[Bujdy]

Nézem az Eon oldalán a tarifákat. Van ez a B tarifa, a vezérelt áram. Ezt mennyi ideig ad áramot? Arra gondoltam, hogy ilyenrõl mehetne a hõszivattyú és akkor kevesebb pénzbe fájna az áram. Csak nem mindegy, hogy 4-8-12-16 óráig ad-e a vezérelt áramot...

[Mono]

Idézet: Bujdy - Dátum: 2009. okt. 8., csütörtök - 17:19

Nézem az Eon oldalán a tarifákat. Van ez a B tarifa, a vezérelt áram. Ezt mennyi ideig ad áramot? Arra gondoltam, hogy ilyenrõl mehetne a hõszivattyú és akkor kevesebb pénzbe fájna az áram. Csak nem mindegy, hogy 4-8-12-16 óráig ad-e a vezérelt áramot...

Én úgy tudom (néhány éves info, Pest megye), hogy egy dolog van definiálva ezzel kapcsolatban: napi 8 órát kell biztosítania áramellátásban. Nálunk 4x2 órát megy egy nap, de egy faluval arrább 2x4-et. Idõben nagyjából nem tologatják, hogy mikor kapcsolják be és ki.
Állítólag egyrészt egy településen belül is eltérhetnek ezek az idõk, másrészt pedig az "igazi" áram terhelése függvényében variálhatják a vezérelt áram be- és kikapcsolását.
Leginkább olyan dolgok tápellátására jók, melyek valamilyen formában energiát tudnak tárolni és nagyjából mindegy, mikor kap betápot. Többé-kevésbé ilyen a villanyboyler is, akkor lehet gáz, ha kicsit megborul a család esti fürdése idõben.
Akkutöltésre a legideálisabb és a legdrágább megoldás - persze attól függ, mekkora az akku.

Nem tudom, tiltják-e már, ha igen, mennyire vagy bevállalós. Régen tuti tiltották 15..20 éve, azaz megszakítás nélkül kellett eljutnia a mérõtõl az egyetlen fogyasztóig a vezetéknek a mért oldalon. Ez általában háztarásonként egy-egy villanyboyler volt.
Talán ma már nem tilos megszakítani, nem tudom. Ha viszont engedik, vagy bevállalod, könnyedén készíthetõ egy nagyáramú relével olyan kapcsolás, mely a fogyasztót kvázi folyamatos áramellátással táplálja meg (relé átkapcsolási ideje az áramkimaradás ideje), hogy az elsõdleges áramforrás a vezérelt áram, ha az nincsen, átkapcsol nappali áramra.
Kollégám megcsinálta otthon, így alapvetõen olcsóbban jön ki a melegvíz - cél volt az, hogy ha kell, fûtsön is a boyler, ne szóljon még bele az is, mikor van áram, mikor nincs.

[MisterY]

Idézet: Bujdy - Dátum: 2009. okt. 8., csütörtök - 18:19

Nézem az Eon oldalán a tarifákat. Van ez a B tarifa, a vezérelt áram. Ezt mennyi ideig ad áramot? Arra gondoltam, hogy ilyenrõl mehetne a hõszivattyú és akkor kevesebb pénzbe fájna az áram. Csak nem mindegy, hogy 4-8-12-16 óráig ad-e a vezérelt áramot...

Lehet, hogy nincs kifogásuk az ellen, hogy egy inverteres akkutelepet köss rá, hiszen ennek a tarifának pont az a lényege, hogy akkor adnak el neked áramot, amikor túltermelésben vannak éppen.
Az már más lapra tartozik, hogy innen már csak egy lépés az, hogy az inverterek elé napelemeket is köss, sõt, ha épp túltermelésben vagy éppen hogy Te add le az áramot a szolgáltatónak..

Ezzel az egésszel csak egyetlen probléma van: sokba kerül, ráadásul az akku és a napelem is hamarabb kiöregszik, mint ahogy behozná az árát (legalábbis alig 1-2 hónapja még ezt olvastam)

[leslie]

Idézet: Bujdy - Dátum: 2009. okt. 8., csütörtök - 18:00

Hát akkor valami nagyon rosszul csinálok. Egy 13x17-es téglalapba belefér a kecó, ez 60 méter kerületet jelent, lesz 34 m2 ablak/ajtó/üvegfal akkor 128 m2 fal adódik (2,7 méter magassággal számolva). A linkelt kalkulátorral a B30+15 cm ...CELL esetén 0,221-es hõvezetés adódik. Az alapterület 177,5 m2, 0,221-gyel számoltam a padlót és 0,442-vel a födémet. Összesen 5110 W jön ki a falakra, plusz 1305 W az ablakokra (k=1,1-gyel számolva). Ez még mindig csak 6815W 35 fokos hõmérséklet különbség esetén. Hol a hiba a számításban?

A padlóval, vagy a födémmel számoltam el magam?

Szerintem sehol. nagyjából reális a számod. Ez egy konstans hõveszteség, ha pont ekkora hõszipkát teszel be, akkor annak nonstop kellene mennie. Ezért szoktak minimum 50%-al nagyobbat beépíteni. (Itt pláne olcsóbb a vastagabb szigeteléssel lenyomni a hõigényt.)

Padlóba dobj 10-15cm-ert, födémet, homlokzatot utólag könnyen lehet pótolni, de én födémbe 30-40cm körül terveznék.

[leslie]

Idézet: Bujdy - Dátum: 2009. okt. 8., csütörtök - 18:19

Nézem az Eon oldalán a tarifákat. Van ez a B tarifa, a vezérelt áram. Ezt mennyi ideig ad áramot? Arra gondoltam, hogy ilyenrõl mehetne a hõszivattyú és akkor kevesebb pénzbe fájna az áram. Csak nem mindegy, hogy 4-8-12-16 óráig ad-e a vezérelt áramot...

Szokták így használni itthon, ilyenkor egy pufferre dolgozik rá a ketyere...

[Bujdy]

Idézet: leslie - Dátum: 2009. okt. 9., péntek - 0:54

Szokták így használni itthon, ilyenkor egy pufferre dolgozik rá a ketyere...

Na, akkor már csak a puffer fogalmát kell definiálni. Mert én arra gondoltam, hogy ha padlófûtés van, akkor az a beton tömb, amiben mennek a csövek, mennyire tárolja a meleget? Vajon elég-e napi 8 óra fûtés egy ilyen padlófûtésnek (viszont akkor nem 8, hanem 24kW-os szipka kell)?

Ha nem, akkor marad a relés megoldás (ha legális)...

[Bujdy]

Idézet: leslie - Dátum: 2009. okt. 9., péntek - 0:53

Szerintem sehol. nagyjából reális a számod. Ez egy konstans hõveszteség, ha pont ekkora hõszipkát teszel be, akkor annak nonstop kellene mennie. Ezért szoktak minimum 50%-al nagyobbat beépíteni. (Itt pláne olcsóbb a vastagabb szigeteléssel lenyomni a hõigényt.)

Padlóba dobj 10-15cm-ert, födémet, homlokzatot utólag könnyen lehet pótolni, de én födémbe 30-40cm körül terveznék.

Találtam egy doksit, ami szerint a 1 kW fûtési igény évente durván 30 ezer Ft körül alakul, ha 20 évre elõre tervezünk és évi 5%-os áremeléssel számolunk (itt a vezérelt áramos hõszivattyú és a gáz között nem volt jelentõs difi, elõbbi alulról, utóbbi fölülrõl van ebben a zónában).

Végeztem, egy kis kalkuláció a födémmal kapcsolatban.
15 cm vasbeton, plusz 5,10,15,20,25,30 centi kõzetgyapot (lambda=0,05).

Az jött, ki, hogy a fûtési költség (csak a födémen elmenõ hõ miatt) rendre:
7,9 millió, - 0 cm kõzetgyapot
1,8 millió - 5 cm kõzetgyapot,
1,0 millió - 10 cm kõzetgyapot,
0,7 millió - 15 cm kõzetgyapot,
0,54 millió - 20 cm kõzetgyapot,
0,44 millió - 25 cm kõzetgyapot,
0,37 millió - 30 cm kõzetgyapot.

Mindezek húsz év alatt. Szóval lehet, hogy a 30 centi már picit sok, mert nem hiszem, hogy 70 ezerbõl kihozható plusz 5 centi kõzetgyapot 177,5 négyzetméterre. Az ideális olyan 20 centinek tûnik ebbõl...

Szek.: Szerinted a padló felé mennyivel szökik jobban/kevésbé a hõ, mint fölfelé? Mert a ház alatt elvileg nincs -15 fok, télen sem, nem?

Szerkesztette: Bujdy 2009. 10. 09. 07:41 -kor

[leslie]

Idézet: Bujdy - Dátum: 2009. okt. 9., péntek - 7:50

Na, akkor már csak a puffer fogalmát kell definiálni. Mert én arra gondoltam, hogy ha padlófûtés van, akkor az a beton tömb, amiben mennek a csövek, mennyire tárolja a meleget? Vajon elég-e napi 8 óra fûtés egy ilyen padlófûtésnek (viszont akkor nem 8, hanem 24kW-os szipka kell)?

Ha nem, akkor marad a relés megoldás (ha legális)...

Csak padlófûtés nem jó, nehezen szabályozható, plusz egy jól szigetelt házba felesleges. Sajnálom. Szal kell a radiátor, max megcélozhatsz egy lightos padlófûtést is.

Puffer egy nagy víztartály. Ennek a vizét melegíti a hõszipka/pellet/vegyes kazán, amikor van kapcsolt éjszakai áram/tüzelés. Oszt egy hõcserélõn át ebbõl ez a víz mennyiség fûti a radiátorok/padlófûtés vizét. Általában 500L-1000L körüli a cucc. Mint egy baszom nagy bojler. És erre késõbb napkollektort is ráköthetsz, ha nagyon rádszakad a lottó 5-ös.

[JonesC]

http://ingatlanmenedzser.hu/hirek/20091007...rosan_gyar.aspx

[leslie]

Idézet: Bujdy - Dátum: 2009. okt. 9., péntek - 8:39

Mindezek húsz év alatt. Szóval lehet, hogy a 30 centi már picit sok, mert nem hiszem, hogy 70 ezerbõl kihozható plusz 5 centi kõzetgyapot 177,5 négyzetméterre. Az ideális olyan 20 centinek tûnik ebbõl...

Szek.: Szerinted a padló felé mennyivel szökik jobban/kevésbé a hõ, mint fölfelé? Mert a ház alatt elvileg nincs -15 fok, télen sem, nem?

Kõzetgyapot árakat lelsz a tuzepnet.hu-n. Most a 10cm ~950pénz/nm. A födém szerencsés, mert mint írtam, késõbb bármikor teríthetsz még rá. Ma 15 centit szoktak rakni hivatalból, annyi a szabvány. Régebben kevesebb volt, pár év múlva megemelik 25-re, oszt még feljebb. Én inkább ráköltök 1x a szigetelésre, és nem kell sokat fizetni a fûtésre, ha beüt mondjuk egy munkanélküliség.

Szigetelésre vannak arányok, ezeket én sem vágom fejbõl. Ahogy lefele mész a házon, úgy kell egyre vékonyabb ugyanahhoz az eredményhez. Hivatalosan asszem most 8cm kell az aljzatba, ezért szoktak 2x5centit rakni általában a népek maguknak. De aljzatba késõbb már nem tudsz tenni, mert le lesz betonozva/burkolva. Egy tuti, én inkább a 3eft/nm burkolót választanám az 5e helyett, és a maradékot betenném szigetelésnek.

[BigBear]

Ja, csak az az 5 vagy 10cm-es olcsó fajta nem aljzatba / födémbe való. 30 kg/m3-es testsûrûségû, nem lépésálló. Gyakorlatilag sz@rt se ér. 
Ilyen helyre csak lépésálló gyapotot szabad rakni.

Szerkesztette: BigBear 2009. 10. 09. 10:13 -kor

[leslie]

Idézet: BigBear - Dátum: 2009. okt. 9., péntek - 11:13

Ilyen helyre csak lépésálló gyapotot szabad rakni.

Vagy cellt. 

Sajna pont ez nem olcsó... De egy kecó eleve nem olcsó, és nem dobja meg annyira a kõccségeket. Pl falnál is sok nép megveszi a 44-es téglát, oszt rájön, h szigetelni kellene. Akkor már sokkal jobb a B30+15-20cm szigetelés. Még statikailag is erõsebb.
Vagy a 20 centis tömör mészhomok tégla. Ott csak a koszorúnál van bibi, mert a 20 centi nem sok betonyt ad.

[Bujdy]

Idézet: BigBear - Dátum: 2009. okt. 9., péntek - 11:13

Ja, csak az az 5 vagy 10cm-es olcsó fajta nem aljzatba / födémbe való. 30 kg/m3-es testsûrûségû, nem lépésálló. Gyakorlatilag sz@rt se ér. 
Ilyen helyre csak lépésálló gyapotot szabad rakni.

Földszintes lesz a házikó, nem tervezzük a tetõtér beépítését késõbb sem, szóval a födémbe nem biztos, hogy muszály a lépésálló szigetelés...

Persze a CELL lenne a tuti, majd megnézzük, hogyan bírja a budget.

Amúgy nekem is a B30, vagy a Mátratherm 30-as tetszik, mert pl. egy Porotherm 44 N+F felára kiad egy 5-8 cm-es CELL szigetelést és annyi többletet nem ad...

[JonesC]

Idézet: Bujdy - Dátum: 2009. okt. 9., péntek - 11:52

Földszintes lesz a házikó, nem tervezzük a tetõtér beépítését késõbb sem, szóval a födémbe nem biztos, hogy muszály a lépésálló szigetelés...

Persze a CELL lenne a tuti, majd megnézzük, hogyan bírja a budget.

Amúgy nekem is a B30, vagy a Mátratherm 30-as tetszik, mert pl. egy Porotherm 44 N+F felára kiad egy 5-8 cm-es CELL szigetelést és annyi többletet nem ad...

A tetõre meg rakhatnál olyan cserepet, amit linkeltem.

[leslie]

Idézet: Bujdy - Dátum: 2009. okt. 9., péntek - 11:52

Földszintes lesz a házikó, nem tervezzük a tetõtér beépítését késõbb sem, szóval a födémbe nem biztos, hogy muszály a lépésálló szigetelés...

Tuti nem kell oda. Lépésálló csak aljzatba kell. Fenntre olyat érdemes rakni, ami nem roskad idõvel a felére.

Szerk: ekkora területnél a tetõteresen millákat spórolhatnál, és a kecó alakja minél közelebb van az ideális gömbhöz, annál kevesebb energiát igényel a fûtése.

Szerkesztette: leslie 2009. 10. 09. 11:01 -kor

[Bujdy]

Idézet: leslie - Dátum: 2009. okt. 9., péntek - 11:59

Tuti nem kell oda. Lépésálló csak aljzatba kell. Fenntre olyat érdemes rakni, ami nem roskad idõvel a felére.

Szerk: ekkora területnél a tetõteresen millákat spórolhatnál, és a kecó alakja minél közelebb van az ideális gömbhöz, annál kevesebb energiát igényel a fûtése.

Szerk.: Tudom, hogy a tetõteresen millákat lehet spórolni, de ezt házat örökre tervezzük és nem akarunk 50-60 évesen lépcsõzgetni. Látom az õseimen, hogy 55-56 évesen már annyira nem faja az eltolt szintes ház (garázs-padlásszoba: 7+6+11+6=30 lépcsõfo)...

Szerkesztette: Bujdy 2009. 10. 09. 11:07 -kor

[Bujdy]

Idézet: JonesC - Dátum: 2009. okt. 9., péntek - 11:54

A tetõre meg rakhatnál olyan cserepet, amit linkeltem.

2011-ben lesz a kivitelezés, szóval addig még kiderül, hogy mennyi is lesz az annyi...

[JonesC]

Ha én nulláról építkeznék, olyanokat beterveznék  :Ð Pl fürdõvizet eltárolnám wc öblítéshez. Bár lehet, kicsit habzana  :Ð

[MisterY]

Idézet: Bujdy - Dátum: 2009. okt. 9., péntek - 11:52

Földszintes lesz a házikó, nem tervezzük a tetõtér beépítését késõbb sem, szóval a födémbe nem biztos, hogy muszály a lépésálló szigetelés...

Persze a CELL lenne a tuti, majd megnézzük, hogyan bírja a budget.

Amúgy nekem is a B30, vagy a Mátratherm 30-as tetszik, mert pl. egy Porotherm 44 N+F felára kiad egy 5-8 cm-es CELL szigetelést és annyi többletet nem ad...

Összességben véve jobban járhatsz azzal, ha a födémet átlagosan, a tetõt pedig alaposan leszigeteled.
Egyrészt így nem kell a lépésállósággal foglalkozni, másrészt pedig nem játszik egész évben egy hûtõ-fûtõ puffert a padlástér.
Arról nem is beszélve, hogy ha legalább tárolásra használni akarod a padlást, mégiscsak jobb, ha a nem ingadozik ott a hõmérséklet -10 és 50 fok között.

Téglában is érdemes a vastagabbra rámenni. Olyanokra is érdemes gondolni, hogy 10-15cm-es szigetelésre még viszonylag könnyû szerelni kívülrõl, de egy 30cm-es nikecellre már egy nagyobb lámpoát is kihívás feltenni.

Porothermbõl pedig HS téglát kell venni, kb 25%-kal jobb a hõszigetelése az NF-nél az eltérõ sejtszerkezet miatt.

Ha nagyon masszív szigetelést akarsz, érdemes utánanézni az ISOTEQ házrendszernek is, bár mi ezt a technikát elvetettük, nem akartuk, hogy a ház falának belsõ oldala szigetelés vagy gipszkarton legyen.

[MisterY]

Idézet: Bujdy - Dátum: 2009. okt. 9., péntek - 12:05

Szerk.: Tudom, hogy a tetõteresen millákat lehet spórolni, de ezt házat örökre tervezzük és nem akarunk 50-60 évesen lépcsõzgetni. Látom az õseimen, hogy 55-56 évesen már annyira nem faja az eltolt szintes ház (garázs-padlásszoba: 7+6+11+6=30 lépcsõfo)...

Egyetértek, de... A tetõtér jól kihasználható gyerekszobáknak és tárolóterületnek. Csak azért nem érdemes csupasz, szigeteletlen padlást készíteni, mert nem akarsz oda szobákat kialakítani.