Majd később..
A legnehezebb az elején a bizonytalanság volt. Biztos jól csinálom? Nem ejtem le? Tartom rendesen a fejét? stb. Aztán kiderül, hogy a csecsemő is kb. gumiból van, jól fel van szerelve, hogy a rutintalan szülőket is túlélje.
Aztán pár nap után jön a tényleges ráébredés, hogy itt valami végleg megváltozott. Itt már nincs olyan, most most fáradt vagyok, egy kicsit kikapcsolok, majd holnap belehúzok. Ez bizony 24h-s készenlét (még ha nem is aktív mindig). Ezeket persze feledteti mindaz, amit a gyerektől kapunk. Mi is kezdünk a következő gyerkőcben gondolkodni. Az még vicces lesz, mikor kettőre kell vigyázni. :o

Súgó
A téma zárva.




















