Az alábbi levél Kanadából érkezett, mégpedig Farkas Roland ex-századostól. Igen, ő volt az, aki Afganisztánban szolgált, akkor még magyar katonatisztként, aztán meg merészelte kérdezni, mi ez a sok töketlenkedés a honvédség körül, és ezért szó szerint családostul kiüldözték az országból. Most Kanada veszi hasznát sokmillió forintos kiképzésének. Levelét, akárcsak az egykor afganisztáni szolgálata után írott feljegyzését, érdemes elolvasni és megfontolni. S hogy miért a Droidzónába került? Azért, mert hazánk idegenbe szakadt fia szeretné felhívni a figyelmet, hogy mekkora töketlenséghalom kellett ahhoz, hogy az augusztus 20-i katasztrófa bekövetkezzék. Amíg ezt Afganisztánban művelik, nem látjuk, na de ez már egy kicsit közelebb hozta a dolgokat...
Megdöbbenve olvastam a híreket.
Kanadában, Ontarióban vagyok katasztrófavédelmi tiszt, és nagyon megdöbbentem azon, ami történt. Részvétem a hozzátartozóknak.
Ugyanakkor azt kell mondanom, Isten hozott, Magyarország, a való világban! Nem a tévét kell bámulni, a reality show-kat vagy a bangladesi áradásokat, az amerikai tornádókat, hanem előre gondolkodni. Mert ez a való világ.
1998 novemberében, amikor 28 fok volt, már valódi tornádó volt Magyarországon. Az áradások sem mai keletűek, és bár egyelőre megúsztuk a kaliforniai méretű erdőtüzeket, de az is bekövetkezhet, akárcsak egy paksi baleset (a legutóbbi balesetnél szintén voltak kommunikációs problémák), satöbbi...
Itt, Torontóban 32 különböző katasztrófát azonosítottak be a szakemberek (hő- és hideghullámok, hóvihar, árvíz, özönvízszerü esők, orkán, tornádó, robbantás, áramszünet, nagy tüzek, nukleáris baleset...), mint potenciális veszélyt, és mindegyikre Megakadályozási, Felkészülési, Válaszadási és Kárelháritási Tervek (Prevention, Mitigation, Response, Recovery) lettek kidolgozva. És begyakorolva!!!!
Mikor volt Budapesten nagyobb katasztrófagyakorlat?
Nekem az az érzésem, hogy valahogy Magyarország mindig csak kullog az események után. Ennyi szakmai hibát életemben nem láttam, itt nem egy felelős van, hanem rengeteg. Először is, milyen katasztrófavédelem az, ahol órákkal később olvassák el az OMSZ e-mailjét a közelgő "vörös" kategóriás viharról? Miért e-mail???
Én, ha az ontariói katasztrófavédelmi központban ilyen riasztást kapok (mail-en is, telefonon és faxon megerősitve a meteorológiától, plusz 24 órán át figyelnem kell az időjárásfigyelő és előrejelző kommunikációs hálózatot és a riasztással ellátott meteorológiai rádiócsatornát), akkor azonnal magasabb készültségbe kell helyeznem a katasztrófavédelmi műveleti központot, és riadóztatni az illetékes minisztériumokat, állami szerveket, satöbbi. Olvasom, hogy a hajóskapitányok maguk döntik el, hogy kikötnek-e. Egy riasztási rendszerben ott kellene lennie az összes vészhelyzeti szervnek (rendőrség, mentők, tűzoltók...), veszélyes üzemnek (pl. Paks), a minisztériumoknak. A vízügy felelős a hajótársaságok riasztásáért, a környezetvédelmi tárca a nemzeti parkokért, satöbbi... Számtalan megoldás létezhet, lényeg, hogy hatékony legyen.
Odahaza miért nincs megfelelően szabályzott és begyakorolt risztási rendszer? Talán azért, mert Magyarországot még nem sújtották emberek millióit érintő katasztrófák, és az illetékesek elfelejtenek előre gondolkodni?
Aztán egy rendezvényszervező cég hogy lehet ilyen felelőtlen? Nyugaton teljesen normális, hogy az ilyen cégeknek üzletvitel-folyamatossági tervük (business continuity plan) van katasztrófák bekövetkezésére, enélkül üzletet sem kötnek velük az állami szervezetek. Magyarországon hogy fordulhatott ez mégis elő? Úgy, hogy minden idők legolcsóbb augusztus huszadikáját csak gagyi cégekkel lehetett megvalósítani. De akkor a szerződést kötő MEH most ne akarja elhárítani a felelősséget. Itt az üzleti életben még komolyabb a dolog. A McDonalds ma már például nem köt olyannal beszállítói szerződést, akinek nincs vészforgatókönyve, és nem tud krumplit beszállítani mínusz 40 fokban, hózivatarban, vagy a 2003-as totális áramszünethez hasonló helyzetben! Olvasom a hazai üzletvitel-folyamatosságot, és az illetékesek még mindig csak ott tartanak, hogy a számítógépes rendszereket backup-olni kell. Hát, sokkal többre is futhatná, és akkor nem kapnék olyan e-mail-eket, mint a múlt hónapban, hogy Lillafüred méltán híres pisztrángtelepét tönkretette az áradás. A biztositók meg nem fizetnek, hát, azokra is ráférne már egy kis szabályozás...
De ami nagy tanulság ebből a katasztrófából, úgy tűnik, a vezetés-irányitás kérdése. Mi itt nem igazán az amerikai tipusú egyszemélyi döntéseket (incident command) részesítjük előnyben, hanem a "hozzuk össze a szakembereket" tipusú rendszert. Ilyen katasztrófa esetén a Környezeti Eroforrások Minisztériuma veszi kézbe az irányítást, és a Közbiztonsági Minisztériummal, a Közlekedésüggyel, az Egészségüggyel és más minisztériumokkal azonnali kapcsolatba kerülnek. Több szálon is beindul a riasztás, értesül róla a helyi önkormányzat (polgármester) és a kormány összes felelős szerve, de a rendezvényt szervező cég is. Odahaza nekem úgy tűnik, hogy a New Orleans-i gátszakadásos hurrikánkatasztrófánál csúnyán leszerepelt, amerikai FEMA típusu egyszemélyi-egyrendszerű módszer dívik, csak itt is ugyanaz a baj: sosincs meg az az "egy", és felelősök sincsenek. Lehet, hogy az otthoni katasztrófavédelemre is az vár majd, mint a FEMA-ra, és lehúzzák a rolót? Lehet, de Magyarországon annál sokkal többre lesz szükség, mert sok minden más is hiányzik.
Aztán felvetődik bennem a kérdés, hogy Budapest főpolgármestere mikor látta utoljára a főváros katasztrófavédelmi tervét? Miért nem készitenek a városházán augusztus 20-ra katasztrófavédelmi tervet, amelynek a megelőzéssel foglalkozó részében ott lett volna a helye a meteorológiának is? De legalább miért nem követelnek meg ilyet a szervezőktől? Ki kontrollál? A vihar mellett nagy tömegek elleni terroristatámadásra is így van felkészülve a főváros?
Egy ilyen tervben óriási szerepe van (lenne) a BKV-nak és a közintézményeknek (menedék), a biztonsági őröknek, segélyszervezeteknek, kutató-mentő szolgálatoknak és ki tudja, még hány tucat érintettnek. Itt, Kanadában mindenhol képzett katasztrófavédelmisek vannak, diplomát is lehet szerezni katasztrófavédelemből, és nem csak volt tűzoltók és katonatisztek alkotják a katasztrófavédelmet, mint odahaza. Nem mondom, hogy ők alkalmatlanok, sőt! Ők a legalkalmasabbak erre a feladatra! De a katasztrófavédelmet nagyon körültekintően kellene megszerveznie, és folyamatosan gyakoroltatnia az illetékeseknek. A kormányoknak pedig nem lehet olyan szervezeteket leépitenie, mint a katasztrófavédelem vagy a mentőszolgálat.
Éppen a napokban olvastam, hogy több, mint 80 embertől válik meg a katasztrófavédelem, de ez nem veszélyezteti a készültséget és biztonságot. Van egyáltalán? Paks környékén állítólag csak lejárt szavatossagú védőeszközök vannak a katasztrófavédelmisek birtokában a lakosság számára... A leépítés persze jelenthet hatékonyabb rendszert is. Egy japán felmérés szerint egy 600 fős szervezet már elég feladatot ad saját magának, és látszólag dolgozni fog, anélkül, hogy bármilyen input feladattal megbíznánk. Tehát a leépítés néha jó. Csak attól félek hogy, mint eddig is, a hatékonyság nem javul. Ahhoz olyan emberierőforrás-gazdálkodás kell, amely a szakemberek előmenetelét biztosítja mindenhol. A diplomáknak és a megszerzett gyakorlatnak kell dominálnia, nem pedig a haveri kapcsolatoknak. Ezt itt, Kanadában nagyon komolyan veszik. Velem szóba sem álltak addig, amig nem tanultam ki a katasztrófavédelmet a főiskolán, a katonai múltam egyáltalán nem számított enélkül.
És most az oktatásról. Magyarországon csak néhány órában lehet tanulni katasztrófavédelmet, azt viszont egyetlen összevont tanszék helyett sok helyen: a BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központban, a Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetemen és most már a Rendőrtiszti Főiskolán is. Nagyszerű! Van pénz dögivel. Helyette itt, Kanadában minden egyes településen van katasztrófavédelmi felelős (community emergency management coordinator), vagy a tűzoltóparancsnokot bízzák meg vele. A lényeg, hogy ők komoly katasztrófavédelmi képzésen mennek keresztül. Az otthoni, megyei védelmi bizottságosdi nekem ósdinak tünik, bár ezt is lehetne megfelelően működtetni, ha nem azzal vesződnének állandóan, hogy lerobbant az egyetlen kocsijuk, vagy éveket könyörögnek egy térinformatikai rendszer megvásárlásáért.
Magyarországot is egyre több természeti csapás és emberi mulasztásból (butaságból, bürokráciából) adódó katasztrófa éri. Itt a kettő kombinációja történt. Kezdődhet az egymásra mutogatás, pedig bizony mindenki mulasztott! Polgármester, MEH, katasztrófavédelem, meteorológia, rendezvényszervezők. Hatékonyság és felelős sehol, de jól fizetett állások annál több. Pártfüggetlenül. Most pedig próbára tette ezt a rendszert egy vihar és az emberi butaság. Remélem, a felelősöket is elfújja...
Még egyszer őszinte részvétem a hozzátartozóknak. És ébresztő, Magyarország!
Szerintem drága volt. Ha 10 forintnál többet adnak érte már drága volt. Demagógia on: amikor pl a veszprémi kórházban rendszeresen nincsen gipsz a törések rögzítéséhez stb, akkor minden elszórt millió drága. Ugye lehet ez a véleményem? 
Súgó
A téma zárva.