Idézet: wpepi - Dátum: 2007. aug. 10., péntek - 21:36
Az üres képi és hanghordozók utáni jogdíj Magyarországon már a 80-as években létezett csak akkor még nem volt matrica ami kézzelfoghatóvá tette volna. Simán benne volt az árban és kész. Az akkori jövedelmekhez és árakhoz képest a kifizetendő jogdíj aránya sem volt sokkal kevesebb mint ma.
Csak azzal nem szamoltak, hogy a digitalis adathordozok eladasi ara meredeken zuhan, a jogdijat meg a kapacitastol tettek fuggove, nem az adathordozo aratol.
Regen a kazettak idoszakaban nem hinnem, hogy az adathordozo aranak 10, legfeljebb 20 szazalekanal nagyobb lett volna a fogyasztoi arba epitett jogdij.
Vagy a kutyat sem zavarta a 75Ft jogdij, amig 1500Ft volt egy nyersCD.
Na de most 65Ft-s irhato DVD utan kene fizetni 350Ft-t, ami ugye a nyersanyagar tobb, mint 500%-a.
Ez a nonszensz, persze hogy mindenki keresi, hogyan lehet meguszni okosba.
Aztan csodalkoznak, hogy torzul a piac, viragzik a feketegazdasag/blaha/keleti/szlovak webshop.
Megkockaztatom, hogy ha az adathordozo aranak 10%-a lenne a jogdij, akkor sokkal tobb bevetele lenne az Artisjusnak.
Idézet
Szóval amikor Magyarországon bevezették az üres képi és hanghordozók után fizetendő jogdíjat még keményen kommunizmus volt és szó nem volt arról, hogy mi valaha csatlakozunk Európához.
Valtoznak az idok, illene ahhoz igazitani a jogszabalyokat is...