Idézet: --== SzaboZE ==-- - Dátum: 2006. nov. 22., szerda - 18:37
A Tcom-nál ezzel szemben végre el lehetett érni törvénnyel a hurka átengedést és gyanítom előbb utóbb a kábelTV-ket is talán fenyegetni fogja a szabad szolgáltatóválasztás.
Ezzel technikailag van egy kis gond, ha egy csöppet belegondolsz. Dedikált hurok a fogyasztóig ami csak őt érinti max háztömbön belül az elosztó szekrénytől a lakásáig terjedő pár tíz méteres szakaszon van. Olyan szolgáltatót pedig nem fogsz találni aki elhúzza az optikát egy társasházig hogy ott 50-100 előfizetőből párat megszerezve csak nekik szolgáltasson.
Ez ADSL esetén sem működik. Ott sem települnek be az alternatívok háztömbönként optikával, pl. a Hytasos területeken erre lenne szükség, azért mert nekik üzletileg nem éri meg az 50-100 lakásból megszerzett pár ügyfélre drága infrastruktúrát kiépíteni. Helyette csak oda települnek be ahol rézalapú a telefon és egyes főközpontokba akár 50-80 ezer ügyfél vonala fut össze koncentráltan. Ez már elég nagy ügyfélbázis ahhoz hogy oda megérje elvinni az optikát és ebből elcsábítva pár százalék ügyfelet már elégséges számosságot ad a rentábilis működéshez. Ezért is van hogy az alternatív hurokátengedéssel működő cégek csak nagyvárosok, nagyközpontjai települnek be, a többi üzletileg kevésbé vonzóval nem foglalkoznak. Így tudnak olcsóbbak lenni azoknál akik az üzletileg kevésbé vonzó helyszínekre is betelepülnek és ott szolgáltatást nyújtanak.
Kábeles szolgáltatás esetént technikailag nem igazán kivitelezhető ez a megoldás, itt nincs olyan főközpont ahol több tízezer előfizető dedikált kábelvége fut össze. Ha lenne ilyen már tuti megjelentek volna ott is az alternatívok, főleg ha számukra üzlet van benne.
Azért a telco fronton sem reagáltak túl gyorsan az alternatívok, hisz hurokátengedés már 2002 februárja óta van, de az első fecske a Pantel személyében csak tavaly ősszel lépte meg ezt a lehetőséget, ott is csak az üzleti ügyfélkör felé. Lakossági piacra meg idén február óta nyílt meg erre a lehetőség, vagy 4 évvel az indulás után.
A másik lehetőség a nagykereskedelmi model, mint Tíkomnál ami 2001 óta elérhető az alternatív ISP-k számára. Ott kvázi mindent a Tíkom szolgáltat, Tíkom infrastruktúrán, az alternatív adott telephelyi végponton átveheti a forgalmat amit BIX és nemzetközi felé tovább küld, mailszervert üzemeltet és számlát küld, meg saját supportot tart fönn(ami hibabejelentés esetén azonnal továbbitja azt a UPC felé). De a hálózi rész döntő százalékban az alaphálózati szolgáltatón múlik. Egy ilyen konstrukció esetén ugyanúgy UPC szolgáltatna továbbra is, tök mindegy hogy kitől kapnád a számlát. A UPC alakítaná ki a nagykereskedelmi csomagokat, árakat, adatforgalmi limitet. A viszontértékesítő szolgáltató pedig csak azt tudná továbbadni feléd amit nagykerben megvehet, ahogy ez Tíkom(vagy a többi JPE telco) esetén is így van ADSL-nél.
A nagyker TV szolgáltatással ugyanez lenne a gond. Az analóg csatornák száma véges, nem lehet minden kisker számára saját kollekciót fenntartani. Ott is a UPC szolgáltatna és az alternatív 1:1-ben ugyanazokkal a csomagokkal viszontértékesítené. Vagy ha megtörtént az átállás DTV-re onnantól már megvan arra a lehetőség hogy a UPC adja a teljes műsorpalettát és adott viszontértékesítő szolgáltató kiad egy saját kártyát amiből az STB csak adott kiválogatott csatornákat hajlandó dekódolni, így kialakítha egy eltérő csomag választék. De ennek alapfeltétele a teljes átállás analógról DTV-re.
Egy másik megoldás lehet még netszolgáltatás szinten de szintén csak a teljes analógról DTV-re való átállás után hogy a felszabaduló sávszélességet nagykerben értékesítse az alaphálózati szolgáltató. Vagyis nem ő csinálná a netet, hanem mondjuk bérbe adna adott szolgáltatónak egy 6-8 Mhz széles sávot amin netet szolgáltathatna, saját eszközzel saját headenddel, amivel ugyanúgy betelepülhetne mint pl. a hurokátengedéses szolgáltatók. Egy gond viszont ezzel is van, a coax sávszélesség kapacitása vége, vagyis nem lehetne akárhány betelepült alternatív szolgáltató és nem is vehetne mindegyik akármennyi kapacitást. Ez viszont problémák forrása lehetne, hisz azon alternatív amelyik már későn érkezik és neki nem marad hely az verhetné az asztalt hogy itt nincs esélyegyenlőség és bla-bla-bla. A bejutotta meg idővel ha felélnék a számukra engedélyezett kapacitás mennyiséget azért vernék az asztalt hogy nem tudnak hova bővülni, nem tudják rendesen kiszolgálni az ügyfeleiket. Az alaphálózati szolgáltató meg max szétrakhatná a kezét hogy sorry de a coax ennyit bír, túl sokan vagyunk egy kábelre. Pénzügyi oldalról meg ott okozna gondot ez a frekvenia sávszél bérlet konstrukció hogy az alternatívnak elég nagy pénzt kellen kiadni érte, akkor is ha csak 1-2 ügyfele van rá az induláskor. Az alternatívoknak a gazdaságos üzemeltetéshez igen hamar fel kellene futtatnia az ügyfélszámot egy adott szintig ami fölött már rentábilisak lennének. Ez viszont ha sok az alternatív megint problémát jelentene, ugye sok lenne az eszkimó és kevés a fóka, hisz egy adott headen vonzáskörzete is csak korlátos számú ügyfélkört tud kiszolgálni. Minél több szolgáltató felé oszlik ez az ügyfékör úgy lesznek egyre kisebbek a bevételek miközben a költségek minden szereplőnél egyformán magasak lennének.
Súgó
A téma zárva.
Hosszú idő után visszatérve ide, végre látom kezdenek többen elégedetlenek lenni, mint régen.
