Idézet: qnadam - Dátum: 2010. 05. 16. 18:22

Mi nincs? Értelme tárolni 2x annyit?
Csak tömörítetlen videó esetében lenne 2x annyi. Tömörítettnél azért valamivel kevesebb. És hát ugye tömörítetten tárolunk.
Viszont ha már itt tartunk, akkor vegyük szépen sorra a lehetséges eseteket, előnyeiket, és hátrányaikat, hogy teljes legyen a kép.
Három eset lehetséges.
1) Eredeti, interlace-elt formában tárolom az anyagot.
Előnyei: Fele sávszél (illetve adatmennyiség), mégis 50 kép/sec élményt nyújt (ha 20 milisec-enként vetítjük az újabb félképeket(azaz igazi interlace-es a megjelenítés; ez LCD kijelzőknél eleve nem lehetséges a lassú képváltozás miatt), vagy ha 50FPS-re deinterlace-elve nézzük)
Hátrányai: LCD kijelzőknél nem lehet eredeti váltottsorosan megjeleníteni, így deinterlace-elni kell. Kevesebb a képi információ. (mert minden pillanatról csak félképet tárolunk) Mivel deinterlace-elni kell, így azt lejátszáskor a lejátszónak kellene megtennie, amit a lejátszók többsége önmagától nem fog megtenni. Ha mégis megteszi a lejátszó, akkor is valami ócska deinterlace eljárást fog választani, és 25FPS-re fogja deinterlace-elni, ami rosszabb.
2) Deinterlace-elve 25FPS-en tárolom az anyagot.
Előnyei: Fele sávszél pont ahogy interlace-elt formájában volt. LCD kijelzőkön is megjeleníthető bármi gond nélkül.
Hátrányai: 25FPS, azaz a mozgás nem lesz olyan folyamatos, mint az eredeti, interlace-elt anyag interlace-es megjelenítésénél. Az eredeti interlace-es anyaghoz képest mégkevesebb a képi információ, mivel a páros (vagy épp a páratlan, esetleg mindkettő) sorok az eredetiből valamely fajta interpolációval születnek, ami biztos, hogy nem lesz teljesen egyenlő azzal, amit valójában lehetett ott látni.
3) Deinterlace-elve 50FPS-en tárolom az anyagot.
Előnyei: LCD kijelzőkön is megjeleníthető bármi gond nélkül. A mozgás pont olyan folyamatos, mint az interlace-elt anyag interlace-es megjelenítésénél. Nincs több képi információ vesztés, mint az eredeti interlace-elt anyagban.
Hátrányai: Interlace-elt anyaghoz képest dupla sávszél(illetve adatmennyiség; de ez valójában azért nincs dupla annyi, mert tömörítetten tárolunk)
Én a minőség híve vagyok.
A fentiekből azonnal kitűnik, hogy minőségileg egyértelműen az 1. és a 3. a legjobb, hiszen a 2.-nál kétszeresen is információt veszítünk. (egyrészt mert nem 20 milisec-enkénti állapotról lesz képi információnk, hanem csak 40 milisecenként, másrészt mert minden kép sorainak legalább a fele valamely interpoláció eredménye)
Az 1. és a 3. közül pedig az 1. a helytakarékos, viszont LCD-s megjelenítésnél lejátszás közben kell deinterlace-elni, ami ráadásul további prociteljesítményt igényel, és a lejátszások többségében ez vagy elmarad, vagy szarul lesz megcsinálva.
S mivel a minőséget tartom szem előtt, egyedül a 3. esetben van garantálva az a minőség (az LCD-knél is) amit ezesetben a helyes deinterlace eredményeként kapunk, (50FPS, további képinformáció vesztesége nélkül) ezért én ezt a verziót választom. Egyetlen ára van: Majdnem kétszer annyi adatmennyiséget kell tárolni. Erre mondtam azt már korábban is, hogy a minőségnek ára van.