. 07. 11:12

Sziasztok!

Nem tartom magam elveszett embernek, de wifi terén olyat kellene csinálnom, amit még eddig sosem, tapogatózom egyelőre.
Adott egy régi épület, nagyjából középtájon jön be ADSL internet. A feladat az lenne, hogy az ADSL-en érkező netet wifin keresztül szétosztani az épületben.
Az addig tiszta sor, hogy a bejövő netre kell egy wifis router.
A kérdés az, hogyan lehet megoldani azt, hogy az épület többi pontján is kellően erősen vehető legyen a wifi. ...

Amúgy hány kliensed lenne? S milyenek (PC, laptop)? Azok mit csinálnának, renyhe netezés, meg email, vagy valami komolyabb is?

[Mono]

Idézet: StSanya - Dátum: 2011. 01. 07. 13:13

Amúgy hány kliensed lenne? S milyenek (PC, laptop)? Azok mit csinálnának, renyhe netezés, meg email, vagy valami komolyabb is?

Alapvetően csak internet lenne, http, pop3, imap, dns, ilyesmi. Iskola lenne, hallgatók, illetve tanárok használnák saját, hozott net/notebookon. Tudja fene, egy időben szerintem max. 10-en lennének, "forgóban" pedig mondjuk max. 80-100-an.

[Mono]

Idézet: Jahno - Dátum: 2011. 01. 07. 12:14

Az lesz a végére 2megabit/kliens. Én mániákusan le szoktam korlátozni, tegnap szívtam is miatta, de amúgy érdemes.

Mármint mit szoktál lekorlátozni?

Mitől lesz ilyen kevés sávszél? Ha van egy router, meg mondjuk szanaszét három router repeater módban, akkor azok hova tudnak csatlakozni? Csillagpontban lehet/érdemes mindegyiket a routerre? Vagy tud egy repeater egy másik repeaterre is csatlakozni (ezért lenne mondjuk a drasztikus sávszélesség esés, mert több repeateren menne át a jel?)?

[Mono]

Idézet: Jahno - Dátum: 2011. 01. 07. 12:05

Bele fogsz dögleni. 1-1 még működhet, de nekem soho eszköz mindigmagába fordult, vagy csakmanagelni nem lehetett, ha nem ment, akkor fogalmad sem volt róla, hogy a kliens pld. hova csatlakozott, vagy hasonló. Főleg ha a repeater kap egy gyenge linket a másiktól is, mert ezeknek néha mindegy, hova párosítod.

Akkor megfordítom a dolgot: mit ajánlasz, illetve milyen kiépítésben? Hogyan lenne érdemes? Szétszórni őket, AP módban, mindegyiket megtolni UTP-vel, azt kész? - Ekkor ha jól gondolom, annyi SSID-m lesz, ahány AP-m, nem? Így max csak akkor lehetne megoldható a "roaming", ha minden AP-ra már egyszer felcsatlakozott a géppel, aztán ahogy elveszti az egyik jelét, kapja a másiktól, akkor átcsatlakozik arra. Vagy rosszul gondolom?

[Jahno]

Idézet: Mono - Dátum: 2011. 01. 07. 13:17

Alapvetően csak internet lenne, http, pop3, imap, dns, ilyesmi. Iskola lenne, hallgatók, illetve tanárok használnák saját, hozott net/notebookon. Tudja fene, egy időben szerintem max. 10-en lennének, "forgóban" pedig mondjuk max. 80-100-an.

Ja, a terv ez. Meg a torrent

[Mono]

Illetve még egy kérdés: van olyan, hogy WDS (Wireless Distribution System). Ez hogyan jöhetne képbe ebben az esetben, mire való ez, lehet ilyen helyen/környezetben használni?

[Mono]

Idézet: Jahno - Dátum: 2011. 01. 07. 13:30

Ja, a terv ez. Meg a torrent

?? :confused:

Le akarom tiltani, bár még nem tiszta, hogy mit és hogyan, de ha lehet, akkor DD-WRT firmware-t telepítenék a routerekre, abban meg IPTABLES szinten nem nagyon fog más menni, mint amit szabad lenne. Meg hova torrentezzenek pár megabites ADSL-en?

[Jahno]

Idézet: Mono - Dátum: 2011. 01. 07. 13:20

Mármint mit szoktál lekorlátozni?

Mitől lesz ilyen kevés sávszél? Ha van egy router, meg mondjuk szanaszét három router repeater módban, akkor azok hova tudnak csatlakozni? Csillagpontban lehet/érdemes mindegyiket a routerre? Vagy tud egy repeater egy másik repeaterre is csatlakozni (ezért lenne mondjuk a drasztikus sávszélesség esés, mert több repeateren menne át a jel?)?

A sávszél/klienst, mert 1-2 megánál minek több? Egyből interfészen, így kap 2 megabites linket a wifitől, oszt bódottá.

Ha router, és szanaszét router, akkor szopsz be, majd csatlakoznak összevissza. DDWRT izéket nem ismerem, valaki megírja, vagy kísérletezel és megírod. Én az egyéb cuccokat hamar feladtam, élesben nem működnek, de néha teszt alatt 1-2 laptoptól már azt sem tudta, hogy merre az előre.

[StSanya]

Idézet: Mono - Dátum: 2011. 01. 07. 13:17

Alapvetően csak internet lenne, http, pop3, imap, dns, ilyesmi. Iskola lenne, hallgatók, illetve tanárok használnák saját, hozott net/notebookon. Tudja fene, egy időben szerintem max. 10-en lennének, "forgóban" pedig mondjuk max. 80-100-an.

Idézet: Mono - Dátum: 2011. 01. 07. 13:30

Illetve még egy kérdés: van olyan, hogy WDS (Wireless Distribution System). Ez hogyan jöhetne képbe ebben az esetben, mire való ez, lehet ilyen helyen/környezetben használni?

Nem tudom mekkora az épület, annak függvényében 2 - 3 Linksys-el én lehet nekivágnék... Elsőre bepróbálnám WDS-ben, az valóban ilyenre való, s ha gáz van, még mindig lehet a routerek közt vezetéket kihúzni. Magamat ismétlem:

Idézet: StSanya - Dátum: 2011. 01. 06. 21:19

Tehát pl. az 1. router: 192.168.1.1 maszk: 255.255.255.0 DHCP: bekapcs, pl. 192.168.1.100 - 200-ig, WAN belőve (ha a második router vezeték nélkül akarod, akkor WDS + AP üzemmód és 2. router MAC címe), Wifi SSID, csatorna, titkosítás belőve.

Ekkor fogod a 2. számú routert, IP-re: 192.168.1.2 maszk: 255.255.255.0 WAN és DHCP: KIKAPCS! esetleg még ÁTJÁRÓ-nak megadod az 192.168.1.1-et. Itt is belövöd a Wifit ugyanúgy mint fent. (Ha a vezeték nélkül csatolod, akkor WDS + AP és az első router MAC-ja).

Ennyi, menni fog mindkét routeren a wifi, az első osztja az IP-t 192.168.1.100 - 200-ig, ott állítasz be mindent, de a második router is elérhető menedzselés miatt. ...

Ez megy nekem több helyen, szállodákban hot spotnak, kiscégeknél stb. 2 - 3 - 4 WRT54GL-el, Tomato Victek firmware-rel. Annyi a különbség, hogy nyílt wifi-t csinálnék a helyedben, tehát nem lenne titkosítás, viszont az AP Isolation ilyenkor bekapcs és nincs duhajkodás. Meg persze amit Jahno is mond, érdemes a sávszélt belőni, s nincs meglepetés...

A WDS-nél annyi a lényeg, hogy vagy csillagpontos, vagy soros. Átmenet a kettő között nincs. Vagyis vagy a WAN-os, azaz a No.1 routerre csatlakozik minden WDS-es router, vagy pedig sorban egymáshoz, a No.1-hez a 2, a 2-höz a 3. és így tovább. Ez ha kábelezel és switcheled a router AP-kat, nem ilyen szigorú..

Jah és az SSID az megegyezik minden AP-n...