[debaj]

nincs igazad
hazudsz

[Nevl]

Idézet: 2-More - Dátum: 2009. júl. 27., hétfõ - 17:44

fát eszek, hódonista vagyok, hódot eszek, pfujj pasztõr, pfujj atom...

[Nevl]

Idézet: cyberde - Dátum: 2009. júl. 28., kedd - 6:48

...akkor valójában a föld is szalad felém...

Ezt viszont egy fõszektás már bizonyította és úgy hívják, hogy Newton harmadik törvénye. 

Ez igaz, mikike majd megírja a könyvét is egyszer... "...és akkor elütött a föld" címmel.

szerk.: abba kéne hagyni a gonoszkodást

Bedobnék egy témát, hátha kerekedik belõle hosszabb eszmecsere.
Engem mindig érdekelt a csillagászat/ûrkutatás/utazás - persze teljesen laikus vagyok a témában, csak lenyûgöz - és a tudományok közül talán ez az egyik leggyorsabban változó manapság. Egyre pontosabb, érzékenyebb berendezéseket gyártanak és emberi léptékkel szinte felfoghatatlan távlatokban dolgoznak. Persze tudjuk definiálni, hogy 1 fényév hány km, de az átlagosan 160-80 cm magasságú embernek még 100 méter megtétele is - módtól függõen nagy, vagy elanyagolható - erõfeszítést igényel, pár ezer km pedig szinte felfoghatatlan távolság. Aki utazott repülõvel 10 óránál többet szerintem tudja mire gondolok.
Mi lesz a jövõje? Meddig maradunk meg a "nagy távcsövekkel nézegetõs" megoldásnál és mikor érünk el arra a szintre, hogy inkább néhány óra alatt odamegyünk és megnézzük az újdonságokat? Egyátalán kivitelezhetõ-e ez hosszabb távon az emberiség számára, a kozmikus sugárzás, a gravitáció hiányában fellépõ csontritkulás és egyéb még nem ismert biológiai elváltozások problémája csak töredéke annak, amit meg kell oldanunk. Az ûr és más élhetõ planéták lesznek az emberiség jövõjének kulcsa?

És mi lesz a földel? Sokszor hallani, hogy minek költünk annyit ûrkutatásra, mikor az óceánok/tengerek töredékét ismerjük csak, mikor még azzal sem vagyunk tisztába, hogy a klímaváltozás általunk generált folyamat-e, vagy természetes, mi csak gyorsítunk rajta.

Szerkesztette: Nevl 2009. 07. 28. 09:53 -kor

[1966]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2009. júl. 28., kedd - 7:17

Ha annyira akarjátok és a modoknak nincs ellenére, helyettesíthetem mikikét. Ha majd lesz idõm a Seth könyv végére jutni. Nem hosszú, 120 oldal. Valaki más bevállalja (seth.hu, egy rövid Jane Roberts önéletrajz, Seth könyve)?

Benéztem az oldalra egy kicsit. És azt hiszem, én itt megállék (akárcsak a kanyargó Tiszánál... ). Olvasgatok inkább Danikent...vagy Graham Hancock-ot.

[-NoVa-]

Miklós igazából megirigyelte Hubbard életútját, és megpróbált egy vallást alapítani. Nagyjából az eszközök is hasonlóak voltak, tagadjuk meg és démonizáljuk azt a tudományt, ami számunkra kényelmetlen kérdéseket tesz fel, és próbáljunk meg az atéren sikertelenekbõl felépíteni egy alap gyülekezetet, akikbõl aztán lehet növekedni. Itt a gond a rosszul megválasztott célcsoporton kívül még az összehasonlíthatatlanul rosszabb írói, és kommunikációs készség. Ha szakállat növeszt, piros ruhában jár, és pocakosodik, valamint a nevére alapoz, több elvakult követõre tehetett volna szert.

[debaj]

Idézet: Nevl - Dátum: 2009. júl. 28., kedd - 10:25

És mi lesz a földel? Sokszor hallani, hogy minek költünk annyit ûrkutatásra, mikor az óceánok/tengerek töredékét ismerjük csak, mikor még azzal sem vagyunk tisztába, hogy a klímaváltozás általunk generált folyamat-e, vagy természetes, mi csak gyorsítunk rajta.

Szerintem az ûrkutatásnak, és egyben a kapcsolódó technológiáknak az lenne az igazi értelme, hogy minél gyorsabban elmehessünk innen. Az óceánok kutatása (persze most a "jó lenne tudni" kutatásokra gondolok, nem az új élettérre, új tápanyagforrásokra irányuló kutatásokra) ráér majd akkor is, ha már így vagy úgy, de tehermentesítettük a jelenleg ismert egyetlen bolygót, amin életben tudunk maradni.

Persze ez most, amikor még jóformán csak a légkörön jutottunk túl, még nem tûnik sem fontosnak, sem kivitelezhetõnek, de a távlati terveknek errefelé kéne irányulniuk. Ahogy a mondás is tartja: nem érdemes minden tojást egy kosárban tartani, ha ezt a bolygót tönkretesszük, vagy rajtunk kívülálló okból megy tönkre, akkor gém óver, tudomány meg Seth ide vagy oda.

[Warrior]

Idézet: mikike - Dátum: 2009. júl. 27., hétfõ - 22:38

...
ahogy gondolod
ha szerinted ez a leghasznosabb a hívek számára, én nem szólok bele a gyülekezet dolgába
felõlem, még keresztényeket is égethettek, ha itt a szektán belül az a rend, nem fogom megzavarni a saját gondolataimmal

Mikike, személyeskedés ide vagy oda, ha nem vagy képes emberi módon kommunikálni, akkor mindig és mindig ugyanaz lesz a vége. Még attól is függetlenül, ha más is személyeskedik. Elvben senkinek nem szabad. De neked se!

[JonesC]

A bolygó elhagyása tömegesen számomra nagyon sci fi egyelõre.

[debaj]

Idézet: JonesC - Dátum: 2009. júl. 28., kedd - 19:56

A bolygó elhagyása tömegesen számomra nagyon sci fi egyelõre.

Ötven éve még a bolygó elhagyása is az volt.

[JonesC]

Idézet: debaj - Dátum: 2009. júl. 28., kedd - 21:17

Ötven éve még a bolygó elhagyása is az volt.

Akkoriban már nem 

De azért ez egy nagyságrenddel nagyobb probléma

[debaj]

Idézet: JonesC - Dátum: 2009. júl. 28., kedd - 21:19

De azért ez egy nagyságrenddel nagyobb probléma

Nyilván. Nem is írtam, hogy holnap indulunk, csak azt, hogy ez egy gazdaságilag is kívánatos cél.

[JonesC]

Idézet: debaj - Dátum: 2009. júl. 28., kedd - 21:36

Nyilván. Nem is írtam, hogy holnap indulunk, csak azt, hogy ez egy gazdaságilag is kívánatos cél.

Elvben igen, de ahhoz, hogy mérhetõ változás legyen, milliárdos mennyiségekrõl kell gondolkodni. És azt még itt a földön sem igazán tudnánk megoldani, egy jó darabig. Pláne, hogy itt értelme sincs. 

[Nevl]

Fura számomra, hogy az ûrben már 15 éve kb (mir) képesek vagyunk hosszabb-rövidebb ideig kint maradni, legalábbis a föld közelében, viszont feljutni még mindig hasonlóan macerás mint eddig. Ezen a téren elég keveset fejlõdtünk - vagy csak nagyon nem látványos.
A NASA-t kivéve minden szervezet fázisos (bocs, nem tudom mi a potnos neve) egyszer használatos rakétákat használ, kisebb utazó modulokkal. Tuti gazdaságosabb, de gondolom jóval több munka van vele.
Az ami ûrsiklók pedig lassan 20 évesek is megvannak, folyamatosan megsérülnek és jelentõsen nagyobb hibalehetõséget rejtenek, mint a fentiek. Ha jól emlékszem voltak tervek egy új generációs ûrsiklóra - ami egy kilapított pingvinre hasonlított - de végül a NASA is visszatért a fázisokkal mûködõ rakétához. Bár ahogy elnézem van már pár egész normális kezdeményezés a hosszabb ûrutazásra. Az indexen is kint volt a cikk az épp tesztelés alatt álló ionhajtómûrõl , kérdés, hogy ez mennyit fog nekünk segíteni. Azért 30+ nap sem kevés épp, és akkor még landolni is kéne

[2-More]

Idézet: Nevl - Dátum: 2009. júl. 28., kedd - 9:25

scifimöff

Addig, amig az alábbiakat nem tudjuk kiküszöbölni, koksz felesleges mégcsak agyalni is azon, milyen egy másik bolygó, vagy az ûr:

csigalassú utazás. Kozmikus léptékekben a legközelebbi a proxima centauri, az is több mint egy fényév és lófax sincs ott. A galaxison belül a legközelebbi olyan naprendszer, aminek bolygói is vannak, és nem csak magmagolyók, ettõl jóval messzebb van. Olyan, amin bármiféle élet, plána értelmes van, annak meg az esélye kb elenyészõ. Nem mondom, hogy egyedül vagyunk a galaxisban, de hogy kurva kevés helyen van egyáltalán bárminemû élet, az szerintem tuti. Amig vagy nem tudunk még a fénytõl is sokkal de kurva sokkal gyorsabban utazni, vagy teret hajlitani, értelme sincs belekezdeni semmilyen utazásba, mert évszázadokig tartana maga az út egyáltalán, és akkor még célba is kell érni. Egyelõre még egy szaros hibernációból se tudunk felébreszteni senkit. Akkor meg? Generációs hajó, annak minden hátrányával? Folett: Földhajsza, mond valamit?

Aztán: kozmikus sugárzás. Olvastam nemrég, a holdkutatás kapcsán, hogy kb 30 ember járt a holdon. Sorolj fel Armstrongon meg Aldrinon kivül akár még kettõt is. Aztán mutass róluk egy képet ami nem 30+ éves. Állitólag Armstrong vak már, mint egy denevér. Azt ha faszságot szólok, majd valaki kijavitja.

Súlytalanság: lehet csökkenteni a hatásait, persze, de összességében, szopás mindenképpen. Pár száz nap, pláne pár év odafenn, csinálsz bármit, és úgy lerobbansz, hogy még.

[Ombuccmann]

Idézet: 2-More - Dátum: 2009. júl. 29., szerda - 14:01

csigalassú utazás.

kozmikus sugárzás.

Súlytalanság

1. Ez valóban probléma, bár ha valaki azt mondja Kolombusznak hogy figyejjé má öreg, vársz ötszáz évet az utazással és annyi óra alatt teheted meg a távot mint amennyi hétig most tartana, szerinted mit válaszolna? Aki fasza gyerek az nekivág nyugat felé a széllel szemben vitorlázva az ismeretlennek, és nem fordul vissza amikor még biztos kitartanának a készletei hazáig.

2. Mostmár jobban ismerjük. Szigetelünk.

3. Ez a legegyszerûbb, nagy forgó kocsikerék forma ûrhajót kell használni, mert tehetetlenség=gravitáció, belülrõl nem is tudod megkülönböztetni.

Szerkesztette: Ombuccmann 2009. 07. 29. 13:18 -kor

[Samott]

Idézet: 2-More - Dátum: 2009. júl. 29., szerda - 14:01

Aztán: kozmikus sugárzás. Olvastam nemrég, a holdkutatás kapcsán, hogy kb 30 ember járt a holdon. Sorolj fel Armstrongon meg Aldrinon kivül akár még kettõt is. Aztán mutass róluk egy képet ami nem 30+ éves. Állitólag Armstrong vak már, mint egy denevér. Azt ha faszságot szólok, majd valaki kijavitja.

12-en voltak a Holdon, de tenyleg nem tudnam felsorolni oket. Kepet nem, de videt tudok roluk mutatni: James May on the Moon (Harrison Schmitt, Alan Bean, Charlie Duke szerepel benne) 40 eve tortent, ezek az emberek ma mar mind 70-80 evesek.

Egyebkent nem kell rogton egy masik csillagrendszerbe igyekezni, eleg lenne a Holdat "meghoditani" pl. egyfajta kozmikus Noe barkajat felepiteni ott.

Samott

[Nevl]

Idézet: 2-More - Dátum: 2009. júl. 29., szerda - 14:01

Addig, amig az alábbiakat nem tudjuk kiküszöbölni, koksz felesleges mégcsak agyalni is azon, milyen egy másik bolygó, vagy az ûr:

Azért tekintve, hogy a galaxisunknak is csak töredékét ismerjük jelenleg nem mondanám, hogy több milliárd fényévre kéne utazni ahhoz, hogy élhetõ planétát találjunk. Fõleg úgy, hogy a saját naprendszerünkben is van a földön kívül még 1 olyan bolygó, ami esélyes, hogy életet adhat(ott) életnek. Ez nem kis szerencse azért.

Na meg ott vannak az alternatív megoldások, mint a jelenleg erõsen elméleti fázisban toporgó terraformálás, ha emlékeim nem csalnak a marsra tervezik, hogy a jégtakarókat felrobbantják, mikorra a felszabaduló üvegházhatású gázok felmelegítik a légkört mehet az alga, hogy levegõ képzõdjön stb... probléma csak az, hogy lövésünk sincs, hogy mi történik, ha tényleg elkezdenek olvadni a jégtakarók, ill. még nagyon optimista becslések szerint is több száz év kell hozzá. Ciki...

Szerkesztette: Nevl 2009. 07. 29. 13:41 -kor

[Nevl]

Idézet: Samott - Dátum: 2009. júl. 29., szerda - 14:26

12-en voltak a Holdon, de tenyleg nem tudnam felsorolni oket. Kepet nem, de videt tudok roluk mutatni: James May on the Moon (Harrison Schmitt, Alan Bean, Charlie Duke szerepel benne) 40 eve tortent, ezek az emberek ma mar mind 70-80 evesek.

Egyebkent nem kell rogton egy masik csillagrendszerbe igyekezni, eleg lenne a Holdat "meghoditani" pl. egyfajta kozmikus Noe barkajat felepiteni ott.

Samott

Na ja, de kérdés, hogy a holdon mi történik az emberekkel, amikor évtizedekig a földi gravitáció felének vannak csak kitéve... valami Natgeo filmben láttam, hogy van már elképzelés róla, hogy nézne ki egy marson született sokadik generációs lakos... viccesen

[2-More]

Idézet: Ombuccmann - Dátum: 2009. júl. 29., szerda - 13:16

1. Ez valóban probléma, bár ha valaki azt mondja Kolombusznak hogy figyejjé má öreg, vársz ötszáz évet az utazással és annyi óra alatt teheted meg a távot mint amennyi hétig most tartana, szerinted mit válaszolna? Aki fasza gyerek az nekivág nyugat felé a széllel szemben vitorlázva az ismeretlennek, és nem fordul vissza amikor még biztos kitartanának a készletei hazáig.

2. Mostmár jobban ismerjük. Szigetelünk.

3. Ez a legegyszerûbb, nagy forgó kocsikerék forma ûrhajót kell használni, mert tehetetlenség=gravitáció, belülrõl nem is tudod megkülönböztetni.

Kolombusz párezer mérföldet utazott, és ha kitört a kajütablak, nem döglött meg mindenki a fedélzeten, meg nem volt kicsit zimankó kinnt. Az se fasza gyerekség kérdése volt, mert azért az öreg chrisnek volt akkora hátszele, és nem hajó vitorlájában, hanem a sajátjában, hogy még. Most lehetsz te fasza gyerek, de nem tudod se a seggedbõl elõrántani az égig érõ lajtorját, se a kertedben nem tudsz akkora paszulyt nevelni. Nem mondom, voltak a modern korban is tökös gyerekek, a Kon Tikivel én nemhogy az óceánnak, de a velencei tónak nem indultam volna neki, vagy amikor a Picardék lemerültek a batiszkáffal 11e méterre. Szóval vannak õrültek, de egyre inkább pénzes õrültek kellenek ezekhez a dolgokhoz.

Ismerjük. Szigetelünk. És mégis rozoga föld, mit ád isten, a nemzetközin is olyan számitógépeket használnak amik 10 évvel ezelõtt is gyerekjátéknak számitottak volna, és miért? Sugárzás.

Ez a legegyszerübb, Clarke meg Kubrick fejében. A valóságban meg cserélgetjük az embereket a nemzetközin, mint az alsógatyát. Miért vajon?

[debaj]

Idézet: 2-More - Dátum: 2009. júl. 29., szerda - 14:49

Kolombusz párezer mérföldet utazott, és ha kitört a kajütablak, nem döglött meg mindenki a fedélzeten, meg nem volt kicsit zimankó kinnt.

Cserébe a legkisebb vihar is életveszélyessé válhatott igen hamar, folyamatosan veszélyben volt a vízkészlet meg a kaja. Ennyi erõvel a vikingek térhódítását is lefitymálhatta a Kolumbusz korabeli ember, hogy nagy cucc, ha elsüllyedt a hajó alóluk, legfeljebb partra úsztak, ha meg kifogytak a készletek, akkor estére kikötöttek, a másnapot meg nyúlkergetéssel töltötték, vagy kiraboltak egy falut, és vitték a kaját meg az asszonyokat. Az 500 évvel ezelõtti csúcstechnológiát kár a maihoz hasonlítani.

Hátszélre se sok szükség van, ma már cégek játszanak, nem egy szál emberek. A végén nyilván ott az ember, de a munka dandárját a mögötte álló cég végzi. A holdutazáshoz se Armstrong kilincselt ûrhajóért, meg járta a börtönöket pilóta meg navigátor végett.