[Picur]

Megkezdtem a maradék procik szkennelését. Kiderült, hogy néhány közülük még nincs is bevéve az adatbázisomban, így a mai napon átléptem a 400 darabot.
Egy kicsit nekifeküdtem munkaidõben () a honlapnak is, mely bár nem lesz nagy durranás, de valamelyest bemutatja majd a gyûjteményemet. 
Ígéretemhez híven megpróbáltam a Geode procikkal kezdeni, de kettõ elbújt így egyelõre ennyi:
AMD Geode NX 1750 - ANXS1750FXC3M
(Még mindig led-es a szkennerem. )

[amstel]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2008. febr. 18., hétfõ - 17:14

A slotket-et ezekszerint hibásan magyarítottam.
A kártya jobb felsõ sarkában van egy j1 3 tûs jumper. j2-j4 a baloldalon, egymás alatt.  j 1-2 Intel és idegen proci váltó. J 3-4 frekvenciaváltó 66-100-128 MHz.
A processzort fizikailag rendben találtam. Egy kondenzátorpuffadásban elhalálozott Abit VH6-ban szolgált korábban. (ez egy 5.5*133 fullos Plll)
A celeronom 667/128/66/1.65V feketecimkés.

Fel kellene tenni a legutolsó BIOSt, az átalakítót úgy hagyni ahogy a cerkával jó volt, s csak a lapon állítani a dolgokat. A 100/33 legyen kijelölve, s alaposan átnézni h nem állít át vaamit a bios (fõleg ha VIA  a lap) h pl aszinkronban kezdi el hajtani a ramot. Én nem találkoztam még olyan rammal, ami lényegesen alacsonyabb órajelen ne ment volna. De olyan procival (Duron) már találkoztam ami fagyogatós lett miután meghibásodtak a kondik a lapjában.
BIOSnál óvatosan, megnézni a lap verziót, meg a chipsetet, mert valószínáleg nem egyforma bios kell hozzájuk. Nekem még vannak régi 6BX/VIA/ZX biosok a vinyómon, de nincs hozzájuk komment, h melyik mihez való pontosan.(6BX862C, 6ZX862C, 6VIA85B)

[Telcontar]

Idézet: Rive - Dátum: 2008. febr. 18., hétfõ - 18:25

Hahó!

Önnek egy új üzenete érkezett 

+ mé' nem szó'tá, ho' itt az új klubtopik  :confused:

Megkaptam, a holnapi nap szervezés alatt.

Mé' nem szó'tam? Há' tudod, még ki is vót emelve ez a totyak a fõoldalon, gondúttam, akit érdekel megtanálja.

Szerkesztette: Telcontar 2008. 02. 18. 18:14 -kor

[Gyula2222]

Idézet: amstel - Dátum: 2008. febr. 18., hétfõ - 17:52

Fel kellene tenni a legutolsó BIOSt, Nekem még vannak régi 6BX/VIA/ZX biosok a vinyómon, de nincs hozzájuk komment, h melyik mihez való pontosan.(6BX862C, 6ZX862C, 6VIA85B)

Sikerült begyûjtenem a B és C verziójó Bin állományt, meg kaptam egy késöbbi kiadású r122_86P állományt, ami valószínüleg hozzávaló, viszont nincs kiolvasó és feltöltõ programom. Ha levélmellékletben tudsz küldeni, megköszönöm. Jelenleg a C verzióju van fenn, és ez volt az uccsó, amit a portálon találtam. Nem tudom, h az alaplap fel van-e készítve hibás bios feltöltés kivédésére.
Egy öreg P1 SOYO alaplapot élesztettem. Annyit tudott, h a floppyt lekezelte hibás biossal.

[amstel]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2008. febr. 18., hétfõ - 18:19

Sikerült begyûjtenem a B és C verziójó Bin állományt, meg kaptam egy késöbbi kiadású r122_86P állományt, ami valószínüleg hozzávaló, viszont nincs kiolvasó és feltöltõ programom. Ha levélmellékletben tudsz küldeni, megköszönöm. Jelenleg a C verzióju van fenn, és ez volt az uccsó, amit a portálon találtam. Nem tudom, h az alaplap fel van-e készítve hibás bios feltöltés kivédésére.
Egy öreg P1 SOYO alaplapot élesztettem. Annyit tudott, h a floppyt lekezelte hibás biossal.

nem hiszem h menni fog az acorp, ha a rossz bios rátöltõdik, bár lehet a floppy még menni fog PCI VGA kártyával. S akkor újra lehet kezdeni. AWDFLASH bármelyik alaplapgyártó honlapján van a neten. a google ezt dobta ki.
http://www.opendrivers.com/driver/235086/a...e-download.html
A soyo az nem acorp kategória:) bár jó rég nem láttam már tõlük semmit sehol.

Szerkesztette: amstel 2008. 02. 18. 18:40 -kor

[vtb]

Remélem Speedmetal fórumtársnak megdobban a szíve Igaz, hogy nem 2-esek, de szért szépek így együtt. Az a gyönyörû ott elõl ma érkezett.



Ha nincs Telcontar és a többiek ellenére azért én néha rakosgatok föl képeket konzolokról meg 8 bitesekrõl is. Hiába én azokat is szeretem annyira mit a procikat, de sztem kár mindennek új topikot nyitni.

[Rive]

Idézet: Picur - Dátum: 2008. febr. 18., hétfõ - 17:47

...

Hö! A másik jómadár :Ð

Azok a félrerakott üres chiptokok kellenek még, vagy levesbe velük :confused:

[Telcontar]

Mindennapi processzorunk rovat:

Intel CG80286-6



Az Intel 80286-os mikroprocesszort 1982. február 1-én mutatták be. Programozói kézikönyvekben iAPX 286 néven is elõfordul. 16-bites mikroprocesszor volt 134.000 tranzisztorral, és az IBM PC/AT-ban debütált, a 16-bites ISA sínnel együtt. Megjegyzem, hogy legjobb tudomásom szerint néhány PC/XT is készült vele, de ezekben az ISA sín csak 8 bites volt.

A 80-as évek közepétõl a 90-es évek elejéig széles körben használt processzora volt az IBM PC kompatibilis számítógépeknek.

A kezdeti 4, 6 és 8 MHz-es modellek után hamarosan elérte a 12,5 MHz-et. Az AMD és a Harris késõbb 20 MHz-re és 25 MHz-re is felvitte az órajelet. Átlagban a 80286-os körülbelül 0,21 utasítás per órajel sebességgel dolgozott. A 6 MHz-es modell 0,9 MIPS számítási teljesítményt nyújtott, a 10 MHz-es modell 1,5 MIPS-et, a 12 MHz-es modell pedig 2,66 MIPS-et.

A 80286-os teljesítménye több, mint kétszerese volt a közvetlen elõd Intel 8086-osénak és 8088-asénak, órajelciklusonként. Könnyen meglehet, hogy két egymást követõ generáció között ekkor volt a legnagyobb teljesítménynövekedés órajelciklusonként az x86-os processzorok között. A komplexebb címzésmódok (pl. bázis+index) használata kevesebb ciklusidõt igényelt, mivel a 80286-osban ezt a feladatot külön áramkör végezte; a 8086-osban ezt a feladatot még az ALU látta el, sok ciklusnyi idõt pazarolva ezzel. A komplex matematikai mûveletek, mint a MUL és DIV, szintén kevesebb órajelciklus alatt végrehajtódtak a 8086-oshoz képest.

24-bites címbuszának köszönhetõen a 80286-os 16 MB RAM címzésére volt képes, szemben az elõd 1 MB-jával. Bár a DOS képes volt felhasználni a megnövekedett RAM mennyiséget (extended memory) az INT 15h, AH=87h BIOS-híváson keresztül, vagy RAM disk formájában, vagy expanded memória (EMS) emulációjával, az ezt kihasználni képes szoftverek kezdeti hiánya, majd drágasága miatt az elsõ néhány évben a 80286-os számítógépeket nem nagyon szerelték fel 1 MB-nál több memóriával.

A 80286-ost úgy tervezték, hogy képes multitaszk alkalmazások futtatására, beleértve a kommunikációt (pl. automatizált PBX-ek), a valós idejû folyamatfelügyeletet, vagy a többfelhasználós rendszereket.

A legutolsó, E-steppingû 80286 nagyon letisztult CPU volt, mentes számos, a korai B- és C-steppingû processzorokban jelenlévõ komoly hibától, amik megkeserítették a programozók és az operációs rendszerek íróinak életét.

Nagyon érdekes tulajdonsága ennek a processzornak, hogy ez volt az elsõ x86-os, amiben megjelent a védett mód. Védett módban a chipre épített memóriakezelõ egység lineárisan megcímezhetett 16 MiB memóriát akár 1 GiB logikai címtérrel. Az MMU szintén tartalmazott bizonyos fokú védelmet azokkal a (lefagyott, hibás vagy rosszindulatú) alkalmazásokkal szemben, amelyek megpróbáltak a nekik lefoglalt címtartományon kívülre írási mûveletet végezni. De a 80286-os nem volt képes visszatérni az alapnak számító, 8086-kompatibilis valós módba a processzor resetje nélkül (bár néhány agyafúrt programozó megtalálta az utat ahhoz, hogy az aktív memória és felügyelet megtartása mellett újra belépjen valós módba egy sor olyan utasítást végrehajtatva, amelyek a reset-et szimulálták). Az Intel 8042 billentyûzetvezérlõ egyik funkciója az IBM PC/AT-k esetében az volt, hogy kezdeményezte egy "soft boot" végrehajtását, ami csak a CPU-t resetelte.

Ez a megszorítás vezette Bill Gates-et arra a híres, sokszor citált mondásra, miszerint a 80286 "agyhalott chip", mivel világos volt, hogy az új Microsoft Windows környezet nem lesz képes többszörös MS-DOS alkalmazások futtatására a 286-osokkal. Bár vitatják, de ennek szerepe lehetett a Microsoft és az IBM közötti szakításban is, mivel az IBM ragaszkodott ahhoz, hogy az OS/2 (ami eredetileg joint venture volt az IBM és a Microsoft részvételével), fusson 286-oson (szöveges módban).

Elméletben a valós módú alkalmazások közvetlenül is futtathatóak lettek volna a 16-bites védett módban, ha bizonyos szabályokat betartottak; a gyakorlatban azonban oly sok DOS program sértette meg ezeket a szabályokat, hogy a védett módot gyakorlatilag alig használták a 80386-os megjelenéséig, ami oda-vissza könnyedén közlekedett az üzemmódok között.

A 80286-os bepillantást engedett a desktop világ számára azokba a védelmi mechanizmusokba, amelyek addig a mainframe világ kiváltságai voltak, és kikövezte az utat az x86-osok és az IBM PC-k számára ahhoz, hogy asztali gépekbõl szerverekké váljanak. Ez a piacon azt jelentette, hogy az eltérõ architektúrájú szerverek forgalma megcsappant, és csak a legfelsõ kategóriában maradt töretlen, valamint elhomályosította a határt a mikrokomputerek és a mainframe-ek között.

Ismert gyártói még: AMD, Fujitsu, Harris, IBM, Siemens.

[Telcontar]

Idézet: vtb - Dátum: 2008. febr. 18., hétfõ - 22:23

Ha nincs Telcontar és a többiek ellenére...

De nincs ám! 

[Gyula2222]

Idézet: amstel - Dátum: 2008. febr. 18., hétfõ - 17:52

Fel kellene tenni a legutolsó BIOSt, az átalakítót úgy hagyni ahogy a cerkával jó volt, s csak a lapon állítani a dolgokat.

Köszönöm, sikerült letöltenem egy biosfrissítõ programot. Beleolvastam a biosokba (bin állomány), a végükben benne van a crc hiba utáni üzenet a floppys javításra. A nagy kérdés az, mi a különbség az 81-es és a 86-os alaplapok között mondjuk chipsetileg, vagy a biost illetõen.
Arról olvastam, h pl noném alaplapokhoz lehet biost vadászni "a neves" gyártóktól.
Meg arról is, h a bios névkód tartalmazza a chipsetet, gyártót, alaplaptípust. Hasznos lehet egy ilyen táblázat.

Szerkesztette: Gyula2222 2008. 02. 19. 09:36 -kor

[Telcontar]

Mindennapi processzorunk rovat:

AMD N80C186-12 egy VESA Localbus-os Tekram IDE-cache kártyán.



A 80186-ot 1982-ben mutatta be az Intel, a 8086-os (és a 8088-as) továbbfejlesztéseként. Akárcsak közvetlen elõdjének, a 8086-osnak, ennek is 16-bites az adatbusza, és van 8-bites adatbusszal készült változata is, az Intel 80188. A legelsõ példányok 6 MHz-es órajellel jelentek meg, de a több hardvernek köszönhetõen (ami mikrokódot cserélt le a processzorban), bizonyos utasítások akár tízszer-hússzor gyorsabban is végrehajtásra kerülhettek, mint a 8086-osban ugyanazon az órajelen. Átlagban a processzor 1 MIPS-et teljesített. Leginkább beágyazott processzorként használták, sõt mind a mai napig használják is. Személyi számítógépek központi egységeként nem terjedt el széles körben, bár van néhány említésre méltó gép, amiben ez a CPU dohogott. Ilyen volt a Mindset, a Siemens PC-D (ami a Siemens elsõ DOS-os PC-termékvonala volt, MS-DOS 2.11-gyel), a Compis (ami egy svéd iskolaszámítógép), az RM Nimbus (ami meg brit iskolai gép), az Unisys ICON (kanadai iskolai gép), az ORB Computer az ABS-tõl, a HP 200lx, a Tandy 2000 desktop és a Philips "Yes". A brit Acorn készített egy plug-in másodlagos processzort, ami a 80188-as chipet a támogató IC-kkel együtt tartalmazta, valamint 512 kB RAM-ot – ez volt a Master 512 rendszer.

A 80186/80188 sorozat legfõbb újítása az volt, hogy csökkentette a szükséges támogató IC-k számát, mert integrálva tartalmazott programozható DMA kontrollert (2 DMA csatornával), programozható interrupt kontrollert, programozható 16-bites idõzítõket (3 darabot) és memória/periféria chip-választó logikát.

A 80186-os új utasításai:

ENTER  Make stack frame for procedure parameters
LEAVE  High-level procedure exit
PUSHA  Push all general registers
POPA   Pop all general registers
BOUND  Check array index against bounds
UD2    Generate invalid opcode exception
INS    Input from port to string
OUTS   Output string to port

Az új utasításokon túlmenõen a 8086-osban is már meglevõ utasítások közül három új operandustípusokat kapott. Az integrált komponenseket leszámítva a 80186-os nem különbözött jelentõsen a 8086-ostól, így akár annak beágyazott változataként is tekinthetünk rá. Opkód szinten teljesen kompatibilis elõdjével. Nem volt saját verziójú lebegõpontos matematikai koprocesszora sem, az i8087-est lehetett hozzá használni. Bár a számítógépek területén nem volt sikeres, beágyazott processzorként annál inkább. Ennek köszönhetõen számos változata létezett az elmúlt 20 év alatt és létezik még mindig: a 80C186 (CMOS, új képességekkel), a 80186EA, a 80186EB stb. Ezek némelyikét még mindig gyártják.

Ismert gyártói még: AMD, Fujitsu, Siemens.


Az i80186 magja:

Szerkesztette: Telcontar 2008. 02. 19. 23:01 -kor

[Picur]

Minden nap várom az aktuális cikket! 
Tegnap nem jutottam el a kérdésig, de most -mivel a 80186/80188-ról akartam kérdezni- megteszem.
A 286-osokról szóló írásodban a 8086/8088 -> 286 váltásra írtad, hogy generációváltás. Ezek szerint a 80186 bevezetése nem volt nagy durranás? Vagy miért nem lehet külön generációnak mondani a 186-ot?

[Telcontar]

Idézet: Picur - Dátum: 2008. febr. 20., szerda - 0:05

Minden nap várom az aktuális cikket! 
Tegnap nem jutottam el a kérdésig, de most -mivel a 80186/80188-ról akartam kérdezni- megteszem.
A 286-osokról szóló írásodban a 8086/8088 -> 286 váltásra írtad, hogy generációváltás. Ezek szerint a 80186 bevezetése nem volt nagy durranás? Vagy miért nem lehet külön generációnak mondani a 186-ot?

Érdekes kérdés. A cikkben részben meg is válaszoltam: egyes vélemények szerint a 80186-os nem különbözött annyira a 8086-ostól hardveresen. Szerintem ennél is fontosabb azonban az a tény, hogy a PC-k törzsfejlõdése során az IBM PC/XT-t (8088 ill. 8086) közvetlenül a 80286-ossal szerelt IBM PC/AT követte - nem volt 80186/80188-assal épített IBM PC. Aki akkor (is) felnõtt fejjel volt jelen a PC-s világban, emlékszik arra is, hogy abban az idõben a Nagy Kék uralta a PC-piacot, így a szakma az XT -> AT váltást tekintette generációváltásnak (és valljuk be, teljes joggal).

[Rive]

Idézet: Picur - Dátum: 2008. febr. 19., kedd - 23:05

Ezek szerint a 80186 bevezetése nem volt nagy durranás?

Egyáltalán nem. A legnagyobb fejlesztés a mikrokód átbuherálása, valamint néhány periféria beépítése volt: a mag maradt lényegében ugyanaz. A 80186/188 inkább csak egy kikacsintás a beágyazott rendszerekbe szánt processzorok felé, mint önálló processzorcsalád.

Jellemzõ, hogy ezen a területen még ma is 'élõ' rendszernek számít, pedig a kortársai már rég kihaltak. Igaz, a mai 186-derivátumok már még több extra perifériával mennek akár 50MHz környékén.

[amstel]

  Jó lett a "mai betevõ" mint mindig:)
Az a szép kártya miféle? kártya egyáltalán? Nagyon nem ismerõs a lábkiosztása.

[Zoz]

Idézet: Telcontar - Dátum: 2008. febr. 19., kedd - 23:00

Személyi számítógépek központi egységeként nem terjedt el széles körben, bár van néhány említésre méltó gép, amiben ez a CPU dohogott. Ilyen volt a Mindset, a Siemens PC-D (ami a Siemens elsõ DOS-os PC-termékvonala volt, MS-DOS 2.11-gyel),

Van valami ilyesmi Siemens is valahol a pince mélyén elásva.
Jól meg is örültem anno a 186-os procinak de sajnos boot-olásra nem sikerült rávennem ha jól emlékszem talán valami hibakód kiírásáig jut el.

[Zoz]

8 bites rendszerekhez (I8085, Z80, stb) milyen matematikai kooprocit csináltak?
Én az Intel 8231/8232 és a vele kompatibilis AMD 9511/9512-rõl tudok, volt még másmilyen is?

[Telcontar]

Idézet: amstel - Dátum: 2008. febr. 20., szerda - 2:06

  Jó lett a "mai betevõ" mint mindig:)
Az a szép kártya miféle? kártya egyáltalán? Nagyon nem ismerõs a lábkiosztása.

Ott a válasz a kérdésedre a cikk legeslegelején.

[Telcontar]

Idézet: Zoz - Dátum: 2008. febr. 20., szerda - 10:10

Én az Intel 8231/8232 és a vele kompatibilis AMD 9511/9512-rõl tudok, volt még másmilyen is?

Nincs tudomásom másokról, de ez nem jelenti azt, hogy nem is voltak...

[Gyula2222]

Mielõtt szó érné a ház elejét, társfórum célzattal létrehoztam ezt:
https://forum.hwsw.h...10&t=137335&st=
Láttam itt a fórumon számítógépgyûjteményt, gondoltam hasznos lesz az új hely is.