[Nevl]

Idézet: Cellular - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 9:51

Sajnos hiaba van atomunk meg furogepunk ha az urhajoink nagy szarok.
1: nem lehet oket csak ugy barmikor kiloni
2: kiloves kozben eleg konnyen megserulhetnek, felrobbannak
3: nagyon limitalt legenyseg (4 ember? 5?)
4: nincs fekezoraketaja, azok amik vannak finom pozicionalasra jok
stb

Szal ha jon valami akkor buko

Vannak tervek mindenféle hõsugárral/lézerrel eltérítõ mûholdra, az aszteroidára telepített (vagy inkább beléjük ütött) kisebb hajtómûvekre, amik pár év alatt pont annyi toló energiát tudnak kifejteni, hogy az aszteroida elkacsázzon mellettünk. De ezek egyelõre scifi szinten vannak a tudósoknál is (pl. utóbbinál hogy az istenbe mûködne annyi ideig az a vacak, hogy legyen hatása, mennyi üzemanyagot kellene vnnie magával. Ráadásul mi van, ha - armageddonhoz hasonlóan mostoha körülmények vannak a felszínen és egy kósza kõdarab átfúrja az üzemanyag tankokat? ).

Az egész meg már csak azért is vicces, mert az égbolt 10-20%-át tudjuk folyamatosan figyelni? Vagy nagyon profi szerencsejátékosoknak kell lennünk, vagy nagyon hívõnek ahhoz, hogy pont ebben a tartományban legyen az a tégladarab.

[hkpk]

Idézet: Nevl - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 10:25

Az egész meg már csak azért is vicces, mert az égbolt 10-20%-át tudjuk folyamatosan figyelni? Vagy nagyon profi szerencsejátékosoknak kell lennünk, vagy nagyon hívõnek ahhoz, hogy pont ebben a tartományban legyen az a tégladarab.

Ez eléggé felkapott szlogen, de ebben okosat mondani (mely területek figyelésének van értelme) talán a csillagászok tudnának.
Mivel a szitu az, hogy a Naprendszerben az anyag elsöprõ hányada kb./sacc az ekliptika síkjában kering.
Ettõl még elképzelhetõ, hogy egyszercsak jön valami merõlegesen az ekliptikára, és netán pont telibe szed minket, de ennek tényleg kicsi az esélye (Nap amúgy is elszívja).

Az igazi baj az, hogy az ekliptika síkjában levõ objektumok nem látszanak valami nagyon, ha nem vernek vissza valamennyi fényt, ill. ha messze vannak. (Hold pl. valamivel feketébb mint a korom, de mivel közel van, egészen jól virít)

[Ombuccmann]

Idézet: 2-More - Dátum: 2009. júl. 29., szerda - 14:49

Kolombusz párezer mérföldet utazott, és ha kitört a kajütablak, nem döglött meg mindenki a fedélzeten, meg nem volt kicsit zimankó kinnt. Az se fasza gyerekség kérdése volt, mert azért az öreg chrisnek volt akkora hátszele, és nem hajó vitorlájában, hanem a sajátjában, hogy még. Most lehetsz te fasza gyerek, de nem tudod se a seggedbõl elõrántani az égig érõ lajtorját, se a kertedben nem tudsz akkora paszulyt nevelni. Nem mondom, voltak a modern korban is tökös gyerekek, a Kon Tikivel én nemhogy az óceánnak, de a velencei tónak nem indultam volna neki, vagy amikor a Picardék lemerültek a batiszkáffal 11e méterre. Szóval vannak õrültek, de egyre inkább pénzes õrültek kellenek ezekhez a dolgokhoz.

Ismerjük. Szigetelünk. És mégis rozoga föld, mit ád isten, a nemzetközin is olyan számitógépeket használnak amik 10 évvel ezelõtt is gyerekjátéknak számitottak volna, és miért? Sugárzás.

Ez a legegyszerübb, Clarke meg Kubrick fejében. A valóságban meg cserélgetjük az embereket a nemzetközin, mint az alsógatyát. Miért vajon?

Az öreg Kristóf 3 foltozott hajóra való zsét kapott csak, meg a kocsmákból szedett össze pár munkanélkülit. Aztán a fogyatkozó készletekkel meg a lázongó tróger bandájával hajózott bele úgy a naplementébe hogy qrvára nem tudta mit hoz a holnap. A mostani ûrhajósok meg a legjobbat kapják mindenbõl, sokszáz ember figyel a részletekre, online vannak végig mindenféle rafinált információs hálózatokon keresztül. Nehogy azt mondjad hogy Kristóf a puhapöcs mert csak 6000 km-t ment  Az ûrhajózás sem babazsúr de a középkor keményebb volt. De mindegy, ez csak 1 példa.

[Sparow2]

Idézet: Ombuccmann - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 10:52

Az öreg Kristóf 3 foltozott hajóra való zsét kapott csak, meg a kocsmákból szedett össze pár munkanélkülit. Aztán a fogyatkozó készletekkel meg a lázongó tróger bandájával hajózott bele úgy a naplementébe hogy qrvára nem tudta mit hoz a holnap. A mostani ûrhajósok meg a legjobbat kapják mindenbõl, sokszáz ember figyel a részletekre, online vannak végig mindenféle rafinált információs hálózatokon keresztül. Nehogy azt mondjad hogy Kristóf a puhapöcs mert csak 6000 km-t ment  Az ûrhajózás sem babazsúr de a középkor keményebb volt. De mindegy, ez csak 1 példa.

Azért manapság is elõfordul elég gyakran, hogy megsérül a hõpajzs. (Gondolom ezekbõl sem mndják be mindet a tévében, csak ami kiszivárog, így is hényszor hallani ilyet.)
Na meg pár éve volt, hogy szökött az oxigén.
Meg voltak már elég durva balesetek is.
Szóval azért oda se mennék életbiztosítás nélkül. (Vagy inkább igen? Ha meghalok, akkor már legalább legyenek szomorúak ...)

[Eleanor]

Idézet

2003. február 2. 09:15

Röviddel leszállása elõtt feltehetõen megsérült a Columbia ûrsikló külsõ hõpajzsa, és a gép héttagú személyzetével felrobbant. Texas felett roncs- és hamuesõ hullott. A NASA ideiglenesen felfüggeszti az ûrrepülést.
A tragédiát a külsõ hõpajzs sérülése okozhatta

Röviddel a tervezett szombati leszállás elõtt az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA elvesztette a kapcsolatot a Columbia ûrsiklóval. Az ûrsikló személyzete utoljára közép-európai idõ szerint 15 órakor jelentkezett be, néhány perccel késõbb azonban megszakadt minden rádiókapcsolat.

[debaj]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 12:04

Azért manapság is elõfordul elég gyakran, hogy megsérül a hõpajzs...

Akkoriban meg a legtöbb hajó a tengerben végezte a pályafutását, legtöbbször legénységestül. Volt, ami már a maiden voyage során beborult, mert a kezdetleges fizikai ismeretek végett valamit nagyon csúnyán benéztek a tervezés vagy az építés során. A svéd Vasa-t például úgy megpakolták ágyúkkal, hogy a legfélelmetesebb hajója volt a flottának egészen két kilométer távolságig, ahol megborult, és elsüllyedt, int a kõ.

Pedig Kulumbusz és a svéd haditengerészet hajói mögött nem pár évtizednyi, hanem pár évezrednyi tapasztalat állt.

[2-More]

Idézet: Ombuccmann - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 10:52

Az öreg Kristóf 3 foltozott hajóra való zsét kapott csak, meg a kocsmákból szedett össze pár munkanélkülit. Aztán a fogyatkozó készletekkel meg a lázongó tróger bandájával hajózott bele úgy a naplementébe hogy qrvára nem tudta mit hoz a holnap. A mostani ûrhajósok meg a legjobbat kapják mindenbõl, sokszáz ember figyel a részletekre, online vannak végig mindenféle rafinált információs hálózatokon keresztül. Nehogy azt mondjad hogy Kristóf a puhapöcs mert csak 6000 km-t ment  Az ûrhajózás sem babazsúr de a középkor keményebb volt. De mindegy, ez csak 1 példa.

Nem mondtam, hogy puhapöcs, de érted a különbséget, nem, hogy barkácsolsz magadnak egy búvármaszkot meg egy hemüveget és a velencei tó alját kurkászod, vagy beülsz egy akkora harangba mint egy minimat mosógép szorozva kettõvel, és lemész megnézni vajon tényleg ott van e a titanik orrán takony leó lábnyoma.

Mellesleg, bár nem akarnék elmenni összeesküvés vonalra, de olvastam olyan fejtegetést, hogy az öreg krisztofóró nem a hétfejûtõl kapta a tippet hogy arra is lehetne menni, hanem volt pár õsrégi térképcafrangja. Olyan, mint amit az a szeldzsuk csibész is dugdosott akinek a neve ma egyet jelent a maszturbációval, és nem átall rajta az antakrtisz is szerepelni. A bibi az hogy jég nélkül.

[Raynes]

Mind a Christopher csávónak, mint az ûrhajózásnak egyformán nehéz. Kár azon vitázni, hogy 19 + 1 < 21 -1 vagy fordítva. Egyik sem kis teljesítmény a kor színvonalához mérten.

Szerkesztette: N0zer0 2009. 07. 30. 12:53 -kor

[2-More]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 12:52

Mind a Christopher csávónak, mint az ûrhajózásnak egyformán nehéz. Kár azon vitázni, hogy 19 + 1 < 21 -1 vagy fordítva. Egyik sem kis teljesítmény a kor színvonalához mérten.

Senki se mondta, hogy kis teljesítmény. Csak azt, hogy az ûr kicsit hidegebb mint a tenger, ellenben az ember annyival nem lett kajakabb a középkor óta, hiába burkol kevesebb anyarozzsal szennyezet márót :Ð

[Valdy]

Idézet: 2-More - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 13:45

Nem mondtam, hogy puhapöcs, de érted a különbséget, nem, hogy barkácsolsz magadnak egy búvármaszkot meg egy hemüveget és a velencei tó alját kurkászod, vagy beülsz egy akkora harangba mint egy minimat mosógép szorozva kettõvel, és lemész megnézni vajon tényleg ott van e a titanik orrán takony leó lábnyoma.

Mellesleg, bár nem akarnék elmenni összeesküvés vonalra, de olvastam olyan fejtegetést, hogy az öreg krisztofóró nem a hétfejûtõl kapta a tippet hogy arra is lehetne menni, hanem volt pár õsrégi térképcafrangja. Olyan, mint amit az a szeldzsuk csibész is dugdosott akinek a neve ma egyet jelent a maszturbációval, és nem átall rajta az antakrtisz is szerepelni. A bibi az hogy jég nélkül.

[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]

[A.J. Crowley]

Idézet: debaj - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 11:52

Akkoriban meg a legtöbb hajó a tengerben végezte a pályafutását, legtöbbször legénységestül. Volt, ami már a maiden voyage során beborult, mert a kezdetleges fizikai ismeretek végett valamit nagyon csúnyán benéztek a tervezés vagy az építés során. A svéd Vasa-t például úgy megpakolták ágyúkkal, hogy a legfélelmetesebb hajója volt a flottának egészen két kilométer távolságig, ahol megborult, és elsüllyedt, int a kõ.

Pedig Kulumbusz és a svéd haditengerészet hajói mögött nem pár évtizednyi, hanem pár évezrednyi tapasztalat állt.

Láttam a Vasa múzeumot. Öcsém, még büszkék is rá.

[debaj]

Idézet: 2-More - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 13:45

és nem átall rajta az antakrtisz is szerepelni. A bibi az hogy jég nélkül.

Azt azért tegyük hozzá, hogy az Antarktiszt nem ismerték, hanem csak jól tippeltek. Az arabok átvették a görögöktõl a gömb alakú Föld koncepcióját, tudták, hogy az õ oldalukon van egy kazal szárazföld, kellett a túlfelére is egy ellensúly, hogy ne billenjen fel a cucc. Azt ugyanis még nem tudták, hogy az óceánok tulajdonképpen pocsolyák, és párezer méter mélyen egybefüggõ szilárd kéreg van, úgy gondolták, hogy van a nehéz szárazföld, és a könnyû víz. Aztán a századok folyamán ezt az alaptérképet bõvítgették, kalapálták.

[2-More]

Idézet: debaj - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 13:56

Azt azért tegyük hozzá, hogy az Antarktiszt nem ismerték, hanem csak jól tippeltek. Az arabok átvették a görögöktõl a gömb alakú Föld koncepcióját, tudták, hogy az õ oldalukon van egy kazal szárazföld, kellett a túlfelére is egy ellensúly, hogy ne billenjen fel a cucc. Azt ugyanis még nem tudták, hogy az óceánok tulajdonképpen pocsolyák, és párezer méter mélyen egybefüggõ szilárd kéreg van, úgy gondolták, hogy van a nehéz szárazföld, és a könnyû víz. Aztán a századok folyamán ezt az alaptérképet bõvítgették, kalapálták.

Azt tudom, hogy ÕK nem ismerték, de valaki korábban ismerte, mert azért egészen jó rajz készült róla. Nem mondom hogy mindent megeszek amit Daniken vagy Berlitz összehord, de van egy pár fejtegetésükben ráció, amit az úgymond tudomány elintéz egy vállránditással, hogy kitalálták. Valahogy.

[hkpk]

Idézet: 2-More - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 14:26

Azt tudom, hogy ÕK nem ismerték, de valaki korábban ismerte, mert azért egészen jó rajz készült róla. Nem mondom hogy mindent megeszek amit Daniken vagy Berlitz összehord, de van egy pár fejtegetésükben ráció, amit az úgymond tudomány elintéz egy vállránditással, hogy kitalálták. Valahogy.

Azért hogy ne legyen akkora a rejtély:
Piri Reis térképe a kor színvonalához képest elég pontos, sõt kiemelkedõ (több térképe is volt, de most legyen a szenzációs a középpontban)
Azaz, a korhoz képest. Ez már olyanná fajult a sajtó torzításában, mintha repülõgéprõl készült fotóról lenne szó...

Mindenképpen másolta, rajta állnak a jegyzetek is errõl, említi Kolumbuszt forrásként, és az tény, hogy sok nyelvet beszélõ kapitány volt, bejárta a világot.

Nem a teljes antarktiszi partvonal a csodálatos, hanem vannak szakaszok (néhány, amit csak tüzetes vizsgálat után szúrtak ki), vannak _szakaszok_, amiket ma jég borít, és egy szoros is, ami víz alatt van,
holott ott szárazföldet jelöl. Ez utóbbira más esetekben is volt példa, pro és kontra, ld. északnyugati átjáró, ill. egyéb vágyálmok ábrázolása térképen kategória.

Az fogadjuk el, hogy másolta a térképet. Bizonyára régebbi térképekrõl. Ami arra utal, hogy régebb nem volt jég ott ahol ma van, onnan kellett ismerni.. És Hancock is állítja, ez kb. 11e évvel ezelõtt lehetett.

Érdekes módon, mindig elfelejtik, hogy Vörös Erik elment Észak-Amerikába. Azt elnevezte Vinlandnak. És útközben talált egy friss üde szigetet. Amit elnevezett Grönlandnak. Állítják a történészek, volt az idõjárásban egy anomália akkoriban, neve is van, talán Kis Optimum, vagy mi, szóval meleg volt, de nagyon. Grönland zöldellt. Innen kapta a nevét. Vörös Erik hajón ment Amerikába, ott, ahol most be van fagyva jórészt. Tehát, amikor Grönland üde zöld volt, akkor szerintem látszódhattak az Antarktisz partjai is.
És ez nem volt "annyira régen"... (ezt elfelejtik a globális felmelegedést emlegetõk is hozzátenni az elmélethez).

[2-More]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 15:15

Azért hogy ne legyen akkora a rejtély:
Piri Reis térképe a kor színvonalához képest elég pontos, sõt kiemelkedõ (több térképe is volt, de most legyen a szenzációs a középpontban)
Azaz, a korhoz képest. Ez már olyanná fajult a sajtó torzításában, mintha repülõgéprõl készült fotóról lenne szó...

Mindenképpen másolta, rajta állnak a jegyzetek is errõl, említi Kolumbuszt forrásként, és az tény, hogy sok nyelvet beszélõ kapitány volt, bejárta a világot.

Nem a teljes antarktiszi partvonal a csodálatos, hanem vannak szakaszok (néhány, amit csak tüzetes vizsgálat után szúrtak ki), vannak _szakaszok_, amiket ma jég borít, és egy szoros is, ami víz alatt van,
holott ott szárazföldet jelöl. Ez utóbbira más esetekben is volt példa, pro és kontra, ld. északnyugati átjáró, ill. egyéb vágyálmok ábrázolása térképen kategória.

Az fogadjuk el, hogy másolta a térképet. Bizonyára régebbi térképekrõl. Ami arra utal, hogy régebb nem volt jég ott ahol ma van, onnan kellett ismerni.. És Hancock is állítja, ez kb. 11e évvel ezelõtt lehetett.

Érdekes módon, mindig elfelejtik, hogy Vörös Erik elment Észak-Amerikába. Azt elnevezte Vinlandnak. És útközben talált egy friss üde szigetet. Amit elnevezett Grönlandnak. Állítják a történészek, volt az idõjárásban egy anomália akkoriban, neve is van, talán Kis Optimum, vagy mi, szóval meleg volt, de nagyon. Grönland zöldellt. Innen kapta a nevét. Vörös Erik hajón ment Amerikába, ott, ahol most be van fagyva jórészt. Tehát, amikor Grönland üde zöld volt, akkor szerintem látszódhattak az Antarktisz partjai is.
És ez nem volt "annyira régen"... (ezt elfelejtik a globális felmelegedést emlegetõk is hozzátenni az elmélethez).

Ezekben is van ráció. De abban is, hogy 11e évvel ezelõtt is volt pár civilizáció, ami vicces dolgokat jelenit meg azon a pár kõakármin, ami utánuk maradt, miután eltûntek a nixben.

Meg mondjuk az is egy érdekes dolog, hogy a vikingek, jóllehet helyben is volt bõven foszogatnivaló, mi a jófrancért szelték át a büdös nagy óceánt, a nyikhaj dingieikkel, szóval, hogy miért jött az ötlet.
Mert a hogyan-ra lehet elméletet gyártani, azt' vagy helytálló, vagy se, de a miért legalább olyan érdekes. Hogy Macchu Picchu minek készült, vagy a Nazca-fennsik rajzai, vagy az Andok lándzsája, vagy a nagy piramis.

[hkpk]

Idézet: 2-More - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 15:54

Ezekben is van ráció. De abban is, hogy 11e évvel ezelõtt is volt pár civilizáció, ami vicces dolgokat jelenit meg azon a pár kõakármin, ami utánuk maradt, miután eltûntek a nixben.

Meg mondjuk az is egy érdekes dolog, hogy a vikingek, jóllehet helyben is volt bõven foszogatnivaló, mi a jófrancért szelték át a büdös nagy óceánt, a nyikhaj dingieikkel, szóval, hogy miért jött az ötlet.
Mert a hogyan-ra lehet elméletet gyártani, azt' vagy helytálló, vagy se, de a miért legalább olyan érdekes. Hogy Macchu Picchu minek készült, vagy a Nazca-fennsik rajzai, vagy az Andok lándzsája, vagy a nagy piramis.

Hát az, hogy volt-e 11e éve fejlett civilizáció, vagy sem, végül is akár jó kérdés is lehet, de, mi történik, ha nem fogadjuk el? És mi akkor, ha igen? Változik valami? Nem. Lehet olvasni kimerítõ írásokat, én is olvastam, remek kis (nagy) olvasmányok, és slussz.

A vikingek vszleg azért indultak útnak, mert hajós népnek vallották magukat, meg aztán lehet kíváncsiak voltak.

Macchu Picchu szerintem nyilvánvaló okból épült, és a történelem igazolta, hogy nem volt oktondi gondolat, bár az tény, hogy elegendõ sem volt a spanyolok ellen. Az, hogy nem volt ellenség, amikor el kezdték építeni, miért furcsa? Ma, azon a földrészen, igaz kicsit feljebb, nem kell ellenségnek lenni ahhoz, hogy intenzív fegyverkezést folytassanak...

Nazca-fennsík, miegymás. Elõször is, nézzünk ma szét felvilágosult, modern korunkban. Talán az ember csupa értelmes dolgokat tesz? Mitterand miért építtetett piramist? Mi a célja az Eiffel toronynak? Sztálin szobroknak, szoborparknak, stb. Jó, ezek még elég "emberközeli" dolgok. De láttál mai modern festményt, ami jó, ha felismerhetõ valamit ábrázol, csak furcsa aspektusból, de legtöbbször csak valami felismerhetetlent? Lehet, a Nazca fennsík volt az akkori modern mûvészeti megnyilvánulás

A lényeg: Az, ha tudomány nem fordít különösebb figyelmet a 11ezer éves civilizációk elméletének, talán azért van, mert nem változtat semmin, akár volt, akár nem. És vannak érdekesebb, fontosabb dolgok amire figyelmet pazarolni. Pl. az atomfizika 

[obersmith]

Idézet: mikike - Dátum: 2009. júl. 20., hétfõ - 9:53

világos beszéd, vagyis bármit is mondok, hiszek, ki vagyok rekesztve, ha nem egyezik a te hiteddel

ugye nem haragszol, ha ilyen egyszerûen gondolkodsz, akkor nem veszlek komolyan
errõl beszéltem...

ahogy a hotdogon önkényesen moderált témádat olvasom inkább pont az a helyzet áll fenn hogy aki a tetszés szerinti módon összerakott 3-4 szóösszetételbõl álló ismétlõdõ beszólásoddal nem ért egyet azt rögtön tudományfanatikus hívõ mocskolódásának bélyegzed és megy a levesbe. bár a nem-kimoderált beszólásokat (nemkevés vihogás közepette) végigolvasva sem jöttem rá hogy igazából neked hol fáj. ha tippelnem kéne akkor te valami annyira szabadon gondolkodó ember lennél aki közben otthagyta valahol a szürkeállományát a téboly és a megvilágosodás határán.

Szerkesztette: obersmith 2009. 07. 30. 19:26 -kor

[Valdy]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 19:52

Lehet, a Nazca fennsík volt az akkori modern mûvészeti megnyilvánulás

Lehet, de hogy?

[Daihelyon]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 19:52

A vikingek vszleg azért indultak útnak, mert hajós népnek vallották magukat, meg aztán lehet kíváncsiak voltak.

De az is lehet, hogy a vikingek nem is hajóztak annyit:

Kitalált középkor

Elõadás magyarul 1.rész
Elõadás magyarul 2.rész

A fenti elõadás írott formában:
Kitalált középkor

[hkpk]

Idézet: Daihelyon - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 21:44

De az is lehet, hogy a vikingek nem is hajóztak annyit:

Kitalált középkor

Elõadás magyarul 1.rész
Elõadás magyarul 2.rész

A fenti elõadás írott formában:
Kitalált középkor

Nem igaz, hogy ez a kitalált középkor téma még mindig állja a sarat...

http://csillagaszattortenet.csillagaszat.h..._naptarunk.html

A cikkben leírják a naptár keletkezesét, az alatt meg részletezik, hogy miért is hülyeség a kitalált középkor elmélet, rámutatnak az elmélet alapjait képezõ csillagászati értekezés során ejtett hibákra.

És ez a dolog független a tudós / nem tudós személyétõl, hitétõl, vallásától, olyan dolgokon alapulnak a bizonyítékok, amit ember nem tud befolyásolni.