Idézet: FireShadow - Dátum: 2008. jún. 17., kedd - 1:47
a jövő
betegség
szóval igy belegondol az ember hogy már mostanság ekkora értékekkel dobálóznak és ezt standardizaljak mi lesz ebböl pl 10 év mulva? vagy 20? extra simán jön majd gigabites net a telónkról? a teló fogja venni az xtreme definition (2560x1600) tv adast amit ugyancsak wireless modon ad at az
XDTV-nknek.. hajjajj
Ez azért nem ilyen 1xű. A végponti csatlakozás lehet hogy wireless lesz, de mindennek az alapja az optikai kábelek nagy sávszélességű adatátvitele, aminek igen sűrűn szőve ott kell lennie mindenhol, mert a nélkül a wireless semmit nem ér.
A wireless problematikája ugyanaz, mint a réz alapú vezetékes szélessávé. Ahhoz hogy növelni lehessen a sebességet, egyre közelebb kell hozni az előfizetőhöz az optikai végpontot, hogy a réz vagy wireless szakasz egyre rövidebb legyen. A rövidebb szakaszon aztán nagyobb frekvencia tartomány felhasználva nagyobb sávszélt lehet elérni. Ehhez viszont igen sűrű szövésű, nagy sebességű és megfizethető árú optikai hálózat kialakítása az alapfeltétel, mert a nélkül működésképtelen az egész.
A HSPA hálózatok 5 Mhz széles sávot használnak, az LTE-nél ez 20 Mhz-re bővül, a sávszélesség emelés nem csak jobb, hatékonyabb kódolással éri el, hanem úgy hogy egyre jobban szélesítik a felhasznált frekvencia tartományt. A 4G-s rendszereknél már 100 Mhz széles freki sávval terveznek. Na most innentől csupán bele kell gondolni. Ha egy bázisállomás 3 irányba szór az 3x100 Mhz. Ha van 3-4 mobil szolgáltató az már 4x3x100 Mhz. Vagyis 1.2 Ghz freki sávszél kellene hozzá. Egyértelmű hogy 1Ghz alá ez fizikai képtelenség betolni, de még a ma használt 1.8, 2.1 Ghz sávok környékén sem találni ennyi szabad frekvenciát. Márpedig az alacsony frekvenciákat lehet gazdaságosan üzemeltetni, mert nagy távolságok fedhetők le vele és átmennek a falon így a beltéri lefedettség is jó.
4G-nél az újabb probléma lesz hogy ilyen nagy freki sávnak helyet találni igen nehéz, olyan freknciákkal amik gazdaságosan nagy területet fednek le és belső lefedettséget is adnak. Nagy valószínűséggel ezek már a 60 Ghz-es sáv környékére fognak kerülni, ez pedig nem megy át a falon, az eső, köd, hó is sokkal jobban zavarja mint a mostani alacsony frekiket, ráadásul a hatótávolsága is nagyon minimális, szinte száz méterenként kellene mobil adótornyokat telepíteni, optikai kábeles uplinkkel.
A jővőben biztos hogy nagy sebességű mobil átvitelek lesznek, de az valójában inkább optikai kábel alapú vezetékes átvitel lesz, a wireless rész csak alig pár száz méterre fog korlátozódni vagy még annyira sem. Ehhez minden sarkon ott kell majd lenni egy optikai kábelvégnek, aminek a végére egy mini mobil bázisállomást kell telepíteni, ami mondjuk csak egy utcarészt fed le, aztán ezt száz méterenkét ismételgetheti a szolgáltató. A lakásokba ugyanúgy be kell húzni az optikát hogy belső lefedettségnél tudja mire kapcsolódni a mobil eszköz. Lehet hogy a lakás minden szobájába el kell helyezni egy mobil bázisállomást, hisz a magas frekik még a szomszédos szobából sem jönnek át a falon. Szóval nem olyan 1xű ám ez ahogy gondolod. Drága kialakítás, aminek meg kell várni az idejét amire már olcsón és gazdaságosan kialakítható technológia elérhetővé válik. Persze idővel minden felmerülő technikai problémára születik megoldás, csak ki kell várni az idejét.
Egyébként lehet hogy így elsőre soknak tűnnek ezek a sávszélességek, de azt is kalkuláld bele hogy a jővőben a mobil elérhetőséggel rendelkező személyek száma is megsokszorozódik és egy személynek akár több mobil eszköze is lehet. 300 Mbps soknak tűnik, de ez havi szinten úgy 60 terabyte-nyi adatforgalomnak felel meg egy optimális kihasználtsági szint mellett. Ha 200 ember között ezt leosztod, akik az adott cellában osztoznak ezen a sávszél kapacitáson akkor az már csak 300 gigabyte/hó. Ez úgy durván 10x-e a mai vezetékes átlagnak, ami persze pár év múlva közel ennyire fog hízni. Viszont mobilban ez csak 5-6 év múlva várható és addira a vezetékes ezt hasonlóan fölül fogja múlni legalább egy nagyságrenddel ahogy most.
És azzal is számol hogy a szolgáltatók sosem az extrém userek használati szokásaira fogják méretezni a hálózataikat, így egy extrém usernek mindig kevésnek fogja érezni amit kap. A szolgáltatók tömegterméket értékesítenek, amiket a tömegigényekhez mérten lőnek be, a kapacitásokat is ennek megfelelően méretezi, pont azért hogy árban is olyan szintet tudjanak elérni ami a tömegek számára is megfizethető. Márpedig ez a tömeges számára megfizethető árszint az alapja mindennek, jellemzően 5-10 ezer közötti ár ami még eladható, minden ennek van alárendelve. A bevételek meghatározzák a költségek nagyságát, a költségek pedig meghatározzák adott időpont technológia háttere mellett, ebből a pénzügyi keretből milyen technológiával, mekkora áteresztő képességű hálózatot lehet kialakítani. A hálózat áteresztő képessége és a userek számossága pedig behatárolja az egy userre eső havi adatátviteli forgalom nagyságát. Ennek a forgalomnak a nagysága pedig behatárolja a lehetőségeket, azt hogy milyen alkalmazásokat lehet nyújtani azon a hálózaton, a nélkül hogy azt túlterheljék.
Súgó
A téma zárva.
es vannak ilyen napjaim akikor nagyon unatkozom és 18 ora alatt 24 epizodot megnezek :Đ (non stop)
