[shabba]

Idézet: dezz - Dátum: 2008. máj. 31., szombat - 0:45

A CableCARD nem tudhatja pótolni (funkcióit átvenni) az egész stb-t? Bár gondolom, ez egyelõre nem megy, viszont úgy vettem ki, a tévé- és egyéb CC fogadó készülékek stb részének szabványosítását akarják elérni, így nem kellene többféle platformot supportálni. (Esetleg implementálási hibák okozhatnak esetenként bonyodalmat.)

Hogy miért nem tudtak egy kicsit elõre gondolkodni, és az egész tuner -- és adott esetben stb+card -- részt egy szabványos cserélhetõ kártyára helyezni... Olcsóbb megoldás is lett volna. (Ja, hogy akkor nem lenne ok a szorgalmas usernek a kelleténél sûrûbben tévét cserélni.)

A CableCard kvázi szétválasztja a hozzáférés jogosultság kezelést a STB többi részétõl, amibe most ez intergrálva van benne. A OpenCable Application Platform(OCAP), ami a Tru2Way korábbi neve, egy szabványos api felületet ad az STB-nek, amin egységes java alkalmazásokat lehet írni. Ennek a szerepe inkább a sw fejlesztés egységesítése, ha megírnek egy alkalmazást akkor az az összes OpenCable-t támogató STB-n ugyanúgy futtatható. Végülis ezzel a Tru2Way-jel megszületik az STB-k "Windows"-a, egy olyan egységes API felület, amire elég 1x megírni egy alkalmazást, attól futtatható lesz az eltérõ hw-eken amik ezt a "Windows"-t képesek futtatni.

Egy CE(szórakoztató elektronikai) eszközbe így be kell építeni egy tru2way-es STB-t, olyat ami kezeli a kétirányú adatkapcsolatot, mert az kell az interaktív szolgáltatások támogatásához mint pl. EPG, PPV, Vod, SDV, stb. A jogosultság kezelést meg egy különálló CableCard old meg, amit a szolgáltató ad, és ugyanúgy az STB részbe kell illeszteni mint most.

Viszont ez nem egy univerzális, STB helyettesítõ szabvány, ahogy a nevében is van ez egy kábeles szabvány és elsõsorban az USA piacra készült. Kvázi olyan mint kábelnet esetén a DOCSIS, ugyanaz a CableLabs is felügyeli a fejlesztését mint a DOCSIS esetén. Végülis annál is létezik EuroDOCSIS változat, lehet majd ebbõl is lesz egy EuroTru2Way. Azt én ebbõl nem igazán látom hogy lenne ebbõl egységes STB helyettesítõ szabvány, ami a mûhódas, földfelszíni és IP alapú mûsorszórásra is mûködne. Én úgy látom ez még mindig csak egy folyamatnak a kezdete és lehet újabb tíz év fog elteni mire az egységes IP alapú mûsorszórás eljövetelével, elkészül majd egy azt egységesen kezelõ szabvány, ami kvázi nem igényli az STB-t. Ami persze csak látszólagos, hisz az STB-t ugyanúgy be kell majd építeni minden szórakoztató elektornikai eszközbe, csak egy külsõ doboz lesz mint most.

[Pille]

Idézet: joenet - Dátum: 2008. máj. 31., szombat - 12:32

Thomson STB: Nézem rajta keresztül a tévét, kikapcsolom... Hallom, hogy úgy 10-15 másodperc elteltével leáll a vinyó benne. DE: A jobb elülsõ sarkából továbbra is valamilyen, az standby-os eszközök szokásosnak mondható zúgásánál jóval hangosabb zaj hallatszik, mintha egy venti forogna benne. Tényleg olyan, mintha valami fizikálisan mozogna. Ha ez tényleg egy venti, akkor standby-ban mégis mi a fenének forog, ha már lehûtötte a felmelegedett részeket, pl. a vinyót? Ha pedig nem venti, akkor el nem tudom képzelni, hogy egy teljesen új gépnek hogyan lehet ilyen hangja.
A Ti készüléketek is ilyen, vagy csak én kaptam ki egy hibás boxot?

Ha van idõd, meg türelmed, akkor olvass vissza. Már valaki ezt kielemezte.
Nekem úgy rémlik, hogy a vinyó állandóan megy, de ha kétszer kapcsolod ki, akkor leáll. De nem vagyok biztos benne, hogy ez valóban így van, ez csak úgy rémlik!

[GoLAN]

Azért a saját STB-t azzal indokolni, hogy másként nincs egységes szolgáltatás, szvsz elég meredek! Ilyen alapon az analóg tévéhez is STB kellene, mert hátha nem tudja a tévé a teletextet. Biztos, hogy IP címeké a jövõ, de épp ezért nem kellene a köztes idõszakot egyedi megoldásokkal bonyolítani. Érdekes, hogy a váci városi tévé évek óta képes szabvány DVB-C-ben szolgáltatni. Az is vitatható, hogy tévét kell cserélni a szabványok fejlõdésével. A Metz például kínál olyan tévét, amiben házilag (is) cserélhetõ a DVB-T/C/S modul, és persze melette ott a CI slot.
Szerintem itt kemény pénzérdekek játszanak, ráadásul a sugárzási szabványokkal ellentétben, itt teljesen a gazdasági csoportok kezében van a döntés. A Philips még egyezkedhet a UPC-vel, hogy mindketten jól járjanak, de abban a pillanatban, mikor szabványosodna a helyzet, rögtön a századára esnének az eszközárak, és kivétel nélkül, mind valami kínai dzsunkán készülne. Nem véletlen, hogy az EU a DVB-t erõlteti, amivel azért jól el lehetne lenni 10-15 évet az IP-ig, a kábelesek meg ott variálnak, ahol csak tudnak. Gondoljatok bele, mi lenne, ha úgy választhatnánk mûsorszolgáltatót, mint mobiltelefon operátort... (persze, ez még internet vonalra is küzdelmes, dehát az is jó példa a kábel hatalmára)

[dezz]

Naszóval, akkor ha jól értem (utánaolvasva is), a CableCard, benne a kártyával, magában foglalja a userazonosítást, az általa elõfizetett csomagok kezelését, és a descrambling áramkört. A jelenlegi 1.0-ás szabvány szerint egyelõre egyirányú kapcsolatot megvalósítva. Így egy azt fogadni képes tévé, vagy más készülék (egyes asztali DVD-írók, laptop, vagy épp PCMCIA slottal felszerelt asztali PC) egy ilyen CableCarddal alkalmas lenne pl. a UPC digitális kábeles adásait venni, csak az interakív szolgáltatásokról (ami jelenleg kimerül a távirányítós csomag-megrendelésben, és néhány fizetõs játékban -- az EPG-hez nem kell kétirányú kapcsolat, viszont nem tudom, a tévék kezelik-e) fájó szívvel le kellene mondani. Mondjuk nem csodálkozom, hogy nem szórakoznak ezzel, egyelõre elég kevés CC-fogadóképes tévé van itthon, így mindenképpen kellenek a boxok, és mellé még a CC-kkel is foglalkozni plusz teher. Viszont egyes usereknek hasznos lenne.

Szerkesztette: dezz 2008. 05. 31. 15:28 -kor

[Pille]

Idézet: dezz - Dátum: 2008. máj. 31., szombat - 16:24

...
A jelenlegi 1.0-ás szabvány szerint egyelõre egyirányú kapcsolatot megvalósítva.
...

Ha jól értem, akkor azt mondod, hogy az UPC kártyája (is) csak egyirányú kapcsolatot tud kezelni? Ha ez így van, akkor miért kellett a box telepítésekor kicserélni a tv-net elosztóját olyan indokkal, hogy kétirányú kapcsolat kell a digitális szolgáltatáshoz. Vagy ez a kétirányúság másra vonatkozik, mint amit az elõbb leírtál?
Vagy a kétirányú kapcsolatot a tv-k nem tudják, a boxok igen?
Az "Így egy azt..." kezdetû mondatod eléggé bonyolult... 

[Krinyo]

Nem jol mondod, tudtommal a UPC nem CableCardot hasznal...

[dezz]

Idézet: Pille - Dátum: 2008. máj. 31., szombat - 16:35

Ha jól értem, akkor azt mondod, hogy az UPC kártyája (is) csak egyirányú kapcsolatot tud kezelni? Ha ez így van, akkor miért kellett a box telepítésekor kicserélni a tv-net elosztóját olyan indokkal, hogy kétirányú kapcsolat kell a digitális szolgáltatáshoz. Vagy ez a kétirányúság másra vonatkozik, mint amit az elõbb leírtál?
Vagy a kétirányú kapcsolatot a tv-k nem tudják, a boxok igen?

Mint Krinyó is írta, a UPC boxai nem CableCard alapúak. Ha azok lennének, akkor valószínûleg nem lehetne távirányítóval csomagokat megrendelni, meg butácska játékokért még fizetni is. (Azért csak valószínûleg, mert a visszafelé kapcsolat talán megoldható lenne a CC megkerülésével is.) Persze vélhetõen a késõbbiekre terveznek egyéb kétirányú kapcsolatot igénylõ szolgáltatásokat is.

Idézet

Az "Így egy azt..." kezdetû mondatod eléggé bonyolult... 

Bocs, rossz szokásom, hogy néha C-ben is annyi mindent ágyazok egybe, hogy késõbb én is alig tudom kibogózni. :Ð
Arról szólt a mondat, hogy CC-t fogadni képes készülékekkel rendben fogni lehetne a UPC digitális kábeles adásait, csak az interaktív dolgokról kellene lemondani. (Ha a tévé tudja kezelni az EPG-t, akkor arról nem.)

Szerkesztette: dezz 2008. 05. 31. 16:50 -kor

[Pille]

Idézet: dezz - Dátum: 2008. máj. 31., szombat - 17:44

Bocs, rossz szokásom, hogy néha C-ben is annyi mindent ágyazok egybe, hogy késõbb én is alig tudom kibogózni. :Ð
Arról szólt a mondat, hogy CC-t fogadni képes készülékekkel rendben fogni lehetne a UPC digitális kábeles adásait, csak az interaktív dolgokról kellene lemondani. (Ha a tévé tudja kezelni az EPG-t, akkor arról nem.)

Utólag rájöttem, csak a zárójeles részeket kellett kihagyni és úgy már értettem. Bocs. 

[llamada]

Idézet: dezz - Dátum: 2008. máj. 30., péntek - 22:03

Politikai erõk, szakmai szervezetek, testületek, és egyes gyártók azon vannak, hogy a kábeles set-top-box tûnjön el, és ugyanúgy mûködjenek a dolgok a digitális korszakban is, mint annak elõtte.

Nna, akkor nem csak én ugatok itt errõl, hogy vissza a hatalmat a saját tunerû készülékbe ...
Az, hogy a gyártók és szolgáltatók mit fognak tudni, csak attól függ, hogy a szabályozási környezet mit ver ki belõlük.
Nem gyõzöm elégszer ismételni, hogy pár évtizeddel ezelõtt kizárólag a Királyi Posta (vagy éppen AT&T) tulajdonát képezõ végberendezést lehetett csatlakoztatni "mûszaki indokokból". Aztán, hol van ma AT&T vagy Matáv tulajdonú készülék lassan?

[Pille]

Idézet: llamada - Dátum: 2008. máj. 31., szombat - 19:39

...
Az, hogy a gyártók és szolgáltatók mit fognak tudni, csak attól függ, hogy a szabályozási környezet mit ver ki belõlük.
...

Szerinted a "szabályozási környezetet" ki befolyásolja legnagyobb mértékben? Kérdezhetném úgy is, hogy ki irányítja?

[dezz]

Nem tudom, te kikre gondolsz, de bizonyos felügyeleti szervek.

De ez az egész nem ilyen egyszerû, hogy azok megmondják, mit kell csinálni, aztán a gyártók csinálják. Hanem évekig tartó egyeztetések folynak, mert a szerv nem mindig tudja, mit hogy lehet a valóságban megoldani, és a különféle gyártók és szolgáltatók között is érdekellentétek vannak. Ugyanakkor eközben a szolgáltatók nem ülhetnek karba tett kézzel, hanem haladni kell a korral, új szolgáltatásokat kell bevezetni -- lehetõleg értelmes áron, nem túl nagy költségekkel --, stb. És ha még nincs szabvány valamire, fõleg általánosan elfogadott, sõt elõírt, akkor azt tudják használni, ami van. Jelenleg Európában az stb-k.

Viszont, és én errõl "értekeztem", ha nagyon akarnának, valószínûleg tudnának biztosítani CableCardokat azoknak, akiknek erre külön igényük van. Persze, ez kis ország, ilyen igény túl kis számban jelentkezik ahhoz, hogy érdemes legyen foglalkozniuk vele.

[shabba]

Idézet: dezz - Dátum: 2008. máj. 31., szombat - 15:24

Naszóval, akkor ha jól értem (utánaolvasva is), a CableCard, benne a kártyával, magában foglalja a userazonosítást, az általa elõfizetett csomagok kezelését, és a descrambling áramkört. A jelenlegi 1.0-ás szabvány szerint egyelõre egyirányú kapcsolatot megvalósítva. Így egy azt fogadni képes tévé, vagy más készülék (egyes asztali DVD-írók, laptop, vagy épp PCMCIA slottal felszerelt asztali PC) egy ilyen CableCarddal alkalmas lenne pl. a UPC digitális kábeles adásait venni, csak az interakív szolgáltatásokról (ami jelenleg kimerül a távirányítós csomag-megrendelésben, és néhány fizetõs játékban -- az EPG-hez nem kell kétirányú kapcsolat, viszont nem tudom, a tévék kezelik-e) fájó szívvel le kellene mondani. Mondjuk nem csodálkozom, hogy nem szórakoznak ezzel, egyelõre elég kevés CC-fogadóképes tévé van itthon, így mindenképpen kellenek a boxok, és mellé még a CC-kkel is foglalkozni plusz teher. Viszont egyes usereknek hasznos lenne.

A CableCarddal az a gond hogy az amcsi piacra készült, és mire egy évtized alatt termék lett belõle, addig túlnõtt rajta a technika. Elõször is az interaktív szolgáltatások, alkalmazások mint pl. a VoD egyre inkább alap a kábelszolgáltatóknál. Egy kábelszolgáltatónak nem áll érdekében olyan technológiát alkalmazni, ami elletetleníti a szolgáltatás kínálatát.

De pl. még a jó öreg broadcast is ennyi év alatt megváltozott és kell neki az interaktív visszirány. Ennek oka a switched digital video(SDV). Ez a technológia annyit tesz hogy nem az összes csatornát broadcastolja a coaxon, hanem csak azokat amiket épp néznek, így hatékonyabban menedzseli a frekvenciákat. Ehhez viszont kell a visszirány. Márpedig a nagy amerikai kábelszolgáltatók már 2006 végén elkezdték az átállást az SDV-re és azóta is egyre nagyobb teret nyer.

Az oka 1xû, amcsiban akár több száz SD adót is kínálnak a kábelszolgáltatók és a HD kínálat is az elmúlt években 20-40 közötti volt ami tavaly és idén elkezdett nõni a száz fölötti irányba. Ehhez pedig sávszél kellene sima broadcast mellett. Viszont minél nagyobb az adó kínálat, annál kisebb az esélye hogy egyidõben nézik az összeset vagy sok adót felesleges e miatt broadcastolni. SDV-vel csak azok az adók vannak broadcastolva amit adott idõpillanatban ténylegesen néznek is és ez jellemzõen csak úgy az összes adó úgy 30-50%-a. Ezért térnek át az amcsi kábeles cégek SDV-re hogy hatékonyabban használják ki a coax egyre szûkösebbé váló frekvenia sávszélességét.

A VoD kiszolgálása eddig is ott volt a szolgáltatók eszközparkjában, az SDV pedig ennek csak minimális változtatása. Míg a VoD-nál dedikáltan egy broadcast stream foglalódik le egy ügyfél VoD rendelésének kiszolásához, addig SDV-nél többen is nézik ugyanazt a broadcasoltolt streamet. Ehhez viszont ugyanúgy kell a visszirány, az STB-nek meg kell tudnia "beszélni" az SDV szerverrel épp mire kapcsolat. Ha épp adott pillanatban nincs broadcastolva az SDV szerver beilleszti a streamet és kiküldi a frekvencia elérhetõségét, ha meg már nézi valaki akkor mondja az STB-nek melyik frekvencián keresse. Ha pedig elkapcsol egy csatornáról az elõfizetõ és ott õ volt az utolsó nézõ akkor kiveszi a broadcast streamet az SDV szerver.

Ehhez viszont az interaktív szolgáltatásokat támogató CableCard az alapfeltétel, mert különben különben ellehetetlenülne a kábeles cégek szolgáltatása. A CC legutóbbi itt halast el már sokadjára, míg az intergált tartalom védelmet kínáló STB gyártók gyorsan reagáltak az új igényekre, ahogy eddig is.


Hogy a UPC-rõl is legyen szó, az õ STB-éikben én úgy tudom ott a beépített DOCSIS modem, így megvan a kétirányú kommunikációra a lehetõség. Egyébként a DOCSIS modem beépítése is egy szabványosodási folyamat részét képezte. Anno a visszirány kezelését az egyes gyártók saját házi szabványon belül oldották meg, a visszirányú frekcencia  eltérõ részét használva, eltérõ szagványú kommunikációval. Így az eltérõ gyártók szerver és kliens eszközeinek összepárosítása komoly gondot okozott a szolgáltatóknak, nehezen tudtak beszállító partnert váltani, ha 1x elkötelezték magukat egy gyártó mellett.

A DOCSIS Set-top Gateway(DSG) koncepció ezen változtatott. A visszirány a Set-top boxba épített DOCSIS modem révén IP alapú kétirányú kapcsolatra tett szert. Ezen keresztül pedig egy egységes szabványos kommunikáció lett kialakítva. Így a DSG képes eszközök sokkal csereszabatosabbak lettek, szolgáltatók oldaláról 1xûsödött az eszköz menedzsment. Ráadásul azzal hogy kétirányú kommunikációra alkalmasakká váltak a DSG-k szabványos monitorozást, eszközmendzselést lehetet rajtuk végezni, ami support oldaláról szintén könnyíti a szolgáltatók munkáját. Hisz így akár távolról is diagnosztizálni tudják a DSG-t, ha hibát jelent be az ügyfél. És persze további elõny hogy a kétirányú kommunikáció lehetõvé teszi további értéknövelt szolgáltatások bevezetését, mint pl. a VoD, ami további bevétel növelõ eleme lehet a szolgáltatásnak.

[dezz]

Ez mind rendben van, és nyilvánvaló, hogy 2008-ban nem lett volna ésszerû CableCard 1.0 alapon indítani szolgáltatást, a 2.0 meg még sehol, és nem is lesz olcsó.

Viszont, arról van szó, hogy jelenleg, és még egy ideig CableCarddal is igénybe vehetõ lenne a szolgáltatás tévéadás-vételi része, az erre igényt mutató ügyfelek számára.

Ilyen esetekben lehetne erre igény:
- Valaki digitálisan akarja eljuttatni a jelet a tévéjébe, de nem akar felárat fizezni a HDMI-s boxért. (Feltéve persze, ha a CableCard olcsóbb a szolgáltatónak, mint a HDMI-s boxok.)
- Több CC-t fogadni képes tévé van a családban. (Ugyancsak feltéve, hogy a CC olcsóbb.)
- PC-s, digitális, CC-fogadó tunerkártyával rendelkezik.

(Fent írtam valahol laptopot is, abból kiindulva, hogy a CC interfésze PCMCIA, de ez nem nagyon menne, mert egy digitális tunerre is szükség van.)

[Pille]

Idézet: dezz - Dátum: 2008. máj. 31., szombat - 20:50

Nem tudom, te kikre gondolsz, de bizonyos felügyeleti szervek.

De ez az egész nem ilyen egyszerû, hogy azok megmondják, mit kell csinálni, aztán a gyártók csinálják. Hanem évekig tartó egyeztetések folynak, mert a szerv nem mindig tudja, mit hogy lehet a valóságban megoldani, és a különféle gyártók és szolgáltatók között is érdekellentétek vannak. Ugyanakkor eközben a szolgáltatók nem ülhetnek karba tett kézzel, hanem haladni kell a korral, új szolgáltatásokat kell bevezetni -- lehetõleg értelmes áron, nem túl nagy költségekkel --, stb. És ha még nincs szabvány valamire, fõleg általánosan elfogadott, sõt elõírt, akkor azt tudják használni, ami van. Jelenleg Európában az stb-k.

Viszont, és én errõl "értekeztem", ha nagyon akarnának, valószínûleg tudnának biztosítani CableCardokat azoknak, akiknek erre külön igényük van. Persze, ez kis ország, ilyen igény túl kis számban jelentkezik ahhoz, hogy érdemes legyen foglalkozniuk vele.

Szvsz ez naív elképzelés. Mindig a gyártók mennek elöl, természetesen a profit érdekében. Egy kreatív szakember kitalál valamit, csinálnak rá igényt, aztán megpróbálják eladni. Általában sikerül is. A szabványt, meg ezután alakítják ki. Az új technológiák elterjedése is a gyártók, szolgáltatók erõsségétõl függ. A szakmai egyeztetõk, meg az ellenõrzõ szervek meg csak ezután jönnek. Jól lemaradva. Lásd a VHS rendszer elterjedése, a HD-Dvd - Blu-Ray, és a digitális tv elterjedése.
Ez utóbbinál ugye a gyártók gyártanak többféle rendszerben mûködõ szoftverrel ellátott eszközöket, ezeket eladják, utána meg jön az egységesítés. Akkor megvetetnek Veled megint valamit, de akkor is az fog elõnyösebb pozícióba kerülni, aki jobban lobbizik. Pl.: sokan azt mondják, hogy a HD-Dvd-t érdemesebb lett volna világméretekben elfogadni, de mégis a BD gyõzött. De ez ugye 

Az utóbbi véleményedet minden tekintetben osztom. Akarattól függ, ami a gazdaságosság függvénye.

[llamada]

Idézet: Pille - Dátum: 2008. máj. 31., szombat - 21:40

Szvsz ez naív elképzelés. Mindig a gyártók mennek elöl, természetesen a profit érdekében. Egy kreatív szakember kitalál valamit, csinálnak rá igényt, aztán megpróbálják eladni. Általában sikerül is. A szabványt, meg ezután alakítják ki. Az új technológiák elterjedése is a gyártók, szolgáltatók erõsségétõl függ. A szakmai egyeztetõk, meg az ellenõrzõ szervek meg csak ezután jönnek. Jól lemaradva. Lásd a VHS rendszer elterjedése,

A VHS, mint elég béna rendszer, azért köszöni, lassan a DVD-t is túléli. Túléli az ASCII szövegfájl, sõt, (Örkényt idézve):"Túlélsz, pöcök."

Az egyszerû megvalósítás és a royalty mentesség elég sokat szokott segíteni egy technológia szabványosításában, és világméretû elterjedésében. Ahogy az IBM sem tudta "ipari szabvánnyá" tenni a PC-t, sõt, korabeli gépek között nem volt csúcs, de összességében a ráépülõ klóngyártás terítette be a világot, aminek az örökségét több, mint 24 (!) éve halad, fejlõdik, és köszöni, megvan.
Tehát, egyrészt, a szabvány sem csak a megkövültséget jelenti, másrészt nyilván fog építeni a gyártók tapasztalataira, ahogy pl. a nagyobb sebességá analóg és féldigitális telefonvonali modemprotokollok és parancskészletek nagyrészt a Rockwell-féle K56-ból kerültek ki, ahogy a megelõzõ, 28800 és 33600 bps-es protokollok is megtalálták az utat a szabvánnyá válás felé.

[Pille]

Pontosan így van. A gyártók fejlesztenek és a "szabályozási környezetet" ehhez igazítják õk, a szolgáltatók, meg a többiek. Az ellenõrzõ szervek, meg ezeknek megfelelõen próbálják a munkájukat végezni.
A szabvány meg szvsz a gyártók befolyásától függ elsõsorban. Ahol a pénz, ott a hatalom.

[m_and_m]

Idézet: Pille - Dátum: 2008. máj. 30., péntek - 16:03

Na ez egy nagy tévedés! A reklámok nem voltak kihagyva belõle! Egyetlenegy jel jött. Annál indult el a felvétel, a következõ film kezdetekor meg jött a másik film kezdõ jele, annál meg leállt. Ennyi volt és nem több!

A ShowWiew meg annyi volt, hogy egy adott idõpontban elindult a felvétel, egy adott idõpontban meg kikapcsolt. Pont úgy, ahogy ezek a boxok csinálják. Csak nem a kurzort kellett a mûsorújságban az adás címére vinni, hanem egy kódot kellett bepötyögni. Ebbõl a kódból a videó meg már tudta, hogy mikor, melyik csatorna mûsorát kell rögzíteni és mikor kell leállítani a felvételt.

A VPS vagy a PDC rendszer képes arra, h a mûsor felvételét megszakítsa, majd utána folytassa.
Azt, hogy ezt a TV társaságok nem használták, vagyis a reklámok alatt is ment a felvétel, már más tészta.

A ShowíView-ról én is ugyanezt mondtam, az csak egy kód azegyszerû programozáshoz semmi más

[dezz]

Idézet: Pille - Dátum: 2008. máj. 31., szombat - 21:40

Szvsz ez naív elképzelés. Mindig a gyártók mennek elöl, természetesen a profit érdekében. Egy kreatív szakember kitalál valamit, csinálnak rá igényt, aztán megpróbálják eladni. Általában sikerül is. A szabványt, meg ezután alakítják ki. Az új technológiák elterjedése is a gyártók, szolgáltatók erõsségétõl függ. A szakmai egyeztetõk, meg az ellenõrzõ szervek meg csak ezután jönnek. Jól lemaradva. Lásd a VHS rendszer elterjedése, a HD-Dvd - Blu-Ray, és a digitális tv elterjedése.
Ez utóbbinál ugye a gyártók gyártanak többféle rendszerben mûködõ szoftverrel ellátott eszközöket, ezeket eladják, utána meg jön az egységesítés. Akkor megvetetnek Veled megint valamit, de akkor is az fog elõnyösebb pozícióba kerülni, aki jobban lobbizik.

Nem tudom, talán félreérthetõ voltam, de én is éppen azt próbáltam kifejezni (meg Shabba is írt errõl), hogy a közös nevezõre jutás, és az ezalapján szabályzás és szabványosítás lassú, miközben a szolgáltatók már régen lépni akarnak, és persze a gyártók is gyártani, újabb és újabb dolgokat. Ezért van, hogy a szolgáltatók nem elégszenek meg a jelenlegi CableCard 1.0 lehetõségeivel, fõleg hogy legalábbis Európában nem sok tévé tudja fogadni õket, még talán az újak közül sem, így inkább proprietary stb-ket alkalmaznak, mert azok már többet tudnak. (Csak mondjuk kényelmetlenebbek, fõleg ha nem igazán jó a vezérlésük, ami meg összefügg a verseny hiányával, aminek elkerülése a felügyeleti szerv egyik célja lenne.) Aztán majd pár év múlva jön egy szabványosítási hullám.

Szerkesztette: dezz 2008. 05. 31. 23:36 -kor

[dewfah]

bocsi srácok, h belepofázok a szakmai vita közepébe, de lenne egy kérdésem / észrevételem.

Mégpedig az HD adások minõsége: National Geographic nagyon penge minõség, eurosporton pl a tenisz az is nagyon rendben van, de mostanában erre a retek hbo-ra nem tudok úgy kapcsolni, h HD adás menjen rajta. Ami a jellemzõbb, h 4:3-as adás csípek el rajta nem is olyan régi filmekbõl, vagy valami nagyon tré módon felkonvertáltat. A valós hd-s jel olyan ritka rajta, mint a fehér holló. Egy szó mint száz: giga csalódás az hbo hd...    :confused:

[Pille]

Idézet: dezz - Dátum: 2008. jún. 1., vasárnap - 0:32

Nem tudom, talán félreérthetõ voltam, de én is éppen azt próbáltam kifejezni (meg Shabba is írt errõl), hogy ...

Én is így gondolom, tökéletesen egyetértek Veled.