[El Kebir]

Idézet: 2-More - Dátum: 2009. aug. 1., szombat - 21:44

...De x-ezer évvel ezelõtt egy ekkora hóbelevancot felhúzni, mint délamerikában ...

Állítólag hõlégballont is készíthettek, azért az már nem semmi!

[JonesC]

Azért az a természetes keményedés nem olyan lassú folyamat gondolom. Meg amíg nem elég kemény hogy tartja meg a rápakolt több tonnákat. Nem lehet sokkal lassabban keményedõ a cucc, mint a betony, mert akkor emberöltõk kellettek volna egy-egy piramishoz. Vagy mittomén. Lehet kivették a vízbûl a zoxigént 

[Sparow2]

Idézet: 2-More - Dátum: 2009. aug. 1., szombat - 18:37

Ne legyél már mikike....azért ez nem egészen úgy megy, hogy lerajzolok valamit, azt sippal-dobbal 1000ére interpolálom. Azon a kikúrt fennsikon kilóméteres olyan egyenes vonalak mennek, hogy a jóisten se tudja hogy húzták õket modern földmérõ eszközök meg egységes mértékegységrendszer, matematikai tudás nélkül.A kettérakott macchu picchun van olyan kõfal, hogy a szemre holt formátlan kövek úgy illeszkednek benne, hogy a körmöd nem megy a résbe, és nincs közte habarcs. Hogy a jóistenbe csinálták? Piramist doszt. Kurvára ráértek, vagy mi?

Azt mondják, hogy volt légballonuk. Fentrõl áttekinthetõ volt az ábrázat.
Úgy tudom, hogy az alakzatok csak néhányszáz méteresek, vagy 100 méter körüliek. Tehát nem 10 km-es ábrákra kell gondolni.
A nagyítás megoldható alap geometriai ismeretekkel, még szögmérés sem kell, mindössze távolságmérés kell hozzá, pl. méterrúd, vagy egy kerék, amin van egy jel, és számolják, hogy hányat fordult. Nem feltétlenül kell egységes mértékegységrendszer sem: a terven egy egység, az a földön a kerékkel vagy rúddal mérve X egység. A saját hosszúságegységet úgy állítják be, hogy a rajz mérete nagyjából jó legyen.
Ha a vonalak töréspontjait, sarokpontjait, kezdõ- és végpontjait kimérik egy origótól X-Y irányban és megjelölik, akkor csak egyeneseket kell húzni, pl. egy kifeszített madzag vonalán.
Meg esetleg köríveket egy karóhoz kötött madzag vagy kötél segítségével. Itt a körív középpontját kell bejelölni, meg a sugarával egyezõ hosszúságú kötelet csinálni.

A lényeg, hogy az ábrák messze nem km-es nagyságúak voltak.
De ha nagyon gondolkodnék, biztos kitalálnék egy egyszerû módszert akár több km-es egyenes vonal felrajzolására is.

[JonesC]

Jaja. A vonalak megrajzolása igazából matek, és azzal azért amúgy sem álltak rosszul az ingyánok. Viszont a légballonokat azért nem hiszem, mert akkor azt a spanyoloknak illett volna feljegyezni, vagy legalább pletykaszinten behozni. Bár lehet, hogy az inkvizítorok megfogták a dolgot. 

[Daedalus]

Most néztem meg a google.maps.com-on, hogy a nagy vonalak annyira nem is nagyok

Nazca vonalak

Egy 50-100, akár 200m-es ábrák belátásához akár egy jó nagy emelvény is elég szvsz, mint hogy repülni kelljen.

Szerkesztette: Daedalus 2009. 08. 02. 11:56 -kor

[Sparow2]

Idézet: Daedalus - Dátum: 2009. aug. 2., vasárnap - 11:55

Most néztem meg a google.maps.com-on, hogy a nagy vonalak annyira nem is nagyok

Nazca vonalak

Egy 50-100, akár 200m-es ábrák belátásához akár egy jó nagy emelvény is elég szvsz, mint hogy repülni kelljen.

Aham, itt vannak hosszú vonalak ...
De a tévében én állatfigurákat láttam ... azok olyan 100 méteres méretekben voltak.

Másrészt a linken ráközelítve, nem is annyira egyenesek a vonalak ...

Megoldható pl. hogy kihúzok egy hosszú (100-200-500 méter) kötelet, csörlõvel megfeszítem. Megjelölöm X távolságonként, akár 10 méterenként, vagy akár méterenként. Vagy végig valamivel. Utána felszedem a kötelet, és újra kifeszítem úgy, hogy eltolom a kötél hosszának felével vagy 3/4-ével: a kezdete a bejelölt vonal közepénél vagy 3/4-énél van, és érinti az elõzõ bejelölt végpontot. És így tovább, ezt  iterálva akármilyen hosszú vonalat lehet húzni.

Vagy esetleg nagyon sötét éjszaka lehet fénnyel is játszani, hogy két résen átengedik, és messzire ellátszik. Csak ilyenkor a szélét kell jól bejelölni a nézõknek. De ez elég macerás.

[Daedalus]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. aug. 2., vasárnap - 12:39

Aham, itt vannak hosszú vonalak ...
De a tévében én állatfigurákat láttam ... azok olyan 100 méteres méretekben voltak.

Másrészt a linken ráközelítve, nem is annyira egyenesek a vonalak ...

A figurák mérete az szerintem kezelhetõ, max 100m-es ábrák. Be vannak jelölve, de nem mind vehetõ ki kapásból, sasolni kell.
Az egyenesek km hoszúságúak, de ezek végülis "csak" egyenesek.

[hkpk]

Idézet: JonesC - Dátum: 2009. aug. 1., szombat - 21:26

Azért az a természetes keményedés nem olyan lassú folyamat gondolom. Meg amíg nem elég kemény hogy tartja meg a rápakolt több tonnákat. Nem lehet sokkal lassabban keményedõ a cucc, mint a betony, mert akkor emberöltõk kellettek volna egy-egy piramishoz. Vagy mittomén. Lehet kivették a vízbûl a zoxigént 

Lehet, hogy felhúztak egy sort, oszt gyújtottak rá egy nagy tüzet...

[hkpk]

Idézet: El Kebir - Dátum: 2009. aug. 1., szombat - 20:13

Na, azért olyat nem hiszem hogy kitaláltak akkoriban, hogy képlékeny anyag késõbb természetes kõnek, sziklának tünjön...azért a régészet, geológia túljutott már azon a szinten, hogy meg tudja különböztetni a késõbb megszilárdult anyagtól a természetes úton keletkezett kõzeteket.

1. Lehet, egyáltalán nem céljuk, hogy sziklának tûnjön.
2. A régészetet nem tudom, mit tud, unokahúgom annak készül. Viszont alapvégzettségem éppen szakirányú (geológia), úgyhogy azt hiszem, tudom, mit beszélek:
Az ásványok keletkezésérõl jobbára elméletek vannak, és csak nagyon kevés olyan, amit reprodukálni is lehet. De leginkább csak azt tudják meghatározni, hogy mibõl van.

3. Azért feltûnt, hogy a leírások többségében nagyon nem van feltüntetve, hogy mibõl vannak a kövek?
Legtöbb mészkõ. Mészkõ viszont nagyon sokféle van, a márvány is egy fajta mészkõ, a vízkõ is, ill. barlangi sztalagimtok / sztaltitok is. Ezek növekedésébõl pl. ötletet is meríthettek az õsi népek akár.
A mészkõnek van nagyon szilárd állapota is, amit simán, fogkrém keménységû állapotból képes elérni 1-2 év alatt, ha nagy nyomásnak van kitéve (nagy kupac mészkõ alja)

Kérdezz meg, ha tudsz, régészt, hogy mi a különbség a mai  tégla ill.  tetõcserép anyaga között, ill. a cserépedények között. Kérdezd meg, hogy készül a cserép, a sima, a zománcos, a tetõcserép, majd próbáld meg magad legyártani, esetleg az õ segítségével. Na, ami az eredmény lesz, annyira ért a technológiához.

[Sparow2]

Idézet: ottokar - Dátum: 2009. aug. 2., vasárnap - 14:19

Olyan álltfigurák vannak felrajzolva mint az indián népmûvészeti tárgyakon.

Igen, de azok nem km-es méretekben, csak "kicsiben".

Na, most utánanéztem:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nazca-kult%C3...a#Nazca-vonalak

Az állatfigurák 100 méteres nagyság alatt vannak, pl. az említett kolibri, 60 méternél valamivel nagyobb.

Idézet

A kolibri szárnytávolsága több mint 60 méter. Az ilyen nagy léptékû ábrák a pontos arányok betartásával alapvetõ geometriai és elemi mérési módszert igényeltek. A kilométeres hosszúságú egyenes vonalakat késõbb „rajzolták”, talán az inkák idejében.

Azért egy 60 méteres ábrát még le lehet mérni kézzel, akár egy méterrúddal is, ha nagyon muszáj.

Ha Pitagorasz kitalálta a híres tételét kb. ie. 600 és ie. 500 között valamikor, akkor miért ne tudtak volna alap geometriát az indiánok? Egy ábra nagyításhoz még szögmérésre sincs szükség, csak távolságmérésre.

A hosszú egyenesekre meg ki lehet találni több féle módszert is, kettõt már le is írtam fentebb.
Másik ötlet, ez jobb az elõzõ kettõnél: ha nekem kéne csinálnom, akkor beállnék a kezdõ pozícióba, ahonnét indul az egyenes, a másik végében meg sötétedés után gyújtatnék egy tüzet. Sík terepen sötét éjszakában messzire ellátszik. Aztán elindulnék a tûz irányába, és közben hagynék valamiféle nyomot.
Elrontani nem is lehet: mindig csak a tûz fénye felé megyek.
Esetleg lehet ugyanez nappal: a végpontban volna valami építmény, amit látni pár km-rõl, és arrafelé megyek.

De biztos ki lehet találni még jobb módszert is, nem is egyet.
Hiszen meghúzták annakidején a vonalakat. Csak most jó ködösíteni, hogy húúú, hogy csinálhatták, erre aztán nincs ötlet. Azt hiszem Daniken ezt is az UFO-kra kente.

[donphobos]

Elolvastam az elsõ oldalt (100 hozzászólás) és elborzadtam. A tényekkel való makacs szembefordulás, a totális tudatlanság, kereskedelmi televíziókból "tájékozódás", a makacs tudni nem akarás csimborasszója. Egyszerûen riasztó.

Ha nem párosulna hozzá valami hihetetlen arrogancia, akkor csak szánalmas lenne, de így inkább rosszindulatú flame-generátor a topik.

Különösen annak fényében emelkedik ki a topikindító stílusa, hogy mennyire konstruktívan próbáltak a többiek hozzászólni a folyamatosan nyegle és kötekedõ fricskák ellenére. Ez az, amit egy idõ után kilök magából egy normális közösség...

[Sparow2]

Mindegy.
Közben teljesen más, érdekes témákba mentünk el, és a téma nyitója már nem ír egy ideje.

[El Kebir]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. aug. 2., vasárnap - 15:51

...Kérdezz meg, ha tudsz, régészt, hogy mi a különbség a mai  tégla ill.  tetõcserép anyaga között, ill. a cserépedények között...

Ez jó, mert én meg szilikátipari gépészetet tanultam, ehhez hozzátartozott, a gépészet mellett, egy kis kötõanyag, tégla, cserép, porcelán és üveggyártási ismeret, meg egy kis agyagfeltárás  (de csak egy kicsi  ). (a téglagyártást meg itt helyben, van itt egy körkemence, a teljes gyártási folyamatot láttam)
Szóval számomra nem ismeretlen az anyagok átkristályosodása (ugye az edzés, lágyítás, ötvözés, stb, erre alapul).  (de a legjobb ebben az ónpestis, eszméletlen egy jelenség)

Idézet

a leírások többségében nagyon nem van feltüntetve, hogy mibõl vannak a kövek

Az errõl szóló szakdolgozatokban biztos benne van, a laikusoknak szóló írásokból meg kihagyható, mert semmit nem mond, ellenben olyan van, hogy "helyben bányászot mészkõ", akkor már csak a helyi mészkõfajtákat kell megkeresni. :Ð

Azért a túl képlékeny anyagokkal vigyázni kell, mert azok gyakran a saját tömegük alatt is összerogynak, vagy deformálódnak. (pl a fogkrémgúla is hamar szétlapul, próbáld csak ki )

Idézet

Lehet, hogy felhúztak egy sort, oszt gyújtottak rá egy nagy tüzet...

Mészkövet tûzzel? Jól átgondoltad ezt? 

[Sparow2]

Itt azt írják, egy tudós készített darált mészkõbõl újra mészkövet.

http://www.sulinet.h...4/piramisok.htm

[Sparow2]

Idézet: El Kebir - Dátum: 2009. aug. 2., vasárnap - 18:11

Azért a túl képlékeny anyagokkal vigyázni kell, mert azok gyakran a saját tömegük alatt is összerogynak, vagy deformálódnak. (pl a fogkrémgúla is hamar szétlapul, próbáld csak ki )

Sántít a logika.
A híg beton sem bírja ki a saját súlyát és szétlapul. Aztán mégis házakat építenek belõle ...

[Sparow2]

Nem azt mondták, hogy feloldották, hanem szétmállasztották.
Pépesre zúzták vízben.

[debaj]

Mállásból is van háromféle, fizikai, kémiai és biológiai, ha jól rémlik a középsulis földrajz.