[pappas]

Idézet: Telcontar - Dátum: 2008. márc. 19., szerda - 21:05

Onnan speciel még nem. Tudsz ott egy jó dílert?  :Ð

nem tudok bár ma is látam egy konténert de asszony nem ált meg a kocsival :Ð

[Virus9AX]

Még 1 rövid kérdés.
Lehet az iylen régi lapokba valamiylne háló kártyát pakolni?
Jó lenne ha el tudnám vele érni a világhálót, feltöltésre kiváló lenne(game serverhez mappokat pl)

[TMexy]

Idézet: Telcontar - Dátum: 2008. márc. 19., szerda - 21:01

Kétféle bekötésû soros port létezik: párhuzamos és keresztbe kötött. Alaplapfüggõ, hogy melyik bekötés lesz a jó. Talán ez okozza a gondodat.

Nem hiszem hogy ez lenne a gond.
Ha jó a bekötés, akkor a win-ben is fel kellene ismernie.
Ha meg nem jó, akkor már a bios-ban sem kellene.

A win-ben a portokhoz fel van telepítve az a soros port, amire rádugtad? :confused: Eszközkezelõben nézz szét. És ha már ott vagy, akkor ott látod az egeret az "Egerek és egyéb mutatóeszközöknél"? (Lehet nem pont ez a neve 95 alatt.)

Szerkesztette: TMexy 2008. 03. 20. 00:31 -kor

[Telcontar]

Idézet: Virus9AX - Dátum: 2008. márc. 20., csütörtök - 1:20

Még 1 rövid kérdés.
Lehet az iylen régi lapokba valamiylne háló kártyát pakolni?
Jó lenne ha el tudnám vele érni a világhálót, feltöltésre kiváló lenne(game serverhez mappokat pl)

Persze, hogy lehet. A rendelkezésre álló szabad foglalatoktól függõen akár ISA-s, akár PCI-os hálózati kártyát is töfhetsz bele. Erõsen javallott valami márkás példányt (pl. 3Com EtherLink II vagy III) tenni bele, mert ahhoz még drivert is fogsz talán találni.

[TMexy]

Idézet: Virus9AX - Dátum: 2008. márc. 20., csütörtök - 0:20

Még 1 rövid kérdés.
Lehet az iylen régi lapokba valamiylne háló kártyát pakolni?
Jó lenne ha el tudnám vele érni a világhálót, feltöltésre kiváló lenne(game serverhez mappokat pl)

Hát hogyne.
Annó még középsuli elején volt pár jó öreg 486-os gép a suliban. Mivel a net nagyon lassú volt, ezért inkább hálózatban nyomtuk a doom-ot / doom3-at.
Azt kell megnézni, hogy isa-s vagy pci-os csati van-e az alaplapon.

ui: megelõztek.

ui2: a win95-ben alapból van hálókártya driver? Ha igen, akkor feltétlenül márkás hálókártyát bele, és akkor a driverrel sem kell szenvedni.

Szerkesztette: TMexy 2008. 03. 20. 00:35 -kor

[Virus9AX]

Asszem ISA szlottom van(nem éri át az egész lapot) meg valami hoszab is ami 2 részbõl tevõdik össze.

Tudom hogy nem bolha de nincs valakinek egy feles eladó?

[pappas]

Idézet: Virus9AX - Dátum: 2008. márc. 20., csütörtök - 1:24

Asszem ISA szlottom van(nem éri át az egész lapot) meg valami hoszab is ami 2 részbõl tevõdik össze.

Tudom hogy nem bolha de nincs valakinek egy feles eladó?

milyen szinü a slot?

[Virus9AX]

Idézet: pappas - Dátum: 2008. márc. 20., csütörtök - 2:27

milyen szinü a slot?

Öööö sötét szürke a rövidebb, ahol meg van iylen plusz kegészítõ rész ott a kieg az világos barna.

[pappas]

Idézet: Virus9AX - Dátum: 2008. márc. 20., csütörtök - 1:33

Öööö sötét szürke a rövidebb, ahol meg van iylen plusz kegészítõ rész ott a kieg az világos barna.

ilyen van?



ez a VLB (vesa local bus)

ilyen kärtya valo bele de jo bele az isa-s is. csak nem lesz tele



na ilyen kärtyät elég nehéz talàlni és szerintem csak video kärtya jo bele.

a lényeg ha ilyen akkor isa-s kartya kell neked ami fekete vagy
ép a szürkébe  részébe belemegy

Szerkesztette: pappas 2008. 03. 20. 02:48 -kor

[pappas]

remélem ez läthato 

[Virus9AX]

Jaja pont ilyenek vannak és pont van egy iylen hosszú foglalatos kártya is ami éppen a VGA, IDE vezérlõ, Egér, NYomtató stb...

Na akkor már csak az kelle hogy valaki ajánlatot tegyen :Ð

[pappas]

Idézet: Virus9AX - Dátum: 2008. márc. 20., csütörtök - 3:29

Jaja pont ilyenek vannak és pont van egy iylen hosszú foglalatos kártya is ami éppen a VGA, IDE vezérlõ, Egér, NYomtató stb...

Na akkor már csak az kelle hogy valaki ajánlatot tegyen :Ð

mi is kell neked :Ð
ja hälokärtya isa-s segitenék de szerintem messze lakok töled

Szerintem bemész bärmelyik szämtech boltba és megdobälnak vele, még fizetni sem kell érte csak vigyed.
anno én is mindig ingyen kaptam, volt vagy tiz otthon de minek :Ð ja és ugy emlékszek a 3com-os a legjobb. drivert le kell tölteni hozzà a netröl.

Szerkesztette: pappas 2008. 03. 20. 03:57 -kor

[Gyula2222]

Van pécsi közületek? Van pár cuccom amitõl ha tudom, h jó helyre kerül, megválok.
Hálókártya is, akár TocenRinges coax kimenetû is.

[Virus9AX]

Találtam egy régi driveres CD-t, ezen jó lehet valami az egérhez?
VAgy esetleg valamihez?
Régebben abban a hitben éltem hogy ez valami össznépi driver cd de msot hogy ovlasgatok ezt konkrét lapokhoz van ha jól veszem ki az infót.

Csatolt fájl:

•  readme.txt (0byte)
  Letöltések:: 352

Szerkesztette: Virus9AX 2008. 03. 20. 11:08 -kor

[pappas]

Idézet: Virus9AX - Dátum: 2008. márc. 20., csütörtök - 11:07

Találtam egy régi driveres CD-t, ezen jó lehet valami az egérhez?
VAgy esetleg valamihez?
Régebben abban a hitben éltem hogy ez valami össznépi driver cd de msot hogy ovlasgatok ezt konkrét lapokhoz van ha jól veszem ki az infót.

igen ez valami olyasmi, több fajta drivert tartalmaz nem csak alaplaphoz van (bár az nem tiszta milyen lapokhoz mert nem irja csak az elsöt,a többi bios verzio ) de ismert hangkártyához például igen. nem tudom mész e vele valamire.
amugy milyen tipusu az alaplapod

Szerkesztette: pappas 2008. 03. 20. 11:26 -kor

[djculture]

Idézet: pappas - Dátum: 2008. márc. 20., csütörtök - 3:51

Szerintem bemész bärmelyik szämtech boltba és megdobälnak vele, még fizetni sem kell érte csak vigyed.

isa-s hálókártyát ma max bontóba találsz

[bacsis]

vagy pedig:
www.mogyoro.hu
www.borisz.hu

[Telcontar]

Mindennapi processzorunk rovat:

Thomson EF6800P és Fujitsu MB8861N (Motorola MC6800 klónok)



A 6800 típusjelzésû mikroprocesszort a Motorola tervezte. Röviddel az Intel 8080-as CPU-ja után került piacra, 1974 végén. 78 db utasítást ismert, beleszámítva az elhíresült, ám dokumentálatlan utasítást is, a „Halt and Catch Fire (HCF)” buszteszt opkódot.

Talán ez volt az elsõ indexregiszterrel is rendelkezõ mikroprocesszor. Tipikus tokozása 40-tûs DIP (dual-inline package) volt.

Az 1970-es években számos elsõ generációs mikroszámítógép, amelyeket készletben vagy összeszerelt állapotban lehetett megrendelni, erre a CPU-ra épült. Például a MEK6800D2 fejlesztõi lap, az SWTPC 6800 (ami az elsõ 6800-alapú gép volt), a MITS Altair 680 (amit a MITS az Intel 8080 alapú Altair8800 alternatívájaként kínált), továbbá számos Ohio Scientific szerkezet, Gimix, Smoke Signal Broadcasting, Midwest Scientific gépek és a Newbear 77/68.

A Tektronix 4051-es típusjelzésû rendszere professzionális célú, grafikus BASIC fejlesztõkörnyezet volt, 6800-as processzorral, memóriakártyával, beépített kijelzõvel és kazettás magnóval. Nyomtatásra külsõ hõnyomtatót lehetett hozzá csatlakoztatni.

A 6800-asnak számos leszármazottja van, a közvetlen utódok között a „csúcs” a 6809-es, ami jelentõs továbbfejlesztésen esett át, és részben kompatibilis volt elõdjével. Számos mikrokontrollert is adott ez a család, pl. a Motorola 6801/6803, 6805, RS08, 68HC08, 68HC11 és 68HC12.

A Hitachi Ltd. számos Motorola CPU klón gyártója volt, és piacra dobta saját variánsait, a 6301-est és a 6303-ast, amelyek képesek voltak a 6800-ra írott kódokat futtatni. Ezeknek a mikroprocesszoroknak volt egy halom saját, extra  utasításuk is a 6800-as készletén felül.

Amint arról már volt szó korábban, architekturálisan a MOS Technology 6502-es CPU-családja volt még versenytársa a 6800-asnak. A 6502-esnek nem volt 16-bites regisztere az egy szál PC-n (Program Counter) kívül, de többféle címzési módot ismert, és jelentõsen olcsóbb volt.
A 6800-as családot a Motorola 68000-es család váltotta le, amit viszont az Apple Macintoshokban és a Commodore Amigákban használtak nagy tömegben, mielõtt az IBM kifejlesztette a PowerPC-t, amit együttmûködési megállapodás alapján a Motorola is gyárthatott.

Programozási modell

A 6800-as regiszterkészlete az alábbiakból állt:

A - akkumulátor A (8 bites)
B - akkumulátor B (8 bites)
X - index regiszter (16 bites)
PC – programszámláló (Program Counter, 16 bites)
SP – veremmutató (Stack Pointer, 16 bites)
CCR – Feltételes kód regiszter (Conditional Code Register): Félátviteli bit (Half carry), megszakítási maszk bit (Interrupt mask), negatív bit, zéró bit, túlcsordulási bit (oVerflow) és átvitel (Carry).

A 6800-as egy standard 8-bites, kettes komplemens alapú mikroprocesszor, mint az Intel 8080. Adatbusza, aritmetikai regiszterei 8 bitesek, a címbusza 16-bites, amibõl egyenesen következik a legfeljebb 64 kB-nyi egyszerre, egyidõben megcímezhetõ fizikai memória. A programokat akár ROM-ba is lehetett helyezni. A korszak miniszámítógépeihez, különösen a PDP-8-ashoz képest ez fontos tulajdonság.
A 6800-as 16-bites veremmutatója lehetõvé tette, hogy a verem bárhol helyet kaphasson a memóriában, és akár annak teljes kapacitását elfoglalja. Ez elõny volt a nagy versenytárs 6502-eshez képest, amelynek csupán 8-bites volt a veremmutatója, és a verme csak az 1-es lapon foglalhatott helyet (a 256 – 511 közötti címeken).

Akárcsak a 8080-as, a 6800-as is támogatja a többszörös pontosságú aritmetikát az átvitel bit, valamint az ADC (összeadás átvitellel - add with carry) és az SBC ( kivonás átvitellel - subtract with carry) utasítások segítségével. A decimális aritmetika szintén támogatott volt, a 8080-ashoz hasonló módon: a DAA (decimális kiigazítás az akkumulátorban) utasítás korrigálta a kettes komplemens ADD (összeadás) utasítás eredményét, ha azt BCD számokon végezték el. A 6502-essel ellentétben a 6800-asnak volt átvitel nélküli összeadási és kivonási utasítása (ADD és SUB) is.

Az aritmetikai utasítások beállították a szokásos kettes komplemens jelzõbiteket: az elõjel, a zéró, a túlcsordulás és az átvitel bitet. A 8080-assal és a 6502-essel ellentétben a 6800-asnak komplett feltételes ugróutasítás-készlete volt, ami alapjaiban hasonlított a PDP-11-es ugróutasításaira. Elõjeles és elõjel náélküli mennyiségek egyaránt összehasonlíthatóak voltak. Például ha össze akarták hasonlítani i-t és j-t, i-t betöltötték mondjuk az A akkumulátorba, (LDAA i), összehasonlították j-vel, vagy kivonták belõle azt (CMPA j vagy SUBA j) és aztán jött az elágazás:

BEQ – Ugrás, ha i egyenlõ j-vel
BNE - Ugrás, ha i nem egyenlõ j-vel
BHI - Ugrás, ha i nagyobb, mint j (elõjel nélkül)
BHS - Ugrás, ha i nagyobb vagy egyenlõ j-vel (elõjel nélkül)
BLO - Ugrás, ha i kisebb, mint j (elõjel nélkül)
BLS - Ugrás, ha i kisebb, vagy egyenlõ j-vel (elõjel nélkül)
BGT - Ugrás, ha i nagyobb, mint j (elõjellel)
BGE - Ugrás, ha i is nagyobb vagy egyenlõ j-vel (elõjellel)
BLT - Ugrás, ha i kisebb, mint j (elõjellel)
BLE - Ugrás, ha i kisebb, vagy egyenlõ j-vel (elõjellel)
BPL - Ugrás, ha plusz (pozitív vagy zéró)
BMI - Ugrás, ha mínusz
BCC - Ugrás, ha a carry bit 0 (ugyanaz, mint a BHS)
BCS - Ugrás, ha a carry bit 1 (ugyanaz, mint a BLO)
BVS - Ugrás, ha a túlcsordulás bit 1
BVC - Ugrás, ha a túlcsordulás bit 0
BRA – Feltétel nélküli ugróutasítás

A PDP-11-gyel, a 6502-essel és a 8080-assal ellentétben a 6800-as CPU ún. „big endian”, akácsak az IBM 360-as, vagyis több byte-on reprezentálható értékek esetén a nagyobb helyiértékû byte-ot tárolta alacsonyabb címen.

A PDP-11-gyel és a 6502-essel ellentétben, de a 8080-assal megegyezõ módon a 6800-as ún. „kölcsön” átvitelbitet használt: a carryt a CPU beállította, ha kivonás során átvitel (angolul borrow, azaz kölcsön) keletkezett, ahelyett, hogy törölte volna. Ezt a fajta átvitelbitet használják a modern processzorok is.
A 8080-assal, és különösen a PDP-8-assal ellentétben, de a PDP-11-essel megegyezõen a 6800-asnak nincsenek különleges célú I/O utasításai. Ehelyett minden I/O eszköz ugyanazt a címtartományt használhatta memóriaként.

A 8080-astól eltérõen a 6800-asnak volt indexelése, ami lehetõvé tette adatstruktúrák közvetlen támogatását. Az adatstruktúra báziscímét az indexregiszterbe töltötték, ezután egy 8-bites elõjel nélküli ofszetet adtak hozzá a, ami az indexelõ utasítások második byte-ja volt, így lehetett a struktúra különbözõ elemeit elérni.

A 6800-asnak négyféle címzésmódja volt: azonnali, indexelt, kiterjesztett és közvetlen (vagy nulláslap címzés). A nulláslap címzés a 6502-eshez hasonlóan a memória elsõ 256 byte-jához engedett meg gyorsabb hozzáférést (mintegy a regiszterkészlet kiterjesztéseként fogva fel a nulláslapot), de a 6502-es ezt a koncepciót még tovább vitte a nulláslap indirekt címzési módjaival.

Az utasításkészlet mnemonikjai nagy hasonlóságot mutatnak a PDP-11 mnemonikjaival, és mintegy bele is égtek számos assembly programozó és számítógép-fejlesztõ elméjébe. Számos CPU, beleértve az ARM-ot, nagyon közel áll a 6800-as mnemonikformájához.

A 6800 buszrendszere

Mint a 8080-as, a 6800-as is definiálta saját buszát, és központja volt egy periféria IC-családnak (ld. alább).

A 6800-as busz különösen egyszerû volt: a perifériák általában csak három vezérlõjelet igényeltek a cím- és adatvonalakon túl:

Φ2 vagy E (az MC6802-esbõl): az órajelciklust az E két egymást követõ lefutó éle határozta meg.
R/W olvasási ciklust jelentett magas, vagy írási ciklust alacsony állapotban.
CS a chip kiválasztó jel, ha alacsony (dekódolva a címvonalakból és a VMA-ból).

A busz órajelezett volt: a beállítási és kitartási idõk az E lefutó éléhez kötõdtek. A 8080 busza impulzus alapú volt: a beállítási és kitartási idõk a MEM_RD, MEM_WR, IO_RD and IO_WR, felfutó éleihez kötõdtek, amiket a 8228-as rendszerkontroller chip generált.

Órajelezés, feszültség

Háromféle sebességgel készült a CPU: a 6800-as 1 MHz-en futott, a 68A00 1,5 MHz-en, míg a 68B00 2 MHz-es volt. Az utasítások végrehajtási ideje 2-tõl (az azonnali címzésmódú LDAA esetén) 12 ciklusig (az SWI utasítás esetén) terjedt.

Akárcsak az i4004-es és i8008-as, a 6800-as is két, egymást nem átfedõ bemenõ órajelet kívánt: Φ1 és Φ2. A 6800 dinamikus logikát használt: a Φ1 és Φ2 maximális ideje 9,5 μs volt. Számos kiegészítõ chip volt elérhetõ ezeknek a jeleknek az elõállítására: az MC6870 (beépített kristállyal), az MC6871 (beépített kristály órajelnyújtó logikával lassú eszközök számára) és az MC6875 (külsõ kristály, órajelnyújtás és reset szinkronizáló).

Az MC6802 egy 6800-as volt beépített órajelgenerátorral. A kvarckristályt közvetlenül a chiphez lehetett kötni. Az MC6802-esnek volt még 128 byte beépített RAM-ja, és az MC6846-ossal együtt egy komplett kétchipes mikroszámítógépet tudott alkotni..

A 6800-as szimpla 5V-os tápellátást igényelt. Ez sokkal kényelmesebb volt, mint a 8080-as, aminek  +12V, +5V és -5V is kellett.

Hátrányok

Sok olyan probléma volt a chippel, amit a késõbbi eszközökben, mint a 6809 és 6811, orvosoltak:

- Egyetlenegy mutatóregiszter. Bár a stack pointert is lehetett használni szigorúan másolási ciklusokhoz, de ez kényelmetlen volt, és a megszakításokat ehhez a trükkhöz le kellett tiltani. A 6800-as legfontosabb versenytársa, a 8080-as három mutatóval is bírt (de nem volt indexelése).
- A veremutasítások utólagos dekrementálást használtak PUSH esetén és utólagos inkrementálást POP esetén. Sokkal természetesebb lett volna a fordított megvalósítás. Ez akkor mutatkozott meg, amikor a veremmutatót áttöltötték az indexregiszterbe: a veremben az 1-es offszeten lehetett ekkor megtalálni az elsõ adatot.
- Az indexregisztert nem lehetett közvetlenül a veremre tolni, vagy onnan feltölteni.
- Az akkumulátorok és az indexregiszter eltérõ méretûek voltak, emiatt nem voltak utasítások a közöttük elvégzendõ mûveletekhez. Például nem lehetett az egyik akkumulátort sem, vagy akár egy konstansot közvetlenül hozzáadni az indexregiszterhez. A késõbbi processzorokban ezt helyrehozták az "ABX" (add B to X) és a "LEA" (load effective address) utasításokkal.
- A CPX (compare X) utasítás nem befolyásolta az átvitelbitet, emiatt direkt mennyiségi összehasonlítás az indexregiszterrel nem volt lehetséges.
- A DAA (Decimal Adjust after Addition) utasítás csak összeadás után mûködött, kivonás után nem. Csomagolt decimálisok kivonásához kilences komplemenst kellett végrehajtani az összeadásuk után. Más mikroprocesszorokban ezt változatos módokon ugyan, de megoldották: a 6502-esnek volt egy decimális mód jelzõbitje, amit beállítva az összeadási és kivonási utasítások BCD-módban mûködtek; a Z80-asnak volt egy kivonás bitje a státusz byte-ban, és ha az utolsó utasítás kivonás volt, ez a bit beállt, aminek alapján a Z80-as DAA utasítása tudta, hogy másképp kell mûködnie. A 8086-osnak külön DAS (Decimal Adjust after Subtraction) utasítása volt.

A tervezõk

Nem világos, hogy volt-e vezetõ tervezõje. A 6800-as tervezõi közül néhányan a MOS Technology-hoz igazoltak át, ahol a 6502-est alkották meg. Köztük volt Chuck Peddle, valamint Bill Mensch is, aki az MC6820-ast is tervezte.

Fejlesztõi rendszerek

- A Motorola Exorciser egy 6800 fejlesztõi rendszer volt. 86 érintkezõs plug-in kártyákat használt, és MDOS-t (Motorola Disk Operating System) futtatott 8 hüvelykes floppylemezrõl.
- A MIKBUG egy korai debugger volt, amit ROM-ba égettek. Lehetõséget adott a memória feltöltésére S19 formátumú papírszalagokról.
- A RASM relokálható assembler volt MDOS alá.
- Az MPL (Motorola Programming Language) egy PL/M-szerû PL/I klón volt.

További gyártók

- AMI
- Fairchild
- Fujitsu
- Thomson

[Telcontar]

Idézet: bacsis - Dátum: 2008. márc. 20., csütörtök - 17:48

vagy pedig:
www.mogyoro.hu
www.borisz.hu

Mindkettõ meglehetõsen drága hely.

[Morzsaszar]

Idézet: Telcontar - Dátum: 2008. márc. 20., csütörtök - 22:10

Mindkettõ meglehetõsen drága hely.

Szerintem mindenki kibír párszáz forintot.